Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-04 / 286. szám

TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MECVEI 1992. DECEMBER 4. PÉNTEK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 286. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT W ,N/, VÁSÁR az egri Ifjúsági Házban! Szombaton és vasárnap is nyitva 13-ig. Kárpótlási jegyet is elfogadunk. Előleg befizetése nélkül, részletre is! Régiófej lesztésr e: ötmilliárd A kormány csütörtöki ülésén elfogadta a Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei régió fejlesztési programját. A térség halmozottan hátrányos helyzetű, az ipari termelés kétharmadára esett vissza, és 20 százalék körüli a munkanélküliség. Ezért a kormány indokoltnak tartja, hogy a régió fejlesztését egy ötmilliárdot meghaladó összegű hároméves, kiemelten támogatott program segítse. Ennek részeként a régió elmaradott településein, valamint Ózdon külön szociális vál­ságkezelő program is indul. A vállalkozások, befektetések támogatá­sára pedig létrehozzák a kelet-magyarországi befektetési részvény- társaságot. A kormány létrehozta a Nemzeti Sport Alapot, és az erre vonatko­zó törvényjavaslatot sürgősséggel az Országgyűlés elé terjeszti. A sport támogatását leválasztja a szerencsejátékról, és a nyeremények­re fordított összeg 3 százalékát az új alap forrásaként kezeli. Módosuló Expo-törvény? A világkiállítási törvény mó­dosítását kezdeményezi a Fővá­rosi Önkormányzat annak érde­kében, hogy a város működőké­pessége az Expo alatt is megőriz­hető legyen, illetve megóvhassák a városlakók életkörülményeit, s javíthassák a városképet. Ä tes­tület felkérte a Parlamentet: a vi­lágkiállítási törvényben szereplő 17 milliárd forint felhasználását módosítsa úgy, hogy azt csak fő­városi infrastrukturális fejleszté­sekre lehessen fordítani. A szénbányászat ügye... A kormány kezdeményezi, hogy a szénbányászat ügye soron kívül az Érdekegyeztető Tanács elé kerüljön. Erről állapodott meg tegnap az ipari és kereske­delmi, valamint a pénzügyi tárca vezetője. A BDSZSZ továbbra is ragaszkodik a mintegy 20 száza­lékos termelői szénáremeléshez, mivel számításai szerint ellenke­ző esetben 1993. január 1-jétől 9 akna bezárása és 15 ezer bányász azonnali elbocsátása válna szük­ségessé. MSZP: országos párttanácskozás Országos párttanácskozást tart szombaton a Magyar Szocia­lista Párt. A mintegy 500 kül­döttnek délelőtt Horn Gyula pártelnök elemzi az ország bel­politikai helyzetét, majd Békési László parlamenti képviselő gaz­dasági és szociálpolitikai kérdé­sekről tart előadást, ezeket vita követi. Délután — zárt ülésen — a párt szervezeti állapotáról, a pártépítés feladatairól tanács­koznak a résztvevő pártvezetők és a helyi, illetve megyei szerve­zetek küldöttei. Angoltanárok — katonáknak Együttműködési terv aláírásá­val értek véget a magyar és a brit hadsereg közötti magas szintű, kétoldalú katonai tárgyalások Budapesten. Jövőre 16 magyar tiszt tanulhat Nagy-Britannia különböző tanintézeteiben, illet­ve 30 angoltanár segíti a magyar katonák nyelvoktatását. A most aláírt egyezménynek üzenete van — mint sir Richard Vincent tábornagy mondta -: ha bármely ország az önök biztonságát ve­szélyeztetné, az Nagy-Britannia érdekeit is sértené. Finnugor világkongresszus A jövőbeni együttműködés alapjait lefektető okmányok el­fogadásával tegnap befejeződött a finnugor népek első világkong­resszusa az oroszországi Komi Köztársaság fővárosában, Szik­ii vkarban. A résztvevők egyön­tetűen elfogadták azt a magyar kezdeményezést, hogy a követ­kező finnugor világfórumot Ma­gyarország lássa vendégül 1996- ban. Egerben is eshet a hó Kik is takarítsák mm a várost? A zord idő beköszöntésével figyelmünk egyre inkább a meteoro­lógiai intézet előrejelzéseire irányul. A gyerekek azért drukkolnak, hogy minél hamarabb vastag hólepel borítsa az utakat, a dombol­dalakat. A köztisztaságért felelősek pedig talán az'ért, hogy az égi áldás minél később szakadjon a városra. Az elmúlt télen többször írtunk a hóeltakarítás helyzetéről, éppen ezért most arról érdek­lődtünk. vajon az illetékesek miként készültek fel a havas napokra. Kevesen tudják, hogy az egri polgármesteri hivatal főmérnöki irodája nemcsak a város üzemel­tetéséért, a közlekedésért, a be­ruházásért, az urbanisztikai te­endőkért felelős, hanem a közte­rületi állapotokért is. Ez utóbbi­ról, főleg a téli előkészületekről kérdeztük az irodavezetőt, Ga- davics Gyulát. — Érheti-e meglepetés Önö­ket, ha leesik az első hó? — Semmiképpen sem. Ez azt is jelzi, hogy már néhány hete él az a telefonszám, amelyen éjjel­nappal hívhatják a hóügyeletet itt, a városházán. A Városgon­dozási Kft,, valamint Kovács Ist­vánná vállalkozó startra kész. Azt azonban az idén se várhatják el tőlük, tőlünk, hogy például egy hirtelen jött havazás esetén pár órán belül megtisztítsuk a vá­rost a fehérségtől, és teljesen le­takarítsuk például a Dobó teret. Az elmúlt télen ugyanis többen is kritizáltak bennünket ezért. Ha tél van, a legfontosabb teendőnk a közlekedés biztosítása. Nyuga­ton a környezetvédelemre nagy hangsúlyt fektetnek, a havat csak túiják, marják, de az autótulaj­donosok is felkészítik kocsijukat a havas időre. — Ha már a környezetvéde­lemnél tartunk: tavaly már hasz­náltak korszerű anyagokat a hó­eltakarításnál. Milyen eredmény­nyel? — A környezetbarát szerek nem nyerték el a lakosság tetszé­sét. Az idén ismét sózzuk az uta- kat; s belekeverünk érdesítőket is. így hamar elolvad a hó, a köz­lekedésben biztosan nem lesz fennakadás, de az autók alváza jobban károsodik, és a cipőknek sem tesz jót. A hókupacok miatt is sokan reklamáltak, de tavaly nem volt pénz az elszállításukra. (Folytatás a 13. oldalon) Ez év végére készül el a kivitelező Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet a 3-as, 33-as út­kereszteződésben az új forgalmi jelzőlámpák fel­szerelésével. Az eddigi villogó sárga lámpákat cserélik le — főútvonalon eddig még szokatlan megoldásként — háromszínű jelzőlámpákra, amelyek az úttestbe beépített érzékelő segítségé­vel mindig a folyamatosan haladó járműveknek adnak majd szabad jelzést. (Fotó: Szántó György) Feketemunka Megvonják a munkanélküli­segélyt Csongrád megyében szeptem­ber óta 28 személy „szolgált rá” arra, hogy megvonják tőle a munkanélküli-segélyt, illetve a szociális támogatást. A három hónap alatt a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ellenőrzési osztályának munkatársai jórészt állampolgári bejelentés alapján 52 helyen ellenőriztek 284 dol­gozót. Elsősorban magánerős építkezéseken, illetve a magán­kereskedelemben, butikokban, élelmiszerüzletekben, pavilo­nokban. A segélyen lévő, feketemun­kát vállaló emberek átlagosan havi 10 ezer forintért dolgoztak anélkül, hogy rendszeres mun­kájukat akár ők, akár munkálta­tójuk bejelentette volna a mun­kaügyi központban. Igen nehéz bi­zonyítani, hogy valaki a segély mellett feketén dolgozik, s nem csak alkalmi munkát vállalt cse­kély ellenszolgáltatásért, vagy segít ismerősének, hanem rend­szeresen pénzt is keres. Egyéb­ként pedig az igazi nagy haszon­ra nem a segélyből élők tesznek szert, hanem a munkáltatók, őket pedig ma még nem bünteti semmiféle törvény. Az első kárpótlási törvény alapjan kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek december 1-jei értéke a cím­értékük 124,1 százaléka. így az 1000 forintos kár­pótlásijegy megnövelt érteke 1241 forint, az 5 ezer forintosé 6205, míg a 10 ezer forintosé 12.410 fo­rint — tájékoztatta csütörtökön az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese az MTI-t. Az Országgyűlés a kárpótlási törvények megho­zatalakor a jegyek kamatozásával kívánta mérsé­kelni azt a hátrányt, ami azokat a kárpótoltakat éri, akik később kapják kézhez kárpótlási jegyeiket. Ezért kamatoznak három évig a kárpótlási jegyek a jegybanki alapkamat 75 százalékával. Minthogy azonban a kárpótlási jegyek végső fedezete az álla­Előbb csenget a postás Nyugdíjfizetés a szokottnál korábban A karácsonyi jókívánság kísé­retében, a kialakult hagyomá­nyoknak megfelelően az idén is a szokottnál korábban adta postá­ra a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság a decemberre esedékes nyugdijakat. Budapesten már ezen a héten, míg vidéken legké­sőbb a jövő hét elejétől várhatják a kézbesítőt az érintettek. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jó előre, még az év elején kiküldött értesítőjében tájékoztatta a jogo­sultakat a havi kifizetési napok­ról, tehát mindenki pontosan tudhatja, mikor kell otthon ma­radnia. Természetesen a lakossá­gi folyószámlára kért járandósá­gokat is korábban postázták, mint megtudtuk, minden tizedik nyugdijat valamelyik pénzinté­zeti számlára kérték a címzettek. A fővárosban él a legtöbb nyugdíjas, több mint félmillió. A vidéki ranglistát az ország legna­gyobb megyéje, Bács-Kiskun ve­zeti, ahol a nyugdíjasok száma meghaladja a 138 ezret. Békés­ben 116 ezer, Baranyában 110 ezer, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 109 ezer idős ember váija a postás csengetését. He­vesben és Somogybán 93-93 ezer, Komárom-Esztergom me­gyében 82 ezer, Zalában 74 ezer, Nógrádban 63 ezer, míg Tolná­ban 62 ezer nyugdíjas él. Meg nem erősített hírek szerint januárban még a decemberivel azonos összegű nyugdíjat folyó­sítanak az érintetteknek. Mint is­meretes, a járandóság jövő évi emelésének mértékéről, vissza­menőhatályáról és ütemezéséről az elkövetkező napokban dönt az Országgyűlés. (Ferenczy-Europress) Több jut az APEH-nek Az Országgyűlés, a költségve­tés fő számairól szavazva, nem sok intézményhez volt bőkezű. Számos hivatalnál csökkentették a kiadásokat. A ritka kivételek között van az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, amelynek további 650 millió forinttal tar­tották szükségesnek megemelni a mintegy 6,7 milliárd forintos költségvetését. Mire használja ezt a pénzt az adóhivatal, erről kér­dezte tegnap Minarik Györgyöt, az APEH elnökét az MTI tudó­sítója. Áz eredeti törvényjavaslatban az APEH költségeit úgy tervez­ték, hogy az ne növekedjen az idei kiadásokhoz képest. Ézt je­lentette a mintegy 6,7 milliárd forintos tervezett működési költ­ség — mondotta Minarik György. Ez megfelel ugyan an­nak a törekvésnek, hogy csök­kentsék az igazgatási kiadásokat, azonban szinte lehetetlen hely­zetbe hozta volna az adóhatósá­got, amelynek jövőre jóval több feladatot kell ellátnia az ideinél. 1992-höz képest dinamikusan emelkedik az adóalanyok száma, és az adótörvényekben várható változások révén tovább nő a hi­vatal által feldolgozandó beval­lások darabszáma is. Komoly fel­adatot jelent az adóhatóságnak a láthatatlan jövedelmek behajtá­sa, ami végül is a költségvetés be­vételeinek emelkedését jelenti. (MTI) ni vagyon, a kamatokat csak bizonyos esetekbei udják érvényesíteni a kárpótoltak, es ez csak eny lén befolyásolja a jegyek piaci értékét. A kamattal növelt értékét kötelesek figyelemb 'enni az önkormányzatok a lakásvásárlóknál, akii vldigi bérlakásaikat kívánják kárpótlási jegyeik el enében megvenni. Ugyancsak a megnövelt érték nérvadó akkor, amikor állami vagyon megvásárlá ára fordítja valaki kárpótlási jegyeit, illetve ha a í-hitelnél a köteles önrészt teremti így elő a kárpót ási jegy tulajdonosa. Nem veszik azonban figye embe a kamatokat a földárveréseken, és közvetle lül nem érvényesülnek e kamatok ajegyek adásvé elekor. A kárpótlási jegyek kamata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents