Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-20 / 16. szám
HÍRLAP, 1993. január 20., szerda EGER ÉS KÖRZETE 5 A lakásértékesítés szabályai A legutóbbi közgyűlésen a késő estébe nyúló tanácskozás utolsó napirendi pontja az ön- kormányzati tulajdonban lévő bérlakások privatizációjának szabályait foglalta magába. A képviselők hosszas vita után többszöri módosítással — ezekről majd későbbi lapszámunkban beszámolunk majd — elfogadták a rendelet-tervezetet. A dokumentum rögzíti az értékesítésre kijelölés szabályait, az eladás feltételeit, a vásárlásra jogosultak körét, valamint azokat az épületeket, melyek nem idegeníthetők el. Harmadik megyei természetgyógyász nap Az idén ismét a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola ad otthont a „harmadik megyei természetgyógyász napnak” Egerben. A Természet- gyógyászok Heves Megyei Szervezete által szervezett egésznapos eseményen február 13-án reggel 9-től délután 4 óráig kerül sor. A hagyományokhoz híven most is az érdeklődők részére bemutatókat, ingyenes szolgáltatásokat nyújtanak, hogy ezáltal még jobban megismertessék és megszerettessék az ősidők óta használt gyógymódokat, a korszerű és egészséges táplálkozás feltételeit. Ez alkalommal élelmiszer kiállítás keretében a résztvevők megkóstolhatják a különféle tea- és gyógynövény készítményeket, tej-, gabona- és sütőipari termékeket. Aprók tánca A táncházi hagyományokat elevenítik fel a legkisebbekkel a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont munkatársai. Pénteken délután 5 órakor a kisiskolások a legismertebb táncok alaplépéseit sajátíthatják el. Csak gyerekeknek A Magyar Televízió „Mici- Mackó klubja”, valamint a Kolibri Színház bábtalálkozót szervez gyerekeknek. Az elődöntőket a tavaszi szünetben tartják vidéken, a döntőt pedig a budapesti Kolibri Színházban. Az egri bábosokon kívül a megye több általános iskoláiból is rendezték részvétüket a csoportok. A televízió valamennyi produkcióból részleteket közvetít majd. MÁS Az egri Ifjúsági Ház „Alternatív klubja” ebben a hónapban is több meglepetéssel szolgál a zenerajongóknak. A video-cseme- gék mellett élő koncertek várják a fiatalokat. Szombaton este 7 órától a Fermentatio és a Dissect együttesek koncerteznek a házban. Drámajáték tanulás A drámajáték-vezetői kurzus januári programjában a résztvevők folytatják az alapozó elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását. A különféle kapcsolatteremtő játékok mellett vizuális, zörej és zenei gyakorlatok színesítik továbbá a szombatonként rendezett tanfolyamot. Kamasz-panasz Ezzel a címmel lelkisegélyszolgálat indult tizen- és huszonéveseknek a Bajcsy Zs. út 9. alatt. Csütörtökönként délután 2 és 6 óra között váiják a segítségre szorulókat. Telefonon is felkereshet ők a szakemberek a 311- 822-es számon. A város kasszája A Kepes-centrum. Vajon lesz-e pénz kultúrára? Főiskolai újdonságok A piacgazdaságot is tanulni kell Amikor a városi költségvetés elveit határozták meg novemberben, még senki nem gondolta, hogy az országos költségvetés ilyen kemény megszorításokkal jár. Sokkal kevesebb pénz maradt az önkormányzatoknál, mint ahogyan azt eredetileg tervezték (Egerben mintegy kétszázötven millió forinttal kellett szűkebbre szabni a lehetőségeket). Ezért aztán nem volt köny- nyu dolga a dr. Láng András vezette egri KGB-nek. Az előterjesztésben Láng tanácsnok úr ezt hangsúlyozta is, amikor válságköltségvetésről szólt. Hosszas egyeztetés előzte meg a dokumentum elkészültét, amelyet a január 12-i, első fordulós vitában még több pontban módosítottak. Az Egri Városi Televízióegyenes adásban közvetítette a vitát, amelynek fontosabb részleteit elevenítjük fel. Erdei Zoltán képviselő többek között azt hiányolta, hogy a költségvetés tervezői nem vették figyelembe, hogy 1993-ban megyei expó lesz, s a világkiállítási javaslatok költségei sem tükröződnek a dokumentumban. A munkahelyteremtésre, vállalkozás-fejlesztésére szánt forintokat is hiányolta a tervezetből a képviselő. Azt is kifogásolta, hogy az önkormányzatoknak szánt pályázatok bőséges kínálatából nem veszi ki részét Eger, vagy lef alább is ez nincs tervezve. Meg- érdőjelezte a felnémeti iskolaépítés idei befejezésének szükségességét. Ez a beruházás 265 millióba kerül az idén. Erdei Zoltán felvetéseire Habis László alpolgármester válaszolt: a világ- kiállítási kiadásokat az idegen- forgalmi költségek között tervezték — mondta -, s nem feledkeztek meg a munkahely-teremtésről sem. Ami pedig az iskola befejezését illeti, Komoly kötbérek terhelik az építőket, ha nem végeznek időre. A városnak tehát már csak ezért is ki kell fizetnie az idén az építés költségeit. Molnár Miklósné dr., a mef yei közgyűlés alelnöke is meg- ívottja volt az egri költségvetés vitájának. (Több kulturális intézmény a megye és a város közös tulajdonában van, ezért nagyon fontos az egyeztetés.) Az alelnök a Megyei Művelődési Központ, a megyei könyvtár és a Gárdonyi Géza Színház támogatásával kapcsolatban fejtette ki véleményét. Korábban már egyeztettek ebben az ügyben, de érdemi előrelépés nincs, szögezte le Molnár Miklósné dr. Véleménye szerint az lenne a korrekt és tisztességes, ha 50-50 százalékban támogatná Eger és a megyei önkormányzat a könyvtárt, shaa város is megemelné a színháznak nyújtott összeget. Az alelnöknő még azt is kérte, hogy az expó várható terheiből a megyeszek- hely is vegye ki a részét. Katona Józsefné alpolgármester reagált a felvetésekre: — Eddig Eger mindig gavallér volt— kezdte. Majd megismételte a korábbi ajánlatot: a Megyei Művelődési Központot szívesen átvenné a város, s az így felszabadult összegből a megye támogathatná a könyvtárat, amely a me- e olvasóközönségét szolgálja. párbeszédből úgy tűnt, nogy egyelőre még várat magára a megegyezés ebben a kérdésben. — Ez a költségvetés nem jött volna létre, ha nincs Zay Ferenc. (A gazdasági iroda vezetője.) — kezdte ezzel a „szlogennek’ hozzászólását Weil Zoltán képviselő, majd folytatta. — Ez a költségvetés nem jött volna létre, ha nincs két alpolgármester, aki lefaragja. Ez a költségvetés így nem jöhet létre. A szónoki fordulattal bevezetett felszólalásban a már amúgy is átalakulóban lévő bölcsődékre szánt — s egyelőre visszatartandó — összeget firtatta a képviselő, hiányolta a szociális tartalékokat, s egyszersmind javasolta, hogy a betervezett 140 milliós hitelfelvételt toldják meg még negyvenmillióval. A szociális feladatokra kért több pénzt Bárdos Rezső és Király József képviselő. Éger város 1993-as költségvetésének módosított változatát két héten át a városházán kifüggesztve megtekinthetik az érdeklődők. Az első fordulóban módosításokkal együtt elfogadott dokumentum újabb vitája várhatóan január 26-án lesz. Jámbor Ildikó Nemcsak tartalmában, de szerkezetében is folyamatosan meg kell újulnia az oktatásnak, hogy illeszkedjen a ma és a holnap követelményeihez. Néhány esztendővel ezelőtt még nem volt olyan fontos, hogy a jelenlegi diákok, a majdani felnőttek értsenek a gazdaság alapismereteihez. Pedig ezek nélkül egyre kevésbé lehet eligazodni a mindennapokban, legtöbben csak kapkodják a fejüket, hogy mi is az a tőzsde, mi fán terem a részvény, vagy ki is az a bróker. Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán két esztendővel ezelőtt azért alakult meg a közgazdaságtani tanszék, hogy a hallgatókat fölkészítsék egy jövendő iskolai tárgy oktatására. Az általános iskolákban ugyanis — hetedik, nyolcadik osztályban — nem sokára elindul egy olyan tantárgy, amely rendezett gazdasági tudnivalókat ad a gyerekeknek. Legalább is ezt hiszik és remélik a tanszék munkatársai, akik dr. Kádek István vezetésével kezdtek munkához. Meghirdették a gazdaságismeret tanárszakot, amelyet valamilyen idegen nyelvvel és történelemmel párosítva lehetett felvenni. Aki itt végez, nemcsak tanárként helyezkedhet el, de megfelelő alapot szerez ahhoz, hogy a gazdaság különböző területein tevékenykedjen. Annál is inkább, mert alapkövetelmény a nyelvtudás, úgy hirdették meg a felvételit, hogy csak középfokú nyelvvizsgával láthassanak az újdonsült főiskolások a tanuláshoz. Ez azért is lényeges, hogy ne az idegen nyelv alapjaival bíbelődjenek, hanem elsajátítsák a szakmai kifejezéseket, az üzlethez szükséges szókincset is. Ebből is következett, hogy többen érdeklődtek e lehetőség iránt, a tanszéken meg is adnak minden szükséges információt a tájékozódni vágyók számára. Az önálló szak elindításán kívül arra is vállalkoznak a tanszék oktatói, hogy a főiskola többi hallgatója számára is kínáljanak közgazdasági jártasságot. Tízféle kurzust hirdettek meg, széles lehetőséget ajánlva. Úgy vélik, hogy sokak számára adnak hasznosítható tudást, ha beszélnek a tőzsdéről, a makroökológiai kérdésekről s más témákról. Emellett úgynevezett posztgraduális képzéseket is szerveznek azok számára, akik már több éve tevékenykednek a gyakorlati életben. Általános iskolai igeizgat ók kilencvenórás tanfolyamon mélyülhetnek el abban, hogy milyen is az a rendszerszemléletű vezetés. De idegenforgalmi szakemberek számára is szerveztek képzést, négy féléven keresztül egyetemi és intézeti segítséggel oktatják őket. Akik nem közgazdasági diplomával rendelkeznek, azok számára fél évvel hosszabb ez az időszak. A kínálatban szerepel még menedzserkurzus, amelyet kis és közepes vállalkozások vezetőinek ajánlanak, de azok a tanárok és műszakiak is hasznosan kamatoztathatják az itt szerzett tudást, akik a munkanélküliséggel kerültek szembe. Jelen pillanatban öt oktatóval dolgozik ez a tanszék, de sok külső szakembert vonnak be a munkájukba. Igyekeznek nemzetközi kapcsolatokat is kiépíteni, például most egy amerikai partnerrel tárgyalnak. (gábor) Tárgyilagosan az egyházi ingatlanokról Gazdára várnak a megérdemelt díjak... Meseíró, rajzoló gyerekek A városi televízió nemrégiben közvetítést adott az egri városházán tartott nyilvános ülésről. Elhangzott akkor egy olyan felszólalás, amit közérdekből — a város és az egyház jól megfontolt