Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1993. január 14., csütörtök Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Aki türelmetlen ■ hátrább kerül? 1991 augusztusában indult el a kárrendezési folyamat, azóta három kárrendezési törvényt alkotott a Parlament. Ilyenkor, az új esztendő kezdetén vissza szoktunk tekinteni az előző évre. Vajon mit tettünk a kárszenvedettek kárpótlásáért? — kérdeztük Rétéi Lajost, a Kárrendezési Hivatal főosztályvezetőjét. — Az első kárrendezési törvény az 1949. június 8. utáni vagyoni sérelmeket kárpótolja. Az ügyek 80-85 százalékát — mintegy 600 ezer aktát — lezártuk, ebből 386.813-at már át is adtunk a bankoknak, akik ezekre 1 milliárd 39 millió 808 ezer forint értékű kárpótlási jegyet ki is adtak. — A 19megye, illetve a főváros között hogyan oszlik mega lezárt ügyek aránya? — A legtöbb ügyet — pontosan 29.135-öt — Békés megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tettek irattárba. Az előbbi megyében 181 millió 830 ezer, az utóbbiban 154 millió 865 ezer forint értékű kárpótlási jegy került forgalomba. A lista legvégén a főváros kullog 8615 elintézett üggyel és 16 millió 899 ezer forintnyi kifizetéssel. — Hol tartanak a II. sz. törvény végrehajtásával? — Valamennyi beadott igény gépi feldolgozása lezárult. Ezeknek az ügyeknek a vizsgálata nehezebb, hiszen sokkal régebbi, háború előtti károkról van szó. Viszont az is igaz, hogy sokkal kevesebb a kérelem, mint az első kárpótlási törvény jogosultjai esetében. — Mikorra kívánják ezeket az ügyeket befejezni? — Terveink szerint mindkét törvény kárrendezési ügyeit — kivéve az esetlegesen hosszabb bizonyítást igénylőket — ez év július 1-jéig lezárjuk. A harmadik törvény érintettjeinek november 2-ig kellett benyújtaniuk kérelmüket, azóta a teljes anyagot felvittük számítógépre, és megkezdődött a tényleges ügyintézés is. 270 ezer igény érkezett, közöttük 52.630 külföldről. — Mikorra várható a lezárásuk? — A törvény hat hónapig tartó bizonyítási eljárást engedélyezett számunkra. Mi már november folyamán 12.720 kérelmet elintézünk, ők már meg is kapták a kárpótlási jegyeiket. — Hányán kértek életjáradékot, és hányán kárpótlási jegyet? — A sértetteknek csak a 20 százaléka kért életjáradékot, a többiek mind kárpótlási jegyet igényeltek. Ennek több oka is van. A legfontosabb, hogy a kárpótlási jegynek ma már pénzértéke van. Nemcsak a tőzsdén lehet forgalmazni, nemcsak ön- kormányzati lakást lehet rajta venni, hanem egyre több áruház és kereskedelmi vállalat is elfogadja fizetési eszközként. Másodlagos forgalomban állami tulajdont lehet rajta szerezni! A kereskedelmi vállalatok a jelenlegi bérleményeiket megvásárolhatják az államtól vagy az önkormányzattól. Az önkormányzat pedig így szerezhet állami tulajdont, telket, házat, amelyen orvosi lakást, öregek otthonát működtethet, de szállodát is vásárolhat, vagy szolgáltatóüzemet alapíthat. Végre vállalkozhat, üzemeltetheti vagyonát! Ezzel új munkalehetőségeket is teremtenek. — Melyek a harmadik kárpótlási törvény végrehajtásának legfontosabb gyakorlati tapasztalatai? — Érdekes módon ezek a kérelmezők az eddigieknél türelmetlenebbek. Nagyon sokan néhány nappal igényük benyújtása után már érdeklődnek, vajon mikor kapnak határozatot és kárpótlást? Az ilyen megkeresések csak hátráltatják a munkát. Minden érdeklődéskor ki kell vennünk az egész aktaköteget a sorból. Ha hagynak minket dolgozni, az előírásnak megfelelően, fél év alatt lezárjuk az ügyeket. Koós Tamás Halliszt Rekordközeli termelés? A világ halliszttermelése idén várhatóan eléri a 3,26 millió tonnát. Ez 90 ezer tonnával haladja meg a tavalyit, és nem sokkal marad el az 1989. évi rekordtól. Ezen belül a fő, skandináv exportőrök 30 százalékkal növelik termelésüket, míg Japán eredménye erősen gyengül, és Perué is 17 százalékkal gyengébb a tavalyinál, amit csak részben ellensúlyoz a szomszédos Chile 8 százalékkal nagyobb termelése. A fontosabb exportáló országok kivitele 2,69 millió tonna körül alakul, ami 1991-hez képest 2 százalékos bővülés. Kína 10 ezer tonnával növeli vásárlásait, amelyek így elérik a 660 ezer tonnát. Japán ennél valamivel nagyobb ütemben, mintegy 10 százalékkal kénytelen növelni idei hallisztbevitelét, miközben kivitele jelentősen csökken. A világimportban ennek ellenére Távol-Kelet részaránya valószínűleg kissé visszaesik, míg Nyu- gat-Európáé erősödik. Ez az arányeltolódás abból adódik, hogy igazából csak az Európai Közösség teremtett új piacokat a minőségi halliszt számára. Amerikai füzet-What time is it?-It’s 2 (o’clock).-What’s the time?-It’s 2 thirty. (It’s half past 2.)-What time is it?-It’s fifteen to 3. (It’s a quarter to 3.) -What’s your time?-It’s four to 4.-It’s five after 2.-It’s noon.-It’s midnight.-It’s 5 p.m.-It’s 5 a.m. Angol nyelvlecke Hány óra? Hány óra? Fél három. Háromnegyed három. Hány óra? Négy perc múlva 4. Kettő múlt 5 perccel. Déli 12 órától éjfélig a p.m. ['pi:’em] (latinból: post meridien) rövidítést használják, éjféltől délig pedig az a.m. [‘ei’em] (ante meridien) rövidítést az időpontok után. (Greenich Mean Time = a greenich-i pontos idő) time [taim] idő; o’clock [d’klok] óra; [nu:n] dél; midnight [‘midnait] éjfél quarter [’ko:tő*] negyed, half [ha:f] fél; past [paest] múlt; noon Tanulják meg az alábbi szavakat, keressék ki fonetikus átírásukat! watch clock alarm second minute hour karóra nagy óra ébresztő óra másodperc perc óra (mint időegység) 10. rész 3-What does your husband do in the morning?-My husband makes breakfast. He puts the plates and cups on the table. Usually he drinks coffee, I drink milk or orange juice. He eats toast with butter, I eat waffles or English muffins. He reads the newspaper every morning. My husband goes to work at 9 a.m. ^ □-What do your children do in the morning?-They always get up at 7. They take a shower in the bathroom. Then they have breakfast in the kitchen. They drink tea or hot chocolate, and eat fried eggs. They go to school at 8 thirty. ^ Az egyszerű jelen időt (Simple Present Tense) akkor használjuk, ha azt akarjuk kifejezni, amit általában, szokásosan cselekszünk; ez a cselekvés lehet, hogy nem is éppen most történik. (Pl. Reggel felkelek és fogat mosok.) Az ilyen típusú mondatok “kedvelik" az olyan szavakat mint: every (minden), usually (rendszerint), generally (általában). Az egyszerű jelen idejű kérdést a do (egyes szám harmadik személyben does) segédigével képezzük. Pl What do vou drink? What does he wash? A dö segédige (jelentése: csinál) egyes szám harmadik személyben tehát shg döó?. hg d<??$ Jt does. Tagadó alakja: Hops not = doesn’t. Kijelentő mondatokban, egyes szám harmadik személyben az ige vagy ;gS toldalékot kap. Pl.: He gets up in the morning. She washes her face. Az igék után megjelenik - ebben a leckében előszór - az igekötőhöz hasonló szerepű utótag: go back, put 2£V Főnévi igenév: a la szócska és az ige: la work - dolgozni, la go - menni. 12 get up - felkeim Pl.: igótówórk. Megyek dolgozni .. 1%1U . ..... , .. Sok igét a hayg segédigével képez az angol. PL: I have breakfast (reggelizek), I have lunch (ebedelek). Ez a segédige is egyes szám harmadik személyben megváltozik: has, Pl. He hg$ dinner (vacsorázik). Bizonyos szavak mindig többes számban használatosak. Ilyenek azok, amikből kettőt hordunk, amik párosával vannak. PL: pants nadrág; panties női alsónadrág; á pair pf $hQ£§ egy pár cipő; jeans farmernadrág; sneakers sportcipő What's the time? It’s... 2.10 p.m., 4.50 p.m., 6.20 a.m., 12.00 p.m., 12.00 a.m„ 10.7 p.m., 5.00 a.m. U írják le számokkal! It’s ten to five (in the afternoon). If s eight thirty two (in the morning). It’s seventeen to eleven (at night). It’s two to noon. It’s four fifty nine (in the morning). a-What do you do in the morning? Mit csinálsz reggelente?-I get up at 6 o'clock every morning. I make my bed. I go to the bathroom, brush my teeth, and wash my hands and face. Then I go back to the bedroom, and put on my clothes. I put on my blouse, skirt, stockings and shoes. Then I go to the kitchen. ^ « get up ['get Vp] felkel; at 6 ['set siks] hatkor; make [meik] készít; go to [‘god tu] megy valahová; bathroom [‘ba0rum] fürdőszoba; wash [woí] mosakodik, mos; hand [heend] kéz; face [feis] arc; brush [br/J] kefél; then [den] azután; go back [gou ’baek] visszamegy; bedroom [bedrum] hálószoba; put on ['put' on] felvesz; blouse [blauz] blúz; also [‘o:lsou] is; stockings [ stokingz] harisnya; kitchen [ kitjin] konyha; breakfast [ brekf3st] reggeli; put [put] tesz; plate [pleit] tányér; cup [knp] csésze; usually [ ju:Iuäli] általában; coffee [‘kofi] kávé; milk [milk] tej; orange juice [‘orindz ‘dzu:s] narancsital; toast [toust] pirítós; with [widj -val, -vel; butter [ b/stai vaj; read [ri;d] olvas; newspaper ['nju:speipú] újság; always ['orlvőz] mindig; take a shower [leikd 'jauő'j tusol; have breakfast reggelizik; hot [hot] forró; chocolate [tloklitj csokoládé; fried [fraid] sült; egg [eg] tojás; school [sku:l] iskola Az Amerikai füzet (angol nyelv- és munkafüzet) megrendelhető magyarországi irodánknál (ára 200 Ft+99 Ft postai utánvét): International Future Bt. 3032 Apc, Pf. 5. Tele- fon/telefax: 06-38-31 -257. A megrendelésben kérjük feltüntetni: név, lakcím, aláírás, a megrendelt példányszám. Niemetz Agnes Csődszemközt A felszámolási eljárásról, a vég- elszámolásról és a csődeljárásról szóló 1991. IL. törvény nagy jelentőséggel bír a gazdaság életét meghatározó jogszabályok között. 1992. január 1-jei hatálybalépésétől az általa szabályozott terület széles skálájú, összefüggései pedig adottak a gazdaság alapvető részeivel. Az ún. csődtörvény három különböző, de — esetenként — egymáshoz illeszkedő eljárást határol be. A csőd-, a felszámolási és a végelszámolási eljárást. E jogszabály megjelenése előtt az országban 7 szanáló-felszá- moló szervezet végezte — éppenséggel hálásnak nem mondható — munkáját. Jelenleg a felszámoló szervek száma elérte a 103-at, és ebből 3 Heves megyei. Lapunk a füzesabonyi székhelyű Mentőöv Kft. egyik tagjával, Molnár Lászlóval beszélgetett, akin kívül e gazdasági társaság alapítója volt még egy könyv- vizsgáló és egy jogász is. — Milyen szempontrendszer alapján lehet összeválogatni egy felszámolással foglalkozó vállalkozást? — Mindenekelőtt szigorú szakmai követelményeknek kell minden egyes resztvevőnek megfelelnie. A büntetlen előélet alapvető feltétel, valamint a jogi, a pénzügyi vagy más szakértői jártasság. Fontosnak tartom azt is, hogy ne csak a jogszabályban előírtak, hanem humán szempontok és etikai kötelmek tükrében végezzük feladatunkat. — Manapság egyre többet hallani, hogy a gazdálkodószervek öncsődöt jelentenek. Mit kell tartalmaznia ezen bejelentéseknek? — Csődbejelentést az adós szervezet vezetője tehet. Ekkor szokták ezt az eljárást öncsődnek nevezni, hiszen a hitelező nem élt ilyen kérelemmel. A törvény pedig a beadványokat az alábbi fajtákra bonthatja: önkéntes és kötelező csődre. A szerv vezetőjének kérelmében nyilatkozási kötelezettsége van, hogy jelentett-e be három éven belül csődöt, illetve milyen okból kéri a csődeljárást. E kérelemhez az előírások szerinti mellékleteket kell csatolni, mint pl. az alapító határozatot, a hitelező adatait, stb... — Szűkös világunkban nagy szerepe van a gazdálkodókról szóló információknak. Honnét lehet tudni, hogy pont annál a vállalatnál folyik eljárás, amely — mondjuk — leendő partnerként van elkönyvelve? — A törvény nyilvánosságot biztosít. Mégpedig a cégbíróságok lapjában, a Cégközlönyben. Itt rendre megjelennek az eljárás alatti szervek mozzanatai. — Végezetül: a Mentőöv Kft. munkája során milyen gazdasági területeken tevékenykedett? — Noha csak 1992 májusától dolgozunk, szinte minden területen — a lakásszövetkezetektől egészen az idegenforgalomig — szereztünk nemi gyakorlatot. Meglátásom szerint — figyelembe véve a különböző mutatókat — az elkövetkezendőkben munkánk ugyancsak „sokoldalú” lesz. Szajlai Csaba (Merkur-Press) Negyvenmilliárd hiánnyal indulnak Milyen évre számít a tb? Aligha van az országnak a Társadalombiztosítási Főigazgatóságon kívül olyan szervezete, amely valamennyi állampolgárral közvetlen kapcsolatban áll. Az intézet vezetőjét, dr. Botos József főigazgatót kérdeztük az elmúlt évről és a jövő terveiről. — 1992-ben bevezettük a háziorvosi rendszert és az egészség- ügyi igazolványt, vagy „köznyelven” a betegkártyát. Erre bizony nagyon kevés idő állt rendelkezésre. Sokféle támadás ért bennünket a kártyák miatt is. Egyesek azt rótták fel nekünk, hogy sokba kerültek, mások pedig, hogy miért nem időtállóbb anyagból állíttattuk elő. Meg kell szoknunk, hogy nem lehet mindenkinek eleget tenni! — Úgy gondolom, ez csak a kisebbik része volt a gondoknak. A nagyobbikat a költségvetés okozta... — Valóban. Az a folyamat, ami megindult 1990-ben, hogy a költségvetés mint garancia kivonul a társadalombiztosítás mögül, sajnos felerősödött. Amikor nyár közepén beszámoltunk a Parlamentben az 1991. évi működésünkről, akkor olyan határozat született, hogy az előző évi 22 milliárd forintos hiányunkat a likviditási tartalékunk terhére kell kifizetnünk. Ezzel az év harmadik negyedére a tartalékaink el is fogytak. — Az 1993. évi költségvetésüket időben elkészítették? — Még szeptemberben, s azóta minden fórumot megjárt. Az Országgyűlés múlt évi utolsó ülésére tűzték napirendre. — Tulajdonképpen hány emberről gondoskodnak Önök? — Lényegében mind a 10,3 millió magyar állampolgár részesül társadalombiztosításban, orvosi és gyógyszerellátásban. Ebből 2,8 millió a nyugdíjas, de természetesen mi kezeljük az aktív korosztály nyugdijbefizetéseit is. Mi intézzük az üzemi balesetek kártérítését, van 600 ezer baleseti rokkantunk, akiknek fele sajnos az aktív korosztályhoz tartozik. — Mennyire tehető napjainkban a nyugdíjak átlagösszege? — A nyugdijak átlaga 9 ezer 300 forint körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasaink kétharmada 10 ezer forintnál kevesebb pénzt kap havonta. A legmagasabb nyugdíj összege 40 ezer forint körül van, de ezt alig 80-90 ember élvezi csak. A jelenlegi nyugdíj-megállapítás degresszivitása már megakadályozza a nagy kiugrásokat. — Az egészségügyi ellátás terén mi történt a múlt évben? — Erre a célra 112 milliárd forintot költöttünk, 1993-ban ez az összeg 130 milliárd lesz. 1989- ben erre csak 43 milliárd jutott! — Azóta nőtt az infláció! — Ez igaz, de nem ilyen mértékben! Vegyük számításba, hogy egyetlen tárcának sem növekedett ilyen arányban a költségvetése. Egy sereg olyan gyógyászati eszközünk van ma már, ami három éve még ismeretlen volt idehaza. Komputertomográfok, vese- és epekőzúzó berendezések, veseállomások, lézersebészet, rákgyógyítási műszerek. Mind a jobb ellátást szolgálják. — Mi várható 1993-ban? — Változások lesznek a társadalombiztosítás szervezetében. Eddig kormányzati szervezet voltunk, most megalakul az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, amelyeknek lesznek városi, megyei szervezetei is. Ezzel mindkét biztosítási ág önállóvá válik. Mondanom sem kell, ez a változás nagy kihívás számunkra. — Úgy hallottuk, hogy emellett más változások is várhatóak, például az orvosok bérezésében is. — A második fél évben áttérünk az intézményeknél és a szakorvosi rendelőkben a teljesítmény finanszírozásra. De erre több pénzt nem kapunk. Ez azt jelenti, hogy lesznek, akik teljesítményük alapján több bért fognak kapni, amit a kevesebbet teljesítők terhére fizetünk majd ki. Én belátom, hogy a költségvetésnek nincs erre külön pénze, de hát ez keserves megoldásnak ígérkezik. — Mennyi a költségvetésük? — Kezdem a tervezett deficittel: 40 milliárd forint lesz 1993- ban. 580 milliárd bevételre számítunk, kiadásunk pedig 620 milliárd lesz. Ebből a nyugdíjágazatnak 360 milliárd jut, mert 1993-ban két lépcsőben, 14 százalékkal kívánjuk megemelni a nyugdijakat. 260 milliárd jut az egészségügyi ágazatnak. Ennyivel kell beérnünk... Koós Tamás A „fekete” nem mindig ízletes Munkaügyi bűjócska A minap fültanúja voltam két férfi beszélgetésének: — Kis haver, én munkanélküli vagyok, de emiatt nem fáj a fejem. — Ne bolondozz már, pajtás — így a másik —, miért ülsz ölbe tett kézzel, ha nincs állásod? Egyáltalán, miből él a családod? — Ide süss! Nem azt mondtam, hogy nem dolgozom, hanem azt, munkanélküli vagyok. Szépen felmarkolom a segélyt, és mellette svarcban eljárok melózni. Na, leesett a tantusz? Hogy mennyire gyakori a feketemunka-végzés, csak saccol- ni lehet. Egy biztos: sokan, sokféleképpen visszaélnek a kényszerű szabadidő adta lehetőséggel. Dolgoznak, csak éppen nem verik nagydobra, s mellette havonta felveszik a munkanélküli- járadékot. Csakhogy addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik, tartja a mondás. Pláne, ha van is, aki eltörje! A Heves Megyei Munkaügyi Központ ellenőrzési osztályának többek között az is feladata, hogy felderítse az illegális munkavégzést, utánajárjon a bejelentéseknek, megtegye a szükséges intézkedéseket, ha lefülelt valakit. Bújócska, méghozzá munkaügyi bújócska, amit csinálnak. Naponta két-három levelet kapnak — többnyire név nélkül. Ha hitelt érdemlő adatokat tartalmaz az írás, akkor kivizsgálják az ügyet. így jutottak annak a csapatnak a nyomára is, akik Tarnaörsről jártak a fővárosba dolgozni. Mondani sem kell, a munkanélküli-segély mellett. A lebukásnak az lett a következménye, hogy a kilenc férfitől három hónapra megvonták az átlag kilencezer forintos járadékot. A következő „afférnál” pedig még komolyabb szankciók várnak rájuk. Ebben az esetben bizony a „fekete” nem ízletes. Tanulságos az a történet is, amelynek szálai egy szentendrei magánvállalkozóhoz vezettek. A lényeg, hogy a Matáv Rt. részére — amely vétlen az ügyben — végzett a vállalkozó földmunkát. Biztos, hogy itthon is kapott volna jó pénzért kubikusbrigádot, ám emberünk a román piacon keresgélt. Nemhiába, mert nem kevesebb, mint 28 románnal kötött szerződést. Napi 700- 1000 forintot és teljes ellátást ígért nekik, ám hó végén általában csak 6-7 ezer forintot kaptak a román férfiak, akik legalább arra nem panaszkodhattak, hogy rossz körülmények között laktak. A gyöngyösi munkásszállón ugyanis megfelelő elhelyezésben volt részük, míg elmondták, hogy több társuk járt már pórul Magyarországon, mert embertelen módon, istállókban kellett lakniuk. Napi 10-14 órát dolgoztak a Gyöngyös környéki munkaterületen, és a fizetésük még így is a román átlagbér háromszorosát tette ki. Az ügy felgöngyölítése egy hónapnál tovább tartott. A vállalkozót kötelezik az általa folyósított bér kétszeresének — ez mintegy egymillió-kétszázezer forint — befizetésére a foglalkoztatási alapba. B. F. Csak volt adóparadicsom A nyugati cégek adóparadicsomként emlegették Szlovákiát, mivel az adótételek — a hazaiakhoz képest — mérsékeltek voltak, és a beszedés hézagos. 1993. január 1-jétől a nemzeti önállósággal együtt megkapják a szlovákok is a hozzáadottérték-adót, 5 százalékos tarifa érvényes az élelmiszerekre, olajra és fűtőanyagokra, 23 százalék a szolgáltatásokra, vagyis azonos helyzetbe kerülnek a csehekkel, ott is az új év hozza meg az új adófajtát, a szlovákkal azonos kulcs szerint. (A még közösen elhatározott adóreform értelmében a két köztársaság egyformán veti ki az adókat.) A különbség az, hogy Szlovákiában az adóapparátus gyengesége és tapasztalatlansága miatt az adóeltitkolás és a különböző manipulációk elterjedtebbek, mint Csehországban. Főleg a vállalkozások adóbevallásai ellenőrizhetetlenek, az adóhatóságok több százmillió koronás kiesésre számítanak 1993-ban is. Miközben a cégek külső megjelenésükben gazdagságot sugároznak, könyveik veszteségről számolnak be, és azt állítják, hogy csak humanitárius okból működtetik tovább a vállalatot, nem akarják ugyanis utcára tenni alkalmazottaikat. Kedvelt módszer például, hogy alkoholféleségek exportját jelentik be, így adómentességet élveznek, de az árut belföldön értékesítik. Különbség várható abban, ahogyan a két köztársaságban a külföldi vállalatokat kezelik adózás szempontjából. Csehországban 1993. január 1-jétől megszüntetik az induláskor élvezett adómentességüket, illetve kedvezményeiket — „a piacon minden fél egyenlő” elv értelmében. A szlovákok, akiknek égetően szükségük van a külföldi befektetőkre, megtartják az adózásban a külföldi vállalkozók „pozitív diszkriminációját”.
