Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-07 / 288. szám

MOZAIK

HÍRLAP, 1992. december 7., hétfő

„Nem vagyok kiábrándult, csak fáradt"

Domokos Géza utolsó bukaresti interjúja

38 évi bukaresti munkásság után szombaton elhagyta a román fővárost és a székelyföldi Sepsziszentgyörgyre költözött Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 65 éves országos elnöke, aki idén már nem jelöltette magát a parlamenti választásokon, és mint jelezte, az RMDSZ soron következő januári kongresszusán sem pályázik tisztségre.

Az MTI tudósítója az elutazás előestéjén beszélgetett az 1989 decemberi fordulat utáni időszakjelentős politikusával, közéleti személyiségével, a romániai nemzetiségi könyvkiadásban évtizedeken át nagy szerepet betöltött Kriterion kiadó volt igazgatójával, a Kriterion alapítvány elnökével.

— Hogyan tekint vissza bukaresti életére?

— Itteni jelenlétem sok-sok éven át nem a politikához, hanem a kultúrához fűződött, kultúrpolitikát, kulturális építést jelentett. Dolgoztam gyermek-, majd ifjúsági lapnál, a régi Magyar Szónál, majd az Előrénél, aztán vagy harminc éven át könyvkiadó voltam. Több mint húsz évet a Kriterion könyvkiadónál töltöttem. Bukarest, mint mondani szokták, a magyar kultúra legdélibb bástyája volt, rajta kívül csak egy volt még délibb, Rodosto, Mikes Kelemen idején.

— Ebből a központból nemcsak Ón fog hiányozni a jövőben.

— Sajnos, az utóbbi időben eléggé meggyengült. Majtényi Erik sok éve meghalt, eltávozott közülünk Szemlér Ferenc is, Mé- liusz József már a 85. évét tapossa, Szász János szerencsére még jó erőben van, jó egészségnek örvend. Gálfalvi Zsolt szerkeszti a Hetet, amely idestova már negyedik hete nem jelenik meg pénz hiányában. Elég nagy gondban van a Kriterion könyvkiadó is, már két hónapja nem kapták meg fizetésüket a szerkesztők, az alkalmazottak. Ehhez hozzá lehet számítani, hogy az 1989 decemberi fordulat után elég sok bukaresti magyar tért vissza szülőföldjére, csíkiek, ká- szoniak, háromszékiek. Az értelmiségiek közül is számosán visz- szamentek Kolozsvárra, Maros- vásárhelyre, Sepsziszentgyörgyre, tehát az a szerep, amelyet Bukarest betöltött a magyar kultúrában, az az elit, amely a román szakkörökben is tekintélyt szerzett magának, most fogyatkozó- ban van.

— Ami engem illet, mindig vágytam arra, hogy idősebb koromban visszatérjek szülőföldemre. Azt hittem, hogy ez a búcsú már hamarabb bekövetkezik, mert arra számítottunk, hogy az RMDSZ kongresszusára hamarabb, már tavasszal sor kerül, és én már egy éve bejelentettem, hogy akkor visszavonulok a politikai tevékenységtől. Ezért nem jelöltettem magam már a legutóbbi választásokon sem.

— Mi indokolta azt a döntését, hogy véget vet aktív politikai pályafutásának a soron következő kongresszuson?

— Én mindig tudtam, hogy ez

átmeneti helyzet az életemben, önként felvállalt munka, amelyre nem is voltam felkészülve, aminthogy kevesen is voltak az igazi politikusok ezekben az években Romániában. Volt tehát kezdete és lesz vége. Örülök annak, hogy számos jól képzett, tapasztalattal rendelkező

RMDSZ vezetővel dolgozhattam és meggyőződésem, hogy nálam eredményesebben tudják majd szervezni, vezetni az RMDSZ munkáját. A nyár végén egy nyilatkozatomban már elmondtam választóimnak, mi késztetett erre a lépésemre. Először is szeretnék még kultúrával foglalkozni, mivel egész életemben ezt tettem. A Kriterion Alapítvány elnökeként szeretném előmozdítani a párbeszédet a romániai kisebbségi kultúrák között, ezek és a román nemzeti kultúra között — könyvek kiadásával, folyóiratok indításával, konferenciák, kiállítások rendezésével, ösztöndíjak, dijak odaítélésével. E komplex program megvalósításától még messze vagyunk, de befejezés előtt áll a nyomdaépület Csíkszeredán, művelődési központ is nyílik ott, azt hiszem, szép munka vár ránk.