érdekéből — nem szabad szó nélkül hagynom. Az egyik felszólaló ugyanis nem titkolt ellenszewel kifogásolta az egyházi ingatlanok visz- szajuttatását, az ügy visszásságának példájára felhozta, hogy az egyház visszakéri még a strandot is. Ez az utóbbi félmondat jellemzi a felszólalás hangulatát, és ezért elsősorban ezt szeretném a köz előtt helyére tenni. Úgy vélem, ez kötelességem. Az egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezésére többek között én is megbízást kaptam, azért az ügyet első kézből ismerem. Amikor az egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezése a városban szoba került, az üggyel foglalkozó adminisztratív munkatársunk minden ingatlant ösz- szeírt, ami szóba jöhetett. így került a listára a jelenlegi strand telkének vége is, ahol valamikor az érsekség tulajdonában levő melegházak álltak. Az igényelt ingatlanok listája nem volt titkos, az újságírók is láthatták, és voltak köztük, akik felkapták a strand ügyét: „lám, milyen nevetséges az egyház: visszakéri a strandot!” A városházán tartott legközelebbi ülésen kijelentettem, hogy az egyház a strand telkének végéről lemond. Azóta a telek végérvényesen nem az egyházé. Ez volt az első lépés az egyházi ingatlanok tulajdonjoga rendezésének ügyében. Az egyház azonban nem kapott, hanem adott. Feltételezem, hogy a gyűlésen felszólaló egri polgár nem tudja, hogy az egyház elajándékozta a telket, jóhiszeműen beszélt. Szavai azonban mégis az egyházellenes kampány jegyében álltak és azt szolgálták. A Szentírás azt módja, hogy mikor Jézus a szenvedésbe indult, mikor tudta, hogy ártatlanul el fogják ítélni, így szólt tanítványaihoz: „Beteljesedik az írás szava; Ok nélkül gyűlöltek engem. Mintha megismétlődni látszana az, ami Krisztussal történt. Nagyon valószínűnek tartom, hogy írásom a felszólalónak is kezébe kerül. Kérdezem: „Mit óhajt tenni? Most ugyanis már tudja az igazat. Hogyan kívánja helyrehozni azt a kárt, amit az egyháznak okozott?” Erre ugyanis a természetes erkölcs alapján is kötelezve volna. Sokan voltak a gyűlésen olyanok, akik tudták az igazat. De nem szóltak. Miért? Miért hallgattak? A hallgatást a köz miatt látom veszélyesnek. A rágalmazás ragályos rossz: ma az egyház, holnap majd mások, a rágalmazás tovább gyűrűzik a társadalomban. Ott kell elébe állnunk, ahol tetten érjük. A köz érdekében. Nemcsak az egyház, hanem az egész társadalom érdekében. Ezért éreztem én kötelességemnek, hogy ezt a néhány sort papírra vessem. Czakó István provikárius, kanonok, az egri bazilika plébánosa Az elmúlt esztendő végén az Ifjúsági Ház és a Zizi Magazin hirdette meg azt a pályázatot, amelynek eredményét a sikeres körcsamokbeli „Pingvin-karácsonyon” hirdették ki. A meseíró és rajzpályázatok nyertesei közül többen még nem vették át a megérdemelt jutalmat. Ezért közöljük a névsort. A meseírókat értékes könyvek, a rajzosokat pedig a művészkedéshez szükséges ajándékcsomagok várják még mindig. A megérdemeltjutalmakat a keddi szünnap kivételével napközben a nyitvatartási időben vehetik át a nyertesek az Ifjúsági Házban. A meseíró-verseny győztesei az alsótagozatosok között: Karácsonyi mese: 1. Lakatos Patrícia 2. Forgó Bence 3. Franczia Tamás. Mai mese: 1. Kovács Zsuzsanna és Varga Judit 2. Budai Réka és Dávid Judit 3. Danes Renáta és Szűcs Tibor Állatmese: 1. Ácsai Tünde 2. Virosztkó Anett 3. Veres Ágnes Fantasztikus mese: 1. Marton Gábor 2. Liptai Dóra 3. Nagy Ágnes. Kü- löndijat nyert Rabóczki Sándor és Lipárdi Andrea. A felsőtagozatos verseny ju- talmazottai: Karácsonyi mese: 1. Horváth Judit 2. Fejes Szonja. Harmadik helyezést nam adtak ki. Mai mese: 1. Sütő Roland, 2. Eszenyi Mariann, 3. Szerencsi Lilla Állatmese: 1. Fejes Szonja, 2. Karman Ágnes 3. Sánta Andrea Fantasztikus mese: 1. Hüse Anita, 2. Szegedi Judit, 3. Lő- rincz Andrea. Az óvodáskorúak részére hirdetett rajzpályázat eredményei. 4 évesek: 1. Báthory Kinga, 2. Vigh Beatrix, 3. Papp Márton. 5 évesek: 1. Bíró Brigitta, 2. Csapófalvi Lilla és Kovács Péter, 3. Fülöp Evelin és Simon Dávid. Különdijat kapott Major Szilvia. Csábító ajánlat Uszoda — kedvező áron A január 12-diki városi közgyűlés egyik legizgalmasabb pillanata volt, amikor dr. Ringelhann György polgármester bejelentette: a Dom-Európa Coorporation Limited amerikai vállalat kedvező ajánlatot tett egy fedett uszoda építésére Egerben. Az új rendszerű, könnyűszerkezetes létesítményt úgynevezett referenciamunkának szánják, ezért a szokásosnál jóval olcsóbban is hajlandók megépíteni. A Dom-rendszerű uszoda fafödémes, alakját tekintve a város bármely részén felépíthető, alacsony üzemeltetési költségű épület. Á cég felajánlotta egy ötvenszer huszonegy méteres feszített víztükrű versenyuszoda, egy nyolcszor tizenhat méteres tanmedence és egy ezerkétszáz személyes lelátó felépítését. Mindezekhez szociális helyiségek, öltözők csatlakoznának, valamint vízcserélő- és klimaberendezések. A Dom-rendszerlehetővé tenné, hogy egy esztendő alatt fedett uszodája legyen Egernek. Az ajánlatot tevő cég Tatabányán tornatermet és a közúti építők részére fedett sótárolót épített. Az egri uszodát kedvező áron 322 millióért vállalnák (ÁFA nélkül). Értesüléseink szerint e napokban a polgármesteri hivatal szakemberei Tatabányán személyesen is meggyőződnek arról, hogy milyen szakmai színvonal van a csábító ajánlat mögött. Ha a tapasztalatok kedvezőek lesznek, mielőbb beterjesztik a javaslatot a közgyűlés elé. (ji.) Mátyás király reneszánsz udvara Átélt történelem órák Két évvel ezelőtt hirdette meg rendhagyó történelem óráit az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpont. „A vándorlások a pusztán”, a „Magyarok az őshazában”, a „Honfoglalás”, a „Korona és kard”, valamint a „Nagy Lajos király udvarában” címeket viselő órák után az idén „Mátyás király reneszánsz udvarába” kalauzolják a 2-6. osztályosokat. A játszóházak történelmünk, hagyományaink kiemelkedő eseményeit kívánják a gyermekek számára áttekinthetővé, meg- foghatóvá tenni. Az idei találkozókon megidézik a mesék és legendák Mátyás királyát, és konkrét történelmi események megismerésével feltárják a Mátyás birodalmában kialakult belső rendet és igazságot. A játékban királyt, királynőt választanak, a korhoz illő ruhát öltenek. Az udvarhoz kötődő eszközöket készítenek, többek között iniciálés könyvet, fejdíszt, koronát, pajzsot. A foglalkozásokat hétfői és pénteki napokra tervezték, reggel 9 órától. Tartalmában, tevékenységében kapcsolható az irodalom, történelem, technika és rajz órákhoz is. Az ismeretanyagon kívül ötleteket is kapnak a diákok egy-egy neves történelmi esemény feldolgozásához. Korhű jelmezben — a legendák segítségével