Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—9. OLDALON V, HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. JANUÁR 14. CSÜTÖRTÖK MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Kárpótlási jegyét a névérték 76 %-ában vásárláskor beszámítjuk. Várjuk kedves vásárlóinkat üzleteinkben! f Ez a lap ma már 6000 forintot ér Önnek! Ha betegbiztosítási kártyájának számát megtalálja a 3. oldalon, telefonáljon azonnal! A Liberális Világkonferenciáról is Szájer József, a Fidesz frakció­vezető-helyettese, a külügyi ka­binet vezetője tegnap Rómába utazott a Liberális Internacioná- lé soros végrehajtó bizottsági ülésére. A vb-ülésen tárgyalnak a jugoszláviai helyzetről, a Fi­desz rendezésében Székesfehér­váron tartandó Liberális Világ- konferencia programjáról, vala­mint határoznak a nemzetközi szervezetbe való belépés feltéte­leiről. Magyar állampapír külföldieknek? A Magyar Nemzeti Bank kis­mértékben könnyíteni kívánja a külföldiek számára az állampa­pír-vásárlás feltételeit. A készülő devizakódex lehetőséget biztosít a jegybanknak, hogy egy-egy ki­bocsátásnál bizonyos feltételek­kel megengedje külföldieknek magyar állampapírok megvásár­lását. Behozatali kontingens A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma egyéves időtartamra behozatali kontingenst állapított meg a nit­rogén-műtrágyákra, és egyben engedélyhez kötötte ezen termé­kek importját. A Magyar Vegy­ipari Szövetség kérelmére, a ha­zai termelők érdekében hozott piacvédelmi intézkedés Csehor­szágra, Szlovákiára, Romániára és a volt Szovjetunió ma önálló országaira vonatkozik. Ezekből az országokból 1993-ban össze­sen 20 ezer tonna karbamid és 50 ezer tonna ammon-nitrát, vala­mint mészammon-salétrom hoz­ható be. A privatizációról A New Yorki-i Columbia Egyetem üzleti szakának frissen végzett hallgatóit fogadták teg­nap a magyar parlamenti frakci­ók képviselői, s tájékoztatták őket a privatizációs programok­ról. Az 50 fős delegáció kelet­európai körúton vesz részt. Embercsempészés — márkáért A rendőrség őrizetbe vette H. Flendrick 30 éves holland állam­polgárt és S. Michele 21 éves né­met állampolgárt, mert a Bács- Kiskun megyei Tompa külterü­letén a Jugoszláviából az állam­határon át Magyarországra szö­kött 5 jugoszláv állampolgárt fel­vették kisbuszukba azért, hogy 2300 német márkáért átszöktes­sék őket — eddig ismeretlen — másik országba. A honvédelemről — később Mai ülésén a korábbi hírrel el­lentétben a kormány mégsem tárgyalja a honvédelmi törvény tervezetét. A jogszabály megvi­tatása lekerült a kabinet e heti napirendjéről. Kormánypárti vezetők Göncz Árpádnál Az ellenzéki pártok vezetőivel történt hétfői eszmecserét köve­tően tegnap Göncz Árpád köz- társasági elnök a koalíció vezető személyiségeivel tárgyalt a mé­diaügyről. A közel egyórás meg­beszélésen az MDF részéről Kó­nya Imre frakcióvezető, a KDNP-től Gáspár Miklós frak­cióvezető-helyettes és a parla­menti 36-ok képviseletében Bö- röcz István, a képviselőcsoport helyettes vezetője vett részt. A konzultációról távozó kormány- párti politikusok az újságíróknak elmondták: konkrét javaslatok nem hangzottak el, mindössze a tárgyalási készséget jelezték. (MTI) Határsértők a mogyoró alatt Fokozott ellenőrzés során 30 török állampolgárt találtak a gyulai vámosok egy török kami­onban — tájékoztatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága szerdán az MTI-t. Az illegális utasokat úgy fe­dezte fel a Vám- és Pénzügyőr­ség szakembere, hogy mocorgás- ra utaló hangokat hallott a kami­onból. Ezt követte az alapos ellen­őrzés. Miután a teherautóról le­pakolták a mogyorót tartalmazó zsákokat, egy deszkából készí­tett rejtekhelyre bukkantak a vá­mosok. A zsákokkal körülvett deszkatákolmányban 30 török állampolgár volt összezsúfolva. A felfedezést követően a határ­sértőket a vámhivatal átadta az eljárás folytatására illetékes ha­tárőrségi szervnek. A kárpótlásról Hevesen Mi lesz a száz hold sorsa? Önálló főiskolai kar Gyöngyösön A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi Vállalatgazda­sági Üzemmérnöki Intézete a kormány döntése szerint január 1-jé- től az egyetem főiskolai kara lett. Önálló döntési joggal ruházták fel a kar tanácsát, amely többek között tanterv készítésében, tantár­gyak megszüntetésében, illetve bevezetésében, a tanárok kinevezé­sében határoz. Az átszervezés jelentőségéről beszélgettünk dr. Magda Sándor kandidátus igazgatóval. — Mi tette szükségessé ezt az önállóságot? — Alapvetően az, hogy az át­alakuló mezőgazdaságnak új tí­pusú szakembereket képzünk. Nagy felelősséget jelent ez, hi­szen tudjuk, hogy olyan gazdák­ra lesz szükség, akik értenek a termeléshez, a gazdasági elem­zéshez, s a piacon naprakészek. Törzsanyagként megmarad az eddig bevált növénytermelés, ál­lattenyésztés, kertészet és műsza­ki ismeret. Ehhez kapcsolódik a közgazdaság és az üzemgazda­ság, s a speciális területek, mint a szőlészet, borászat, a felcserkép­zés, a vadgazdálkodás, a méhé­szet, a termékminősítés, a kör­nyezetgazdálkodás. Ezeket fa­kultációban oktatjuk majd, a gö­döllői egyetem tanárainak bevo­násával. Látva a társadalmi igényt, szeretnénk nagyobb teret adni az üzleti, a marketing, to­vábbá a banki, az adójogi isme­retek oktatásának is. — Az elmúlt két évben korsze­rűsítették a tanszéki szerkezetet. Mi indokolta ezt? — Az volt a célunk, hogy va­lódi alkotóműhelyekké alakítsuk át a tanszékeket. Eljutottunk oda, hogy tanáraink nagyobb ré­sze ma már beszél egy idegen nyelvet, és többen a tudományos fokozat megszerzésére is törek­szenek. így az idén, év végére várhatóan már tíz kandidátusi fokozattal és egy akadémiai dok­tori címmel is rendelkező okta­tóink lesznek. Intézetünknek el­ismerést jelent, hogy itt Gyön­gyösön oktat és vizsgáztat meg­hívottként Sipos Aladár akadé­mikus, valamint Fekete Ferences Vági Ferenc, a közgazdaság-tu­dományok doktora. Nem csupán a hallgatókkal tartanak kapcso­latot, hanem tanárainkkal is rendszeresen konzultálnak, s azok szakmai felkészítésében közreműködnek. A főiskolai karrá történt átalakulásunk hosz- szú távra anyagi biztonságot és elismerést jelent kollektívánk­nak. A leendő új felsőoktatási tervezetben Gödöllő több egye­temi karával, illetve a gyöngyösi főiskolai karral regionális agrár­központként szerepel. Ez biza­kodásra ad okot nálunk is, annál inkább, miután intézményünk Észak-Magyarországon a jövő­ben még inkább központi helyet foglal el az agrárképzésben. Ab­ban, hogy főiskolai kar lettünk, az intézet dolgozóin túl nagy sze­repet vállalt Pokorny Endre or­szággyűlési képviselő, valamint dr. Kocsis Károly, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rek­tora. (Folytatás a 3. oldalon) A kárpótlással kapcsolatban már több törvény is született, lé­pett hatályba és rendezi át a tu­lajdonviszonyokat, mégis alap­kérdésekről kell beszélni. így volt ez Hevesen is, ahol a műve­lődési házban kedden este ren­deztek fórumot. De mindjobban a gyakorlat gondjairól az egyéni sérelmek felé fordul a figyelem. A közönséget Pongrácz Jó­zsef, a terület országgyűlési kép­viselője köszöntötte, majd a ven­dégek tartottak bevezetőt. Dr. Farkas Gabriella, az MDF el­nökségi tagja arról beszélt, hogy jogtalanságot nem lehet jogta­lansággal orvosolni, ezért a tör­vényeket úgy alkották meg, hogy a lehető legkisebb sérelmet okozzák velük. Hozzáfűzte, hogy ez a tulajdonváltás kétszer akkora területet érint, mint az 1945-ös földreform. Eközben bonyolult folyamatok zajlanak: átalakul a mezőgazdaság. Ez­után dr. Tóthpál Ferenc, a me­gyei kárrendezési hivatal vezető­helyettese adott számot arról, hogy a több mint húszezer kár­pótlási ügy 60 százalékát dolgoz­hatták fel. Eddig 114 árverést tartottak, s mintegy 870 millió forint értékű kárpótlási jegy ügyében kell eljárniuk. A megyei földművelésügyi hivatal vezető­je, Kocsis Gyula szólt az év vé­gén meghozott törvényekről: a szövetkezeti átalakulások jog­sértéseit náluk lehet bejelenteni, s létrehoznak olyan alapokat, amelyekből támogathatják a me­zőgazdaságot. Oroszy László a személyes szabadságukban kor­látozottak és az életüktől meg­fosztottak kárpótlásáról szólt. Ehhez kapcsolódott Gábor József Nagyfügedről, aki arról érdeklődött, hogy a hősi halottak hozzátartozóinak jár-e majd kár­pótlás. (Folytatás a 3. oldalon) MSZP-vélemény a kormánypolitikáról: Az elszegényítés tudatos Elektronikus alkohol­ellenőrzés Magyarországon megállt a bű­nözés növekedése 1992-ben, és így idén a rendőrség a fő figyel­met a közlekedésbiztonságra fordíthatja — mondta Túrós András rendőr vezérőrnagy. Az országos rendőrfőkapitány köz- biztonsági helyettese a baleset­megelőzés javításának lehetősé­geiről cserélt véleményt szerdán a sajtó képviselőivel. Elmondta azt is, hogy Magyarországon igen kevés a közlekedési rendőr, mindössze 2400-an vannak, de a javuló bűnügyi helyzet lehetővé teszi, hogy idén már 18.000 munkatársuk dolgozzon ezen a területen. A sajtótájékoztató résztvevői megtudhatták azt is, hogy jog­szabály-módosítás után új típusú elektronikus alkohol-ellenőrző eszközt vezetnek be, s az egyes szabálysértési tételeknél általá­ban a kiszabható maximum 50- 70 százalékára bírságolják meg a vétkeseket. Sok esetben nem te­kinthetik az ügyet a pénzbírság­gal lezártnak, a szabálytalanko­dóknak számítaniuk kell arra, hogy akár a jogosítványukat is elveszik. Nemcsak az orosztanárok... Állástalan pedagógusok A Pedagógusok Szakszerve­zete szükségesnek tartja, hogy az 1992. július 1-je óta hataíyos közalkalmazotti törvényt módo­sítsa a Parlament. Ehhez a peda­f ógustársadalom támogatását érve, aláírás-gyűjtési akciót kezdeményeznek. A törvényt úgy kellene módosítani, hogy annak hatálya valamennyi, tehat az egyházak, alapítványok és üzemek által fenntartott, közok­tatási-nevelési feladatokat ellátó intézmények dolgozóira is kiter­jedjen. Szöllősi Istvánná főtitkár ki­tért a pedagógus-munkanélküli­ség problémájára is. Hangsú­lyozta: tavaly májusban 3300, díecemberben pedig már 4000 munkanélküli pedagógust re­gisztrált az Országos Munkaügyi Központ, miközben a jegyzett üres állások száma mindössze 284 volt. Szöllősiné rámutatott: a növekedés ütemét ijesztőnek tartja. Elmondta: nemcsak az orosztanárok, hanem az óvónők, a szakoktatók, a kollégiumi ne­velőtanárok és a napköziotthoni nevelők átképzésére is szükség lenne. Meggyőződése szerint a munkanélküliség csökkentését eredményezné, na nem a diákok, hanem csoportlétszám alapján finanszíroznák az intézményeket. Az MSZP mindinkább úgy látja, hogy a kormány sajátos, tu­datos elszegényítési politikát kö­vet. Miközben görcsösen próbál­kozik azzal, hogy Magyarorszá­gon szélesebb új középosztályt teremtsen, ezt nem a középréte­gek felemelésével, hanem egyre szélesebb körök elszegényítésé- vel igyekszik elérni. Ez a „lesüly- lyesztési” folyamat azonban csak a társadalmi feszültségek növe­kedéséhez vezet — hangsúlyozta Szabó Lajos Mátyás, a szocialis­ták budapesti tanácsának elnöke a párt tegnapi sajtótájékoztató­ján. A szocialisták budapesti elnö­ke rámutatott, hogy az egyes ön- kormányzatok az eddiginél is ne­hezebb helyzetbe kerülnek a jö­vőben. Miután törekvéseikben a kormányzatra nem számíthat­nak, minden erejüket és pénzü­ket az elszegényedés megfékezé­sére kell fordítaniuk. E helyzet­ben viszont „bénaságnak” minő­sítette, hogy a hátrányos helyze­tű családokat támogatni kívánó Héra Alapítvány nem tudja cél­ba juttatni 300 millió forintját, mert — személyiségi jogokra hi­vatkozva — nem kapja meg az önkormányzatoktól a segítségre szorulók adatait. Szabó Lajos Mátyás ennek kapcsán kijelen­tette: a személyiségi jogokat az elszegényedés sérti, nem pedig az adatok kiszolgáltatása. Szük­ségesnek látta, hogy az elszegé­nyedés megállítása érdekében az ellenzéki pártok egyeztessék po­litikájukat. (MTI) A tej-, illetve a sütőipari termékek áremeléséről A Pénzügyminisztérium szerint helytelen A Pénzügyminisztérium reagált arra a Ma­gyar Távirati Iroda által közzétett informáci­óra, miszerint a Budapesti Sütőipari Vállalat, illetve a Budapesti Tejipari Vállalat emelni kívánja a kenyér, a péksütemények, a tej és tejtermékek árát azt követően, hogy az álta­lános forgalmi adó növekedését már koráb­ban érvényesítették az árakban. A Pénzügyminisztérium szóvivői irodája a következők közlésére hatalmazta fel az MTI-t: Az áremelés indokaként az energia árának emelésére való hivatkozás nem helyes, mivel a villamos energia és a gáz hatósági termelői árai hosszabb ideje változatlanok. Az árute­rítés során felhasznált üzemanyagok árai pe­dig — a gázolajnál az áfa-visszatérítést figye­lembe véve — csak mintegy 8-9 százalékkal növekedtek, aminek a termelési költségre gyakorolt hatása kismértékű. Az ármódosí­tás — ha az nem a kiskereskedelmi vállalko­zókkal való szerződésen alapul — ellentétes a Polgári Törvénykönyv és az általános forgal- miadó-változással összefüggő árváltozások­ról szóló 167/1992. (XII. 19.) kormányren­delettel is. Ez utóbbi előírja, hogy az áfa érvé­nyesítésén túlmenően az árat csak új, illetve módosított szerződés alapján lehet emelni. A holnap mezőgazdaságáért Az intézmény bízhat a jövőjében

Next

/
Thumbnails
Contents