Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-16-17 / 13. szám
12« HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. január 16—17., szombat—vasárnap Kertész teszek Magyal: a gyönyörű díszcserje Angolszáz területeken legalább olyan fontos szimbóluma a karácsonynak, mint nálunk a fenyő. Parkokban, kertekben pedig az egyik legjobban megbecsült díszcserje. Hazánkban elsősorban a nyugati határszéleken találunk belőle szép, kifejlett példányokat. Gyönyörű, csillogó, örökzöld lombja, élénkpiros termései és büszke tartású termete miatt a legszebben feldíszített karácsonyfával felveszi a versenyt. A magyalnak — latin nevén Ilex — több száz faja ismert. Nálunk elsősorban az Ilex aquifoli- um terjedt el, ami Európa egyetlen őshonos magyalja. Nagy termetű, 12-15 méteresre is megnő, ha szereti a helyét. Levelei fiatalkorukban, illetve az alsó ágakon erősen tüskések, de ahogy nő, 2-3 cm felett már szinte tüskét- lenné válik. A növény környezethez való alkalmazkodásának csodája ez, hiszen minél fiatalabb, annál jobban kell védekeznie más élőlények (legelésző állatok, kutya stb.) kartétele ellen. Ha már nagyobb, ezeket a tüskéket „levetheti”. Az Ilex kétlaki növény. Ez azt jelenti, hogy szép, piros terméseket csak a női egyed hoz, ami szeptemberben érik meg, és egészen tavaszig díszíti a lombot. Az enyhe telű, párás, csapadékos éghajlatot kedveli. Tengerparton nagyra nő — pedig napon él — a párás körülmények miatt. A kontinens belseje felé haladva, természetes vegetációban már csak az erdők védelmében találjuk, de termetük már sokkal alacsonyabb. Sajnos, hazánkban nem őshonos, csak tőlünk nyugatra. Több száz éve alkalmazzák tudatosan, mint díszcserjét. Ezen idő alatt számos szép fajtát állították elő. Többek között az Argenteákat, a fehér levélszélű alakokat, az erősen tüskés levelű Feraxokat, a Crispát, ami csavarodott leveleivel tűnik ki, és a család legfiatalabb tagját, a „Limsit”, az összes Ilex közül a legmutatósabbat. A „Limsi” gyönyörű, piramis alakú, kemény, vastag levelű. Különleges értéke, hogy piramis alakját stabilan őrzi, virágai önterméke- nyülők, termése pedig nagy. Egy-egy bogyó átmérője az egy centimétert is eléri. A szép fajták elterjedését nálunk elsősorban a klimatikus tényezők nehezítik, valamint a lassú növekedés. Az Ilex számára kedvező, kiegyenlített, atlanti- kus klímát hazánkban csak a nyugati határszéleken és más hegyvidékek védett völgyeiben találjuk. Sokat szenved a nyári szárazságtól, az erős telektől. Az Északi-középhegység is megfelel, ha védett fekvésbe, félárnyékba ültetjük, biztosítva a humuszban, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajt. Szép, kúp alakú formája elsősorban egyedül állva érvényesül, de hosz- szú időnek kell eltelnie, mire olyan nagy lesz, hogy élvezhetjük. Lassú növekedése miatt gyakran ültetik csoportosan, így már fiatalon is megfelelő tömeget ad. Jó megoldásnak látszik, ha kevésbé értékes, más fajokkal társítjuk, amelyek növekedésében nem akadályozzák, hanem inkább védelmet adnak. Ezeket később eltávolítjuk mellőle. Az Ilex majdnem minden faiskolában kapható. A ritkaságokkal pedig elsősorban arborétumokban találkozhatunk... V. Pénzes Judit Óvodás és kisiskolás gyermekeink beszédkömyezete Közleményünk címével arra utalunk, hogy gyermekeink be- szédkészségenelc, beszédtevékenységének fejlődési folyamatában a nyelvhasználati alkalmazkodás lehetőségei is változnak, tágulnak. E témakörben már írtunk arról, hogy gyerekeink először a családi beszédkörnyezetben találkoznak a beszédfejlődés, a beszédfejlesztés alapozó szerepével. Az első beszédminta az édesanya beszéde, s nem véletlenül emlegetjük meleg szeretettel az édes anyanyelvünkjel- zős szerkezetet. A harmonikus családi légkör olyan beszédkörnyezetet teremthet, amelyben a hangnem, a szó- és nyelvhasználati magatartás- formák lehetetlenné teszik a durva, trágár szavak szerepvállalását. Az ingerszegény családi környezetben több olyan nemkívánatos hangzásbeli jelenség is előfordul, amelyek a későbbi időszakban az ovodások, a kisiskolások, az általános iskolai alsó tagozatos tanulók beszédkörnyezetében is jelentkeznek, sőt fel is erősödik a zajártalom, a célszerűtlenül megnövekedett gyermekzsivaj. Ebben a hangos környezetben gyengül hallásbiztonsagunk is. Mit tehetünk e káros jelenségek megszüntetése érdekében? Csak az óvodák és az alsó tagozatos osztályok nevelői és tanárai feladatkörébe utalhatjuk a legfontosabb teendőket? Egyetérthetünk-e azzal a véleménnyel, hogy természetes életkori sajátosság: a gyerekek jól érzik magukat a zaj árnyékában? Már ezek a kérdések önmagukban is arra utalnak, hogy a megfelelő válaszokat tágabb társadalmi összefüggésekben kell megfogalmaznunk, és a nyelvi, nyelvhasználati környezetvédelem szempontjait is tekintetbe kell vennünk. A gyermekek be- szédkömyezetének körét tágítanunk illik, külön is tekintettel arra, amire Csoóri Sándor is figyelmeztet bennünket, hogy „csitít- hatatlan világzajban’' élünk, s ezt a zajos, lármás és hangoskodó beszédkörnyezetet kell megszokni a gyerekeknek is, amikor a rádió, a televízió adásait hallgatják és nézik. Nemcsak beszéd- erzékenységüket teszi próbára ez a beszédkörnyezet, hanem a nyelvhasználat alapvető feladatának, a helyes beszélésnek és a gondolkodásnak a folyamatában is csapdát jelenthet. Az óvodások és kisiskolások beszédkörnyezete szempontjából fontos szerepet játszanak a gyerekeknek szánt adások, a külföldi rajzfilmsorozatok, az esti mesék. Sajnos, éppen ezekkel az adásokkal kapcsolatban több nemkívánatos jelenség inkább zavarja, mint segíti az ovodai beszédnevelés nagyon nehéz munkáját. A rajzfilmsorozatok gye- rekszereploi gyakran selypeg- nek, dadognak, nyafka magánhangzókkal motyorognak, nab- latyolnak, hadarnak. Helytelenül ejtik az sz, s, hangokat, az r hangot pedig vagy tulropogtat- ják, több perdülettel ejtik, vagy — ahogyan a jépa, jetek, mogyo- jó játékosan gunyoroskodó szó- íásszerű rigmusrészlet tanúsítja — az r hangot a „j” hang váltja fel. A televíziós adások gyerekszereplőit szándékosan pöszén, raccsolva, tehát hibásan beszéltetik a szövegek szerzői, abból a ferde nézetből kiindulva, hogy a gyerekszereplők a gyerekek nyelvén szólaljanak meg. Ezzel a nézettel becsapják a szülőket, a gyerekeket. Megnehezítik az óvónők, a tanítók nyelvművelő munkáját. A gyerekek beszédkörnyezetéhez kapcsolható televíziós adásokból, mint beszédmintákból, kihallik az okítás szándéka, az érzelmi hatástényezőkben szegény iskolásdiság. Szinte tudatosan kerülik a játékos nyelvi leleményekben gazdag gyermekdalok, gyermekversek és gyermekjátékok példatárát. Gyermekeink beszédkörnyezete témakörben értékes televíziós műsor Levente Péter Égből pottyant mesék című műsora, amely nyugodt hangnemével, gyerekszereplőinek tiszta, hibátlan és jól érthető kiejtésével, a humor és a kedvesség nyelvi-képi és ritmikai zeneiségével, a játék és a spontán beszéd gyakorlásával a beszédfigyelem és beszédfegyelem vállalására késztet, s a fantáziát is megmozgató játékos beszédhelyzetekkel a játszócsoport értelmi, érzelmi és akarati tevékenységének finomításában is részt vesz. A nyelvi és a zenei ki fej ezőesz- közök egységének tekintetbevételével a nyelvhasználatot árnyaltabbá tevő gyermekrajzok szerepvállalása a nyelvérzék, a beszédkészség finomításában és fejlesztésében is kulcsszereplővé vált. Az óvodások beszédének fejlesztésében sikeresen felhasználható eszköztárat mutat be Levente Péter televíziós játéka, amely annál is inkább hasznos vállalkozás, mert az óvodások korosztályának nyelvhasználatára épül a Kisiskolások beszédfejlesztésének gyakorlata is. S erre szükség van, mert napjaink gyakorlatában kevesebb lehetőséget kapnak a tanulók az élőszó, a beszed használatára. Több az írásos feladat, a felmérő írásbeliség. Kevesebb időt kapnak kisiskolásaink az összefüggő beszédfolyamat vállalására. Erről panaszkodnak a visszaemlékező idősebb generáció tagjai. Szaporodik az olyan beszédhelyzet, amely arról is árulkodik, hogy nincs becsülete a szép, az értelmes beszédnek, s túlteng a beszédbeli nyegleség, a szabadszáQ , legújabban a trágárság. lez arra is figyelmeztet bennünket, hogy beszédműveltségünk ügyes-bajos hiányosságát nem varrhatjuk az iskolai nyelv- oktatás, a nyelvművelők nyakába. Társadalmi méretekben kell vállalnunk a beszédnevelés, a beszédfejlesztés nehéz feladatkörét. Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Titkosírások (II.) Magyarországi érdekességek 1. sz. minta A titkosírás történetének vannak olyan részei, amelyek ismertetésénél nem tudunk minden kérdésre válaszolni. Meg tudjuk állapítani a kort, amelyben használták, esetleg következtetni tudunk felhasználásuk területére, de a legfontosabb kérdésre, hogy milyen módszerrel készült és hogy milyen titkot rejt, arra nincs válasz. A legelső magyarországi tit- kosírású dokumentum Corvin János horoszkópja 1473-ból. A születés időpontjában fennálló csillagászati kép alapján szerkesztett vázlat betűi titkosírású jelekkel vannak írva. A kevés betű alapján a kulcsot ma már nem lehet rekonstruálni. 1. sz. minta: Rohonci Kódex. A rejtjelzés máig ismeretlen módszerét őrizte meg számunkra. A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában található ez a rejtélyes kis könyv. Eredetileg Rohoncon (Vas megye) őrizték, majd gróf Batthyány — könyvtárával együtt — az Akadémiának ajándékozta. A kódex keleti típusú, puha bőrbe kötött, 10x12 cm nagyságú. Keletkezésével és titkosírásával sokan foglalkoztak. Annyi bizonyosnak látszik, hogy 1529 és 1540 között készült papírra írták, mégpedig szépiatintával (tengeri tintahalból kivont festékanyag). Jülg Bernát, az innsbrucki egyetem volt professzora szerint a kódex jeleinek száma tízszeresen felülmúlja az abc betűinek számát. Egyvalami biztos: hogy az ábrákkal valószínűleg vallási vagy misztikus, esetleg politikai titkokat igyekezett megőrizni. A későbbi években is csak ritkán találkozunk a titkosírás ilyen speciális alkalmazásával. Magyarországon, de a világ más országaiban is csekély a száma a titkosírású könyveknek, kódexeknek, naplóknak. 2. sz. minta: hun-szittya, vagy székely rovásírás. Nagyon valószínűnek tartom, hogy ha megkérdeznénk száz embert, hogy az ősi magyarságnak volt-e saját írása, s ha volt, az hogyan nézett ki, jó, ha egy tudná a helyes választ. Mivel az első összefüggő szövegű magyar nyelvemlék (1193 körül), a Halotti Beszéd latin betűs, eléggé elsikkadt az a tény, hogy volt a magyarságnak saját írása: a rovásírás. Ez az írásmód teljesen eltért az Európában használatos írásoktól. Más volt a technikája és a betűformája is; leginkább még a germán és a sémita, valamint az ótörök népek runaszerű felirataihoz hasonlít. A Turóczi János-féle krónika (1488) így ír róla: „...ezek a székelyek, kik a szkitiai betűket még el nem felejtették, azokat nem tinta és papiros segítségével, hanem pálcákra metszés mesterségével, rovás módjára használják.” Ebben a korban már csak nagyon kevesen ismerték a jelentését, ezért a magyarság titkosírás gyanánt használta. Ezt bizonyítja az ún. „konstantinápolyi híradás” is, amely szerint Szelim szultán II. Ulászló király követeit hét esztendeig visszatartotta Isztambulban. A követség egyik tagja, Székely Tamás a Követek Háza istállójának külső falára a törökök számára érthetetlen rovásírással véste föl a sorsukról szóló üzenetet. A 2. sz. minta az 1515-ből származó konstantinápolyi felirat első két sora, alatta a megfejtés. Katona Ágnes grafológus NVHí OXX>H NX) ' >f -VMtfí YMO 'tXCWW'fó OAMA* Vr öcóz tizenöt 'szfndőb'n irt°q *szt, László király öt kVt*t váratf'q it1 2. sz. minta Twain bókja Mark Twain, a híres író egy fogadás alkalmával az asztalához kísért egy hölgyet, miközben így bókolt neki: — Az Ön szépsége lenyűgöző! — Fájdalom, de ezt a bókot nem tudom viszonozni — jegyezte meg a hölgy. Erre az író a vízsz. 1., valamint függ. 27. és 44. számú sorokban olvasható szavakkal válaszolt neki. VÍZSZINTES: 1. Az író szavainak első része (zárt betűk: E, O, M) 13. A jó kés ilyen 14. Nyomatékosan: elém, a földre 15. Helység Győr közelében 16. Nyakbavaló 17. A virágok elrendezésének művészete 19. Kis házikó 20. Azonos mássalhangzók 21. Több folyó neve Angliában 22. Férfinév 24. Saját kezűleg, röv. 25. Állatnak folyadék adása 28. Katonajelölteket alkalmassági vizsgálatra berendelő 30. Esetleg 31. Kopasz 33. Konyhakerti növény 34. Kórházakban altatásra használt vegyi anyag 35. Ószövetségi zsidó próféta a Bibliában 37. Kézben fog 39. Sajó egynemű hangzói 40. Tisztelgő 43. Távirati „ü” 44. Szájat nagyra nyit 46. Erőteljesen vállat vonó 47. Egy helyben van 48. Mezőgazdasági eszközök 50. Európa harmadik legnagyobb folyója 51. A személyéért 52. Csen, oroz 54. Iroda egynemű hangzói 55. Menyasszony 56. Nyár része! 58. A jelenlegi napról származó 60. Lám 61. Mutatószó 62. Eléje jegyezte. 65. Elrendező, rendbe tevő 67. A legmélyebb női énekhang 68. Pontos célzás eredménye 70. Csuk. FÜGGŐLEGES: 1. Legyártás, létrehozás 2. Teljesen átnevesítik 3. Mario... Monaco (olasz operaénekes) 4. Vatikán és Svédország gk.-jele 5. Csúszós felületű 6. Kikötőváros a Vörös-tenger bejáratánál 7. Sérülési nyom 8. Locsolótömlő 9. Hangszeres 10. Indulatszó 11. Az Operaház tervezője volt (Miklós) 12. Arra a helyre ékelődött 17. Férfinév 18. A távolabbi emberek 21. Velünk tartó személy (névelővel) 23. Nyári idénymunkát végző 26. Világos angol sör 27. Az idézet harmadik, befejező része (zárt betűk: H, N) 29. A nagypapa megszólítása német nyelvterületeken 31. Dunántúli megyéből való 32. A szem ideghártyája 35. Filmrendező (Gyula) 36. Borsod-Aba- új-Zemplén megyei település 38. Egy felületet teljesen meghintett 4L Némán záró! 42. Paripa 44. Az író szavainak második része (zárt betűk: G, Z, M, M) 45. A leghidegebb évszak 47. Á pénzben kifejezett értéke 49. Egy finnugor nép tagja 51. Az idegrendszerével felfog 53. Cre- monai hegedűkészítő család volt 57. Nem mozgott 59. Állatnak folyadékot ad 60. Való, őszinte 61. Földgázban és kőolajban előforduló gáz 63. Görög betű 64. Névelős folyadék. 65. Schütz ... (színművésznő). 66. Mindent helyettesítő szócska 69. Dátumrag * * * A megfejtéseket január 21-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény. Báthory Attila