— Ön politikai, etikai, és egészségi megfontolásokat is em - lített.

— Igen, én önként akarom magamra alkalmazni a Temesvári Felhívás 8. pontját, amely arra szólított, hogy akik a múlt rendszerben felelős pozíciót töltöttek be, vagy tagjai voltak a legfelsőbb döntéshozatali szerveknek, ne vállaljanak közéleti szerepet, legalább egy ideig ne. Ezt, sajnos, nálunk senki sem fogadta meg. A most alakult Vacariou- kormány tele van tűzdelve olyan miniszterekkel, akiknek bizony elég jelentős szerepük volt a múlt rendszerben: a kormányban, a tervhivatalban, s más hasonló helyeken. Én éveken át, 1984-ig, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja voltam. Nem voltam pártfunkcionárius, a Kriterion igazgatójaként csak mozgásteremet igyekeztem bővíteni részvételemmel, de ha póttagként nem is szavaztam, jelen voltam, ha néha fogcsikorgatva is. De a tény az tény, és én úgy érzem, hogy ezt meg kell tenni. A román sajtóban elég nagy visszhangot keltett ez a döntésem. Egy lap meg is jegyezte, hogy Romániában csak egy magyar képes erre a lépésre. A harmadik ok az, hogy az év elején agyvérzésem volt. Ebből ugyan felépültem a Soproni Állami Szanatóriumnak is köszönhetően, ahol gyógykezelésben részesültem — a budapesti szakorvosoknak is hálás vagyok ezért — de mindenki figyelmeztetett, hogy kerüljem a feszültségeket, mert ez az eset megismétlődhet.

— A politikai munkában pedig, különösen az Ön által betöltött poszton, elkerülhetetlen a feszültség.

— Igen, fáradt is vagyok. Mondtam, hogy nem voltam én kellőképpen felkészülve, sem

szakmailag, sem lelkileg, azokra az iszonyatos feladatokra, amelyeket vállalnom kellett, a feszültségekre, a konfliktusokra. Sokan azt hiszik, hogy itt valamiféle kiábrándulásról is szó van, tekintettel arra, hogy az elmúlt évben sok bírálat ért, ami önmagában nem baj, de ezek között sok volt érzésem szerint az igazságtalan vád, a rosszindulatú támadás. De nem vagyok kiábrándult, csak fáradt.

— Milyennek látja az RMDSZ jövőjét — Domokos Géza után?

— Az elmúlt három évben voltak eredményeink, de ezek elmaradtak attól, amit vártunk, szerettünk volna. Az RMDSZ nagy dilemmák előtt áll és ezekre a kihívásokra okosan kell majd válaszolnunk. Egy biztos: nem lehet nemzetiségi jogokat kivívni, azokat tartósan megőrizni, nem lehet a romániai magyarság biztonságban, nem érezheti azt, hogy intézményei sérthetetlenek, jogai visszavonhatatlanok, ha nem működik együtt a romániai demokratikus erőkkel. Én ezért munkásságom egyik legfőbb eredményének tartom, hogy az RMDSZ a Romániai Demokratikus Konvenció megbecsült tagja. Mi az elmúlt három esztendőben nemcsak sajátos kisebbségi problémáinkkal foglalkoztunk, hanem cselekvőén jelen voltunk az ország politikai életében is, szavunk volt a demokrácia, a jogállam építésének ügyeiben, képviselőink rátermettségről, szakértelemről tettek tanúbizonyságot, és megbecsülést, tekintélyt vívtak ki maguknak még az ellenfelek előtt is, figyelt a szavukra a romániai közvélemény jelentős része.

— Hogyan látja a választások utáni politikai helyzetet?

— Sajnos a szélsőséges erőknek új esélye nyílt: fontos szerepet töltenek be a parlamentben, hiszen a Román Nemzeti Egységpárt (Funar pártja) ott a mérleg nyelvét alkotja és ezért feltehetően a kormány engedményeket fog tenni nekik. Ilyen helyzetben az RMDSZ-nek egyrészt határozottnak, aktívnak, egyértelműnek kell lennie a romániai magyarság képviseletében, másrészt pedig rugalmasságról kell tanúbizonyságot tennie, a tárgyalásokon a párbeszédre nyitott partnernek kell lennie. Örülünk, ha segítenek nekünk, de nem érthetünk egyet azzal, ha innen vagy amonnan beavatkozási szándékot látunk, bizonyos csoportérdekek felvállalását vagy támogatását, mint ahogy annak sem örülünk, ha bizonyos egyének, csoportok, pártok nem hivatalos képviselői megpróbálják hozzánk is átgyűrűztetni a magyarországi konfliktusokat, vitákat. Meggyőződésem, hogy az RMDSZ-ben megvan a kellő fel- készültség és tapasztalat arra, hogy az előtte álló feladatoknak eleget tegyen, — mondotta az MTI tudósítójának Domokos Géza utolsó bukaresti interjújában. Baracs Dénes

Sikerek és gondok

A budapesti amerikai újságíró-központ terveiről

Roy Hiebert, a Maryland Egyetem újságíró tanszékének alapító dékánja, a budapesti amerikai újságíró-központ igazgatója a hét végén ismét a magyar fővárosba utazott.

— Évente legkevesebb hatszor itt vagyok, a munkánk egyre kiteijedtebb — mondja a profesz- szor. — Idén ősztől már ötfajta, féléves tanfolyamot szerveztünk, többek között a rádiós újságírásról, a hírszerkesztésről —, s először indult az újságírók különleges igényeit kielégítő angol nyelvtanfolyam.

Hiebert elismert szakmai tekintély, korábban a The Washington Post, az NBC-TV munkatársa volt, és 1991-es magyar- országi helyszíni felmérése alapján bízták meg a központ szervezésével és irányításával. A költségvetést a washingtoni nemzetközi média-alap biztosítja, amely az első évben, 1992 közepéig csaknem 700 000 dollárt fordított a magyarországi szabad, független sajtó kifejlesztését szolgáló célokra. Kezdetként rövid tanfolyamokon foglalkoztak neves amerikai (és magyar) előadók időszerű kérdésekkel, mint például a sajtóetikával, a gazdasági újságírás, a diáklapok kérdéseivel. A kormány és a sajtó viszonyát taglaló szemináriumot a budapesti siker után Varsóban is megrendezték.

— A cél az, hogy segítsük az állandó jellegű, egyetemi szintű újságíróképzés alapjainak megteremtését, — mondja Hiebert. Partnerük az ELTE, ahol kezdetben a szociológiai, újabban az esztétikai tanszékkel működnek együtt. Bíznak abban, hogy megszületik az önálló újságíró-tanszék, de az ELTE anyagi, különösképpen elhelyezési gondjai egyelőre igencsak behatárolják a lehetőségeket. Az amerikai professzor mindenesetre bizonyos abban, hogy az alapokat lerakó, a jövendő képzést segítő munkájuk a következő években is folytatódni fog; jó esély van arra, hogy az anyagi forrásokat — amerikai részről — folyamatosan biztosítani tudják majd.

Sikeresnek bizonyult nyári tanfolyamuk, amelyen első ízben dolgoztak együtt magyar és amerikai hallgatók. Tanulságosan megmutatkoztak ott a szakmai, felfogásbeli különbségek, amikor elkészültek a párhuzamos vizsga-újságok: a magyarok

szépprózával, lírával, szép grafikákkal remekeltek — az amerikaiak tárgyszerű statisztikákkal, grafikonokkal rakták tele a lapot.

A hódítás változatai

A csodálatos

Fabio

Az olasz Fabolous Fabio topmodell, aki számtalan olasz könyv és újság címoldalán szerepel, amerikai szupersztár lett. A 31 éves top-modell naptára ebben az évben 450 ezer példányban fogyott el. Minden oldalon Fabio látható, különböző öltözetekben és pózokban. Az amerikai lapok megérkezésekor égig dicsérték: „micsoda szemek, micsoda haj, milyen izmok.,,

Miss Dior — Miss Adjani

A Dior divatház bemutatóján, a Gian Franco Ferre tervezte ruhák közül a legutolsót egy titokzatos, arany velencei maszkkal fedett arcú különlegesen izgalmas hölgy mutatta be. A ruha majdnem olyan izgalmas, mint bemutatója. Fehér és ragyogó, elmosott fehér nagy színes foltokkal. A ruha kiemelte a színésznő szépségét. Vastaps fogadta azt a pillanatot, amikor arany láncát levetve, kiderült, hogy az ismeretlen lsebelle Adjani film- színésznő.

Bikini

fürdőruha

verseny

Floridában, civilek részére furcsa versenyt hirdettek meg. Az ott nyaralók indulhattak a legszebb bikini fürdőruha címért. Fort Lauderdale partján gyönyörű lányok sorakoztak alig, alig fürdőruhákban. Erre a versenyre elmondható, nem a győzelem, de a részvétel volt fontos — főleg a nézők számára.

VERSENYTÁRGYALÁSI

FELHÍVÁS

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala versenytárgyalást hirdet Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonát képező

Eger, Telekessy u. 2. sz. alatt található volt gépkocsiszerviz, mosó, kéziraktár helyiségek (206 m2) hasznosítására.

A versenytárgyalásra azon természetes és jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok jelentkezését váijuk, akik rendelkeznek:

— vállalkozói igazolvánnyal vagy

— cégműködést igazoló okirattal,

— megfelelő vagyoni garanciával. Az ajánlatok elkészítésével kapcsolatosfőbb információk:

— A helyiségek adottságait figyelembe vevő (volt szerelőműhely), az épület jellegével, funkciójával összhangban álló hasznosításra kérünk ajánlatot (pl. irodahelyiség, autószalon — ez utóbbi esetben érvényes de- aleri szerződés bemutatása szükséges — ...stb)

— A bérleti jogot 5 évre lehet elnyerni, amely — kölcsönös megelégedettség esetén — további 5 évre meghosszabbítható.

— A bérleti díj összege licit tárgyát képezi, annak induló összege 90.000Ft/hó, amely az ÁFA-t is tartalmazza, s amely a KSH által évente április 1. napjáig közölt inflációs %-kal emelkedik az azt követő hónaptól.)

— A jelentkezőnek javaslatot kell tennie az átalakulás várható költségének a bérleti díjba való beszámításába.

— A versenytárgyalás nyertese a bérleti díj első 12 havi összegét egy összegben (az átalakítási költség elfogadott mértékével csökkentett), a szerződés aláírásával egy időben köteles megfizetni.

— Az árajánlatot erre az alkalomra összeállított bizottság nyilvánosan bírálja el 1992. december 17. napján a Polgármesteri Hivatal I. sz. tanácskozójában.

— Az ajánlatokat a Polgármesteri Hivatalban felvehető jelentkezési lap kitöltésével együtt 1992. december 14-én 15.30-ig kell Eger Város Jegyzőjénél leadni.

— A felhívással kapcsolatos bővebb információk a Polgármesteri Hivatal Főmétytöki Irodáján és a Jegyzői és Képviselői Irodáján kérhetők.

A helyiségeket 1992. december 10-én 8-12 óráig lehet megtekinteni.

A határidő elmulasztása jogvesztő.