Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-04 / 286. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. december 4., péntek Életét teljes egészében a tudományos kutatásnak, a kísérletezésnek szentelte. A 145 esztendeje született Hőgyes Endre orvos-professzor, — mint a nagy francia tudós követője — létrehozta Budapesten a Pasteur Intézetet, ahol a veszett kutyák által megmart embereket védőoltásban részesítették. Emellett az oltóanyag-termelés feladatain messze túlnövő tudományos eredményei születtek. Ezeket Hőgyes szerencsére német és francia nyelven is közölte, amelyek nemzetközi feltűnést keltettek, majd méltó elismerést arattak. így terjedt el az úgynevezett „hígítá- sos” védőoltás módszere, amelyet 1900-tól kezdve a világ sok más országában működő Pasteur-intézetek is átvettek, és kedvezően alkalmaztak. „A harang megkondult, fel a kötelekkel, hajtsuk a hajót...” A „magyar” Pasteur Egy évvel az 1848-as forradalom előtt, 1847. november 30-án — 145 esztendeje — szüleit Hajdúszoboszlón Hőgyes Endre. Édesapja vagyontalan alföldi iparos volt, akinek nem állt módjában gyermekeit taníttatni. így azok hamar saját erejükre és szorgalmukra voltak utalva. így Hőgyes már gyermekkorában edzette azt a vasakaratát és kitartását, amely később a pályáján és tudományos munkáiban a sikerhez vezette. Iskoláit szülőhelyén, valamint Debrecenben végezte, és az akkori református főiskolán érettségizett. Tizennyolc évesen — 1865 őszén — a pesti egyetem orvosi karára iratkozott, ahol szorgalmával és ügyszeretetével hamar felkeltette tanárai figyelmét. Pályázatot, majd ösztöndíjat nyert. 1870 decemberében orvos-dok- torrá avatták. Alig három hónapig praktizált a budapesti Rókus Kórházban, amikor visszatért az egyetemre. A már akkor hírneves Balogh Kálmán — „az orvosi kar bölcse” — maga mellé vette tanársegédnek. Hőgyes 1871- ben sebész-doktori oklevelet is szerzett. Bő alkalma nyílt az általános kór- és gyógytan, valamint a gyógyszertan területén továbbképeznie magát. Az élő állatokon végzett kísérletezésben páratlan jártasságra tett szert. Életében ekkor váratlan fordulat következett. 1875 őszén meghívták a kolozsvári egyetemre, ahol általános kórtant, valamint gyógyszertant tanított. Eközben szorgalmasan kutatott, kísérletezett, és termékenyen részt vett a tudományos életben. Nyolc év múltán — 1883 őszén — tért vissza a budapesti egyetemre, ahol nagy buzgalommal látott hozzá az általános kór- és gyógyszertani intézet megszervezéséhez. Ennek során rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie. Mintegy két évtizedet kellett várnia, amíg eljutott odáig, hogy megkaphatta azt az általa kért összeget, amely a későbbi budapesti Pasteur Intézet alapját biztosította. Nem csupán a veszett kutyák által m egmart emberek gyógyítását vállalta, hanem helyet adott a kísérleti kórtani intézetnek, amelyben ennek a szakterületnek minden kutatási iránya és módja helyet kapott. Miközben Hőgyes Endre tanított és kutatott, két évtizedig azon fáradozott, hogy új intézetét megteremtse, de annak megérdemelt gyümölcsét már nem élvezhette. Az építkezés és a berendezés körüli küzdelmének csak a keserves része maradt neki, annál kevésbé a nehéz munka befejezésének öröme. A megerőltető szellemi tevékenység megtörte erejét, és mire az intézet 1904-ben elkészült, kimerült idegrendszere felmondta a szolgálatot. Aggódó barátai már akkor látták a katasztrófa jeleit, amely néhány hónappal később be is következett. Hőgyesnél feltartóztathatatlan erővel megindult az a lassú, de biztosan ölő betegség, amely az agykéreg működésének elpusztításával előbb az elméjét borította sötétbe, majd az életét oltotta ki. 1906 kora őszén — szeptember 8-án —, 59 évesen hunyt el Budapesten. Ha életének tragikus végétől eltekintünk, azok közé a szerencsés emberek közé tartozott, aki szorgalmát és tehetségét a tudomány javára fordíthatta. Pályájának kezdetén, valamint kolozsvári tanárságának idején főként élettani és gyógyszertani kérdések foglalkoztatták. Később Budapesten — Louis Pasteur és Robert Koch korszakot alkotó felfedezései nyomán — a fertőző betegségek gyógyításáért folytatott küzdelem kötötte le minden idejét. A már említett Balogh Kálmán asszisztenseként tizenhét dolgozat jelent meg tőle. Különösen érdekesek, amelyek a vese működéséről szóltak. Állatkísérletekkel elsőként bizonyította be, hogy az emlősvese velőállományának vérkeringése nagymértékben független a kéregállománytól. 1875-ben a fulladá- sos görcsök keletkezését magyarázta meg érdekes kísérlettel. Ebből kitűnt, hogy a látótelep vagy az agyféltekék kiirtása után a megfulladás görcsök nélkül következik be, és hogy ezek a görcsök csakis az agyféltekék közreműködésével jöhetnek létre. Azt is bebizonyította, hogy az embrió bizonyos mérgezéssel szemben ellenállóbb, mint a kifejlett állat. Érdekes és elmés volt az az új módszere, amelyet Hőgyes Endre feltalált a hallóerőnek a telefonnal való meghatározására. Tudományos szempontból a legértékesebbek az irányított szemmozgások idegi mechanizmusáról szóló értekezései. Ezek a mesteri kísérletezésnek maradandó becsű emlékei. Teljesen új módszerrel végzett vizsgálataival kiderítette a hallóideg végkészülékei és a szemmozgások között levő kapcsolatot, amely a test egyensúlyi helyzetének fenntartását szabályozó egyensúlyérzésnek és az ennek szolgálatában álló akaratos és öntudatlan izomműködésnek az alapfeltétele. Kutatásaiért 1885-ben Balas- sa-díjjal tüntették ki. Tudós fénykorát azok a vizsgálatai jelentették, amikor hazánkban meghonosította és tökéletesítette a Pasteur-féle oltásokat. Hőgyes volt az első, aki nálunk felhívta a figyelmet a francia tudós korszakalkotó tevékenységére, amellyel először sikerült veszett kutya által megmart emberek életét megmenteni. Tulajdonképpen 1882-ben kezdett fertőző betegségekkel foglalkozni, amikor a Földművelési, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egy bizottság elnökévé nevezte ki. Louis Pasteur 1885. október 26- án ismertette a Párizsi Tudományos Akadémián azt az eljárást, „Hajdúk un< amellyel megakadályozták a veszettség kitörését az embereken. Hőgyes — megismerve Pasteur leírásait — a saját tervezete alapján látott hozzá a veszettség fertőző anyagának tanulmányozásához. Ennek kísérleti eredményeiről 1886 elején a Magyar Tudományos Akadémiának jelentést tett. Ezt követően a kísérleteket anyagilag is támogatták, felkarolták. így olyan nagyszabású vizsgálatok kezdődtek, amelyek lehetővé tették új eredmények elérését. Hőgyes bebizonyította, hogy a veszettség vírusával beoltott állatokban és a veszett kutya által megmart emberekben a súlyos betegség kitörését meg lehet előzni, és így az életeket megmenteni. Sót, évekig tartó kísérletezéssel tovább tökéletesítette a Pasteur-féle eljárást. Bebizonyította, hogy a gyógyító oltásokhoz a Pasteur szerint hővel gyengített vírus helyett célszerűbb a hígítással gyengítet- tet használni, mert hatásos és pontos adagolást tesz lehetővé, Nagy munkájának, fáradozásának meg is lett az eredménye, ezért joggal megérdemli Hőgyes Endre a „magyar Pasteur” nevet. Fel is épült a budapesti intézet, amelyben évenként sok ezer, veszett kutyák által megmart embert gyógyítottak meg a Hőgyes >káia” volt... által módosított oltási eljárással. Ezért a kiváló munkásságáért miniszteri tanácsosi címben részesítették, és 1889-ben a Magyar Tudományos Akadémia kétszáz arannyal járó nagydíjjal jutalmazta. Hazánkban ő alapította meg — mint önálló szakmát — a kísérletes kórtant, Kolozsvárott létrehozta az Erdélyi Múzeum Egyletet, később Budapesten a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat titkára, majd elnöke is volt. 1881-ben levelező, majd 1889-ben rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Ä nagy tekintélyű tudóst az akkori kormány — a millennium alkalmával — megbízta a Magyarország felsőoktatásügyéről kiadott nagy munkában az Orvosi oktatásügy című rész megírásával. 1899-ben átvette a Márkusovszky Lajos által alapított Orvosi Hetilap szerkesztését, amelynek tudományos színvonalát jelentősen emelte. A lap negyedszázados fennállásának ünnepén mondott zárszavával irányt adott a további munkának: „A harang megkondult, fel a kötelekkel, hajtsuk a hajót, magyar orvosi kultúránk irányt kapott hajóját rendeltetése útján előre, tovább...” (mentusz) A tudományépítés nem titokzatos Egykori kollégája, Tangl Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1909. december 20-án emlékbeszédet olvasott fel az Akadémián Hőgyes Endréről. Ennek utolsó részében a következőket olvashatjuk: „... Örömteljes büszkeséggel mondhatjuk Hőgyes Endréről, a „hajdúk unokájáról, hogy tősgyökeres, igazi magyar és igazi tudós volt. Élete nemcsak példája a magyar tudományosságnak, hanem ennek megnyugtató reménysége és lelkesítő erőforrása is...” Óriási érdeklődést keltett... Mint már utaltunk rá, 1885. október 26-án Louis Pasteur bemutatta Párizsban a tudományos akadémián új eljárását, amellyel a veszett eb marta emberben megakadályozhatta a veszettség kitörését. Ezt követően publikált dolgozatában Hőgyes Endrémé ekként reagált: „Az a rettegésszerű félelem, amely a veszett eb marásának következményei iránt a köztudatban él, óriási érdekeltséget keltett fel úgyszólván egyszerre az egész világon e gyógyításmód iránt...” Benne azonban nemcsak érdeklődést keltettek Pasteur közleményei, hanem — áthatva az ügy nagy fontosságától — azonnal hozzálátott a saját tervezete alapján a veszettség fertőző anyagának tanulmányozásához. Pasteurnak a rövid leírásait figyelembe véve, megkezdte a fertőző anyag előállítását. mesterség Hőgyes legidősebb tanítványa, Lőte József, mesteréről a következőket jegyezte fel: „...A tudományépítés felséges munkája nem titokzatos mesterség, csak nyitott szem kell, amely a jelenségekben meglátja az újat, és az, hogy amit meglátott az ember, elfogulatlan elmétől vezérlett, szorgalmas munkával igyekezzék annak törvényét megállapítani...” Ott, a laboratóriumban, a kísérleti asztalnál, azokban az eszmecserékben, amelyek a kísérleteket követték, lehetett a mester — Hőgyes Endre — igazi nagyságát megismerni. Ott érvényesült sokkal inkább, mint az előadói asztalnál, ahol többnyire halk, sokszor színtelen hangon mondott szavainak gazdag tartalmát csak a feszülten figyelők ismerhették fel. ÉLELMISZER NAGYKER Intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, üzemi és diákkonyhák megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: kristálycukor, rizs, liszt, száraz- tészták, konzervek, üdítők, stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) tel/fax: 318-326 Nyitva: 8-17-ig, szombat 8-12-ig, vasárnap szünnap. r H0LGER in NYER! Svájci-osztrák multinacionális cég f keresi Heves megye régióvezetőjét egri központtal. Cégünk biztosít irodát, fix alapkeresetet és a régió forgalmából való rendkívül magas jutalékos részesedést. Feltétel: maximum 45 év, jó megjelenés és beszédkészség, minimum középfokú végzettség. További feltételek személyes megbeszélések keretében. Időpont-egyeztetés: 1992. december 5-én 10 órakor Eger, Klapka, György u. 1. Technika Háza nagytermében. (a csütörtökön megjelent hirdetésben a helyszín téves volt) W\ FISHER Sikerre hangolva VÁLASSZON KARÁCSONYI AJÁNDÉKOT A FISHER MUSIC CENTEREIBŐL, AUTÓ-RÁDIÓIBÓL, VIDEOMAFNÓIBÓL ÉS CAMCORDEREIBŐL! Kedvező áron kaphatók a VASVILL-nál: DISZKONT ÁRUHÁZ Eger, Faiskola út HEVES ÁRUHÁZ Heves, Hősök tere PÉTERKE ÁRUHÁZ PÉTERVÁSÁRA, KEGLEVICH ÚT Az Észak-magyarországi TÜZÉP szezon végi ajánlatai: — A kedvezményes BRAMAC BETONCSERÉP-akciónkat DECEMBER 20-IG meghosszabbítottuk! Minden középméretű betoncserép-raklapon 20 db-ot ajándékba adunk vásárlóinknak. „Ha már egyszer építkezik” —, használja ki az alkalmat nálunk! — Lakáskerámia-kínálatunkban a GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS vívmányai párosulnak az ESZTÉTIKUMMAL és ELEGANCIÁVAL. Világelső olasz cégek és a legjobb hazai gyártók csempéi, padlólapjai és minden, ami a fürdőszobához, lakásfelszereléshez kell szakhálózatunkban: * PALETTA Lakáskerámia Szalon Eger, Kistályai u. tel.: 36/320-192 * MEZŐKÖVESDI bemutatóterem Széchenyi u. 1. tel.: 40/11-468 * KAZINCBARCIKAI bemutatóterem Marx K. u. tel.: 48/11-034 * SALGÓTARJÁNI bemutatóterem Baglyasi u. tel.: 32/10-895 — Készséggel kínáljuk otthonteremtéséhez teljes építőanyag-kínálatunkat. Készüljön a következő építési szezonra 35. SZ. BOLT FÜZESABONY, RÁKÓCZI ÚT un^uzn-iziívi electronic ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP
