Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-16-17 / 13. szám

HÍRLAP, 1993. január 16—17., szombat—vasárnap

HÉTVÉGI MAGAZIN

9.

Az 1992-es esztendő legfontosabb világpolitikai eseményei

— JANUÁR: A salvadori kormány és az ellene harcoló felkelők az ENSZ közvetítésével megállapodást írnak alá El Salvadorban a polgárháború befejezéséről. A jugoszláv hadsereg lelövi az Európai Közösség helikopterét; öten életüket vesztik. A boszniai szerbek kikiáltják önálló államukat. Több százezer orosz tiltakozik Borisz Jelcin piacgazdasági reformtervei ellen. A két koreai állam megállapodást ír alá a nukleáris fegyverek betiltásáról a Koreai-félszigeten. A hadsereg által támogatott tanács veszi at az ellenőrzést Algériában annak ellenére, hogy a parlamenti választásokat az Iszlám Üdvfront nyeri meg. Több mint százezer ember vesz részt Kenyában az elmúlt 22 évben első ízben engedélyezett kormány- ellenes tüntetésen. Egy évvel az Öböl-háború kirobbanása után Szaddám Húszéin iraki elnök nyilvánosan is elismeri országa katonai vereségét. A franciaországi Strasbourg mellett bekövetkezett légiszerencsétlenségben 87-en vesztették életüket. Algériában letartóztatják az iszlám párt vezetőit. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa fegyverszállítási embargót rendel el Szomáliával szemben a belső háborúskodás miatt. Az örmény felkelők lelőnek egy polgári helikoptert: negyvenen életüket vesztik. Az amerikai hadsereg bejelenti, hogy 83 európai városban megszünteti vagy lényegesen csökkenti jelenlétét.

— FEBRUÁR: Törökország kurdok lakta területein legkevesebb 130 ember veszti életét lavinaszerencsétlenségekben. A kormányhoz hű alakulatok Venezuelában katonai puccsot hiúsítanak meg. Algériában egyéves időtartamra rendkívüli állapotot hirdetnek ki. Késekkel és fejszékkel felfegyverkezett arabok három izraeli katonát ölnek meg. Líbia bejelenti, hogy nem állítható nyugati ország bírósága elé az a két férfi, akiket a PANAM 130-as járatának felrobbantásával vádolnak. Egy londoni vasútállomás elleni terrorakcióban 28-an megsebesülnek; az ír Köz- társasági Hadsereg (IRA) vállalja magara a merénylet elkövetését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 22 ezer békefenntartó Kambodzsába küldését határozza el.

— MÁRCIUS: A törökországi kozlui bányaszerencsétlenségnek 270 halálos áldozata van. Egy törökországi földrengés — hivatalos adatok szerint — ezer halálos áldozatot követel. Pokolgép robban Izrael Buenos Aires-i nagykövetségének épületében: legkevesebb 28-an vesztik életüket. Ro Te Vu dél-koreai elnök

pártja vereséget szenved a parlamenti választásokon. Tíz hónapos űrprogramját befejezve, visz- szatér a Földre Szergej Krikaljev űrpilóta. Nemi erőszakért 6 év börtönbüntetésre ítélték Mike Tyson nehézsúlyú bokszvilágbajnokot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa légi és fegyvereladási tilalmat jelent be Líbiával szemben. A NATO védelmi vezetői első alkalommal találkoznak kelet-európai és volt szovjetunióbeli kollégáikkal.

— ÁPRILIS: Líbia elutasította a Nemzetközi Bíróságnak azt a kérését, hogy kiadja a PANAM 103-as járata elleni merénylet feltételezett gyanúsítottjait. Biztonsági okokra hivatkozva Alberto Fujimoro perui elnök felfüggeszti az alkotmányt. Szerencsés kimenetelű repülőgép-baleset éri Jasszer Arafatot, a PFSZ vezetőjét. John Major kormányfő konzervatív pártja győz a brit választásokon. Londonban felrobban az IRA gépkocsiba rejtett pokolgépe: három ember életét veszti, kilencvenen megsebesülnek. Ismételten kitör az Etna, veszélybe kerülnek a közeli települések. Borisz Jelcin elnök hatalmi körét korlátozó új alkotmányt fogad el az orosz parlament. A mexikói Guadalajaras szennyvízcsatorna-hálózatában keletkezett gázrobbanás következtében legkevesebb 190 ember veszti életét. William de Klerk dél-afrikai elnök egy átmeneti kormány felállítására, bőrszínre való tekintet nélküli választásokra tesz javaslatot. Ötvenkét halálos áldozata van annak a háromnapos zavargásnak, amelyet az a videofelvétel vált ki, amely bemutatta, hogy Los Angelesben miként ver meg négy rendőr egy fekete bőrű gépkocsivezetőt.

— MÁJUS: Iszlám felkelők rakétákkal lövik Kabult: legkevesebb negyvenen vesztik életüket. Súlyos etnikai harc tör ki Tádzsikisztánban. ENSZ-illetéke- sek bejelentik a tűzszünetet Boszniában. A thaiföldi hadsereg a demokrácia mellett tüntetők soraiba lő, miután Bangkokban bevezetik a rendkívüli állapotot. A szerbiai irreguláris hadsereg megakadályoz több ezer nőt és gyereket abban, hogy elhagyják Szarajevót. Palermóban meggyilkolják Olaszország legkiemelkedőbb maffiaüldözőjet. A 44 halálos áldozatot követő belpolitikai zavargások miatt lemond a thaiföldi kormányfő. Az ENSZ gazdasági szankciókat léptet életbe Jugoszlávia ellen.

— JÚNIUS: Rio de Janeiró- ban megkezdi munkáját a környezetvédelmi világfórum. Dáma elutasítja az európai politikai és gazdasági uniót. Az orosz parlament rendkívüli állapotot hirdet ki Észak-Oszétiában. Az ENSZ védnöksége mellett megkezdődik a szembenálló kambodzsai felek leszerelése. Az amerikai és az orosz elnök aláírja a hadászati támadófegyverek lényeges korlátozásának irányelveit tartalmazó dokumentumot. Szabadon engedik a Libanonban foglyul tartott utolsó két nyugati túszt. A cseh és a szlovák vezetők megállapodnak Csehszlovákia felbomlásáról. Az ANC felfüggeszti a tárgyalásokat a kormánynyal. Békemisszióval Horvátországba érkezik a francia elnök. A szarajevói repülőtéren folyó lövöldözés miatt rövid időre elhalasztják Mitterrand repülőgépének leszállását. Chilében 21 év után első ízben tartanak helyhatósági választásokat. Meggyilkoljak az Algériát irányító tanács vezetőjét.

— JÚLIUS: A világ hét iparilag legfejlettebb államának vezetői Münchenben tartottak csúcs- találkozót. Manuel Norriega egykori panamai vezetőt kábítószer-kereskedelemért 40 év börtönbüntetésre ítélik. Leteszi az esküt Izrael új kormányfője, Ji- chak Rabin. Jugoszlávia kormányfőjévé választják a szerb származású amerikai Milan Pánkot. A Boszniában harcoló felek újabb tűzszünetről állapodnak meg. AIDS-világkonferen- cia nyűik Amszterdamban. Megszökik börtönéből a kolumbiai Medellini-kábítószerkartell vezetője. Irak engedélyezi, hogy ENSZ-fegyverzetellenőrök kutatást végezzenek a bagdadi mezőgazdasági minisztériumban. Az egykori NDK vezetője, Erich Honecker elhagyja Oroszországot, hogy bíróság elé állítsák Németországban.- AUGUSZTUS: A fehér bőrű kormányzás ellen kétnapos általános sztrájkot tartanak Dél- Afrika fekete bőrű lakosságának milliói. Az ENSZ bejelenti: tudomására jutott, hogy Boszniában szerbek muzulmánokat végeztek ki. George Bush amerikai elnök közli, hogy szabadkereskedelmi megállapodásról kezdődtek tárgyalások az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között. Az Egyesült Államok és szövetségesei olyan tartalmú tervet jelentenek be Dél-Irak területére vonatkozóan, amely lehetetlenné teszi a térségben elő siíta muzulmánok légi utón történő támogatását Bagdad részéről. A bosnyák hadsereg ellentámadást indít a Szarajevó körüli ostromgyűrű felszámolására. Komoly károkat okoz Dél-Florida partjainál az Andrew névre keresztelt hurrikán. A Vöröskereszt arról számolt be, hogy 11 munkatársát

meggyilkolták Szomáliában. Négy egymást követő éjszaka tűznek össze Rostockban szélső- jobboldali tüntetők a kivonult rendőri alakulatokkal. Sűrű ködben Moszkva mellett lezuhan az Aeroflot légitársaság repülőgépe: 83-an vesztik életüket. Szélsőjobboldaliak 10 kelet-németországi településen támadnak meg menekültszállásokat. Kabult elhagyja az utolsó orosz diplomata. Lövedék robban Szarajevó forgalmas piacterén; legkevesebb 15 ember veszti életét. Az ENSZ bejelenti, hogy további 79 ezer tonna élelmiszert küld az éhínség sújtotta Szomáliába.- SZEPTEMBER: Olasz segélyszállító repülőgépet lőnek le Szarajevótól nyugatra, négyen életüket vesztik. Ä Hawaii-szif

eteken végigsöpör az „Iniki”-re eresztelt hurrikán. Peruban bejelentik, hogy letartóztatták a Fényes Ösvény nevű gerillaszervezet vezetőjét. Olaszország csatlakozik Nagy-Britanniához, és kivonja nemzeti valutáját az európai átváltási mechanizmusból. Helmut Kohl német kancellár elítéli a Németországban élő külföldiek elleni támadásokat; egyben szigorúbb biztonsági lépések meghozatalát jelenti be. A franciák minimális többséggel elfogadják az európai egységről szóló maastrichti megállapodást. Kifosztják a Vöröskereszt Szomáliái élelmiszerraktárát. Burmában megszüntetik a több mint három esztendeje kihirdetett statáriumot. Nem sokkal a felszállást követően, 163 emberrel lezuhan egy katonai repülőgép a nigériai Lagoszban. Korrupció vádjával a bíróság vád alá helyezi Fernando Collor de Mello brazil elnököt.

— OKTÓBER: Jonas Savim- bi angolai ellenzéki vezető csalással vádolja a szeptemberi választások nyomán hatalomra került kormányt. A brazíliai Sao Paolo egyik börtönében kitört fegyenclázadás következtében 111 elítélt veszti életét. Egy izraeli repülőgép Amszterdam egyik épületkomplexumára zuhan; legkevesebb 43-an vesztették életüket. Hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik a perui Fényes Ösvény nevű gerillaszervezet vezetőjét. Az ENSZ BT megtilt minden katonai repülést Bosznia légterében. A szerb hadsereg légiereje a világszervezet repülési tilalma ellenére két boszniai várost bombáz. Legkevesebb ötszáz halálos áldozata van az egyiptomi földrengésnek. A függetlenség elnyerését követően megtartott első litvániai parlamenti választásokon a volt kommunisták győznek.- NOVEMBER: Bili Clinton demokrata párti politikus nyeri az elnökválasztásokat. Az Egyesült Államok és az Európai Közösség illetékesei tárgyalásokat folytatnak a mezőgazdasági politikáról, amely miatt kereskedelmi háború réme fenyeget. Kommunista szimpatizáns felvonulásra kerül sor Oroszországban a bolsevik forradalom 75. évfordulója alkalmából. A Szomáliái fővárosban ENSZ fegyveres erők mentik ki a segélyszervezet munkatársait a fegyveres banditák fogságából. A perui elnök meghiúsult államcsinykísér- letről számol be. A NATO arról határoz, hogy szigorítja a Jugoszlávia elleni tengeri blokádot. Pakisztánban letartóztatják az egykori kormányfő, Benazir Bnutto támogatóit. Lecsillapodnak a viták az Egyesült Államok és az Európai Közösség között az agrártámogatás kérdésében. Három török nemzetiségű veszti életét Németországban szélső- jobboldaliak gyújtogatása következtében. Rendőrökkel ütköznek össze felfegyverkezett francia parasztok, az Egyesült Államok és az Európai Közösség közötti kereskedelmi megállapodás ellen tiltakozva. Washington azt javasolja, hogy amerikai katonákat küld Szomáliába a segély- szállítmányok szétosztására.- DECEMBER: A dél-afrikai kormány és az Afrikai Nemzeti Kongresszus tárgyalásokat kezd a fehérek kormányzásának megszüntetéséről 1993-ban vagy 1994-ben. Az ENSZ BT a Szomáliába küldendő segélyek biztonságos eljuttatása céljából az Egyesült Államok vezetésével katonai erők felállításáról dönt. George Bush arról dönt, hogy 28 ezer amerikai katonát küld Szomáliába. Az akcióhoz más országok is csatlakoznak. Egy 430 éves muzulmán mecset lerombolása miatt zavargások törnek ki Indiában muzulmánok és hinduk között, s mintegy ezren életüket vesztik. A Szomáliái béke- fenntartó erők előőrsét képező amerikai tengerészgyalogosok

artra szállnak Mogadisuban.

zarajevót körülzárják a szerb páncélosok. Jegor Gajdar ügyvezető orosz kormányfő nem kapja meg a kinevezéséhez szükséges szavazattöbbséget a parlamenttől. Rigoberta Menchu gua- temalai indián emberi jogi aktivistának átadják az idei évi No- bel-békedijat. Milan Panic szerint számtalan szabálytalanság történt a jugoszláv választásokon, és ezért érvényteleníteni kell az eredményeket. lezuhan a líbiai légitársaság egy repülőgépe: a gépen tartózkodó 157 utas közül senki sem éli túl a katasztrófát.

Nincs Fehér Ház Tokióban

Csótányok nyüzsögnek a sötét szobákban, az esővíz becsurog a hallba, és a vezetékből rozsdás víz folyik. Nem ám valami közönséges tokiói lakóházról van szó, hanem a japán miniszterelnök hivatalos rezidenciájáról. A közelmúltban aztán megkezdődött a munka, hogy méltó otthont építsenek a kormányfőnek, olyasmit, mint a Downing Street 10., vagy a Fehér Ház. Kormány- tisztviselők azonban azt mondták a Reuter brit hírügynökség munkatársának, nem tudják, hogy mikor készül el — ha egyáltalán elkészül — az épület.

— Semmi sem biztos — jelentette ki az új miniszterelnöki rezidencia építésével foglalkozó bizottság egyik vezető tagja. — A kormány pénzügyi helyzetén múlik, hogy mikor kezdődhet meg a tényleges építkezés. A mostani ház semmiképpen sem alkalmas a kormányfő számára. A szobák túl kicsinyek, s nincs lehetőség modern irodai és hírközlési berendezések elhelyezésére.

A háromemeletes ház 1929- ben épült egy dombocska tetején, szemben a parlament impozáns épületcsoportjával. Ahhoz, hogy új házat építsenek, mindenekelőtt helyet kell biztosítani a jelenlegi épület mellett. 1987- ben, Nakaszone miniszterelnöksége idején már szó volt egy méltó kormányfői rezidencia létesítéséről. A terv azonban elakadt, mert két vállalat, amely a tudomány és a technika intézetéhez tartozik, nem volt hajlandó kiköltözni a szomszédos épületből.

Az égbeszökő tokiói telekárak és a kormány lassú döntési mechanizmusa miatt 5 évig tartott, míg sikerült helyéről kimozdítani a két vállalatot. Ezt a házat 1994-ig le kell bontani, és helyébe rezidenciát építeni. Az új palota színhelyéül szolgáló telek ára egymagában 23 millió dollárt tesz ki.

A jelenlegi rezidenciáról sok történet kering. Eiszaku Szato 1963-tól 1971-ig töltötte be a kormányfői tisztséget. Felesége emlékirataiban megírta, hogy a csótányok elözönlötték a lakó- helyiségeket. Szasiko Kaifu elpanaszolta férjének, Tosikinek, hogy a japán stílusú ágyban a huzat két hét alatt penészes lett. A jelenlegi miniszterelnök, ugyanúgy, mint elődei tették az elmúlt 30 évben, egyszerűen nem hajlandó a rezidenciában lakni. Egy tokiói elővárosban lévő lakásáról jár be hivatalába minden nap.

Mengele az amerikaiak kezén volt

Josef Mengele, a náci koncentrációs táborok hírhedt orvosa, a „halál angyala” 1945-ben Németországban két alkalommal is amerikaiak őrizetében volt két különböző fogolytáborban, de tévedésből mindkétszer szabadon engedték — derült ki az amerikai igazságügyi minisztérium közelmúltban közzétett jelentéséből.

A 197 oldalas jelentés szerint az egyik alkalommal Mengele a Wehrmacht egyenruhájában, álnéven vétette fel magát a hadifoglyok névjegyzékére. Lehetséges, bár nem nyert megerősítést, hogy a másik alkalommal az eredeti nevén vették jegyzékbe, de mégis elengedték. Ennek magyarázatául — így a jelentés — az szolgálhat, hogy Mengele kaijába nem tetoválták bele az SS-re jellemző vércsoportjelzést, ráadásul azoknak a háborús főbűnösöknek a névsora, akiket a szövetségesek köröztek, nem jutott el idejében a hadifogolytáborba.

A jelentés azt állítja továbbá, hogy Mengelének azért sikerült a letartóztatást elkerülnie, mert amerikai részről „csak szórványos és nem eléggé körültekintő kísérletek történtek kézrekerítésére”. 1946- ban szövetséges ügyészek úgy tudták, hogy Mengele meghalt, s ezt a feltevést a tömeggyilkos orvos családja megerősíteni igyekezett.

Mielőtt Olaszországból 1949-ben Argentínába szökött volna, Josef Mengele álnéven csaknem mindvégig egy farmon élt Németország amerikai megszállási övezetében.

Ä továbbiakban a jelentés határozottan állítja, hogy Mengele amerikai segítség nélkül szökött el Európából, és „nincs bizonyíték” arra, hogy valaha is kapcsolatban állott volna az amerikai titkosszolgálattal, vagy bármely más amerikai kormányszervvel. 1959-ben (Argentínából) Paraguayba költözött át, és egy évvel később Brazíliába ment, ahol 1979-ben, 67 éves korában, fürdőzés közben meghalt. 1985-ben egy nemzetközi szakértői csoport megállapította, hogy a brazíliai Embuban exhumált holttest Mengeléé volt.

A jelentés szerint Mengele mindvégig rendszeresen kapott pénzt Németországban élő gazdag családjától.

Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának jelentése nagyrészt a ’80-as évek közepén készült, de csak most hozták nyilvánosságra, miután Németország és Izrael egyaránt hivatalosan elfogadta azt a megállapítást, hogy Mengele halott. A Brazíliában exhumált holttesten elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján a szakértők nemrégiben jutottak erre a megállapításra.

Ünnepelt a rádió

Tízezrek álltak sorban, hogy a nyűt napon bejussanak a stúdiókba — Bécsben és a tartományi központokban egyaránt —, és megtekintsék, honnan szól a rádió. Megemlékezések sora idézte fel ezen az évfordulón, miként újult meg negyedszázaddal ezelőtt az osztrák rádió.

A visszaemlékezésekből, az írott sajtó hasábjain olvasható épphogy csak nem ünneprontó pengeváltásokból (a rivalizálás a lapok és az elektronikus sajtó között öröknek tűnik) megtudható, mi is történt huszonöt évvel ezelőtt, hogyan született újjá Ausztria rádiózása. És hogy miért.

A rádió nagyhatalom — írta a bécsi Kurier történelminek szánt megemlékezésében. Nem csoda, hogy 1945-ben a négy hatalom azonnal rátette a kezét a médiákra, s osztrák rádiózásról csak az 1955-ös államszerződés után lehetett szó.

No de akkor is hogyan? Mindennél, hírnél, műsornál fontosabb volt az arányok betartása. Kiporciózott idő minden pártnak, s ennek jegyében a hangjátékoknak, az irodalmi műsoroknak is ideológiai üzenete volt, ragaszkodva persze e téren is a másodpercekben mért kiegyensúlyozottsághoz.

Amennyi „fekete” (néppárti) gondolat, ugyanannyi vörös (szocialista), s ha történetesen a

nagykoalíció recsegett-ropogott, az azonnal érződött az ORF műsorain is. Emellett a pártok elnökségei feszülten figyelték a politikai műsorokat, és ha valamelyik főhadiszálláson úgy látták, hogy mondjuk a főszerkesztők kerekasztal-beszélgetésében ők hátrányos elbánásban részesülnek, azonnal újabb résztvevőt ültettek az asztal mellé — az se volt baj, ha nem is volt köze az új - ságíráshoz. Fő, hogy az egyensúlyt helyrebillentse — mondták a hallgatók nem csekély bosszúságára. És bármennyire is elképesztően hangzik ma, létezett cenzúrabizottság is: egyenlő

arányban ült benne „vörös” és „fekete” elkötelezettségű ítész.

Minden műsor — a televíziónál ugyanez volt a helyzet — eléjük került, így születtek tiltások szép számmal.

1964-ben telt be a pohár. Mármint a hallgatóké. Ekkor indított a bécsi Kurier, a grazi Kleine Zeitung és a Neue Kronen Zeitung — a három legolvasottabb lap — aláírásgyűjtési kampányt, követelve a pártatlan, független elektronikus médiákat. A precíz fogalmazás szerint objektív tájékoztatás volt a cél, amit kötelezővé kívántak tenni, emellett a tartományi tagolás megteremtését tartották az akciót indítók elengedhetetlennek, a reklámok nemzetközi minta szerinti behatárolását, és mindenekelőtt azt, hogy a politikusok végleg mondjanak búcsút az ORF vezető testületéinek. Ezek csakis olyanokból állhatnak — követelte a petíció —, akik legalább öt éve semmilyen politikai testületben nem tagok, és semmilyen politikai pártban nem viselnek funkciót.

Az akkor még felügyelőtanácsnak — ma kuratóriumnak — nevezett testület tagjai számára az összeférhetetlenségi előírás legyen kötelező.

Olyan könnyen azért nem ment — emlékezik a Kurier. De nyolcszázezernél több aláírás ösz- szegyűlt, és ha azonnal nem is, 1966 nyarán — a Néppárt és a Szabadságpárt szavazataival — megszületett a törvény, amely nagyjából megfelelt az aláírásokkal megtámogatott közakaratnak.

Ez utóbbinak szerepe volt az új intendánsok kiválasztásában is. Helmut Zilk, Bécs mai polgár- mestere a televízió, Gerd Bacher — ma az ORF főintendánsa — a rádió élére került, és azután megindult a független, pártatlan adás.

Hogyan? A minta természetesen a BBC lett, legalábbis a tájékoztatás terén. Megszűnt a politikusokkal készített interjúknál az addigi túlzott udvariaskodás, a kérdések kemények és lényeg- retörőek lettek, és nem volt többé módjuk a pártok titkárságainak a közvetlen irányításra.

Nos, ezt ünnepelte minden elképzelhető formában a közelmúltban az ORF. Az írott sajtó azonban, tisztelettel emlékezve a hőskorra, a kezdetekre, azt is hozzátette mindehhez: „kár,

hogy ma már mindez csak emlék”.

Igaz, a bírálat elsősorban a televízióra vonatkozik, de abban aztán nincs hiány: közhely ma Ausztriában, hogy a televízió műsorát, a tájékoztatást a hatalmi viszonyok alakítják, olyan fokon, hogy még a jugoszláviai tudósításokat is az szabja meg, mit kívánnak éppen az osztrákokban tudatosítani.

Az ellenfolyamat, a visszapo- litizálás persze, nem most kezdődött: sokak szerint már Kreisky, majd Sinowatz kancellár ebbe az irányba terelte az elektronikus médiát, amely egyre csak növekedett és növekedett, s vele együtt szaporodtak a pénzügyi gondok. Ezek leküzdésére nem mindig válogat az ORF vezetése az eszközökben. Ezzel magyarázhatók a mai csatározások, például az osztrák televízióban a reklámidő növeléséért, ami ép- penhogy nem felel meg a negyedszázaddal ezelőtti céloknak.

Ez persze, nem csorbította az évforduló jelentőségét — mondták Ausztriában, és hozzátették: jó lenne vigyázni arra, amit akkoriban megteremtettek.