Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-15 / 12. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. január 15., péntek Bár embereket gyógyított, mégis elsősorban mint orvostörténész vonult be a tu­dománytörténetbe. Az ötvenöt esztendeje elhunyt Győry Tibor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia néhai levelező tagja, egyetemi tanár legnagyobb érdeme volt, hogy bebizonyította az anyák megmentőjének, Semmelweis Ignácnak — az akko­riban sokak által vitatott — magyar származását. Összeállította, majd németre és magyarra fordította annak műveit, miközben népszerűsítette a nagy orvos mun­kásságát. Győryt mindemellett egészségügyi szervezőként is számon tartják, hi­szen dolgozott az egykori Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumban, valamint he­lyettes államtitkárként a Belügyminisztériumban is. Küzdelmet folytatott Semmelweis szobrának felállításáért Nem volt más mestere, mint a tehetsége... Ötvenöt évvel ezelőtt, 1938. január közepén arról adtak hírt a korabeli lapok, hogy az akkori esztendő első hónapjának kilen­cedik napján elhunyt Győry Ti­bor orvos. Halálával súlyos vesz­teség érte nemcsak a hazai gyó­gyítást, hanem a történettudo­mányt is, hiszen az akkori orvos- történelem, amelyet e tudós mű­velt, művelődéskultúránk fontos része volt. A fővárosban született 1869. május 9-én. A jó képességű fia­talember a gyógyítás hivatására tette fel életet, ezért orvosnak ta­nult, és 1893-ban szerzett erre vonatkozó oklevelet. Ezt nem sokkal később egészségtantanári képesítéssel is bővítette. Pálya­futását eleinte a budapesti bel­gyógyászati klinikán kezdte, maja a mindmáig híres Rókus Kórházban folytatta. Ám a haj­lamai mindinkább az orvostörte- nelem felé vonzották. így a gya­korlat elől a könyvtárakba és a levéltárakba vonult. Tulajdon­képpen nem volt más mestere, mint a tehetsége. Ezért mint au­todidakta tanult, és folyamato­san képezte magát. Fél évtized múltán — 1898- ban — a Magyar Történelmi Tár- sulat tágjává választották. A szá­zadforduló elején a budapesti or­vostudományi karon a medici­natörténelem magántanárává képesítették. 1905 es 1923 kö­zött — tizenhárom esztendőn át — az akkori Állatorvosi Főisko­lán az állatorvoslás történetének előadója volt. Az 1914-ben ki­tört első világháborúban mint tartalékos törzsorvos teljesített szolgálatot. Amint visszatért a frontról, a budapesti orvostudo­mányi kar rendkívüli tanári cím­mel tüntette ki. Életének új fejezetét jelentet­te, amikor 19Í9 végén a Népjólé­ti és a Munkaügyi Minisztérium­ban dolgozott osztályvezető­ként, majd pedig a Belügymi­nisztérium helyettes államtitkára lett. Ezekben az években első­sorban egészségügyi szervező­ként tevékenykedett, de szabad­idejét továbbra is az orvostörté­netnek szánta. 1926-ban címze­tes, egy évtizeddel később vi­szont nyilvános rendes egyetemi tanári címet kapott. Mint elismert orvostörténész, munkássága során elsősorban hazai vonatkozású kérdésekkel foglalkozott. 1900-ban Buda­pesten adták ki a Magyar orvosi bibliographiá-\át, amely az 1472-től 1899-ig terjedő évek szakirodalmát foglalta össze. Ez a Magyar Tudományos Akadé­mia hozzájárulásával a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat ki­adványaként jelent meg. Győry Tibor munkája a Szabó Károly és Petrik Géza-féle általános — és különös tekintettel Szinnyei Jó­zsefnek 1875-ig vezetett mate­matikai és természettudományi — könyvészetén alapult. Az ezt követő adatokat azután maga Győry kutatta fel. Több szakember közreműkö­désével — 1904-1907 között — megjelentette a magyar nyelvű orvosi munkák jegyzékét Ma­gyar Orvosi Irodalom címmel. A Magyar Orvosi Archívumban, valamint a Századok című folyó­iratban az 1900-as évek elején történelmi tanulmányokat tett közzé az úgynevezett Morbus Hungaricusrol. Megállapította ennek a XVI. századbeli pusztító betegségnek a mibenlétét — amelyet később tudományosan is megerősítettek —, vagyis hogy tulajdonképpen egy kiütéses tí­fuszról van szó. A magyarságra nézve Győry Tibor legnagyobb érdeme, hogy kitartó kutatómunkával megál­lapította — és a külföldiekkel is elismertette — Semmelweis Ig­nác magyar származását és rend­kívüli érdemeit. Minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a gyermekágyi láz okának és meg­előzési módjának felfedezésében Semmelweist illeti meg az első­ség. Kimutatta, hogy Semmel­weis ősei már a XVII. században Magyarországon éltek, és keresz­tény katolikusok voltak. Össze­gyűjtötte, és magyar, illetve né­met nyelven kiadta összes mun­káit. Sőt Győry küzdelmének eredményeként 1906-ban — nemzeti adakozásból — Buda­pesten felállították Semmelweis szobrát. Kisebb dolgozataiban kimu­tatta, hogy idős Raymann János Ádám Sáros megyei orvos előbb alkalmazta a himlő megelőzésé­nek módszerét, mint mások. A külfölddel is elismertette, hogy Weszprémi István, a legnagyobb magyar orvostörténész már a Xvíl. században úgynevezett immunizációs módszerrel kísé­relte meg a pestis gyógyítását. Bebizonyította, hogy Czermak János, cseh származású pesti ta­nárnak nagyobb érdeme volt a gégetükör feltalálásában, mint Türck Lajos bécsi tanárnak. 1902-ben a Századok című fo­lyóiratban leírta Nagy Lajos ma­gyar király halálos betegségét, amelyet leprának ismert fel, de nem tartotta lehetetlennek, hogy azoknak a betegségeknek vala­melyike lehetett, amelyekkel a poklosságot nemcsak a XVI. században, hanem még a XIX.- ben is többször összetévesztet­ték. Erre a tévedésre a legalkal­masabbak voltak a test különbö­ző helyein fellépő daganatok, de legelsősorban a vérbaj. Ezzel Győry elfogadta korának azokat a szakmai nézeteit, amelyek sze­rint a vérbaj már Amerika felfe­dezése, 1492 előtt honos volt Eu­rópában. Önálló művei mellett nagy­számú tanulmányt publikált a már említett Századokban, az Orvosi Hetilapban, illetve más hazai és német folyóiratokban. Ma is sajtótörténeti érdekesség­nek számít, hogy a Pester Lloyd című lap 75 éves, jubileumi szá­mában — 1928-ban — ismertette a hajdani, illetve az akkor élt or­vos-tudósoknak a tudomány előbbre viteléért kifejtett tevé­kenységét. Az utolsó fő műve 1936-ban jelent meg Az orvostudományi kar története 1770-1935címmel. Ez az akkori Pázmány Péter Tu­dományegyetem jubileumi kiad­ványa volt. Egyben megalapítot­ta a Népegészségügy című lapot is. Mint egyetemi tanár, kiváló előadó volt, amellett, hogy nagy­szerű írói készséggel is rendelke­zett. Szellemének rugalmasságát bizonyította, hogy mindemellett zenével is szívesen foglalkozott. Sőt komponált dalainak nagy ré­szét nyomtatásban is megjelen­tették. Győry Tibor szoros kapcsolat­ban állt a németországbeli lipcsei egyetem orvostörténeti intézeté­vel, amelynek igazgatójához, Sudhoff professzorhoz barátság is fűzte. Tiszteletére 1929-ben Budapesten tartotta a Német Or­vostörténeti Társaság a nagygyű­lését. Tulajdonképpen alkotóké­pességének teljében — 1938. ja­nuár 9-én —, 69 évesen ragadta el a halál. Neve és munkássága azonban ma is ott ragyog a hazai orvostörténet legszebb lapjain. (mentusz) összeállította Semmelweis családfáját Semmelweis öt nap alatt elhagyta Bécset. 1850. ok­tóberközepén tért haza. Folyamodott a Rókus Kór­ház szülészeti osztályának elnyeréséért, díjtalan el­látásáért. Elnyomatásunk szomorú évei alatt ruházatóvalis demonstrálta magyar voltát. Hazai területre esik Semmelweis működésének súlypontja is. Idehaza írta meg összes munkáit, de nem magyarul — mert itthon senki nem támadta tanításait hanem azok nyelvén, akik megtámadták, és akikre — mint mon­dó — hatnia kellett... Idehaza talált igazszívű és felvilágosodott elméjű barátokra, kik buzdítói, majd pedig az utolsó, szo­morú években — mikor a külföld még mindig csak támadta tanításait, s midőn idegrendszerét is végleg aláásta már a sok méltatlan bántódás — vigasztalói lettek. Fel kelljegyeznünk azt is — mint a magyar gé­niusz egyik maradandó tettét —, hogy Marku- sovszky Lajos ugyanakkor írta meg legfényesebb gondolatait Semmelweis tanítása mellett, amikor a német Virchow a leghevesebben támadta 1861-ben Semmelweis tétele•* ” jegyzék szerint — felsorolja a ko­rabeli, megjelent publikációkat a boncolás és a fejlődéstan, az élet­tan, a kortan, a gyógyszertan, az orvostörténelem, a belgyógyá­szat, az ideg- és elmekórtan, a se­bészet, a szemészet, a szülészet és nőgyógyászat, a gyermekgyó­gyászat, az orr-, garat- és gége­gyógyászat, a fogászat, a köz- egészségügy, a törvényszéki or­vostan, az állatorvostan területé­ről. J A Magyar Jogász Egylet Heves Megyei Szervezete tájékoztatja tagjait, hogy 1993. FEBRUÁR 6-án ismételten megrendezésre kerül JOGÁSZBÁL ’93 A bál fővédnöke: DR. BALSAI ISTVÁN IGAZSÁGÜGY-MINISZTER A rendezvényre a Magyar Jogász Egylet Heves Megyei Szervezetének vezetősége ezúton tagjait, hozzátartozóit, barátait meghívja. A rendezvény helye: ***PARK Szálló összes terme. A bálon a zenét az OLD BOYS együttes szolgáltatja. A részvételi díj: 2000 Ft/fő. Szállásköltség a ***Eger Hotelban, kedvezményes áron: 1100 Ft/fő/éjszaka. A jelentkezéseket és a tombolavásárlást (50 Ft/db) írásban, szóban, telefonon kell bejelenteni ANGA LÁSZLÓNÉNÁL, Egri Városi Bíróság 3300 Eger, Barkóczy u. 1. fsz. 2. Telefon: 36/311-611/172. 1993. január hó 20. napjáig. V TÉLI VÁSÁR A NIKE SHOPBAN! 1993. JANUÁR 12-TŐL JANUÁR 30-IG 5—10 %-os j* árengedménnyel várjuk kedves vásárlóinkat! Eger, Dobó tér V JUST DO IT! /IMPER N I7üzletházYI Hútővásár a legkedvezőbb áron! Kínálatunkból: ZLR 162 hűtőszekrény ZLK 280 komb. hűtőszekrény ZLCF 200 fagy. láda ZC500G gáztűzhely Kárpótlási jegyét a névérték 75%-án vásárlási Jegyként elfogadjuk! Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: (37) 12-085 Eger, Dobó tér 1. Tel.: (36) 316-352 ... ahol az árak megrázóan jók. 18.900 Ft 32.900 Ft 31.300 Ft 25.900 Ft 1 / Ä Ül ÉVBEN IS mk „ÉLÉSTÁR *§& FÉLPÉNZEN” Folytatódik az Aroma Kereskedelmi Rt. ABC-ÁRUHÁZAIBAN AZ AROMA-KAMRA akció! Ügyelünk a pénztárcájára, konyhapénze többre lesz elég, ha nálunk vásárol! Tej 1/1 2,8 % polipack Teavaj 1/10 Kunsági, ill. palóc gomolyasajt Kifli, zsömle Párizsi Zala Ránk mindig számíthat! Mi is számítunk Önre! Keresse a fenti emblémával ellátott ARC-ÁRUHÁZAKAT! Reklámár: lit. 30,00 db 30,00 kg 260,00 db 4,20 kg 200,00 kg 290,00 *88* ^ Csizmavásár! ^ 10-60 %-os engedménnyel a LEDER cipőboltban Eger, Érsek u. 2. ^ A Heves és Vidéke ÁFÉSZ^ 4. sz. ABC-je értesíti a vásárlókat, hogy 1993. jan. 15-től bevezeti a zöldség-gyümölcs forgalmazását. Felhívja a termelők figyelmét, hogy ezen termékeket napi áron ^ felvásárolja. r TÉLI VÁSÁR X a BARI MAMIBAN dzsekik, overallok, pizsamák, sapkák, sálak, egyéb gyermekruhák, amíg a készlet tart 4o—5o %-os engedménnyel. Eger, Knézich K. u. 24. (SZTK-val szemben). Nyitva: H—P 9—17-ig, v szó 9—12-ig. / 11—20 t-lg vállalja bútor, homok, sóder, beton, tüzelőanyagok, | fa-, raklapos áruk stb. szállítását! [ Köszönetét mondunk ] Y Köszönetét mondunk j mindazoknak mindazoknak a rokonoknak. a rokonoknak, barátoknak. ismerősöknek, akik ismerősöknek, akik felejthetetlen halottunk szeretett halottunk CZIKÓ LÁSZLÓNÉ CSATÁRI KOVÁCS LÁSZLÓ temetésén részt vettek, költő, nótaszövegíró és temetésén megjelentek, virágaikkal és részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. fájdalmunkat A gyászoló család enyhíteni igyekeztek. Á gyászoló család Értesítjük az elhunytak hozzátartozóit, hogy aki lapunkban a gyászjelentést és a köszönetnyilvánítást egyszerre adja fel, annak kiadónk 25 % kedvezményt ad! AS-M Heves Megyei Irodája EGER 3300 EGER. TŰZOLTÓ TÉR 3. TELEFON: 36-15097 Győry Tibor — mint orvostörténész — nagy ér­demeket szerzett azzal, hogy bebizonyította Sem­melweis Ignác magyarságát. 1906-ban a Századok című folyóiratban mindezt publikálta is. Ebben a következőkre utal: „ Össze kellett állítanunk Semmelweis családfá­ját, amely azt bizonyítja, hogy a nagy férfiú egyenes elődei már a XVII. században bizton kimutatható- lag magyar honosságúak voltak. Semmelweis maga 1818. július elsején, Budán jött világra. Szülőváro­sában járt elemi iskolába, itt végezte gymnasialis ta­nulmányait, s egyetemi éveinek egy részét, a máso­dikat és harmadikat. Három testvére vett részt az osztrákok ellen vívott szabadságharcban. Midőn Semmelweis a bécsi klinikán 1847-ben megtette felfedezését, az osztrákok siettek elismerni magyar voltát. A bécsiek állásában preparálták, a szülőházi statisztika felhasználásáért tanítását nem fogadták el. Folyamodványát első alkalommal el­utasították, másodszorra megadták ugyan neki, de azzal a kikötéssel, hogy szemléltetnie kell, szabad. A megszégyenítő záradék tudomásulvétele után Hasznos bibliográfia Budapesten 1905-ben a Pestet Lloyd Társulat Könyvkiadójt közzétette Győry Tibor összeál­lítását A magyar orvosi iroda lomról. Ennek bevezetőjében a szerző ezeket írta: „Jelen füzet at első évfolyam. Kérjük annak jó­indulatúfogadtatását, még ha at első lépés magán is hordja a kéz det nehézségeinek némely látha­tó jelét...” Ami ennek a bibliográfiának érdekessége, hogy — a tartalom­Gyoryről... Benedek István írta eddig a leg­átfogóbb monográfiát Semmel­weis és kora címmel, amely nagy könyvsiker volt. Ebben szívesen hivatkozik Győry Tiborra, aki­nek munkáit alapvető forráskánt használta fel: „Győry inkább apostola volt Semmelweisnek, mint kutatója — említi művében. — Harciason kiállt érte, ha meg kellett védeni másokkal szem­ben. Főként magyarságát és prio­ritását védelmezte, miként ez a század első éveiben oly divatos volt...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents