Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám

FORTUNA NYOMÁBAN — MIÉRT A KÉMÉNYSEPRŐ ÉS A PATKÓ HOZ SZERENCSÉT? (4. oldal) S HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. DECEMBER 30. SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERYÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 306. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Minden kedves vásárlónknak boldog új évet kívánunk! Vasvill Present Kft. \ dolgozói f Milliárdos beruházás Új gyógyszer-előkészítő és -csomagoló üzem épül a tisza- vasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban. Az egymilliárd forin­tos beruházáshoz a Világbank nyolcmillió dollár hitelt ad, 240 millió forint kölcsönt a Magyar Nemzeti Bank nyújt. A legmo­dernebb gépekkel felszerelt új üzem — amely Európa harmadik legnagyobb gyógyszer-előkészí­tője lesz, egy év múlva, 1993 de­cemberében kezdi meg a terme­lést — az Alkaloida piaci ver­senyképességét növeli majd. Benne gyógyszeralapanyag he­lyett a jobban eladható készter­mékeket gyártanak hazai és kül­földi megrendelőknek. A világ legnagyobb morfintermelőjének számító tiszavasvári gyár az idei évet 300 millió forintos nyere­séggel zárta. Petíció átvétele a Parlamentben Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke nevében Dobozy Miklós, az Országgyűlés Elnöki Titkárságának vezetője kedden a Parlamentben petíciót vett át az Álba Kör — Erőszakmentes Mozgalom a Békéért szervezet­től — közölte az Országgyűlés Sajtóirodája. A 11.625 magyar választópolgár aláírásával meg­erősített petíció az általános had­kötelezettség megszüntetését és a hadikiadások fokozatos csök­kentését kéri. „Kártyás” telefonok „Kártyás” telefonok felszere­lését kezdték meg Székesfehér­várott. A francia gyártmányú ké­szülékek műanyag kártyával működnek. Az ugyancsak fran­cia importból származó lapocs­kák 50, illetve 120 háromperces helyi beszélgetésre, illetve az azok dijának megfelelő időtarta­mú távolsági vagy külföldi tele­fonálás lebonyolítására használ­hatók fel. A telefonkészülékek kijelzője mutatja a kártyatulaj­donos által felhasznált időt. A közeljövőben minden vidéki postahivatal elé fel akarnak sze­relni egy-egy kártyával működő telefonfülkét, remélve, hogy az új, pénz nélkül működő telefo­nokat elkerülik a rongálok. Színes bőrű diákok távozása A hazánkban tanuló színes bőrű diákok Magyarországot fo­lyamatosan elhagyják, mivel nem érzik itt biztonságban ma­gukat. Ilyen értelemben fogal­mazott tegnapi sajtótájékoztató­ján 111 Márton, a Martin Luther King Egyesület elnöke. Cukorhiánytól nem kell tartani Meghitelezik a jövő évi répatermelést Hol van már a nagy nyári aszály — mondják sokan. Az őszi esőzé­sek némileg feledtették, ám a betakarításkor mégiscsak előjöttek az aszálykárok. Ez különösen vonatkozott a cukorrépára, amely nagyon megsínylette a folyamatos szárazságot. így lényegesen ke­vesebb termett, mint amennyire számítottak. Ezzel is magyarázha­tó, hogy a tervezettől jóval hamarabb befejeződött a feldolgozási kampány a Mátra Cukor Részvénytársaság gyáraiban. Az esztendő nem volt gondmentes az rt.-nél. A tapasztalatokról, a jövő évi el­képzelésekről beszélgettünk Kovács András vezérigazgatóval. — Az első teljes évet zárják az Szolnok, Bács-Kiskun, Pest és új szervezeti formában. Milyen nehézségekkel kellett megküzde­niük? — Az idei cukorrépa-terme­lésre a szerződést közel kétszáz partnerünkkel úgy kötöttük, hogy a belső fogyasztást és a ré­szesedést messzemenően figye­lembe vettük. így öt megyében: Heves, Nógrád, Jász-Nagykun­Hajdú-Biharban 670 ezer tonna termést vártunk partnereinktől. Az évszázad nagy aszálya miatt ez sajnos a szokásosnak mindösz- sze 60 százaléka lett. Hektáron­ként 23 tonna répa termett, amely átlagon felül sújtott ben­nünket. Mindent mérlegeltünk és megtettünk lehetőségeink alapján, hogy eredményes cu­korfeldolgozási kampányt kezd­jünk és folytassunk. — Ekkor tudomásunk szerint nem várt események következtek be. — Valóban, szeptember 19- én a hatvani gyárunkban, szep­tember 24-én pedig Selypen kezdtük el a feldolgozást. Ám alig egy hónappal később, októ­ber 22-én arra kényszerültünk, hogy a hatvani gyárat leállítsuk, miután rendkívül kevés répa ér­kezett. Arra törekedtünk: Sely­pen tovább folytatódhasson a munka, és partnereinknek lehe­tőséget biztosítottunk, hogy fo­lyamatosan kiszedjék a földből a répát, és szállítsák is azt. így de­cember 10-ig Selypen is befejező­dött a feldolgozás. (Folytatás a 3. oldalon) Uj elnök az OIH élén Szabó Iván ipari és kereske­delmi miniszter döntésének megfelelően az Országos Ide­genforgalmi Hivatal elnöke 1993. február 1-jei hivatalba lé­pési határidővel Téglássy Tamás lesz — erről tájékoztatta keddi közleményében az MTI-t a szak­tárca sajtófőnöke. Mint ismeretes, az új elnök a posztjáról nemrégiben leköszönt Kardos Kázmért váltja fel. Január 26-ától és február 1 -jétől OTP­kamatcsökkentések Az Országos Takarékpénztár a jövő év elejétől csökkenti az egyes lakossági betétek kamata­it. Ezzel egy időben bizonyos la­kossági hitelkonstrukciók ka­matlába is mérséklődik. A válto­zások egy része január 26-ától, a többi pedig február 1-jétől lép életbe. A pénzintézetnél takarék- könyvben elhelyezett, egy évre lekötött betétek kamatai február 1-jétől évi nettó 16 százalékról 14 százalékra csökkennek. Mér­séklődnek az egy évnél hosszabb ideig a bankban tartott takarék­levél-betétek kamatai is. Három éven túli lekötésnél évi nettó 18 százalékról 16 százalékra, két éven túli lekötésnél évi nettó 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a kamatláb. Ha a lekö­tés egy évnél hosszabb, a kamat­láb az eddigi 17 százalékról 15 százalékra módosul. Az egy hó­napra elhelyezett lakossági fo­lyószámlabetét január 26-ától évi nettó 15 százalék helyett 12- t, a három hónapos lekötésű évi nettó 15,5 százalék helyett 13 százalékot fizet, 6 hónapos lekö­tésnél a nettó évi kamat 16 száza­lékról 14 százalékra, egyéves le­kötésnél 17 százalékról 15 száza­lékra csökken. (Folytatás a 2. oldalon) A lakásgazdálkodásról: lakossági fórum Egerben, január 5-én Drágább lesz a buszozás Az idei esztendő utolsó ülésé­re gyűltek össze tegnap városunk képviselői a polgármesteri hiva­tal dísztermében. A tanácskozás megkezdése előtt dr. Ringelhann György elnök-polgármester ja­vasolta, hogy az egerszalóki hő­forrás tulajdonrendezésével kapcsolatban dr. Estefán Géza jegyző sürgősségi indítványát ebéd után tárgyalják meg. (Ez meg is történt, a képviselők elfo­gadták a javaslatot.) Kérte to­vábbá a résztvevőket, hogy mi­után az ügyrendi bizottság nem tárgyalta meg a piacok és vásá­rok rendjéről szóló rendeletter­vezetet, azt a közgyűlés egy más időpontban vitassa meg. Napirend előtti felszólalásá­ban Erdei Zoltán a megyei ön­kormányzat legutóbbi közmeg­hallgatásáról szóló tudósítá­sunkkal kapcsolatban elmondta, hogy őt nem a városi önkor­mányzat delegálta erre az ese­ményre, hanem egri polgárként vett részt. Hiányolta, hogy ezen a rendezvényen a várost senki nem képviselte. Úgy véli, hogy a sze­mélyes találkozások segítenék a ' — várost és a megyét egyaránt érintő — problémák megoldását. Ugyancsak napirend előtti fel­szólalással élt Kovács Attila fide- szes képviselő, aki azért emelt szót, mert sürgősségi indítványa — a skinheadek ügyét vizsgáló ad hoc bizottság létrehozásáról — nem került a testület elé. (Folytatás a 3. oldalon) Közlekedési, postai és vízügyi szolgáltatások Áremelés az új évtől Emelkedik január 1-jétől a közlekedési, postai és vízügyi szolgáltatások dija. A vasúti sze­mélyszállítás 20 százalékkal, a távolsági autóbuszjegyek 22 szá­zalékkal, az ivóvíz- és csatorna­díjak a fővárosban 68 százalék­kal emelkednek. Vidéken a la­kossági átlagos díjemelés az ivó­víznél 26 százalék, az ivóvíz és a csatorna együttes dijainál 32 szá­zalék. Az ivóvíz- és csatornaszolgál­tatásnál az árhatósági jogkör a következő évben átkerül a helyi önkormányzatokhoz. Az 1993. évi költségvetés ugyanakkor 1,5 milliárd forintot különített el ar­ra, hogy az önkormányzatok tá­mogassák a kiugróan magas la­kossági dijakat. Azokon a terüle­teken tehát, ahol az ivóvíz dija meghaladja az 50 forint/köbmé- tert, illetve az ivóvíz- és csator­nahasználat összevont dija meg­haladja a 84 forint/köbmétert, az azon felüli összeget ellentéte­lezni lehet. A belföldi postai szolgáltatá­sok dija áfát nem tartalmaz, ezért az áremelkedés ezeknél 17 szá­zalékos. Eszerint egy helyben küldött szabványlevélre 9 helyett 10 forintos bélyeget, a belföldre küldött levélre pedig 15 forint helyett 17 forintos bélyeget kell ragasztani. A levelezőlap és ké­peslap dija nem változik. A cso­magküldemények dija 20-25 százalékkal emelkedik. A köz- szolgálati rádió és televízió su­gárzásáért 20 százalékkal kell többet fizetni január 1-jétől. (MTI) Országgyűlés Név szerint a nyugdíj- emelésről Tegnap az Országgyűlés sür­gősséggel tűzte napirendjére a Magyar Televízió 1 milliard fo­rintos zárolt költségvetési támo­gatásának részleges feloldását Kezdeményező határozati javas­latot. Ennek értelmében össze­sen 889,6 millió forintot a tv ren­delkezésére bocsátanának, azzal a megkötéssel, hogy abból nyomban rendezze különböző, a határozatban részletezett tarto­zásait. A fennmaradó összeget letéti számlára helyeznék; fel- használásáról az Állami Számve­vőszék még folyamatban lévő utóvizsgálata alapján a kormány döntene. A plénum — egy másik dönté­se értelmében — sürgősséggel tárgyalja majd meg a Környezet­védelmi Bizottság önálló indít­ványát is. A testület szorgalmaz­za, hogy a magyar Országgyűlés határozatban tiltakozzon a Duna egyoldalú, nemzetközi jogot sér­tő elterelése miatt. Késő délután kezdte meg a T. Ház a társadalombiztosítás jövő évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslat határozathozatalát. Ennek során az SZDSZ kérésére név szerinti szavazással döntöt­tek — lapzártánk után — annak a módosító javaslatnak a sorsáról, amely 16 százalékra emelné fel az előterjesztésben szereplő 14 százalékos nyugdíjemelési mér­téket. Koalíciós képviselők: Mondjon le Horn Gyula! Az Országgyűlés Külügyi Bi­zottságának tizenhárom tagja le­velet intézett Horn Gyula bizott­sági elnökhöz, a Magyar Szocia­lista Párt elnökéhez és Gál Zol­tánhoz, az MSZP frakcióvezető­jéhez. A dokumentum szövegé­ből idézünk: ...„ A Külügyi Bizottság elnöki tisztségét a hat politikai párt megállapodása szerint az MSZP kapta. A pártok egyetértettek abban és tudomásul vették azt, hogy az MSZP Horn Gyula volt külügyminisztert jelölte az elnö­ki székbe, aki akkor még nem töltötte be a párt elnöki tisztsé­gét. Később az MSZP megvá­lasztotta elnökévé.” ... „Ezért úgy véljük, hogy szerencsés len­ne, ha Elnök Úr mindaddig, amíg pártelnöki tisztségét betöl­ti, lemondana külügyi bizottsági elnökségéről, illetve az MSZP frakciója más személyt jelölne. Természetesen, ha a pártelnök­ségről mond le, vagy ilyen irányú döntés születik, semmi kifogá­sunk nincs a bizottság elnöki tisztségének újrabetöltése ellen.” ...„Kérjük, tisztelt Elnök Úr és Frakcióvezető Úr, szíveskedje­nek javaslatunkra 1993. január 26-ig érdemi választ adni. Eluta­sítás esetén Elnök Úr szívesked­jék a Külügyi Bizottságot 1993. január 27-ére összehívni, és a kérdést napirendre tűzni.” ÁB-bébik sorsolása Az 1993. január 1-jén világra jövők között ismét lesz ÁB-bébi sorsolás. Egy budapesti és négy vidéki újszülött viselheti az ÁB-bébi címet, és kapja meg az ezzel járó 100-100 ezerforintos életbiztosítást, a mamák pedig CSEB-M biztosítást kapnak ajándékba. Az Állami Biztosító, partnerkapcsolatai révén, más módon is gondoskodni szeretne az újszülöttekről. A világhírű Johnson and Johnson cég egy babaápolási termékekkel teli Jonnson’s babatáskát ad ajándékba, es egy éven keresztül utánpótlást biztosít a szerencsés bébik számára. Az első ÁB-bébi 1961-ben, éppen 32 évvel ezelőtt született. Akkor egy vidéki és egy budapesti újszülött kapott 10 ezer forintos életbiztosítást, amelyet 18 éves korában vehetett fel. Az ÁB-bébik között kettes, hármas, sőt négyes ikrek is találhatók. Ha az ÁB-bé- bikről családi fotó készülne, a tablóra 126 képet kellene felragasztani. És ha mind a 126 ma lenne 18 éves, akkor 63 millió forintot vehetné­nek fel az ÁB pénztárában. Szövetkezetek — mint tőkehasznosító társaságok A törvényben előírt határidő­re, azaz 1992 végére várhatóan nem fejeződik be a mezőgazda- sági szövetkezetek átalakulása— jelentette ki Nagy Tamás, a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségének (MOSZ) társelnöke a szervezet tegnapi évzáró sajtóbeszélgeté­sén. Nagy Tamás elmondta: az idei év rendkívül nehéz volt a mező- gazdaság számára, mivel a ter­meléssel egyidejűleg zajlott a kárpótlás és a tsz-ek átalakulásá­nak folyamata is. A társelnök szerint az idén a működő terme­lőszövetkezetek mintegy három­negyede alakul át új típusú szö­vetkezetté. Ezek az új tsz-ek már ténylegesen magántulajdonon alapulnak, és inkább rendelkez­nek egy tőkehasznosító társaság jellemzőivel, mint a szövetkeze­tekéivel. Ennek legjobb bizonyí­téka a tulajdoni viszonyok alaku­lása: a tulajdonosok mintegy 50 százaléka nyugdíjas, 20-30 szá­zaléka külső tag, míg csupán a fennmaradó hányad a valóban a tsz-ben tevékenykedők aránya. A MOSZ vezető tisztségvise­lője a továbbiakban nehezmé­nyezte, hogy a privatizáció során néma szövetkezetek, hanem kül­ső gazdálkodó szervezetek tulaj­donába jutott a feldolgozóipar döntő többsége. A kárpótlás vi­szonylag vontatottan és zaklatot­tan zajlik, amiből azt a következ­tetést lehet levonni, hogy a múl­tat mihamarabb le kell zárni, és a jövőre tekintve szükséges mun­kálkodni. A huszonhárom tonnás hektáronkénti répatermés átlagon felül sújtotta a feldolgozó gyárakat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents