Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-29 / 305. szám

HÍRLAP, 1992. december 29., kedd

SPORT

11.

Németország:

Idegenlégiósok nélkül nem megy

Külföldiek nélkül nem működik a német sport. Legalábbis erre a megállapításra jutott a DPA hírügynökség. Amint az egy, a napokban készített felmérésükből kiderül, kilenc kiemelt sportág bajnokságában szereplők közül minden ötödik külföldi. A labdarugó, kézilabda, kosárlabda, röplabda, jégkorong, asztalitenisz, birkózó, ökölvívó és súlyemelő Bundesligában öt földrész összesen 426 idegenlégiósa (közte 40 honosított) profiskodik.

A külföldiek aránya a jégko- külföldi (26,8 százalék). Mérkőrongozóknál a legnagyobb, 37,2 százalék. A legrangosabb mezőny a birkózóknál, az ökölvívóknál és a súlyemelőknél gyűlt össze, Kelet-Európából olimpiai és világbajnokok sokasága keresi kenyerét Németországban. A 16 birkózó egyesület színeiben például 4 olimpiai, 5 világ- és 9 Eu- rópa-bajnok szerepel.

Újabban a teniszezők is külföldi sztárok leigazolásával próbálnak meg minél nagyobb népszerűségre szert tenni. Jelenleg már a Bundesligában szerepel a horvát Goran Prpic (Düsseldorf) és a francia Henri Leconte (Nürnberg), jövőre pedig várhatóan a szintén horvát Ivanisevic is német klubban folytatja karrierjét.

Figyelembe kell persze venni a „honosításokat” is, hiszen számtalan volt kelet-európai sportoló kapta már meg a német állam- polgárságot, és többen várnak rá.

íme, a DPA 9 sportágra kiterjedő kimutatása:

Asztalitenisz:

119 sportoló 20 egyesületben, ebből 28 külföldi (23,5 százalék). Mérkőzésenként egy külföldi szerepelhet. A férfiaknál (15 külföldi) a legtöbben Kínából érkeztek (6), Magyarországot egy versenyző képviseli. A nőknél (13) szintén Kína az első (9). A legnagyobb nevek: Chen Xinhua (kínai-angol), Andrzej Grubba (lengyel), Geng Lijuan (Kína) és Bátorfi Csilla.

Birkózás:

279 sportoló 16 klubban, ebből 35 külföldi és 40 németesített

zésenként egy külföldi szerepelhet. A legtöbben Lengyelországból (22) és Törökországból (19) érkeztek, Magyarországot hat birkózó képviseli. A legnagyobb nevek: Maharbek Hadarcev

(orosz), Valentin Jordanov (bolgár).

Jégkorong:

282 játékos 12 klubban, ebből 105 külföldi (37,2 százalék). Mérkőzésenként két külföldi szerepelhet, további három, aki legalább három éve Németországban játszik, és német vagy más európai közösségekbeli ország állampolgára. A legtöbben Kanadából (42), Csehszlovákiából (28) és Oroszországból (20) érkeztek. A legnagyobb nevek: Jiri Lala, Leo Gudas, Frantisek Prohazka (mind csehszlovák), Ilja Bjakin (orosz).

Kézilabda:

455 sportoló 31 egyesületben, ebből 34 külföldi (7,5 százalék), találkozónként egy külföldi léphet pályára. A férfiaknál a legtöbben Svédországból (5) érkeztek, Magyarországot két játékos képviseli, a nőknél Litvánia az első (5), egy magyar is szerepel. A legnagyobb nevek: Magnus Andersson, Staffan Olsson, Magnus Wislander, Robert Andersson (mind svéd), Alek- szandr Tucskin (fehérorosz), Marina Bazanova (ukrán).

Kosárlabda:

246 sportoló 24 klubban, közte 47 külföldi (19,4 százalék). Mérkőzésenként két külföldi szerepelhet. A férfiaknál 18, a nőknél 9 játékos amerikai. A hölgyeknél két magyar kosaras

található. A legnagyobb nevek: Alekszandr Bjelosztyennyij (orosz), Mario Primorac (bos- nyák).

Labdarúgás:

379 játékos 18 egyesületben, ebből 54 külföldi (14,3 százalék). Mérkőzésenként három „vendég” játszhat. A legtöbben Dániából (8) és Oroszországból (5) érkeztek, de található a Bundesligában nigériai, perui, üj-zé- landi és szenegáli labdarúgó is. A legnagyobb nevek: Henrik Andersen, Kim Christof te, Flemming Povlsen, Bent Christensen, Johnny Mölby (mind dán), Stephane Chapuisat (svájci).

Ökölvívás:

113 sportoló hat egyesületben, ebből 27 külföldi (23,9 százalék). Mérkőzésenként két külföldi szerepelhet, további kettő, aki legalább öt éve Németországban él, és egy, aki német klubnál nevelkedett. Bolgár, holland, orosz, litván, ugandai, dán, jamaikai, török és magyar bokszoló található a versenyzők között. A legnagyobb nevek: Kovács István (magyar), Szviten Ruszinov (bolgár), Artur Gri- gorjan (orosz).

Röplabda:

226 sportoló 22 klubban, közülük 35 külföldi ^ 15,5 százalék). Mérkőzésenként két idegenlégiós játszhat. A férfiaknál Lengyelországból érkeztek a legtöbben (3), a nőknél szintén Lengyelország és Hollandia áll a lista élén (4-4).

Súlyemelés:

210 sportoló 26 egyesületben, ebből 21 külföldi (10 százalék), versenyenként egy külföldi állhat dobogóra. Bulgáriából érkeztek a legtöbben (7), Magyar- országot egy versenyző képviseli. A legnagyobb nevek: Ászén Zlatev, Alekszandar Varbanov (mindkettő bolgár), Pyrros Dimas (görög).

Nottinghami

kerekezés

A Bajnokok bajnoksága elnevezéssel évről évre BMX-ver- senyt rendeznek a közép-angliai Nottinghamban. Az idei seregszemlére meghívást kaptak a gyöngyösi kerekesek is. Mint azt Pecze Józsefné elmondta, nem korosztályonként osztották be az indulókat, hanem A, B, C, azaz profi, félprofi és amatőr kategóriába. így fordulhatott elő, hogy például az idei korosztályos világbajnok, Tóth Károly nála jóval idősebb fiúkkal mérte össze tudását, noha mindenki ekőtt ismert, hogy a gyakorlással eltöltött évek mennyire számítanak ebben a sportágban.

A versenyen a következő eredményeket érték el a gyöngyösi fiatalok: 9. Tóth Károly

(félcső), 7. Pecze Mónika (talaj), 10. Balázs Árpád (félcső).

— Számunkra nagyon fontos volt ez a verseny — mondta Pe- czéné—, mert nálunk nincs fedett pálya, ahol a téli hónapokban készülhetnének a fiúk-lányok. Egy nemzetközi verseny lehetőséget ad egy-egy trükk, új figura elemzésére, amit a későbbiekben a mieink beépíthetnek a saját gyakorlatukba.

A gyöngyösi BMX-esek újévi kívánságai között biztos, hogy az első helyen szerepel egy modern versenypálya létrehozása,

amelyre talán nem is kell sokat várniuk. A Kálvária-parton a hely adott, némi segítséggel akár vb-szintű terepet lehetne ott megvalósítani. (juhász)

A gyöngyösi BMX-esek az angliai verseny megnyitóján

CEY-kupa

döntő

Ankarában

Az a tény, hogy a röplabda CEV-kupa négyes döntőjének Törökország fővárosa, Ankara ad majd otthont, csak nehezíti az Eger SE dolgát. Ugyanis a legjobb nyolc között az Isztambul a piros-kékek ellenfele...

A január 20-i első mérkőzésnek ukrán, a rá egy hétre sorra kerülő visszavágónak görög játékvezetői lesznek.

Bíróként is vallja Lakatos András:

A támadás fél siker

Lehet rajta vitatkozni, hogy mennyire törvényszerű egy élsportoló esetében, hogy pályafutása végeztével edzősködésre, netán bíráskodásra adja a fejét. Vannak, akik ügy megcsömörle- nek az egésztől, hogy színüket sem látni a sportág közelében, ahol egykor sikert sikerre halmoztak. Bármelyikünk sorolhatná a példákat, mint ahogy az sem elképzelhetetlen, hogy valaki évtizedekre „megragad” egy helyen, egyszerűen, mert jól érzi magát abban a közegben. Egerben ez utóbbira remek példa a neves birkózó, Lakatos András, aki a maga idejében előbb 62, majd 68 kilogrammban hatszor nyert országos bajnokságot.

— A kép ügy teljes, ha hozzáteszem: kilenc alkalommal ezüst került a nyakamba a felnőttbajnokságok során — emlékezik Lakatos András.

— Peches sportolónak érzed magad?

— Mindezt csak azért említettem, hogy lásd, a hat bajnoki címnél többre is volt lehetőségem. Elégedetlenség még sincs bennem, hiszen a súlycsoportomban olyan ellenfelekkel szemben kellett helytállni, mint Réczi és Tóth, akik nemzetközi hírnevet szereztek maguknak.

— Korábban a Testnevelési Főiskolán még példaértékűnek nevezték a Lakatos-stílust. Mi volt ennek a lényege?

— Inkább felfogás volt ez, mint stílus. Nagyon sokat és bátran akcióztam, és edzőként is erre biztatom a tanítványaimat. Egyébként ezt a szemléletet Kun Józsi bácsinak köszönhetem, aki ismeri a birkózás minden fortélyát.

— Sok kis Lakatos kerül ki a kezeid közül?

— Ne hidd, mindenkinek az egyéniségéhez próbálom meg kialakítani a fogásskálát. Nem akarom a saját hajdani képemre formálni őket, de a merész akciókat megkövetelem, mert csak így lehet nyerni. Szeretném, ha olyan birkózókat tudnék felnevelni, aki nem gubóznak be a szőnyegen, hanem nyílt sisakkal, támadó szellemben versenyeznek. Ez ugyanis — tapasztalataim szerint — már fél siker.

— Milyennek látod az egri birkózás jövőjét? Felnőhetnek még új Sikék, Szuromik, Faragók?

— Ez a jövő az utánpótlás-nevelésen és az iskolai sporton alapul. Szerencsére a birkózás népszerű a megyeszékhely kisdiákjainak körében, főleg az Északilakótelep iskoláiban, a 6-osban, 12-esbenésa 11-esben. Gyakran megesik, hogy a délelőtti testnevelésórákat a birkózószőnyegen töltik a srácok, hála a jó együttSzalonikiben tett sikeres nemzetközi vizsgát

(Fotó: Szántó György)

működésnek, ami az Egri Vasas és az iskolák között kialakult. Kun Józsi bácsi és az én csoportunkban összesen nyolcvanan próbálgatják az erejüket, s közülük legalább húszán kimondottan ügyesek.

— Az országban nyolc-tíz nemzetközi bíró tevékenykedik a sportágban. Október óta te is ebbe az előkelő társaságba tartozol. Hogyan sikerült ezt a minősítést megszerezni?

— Nemzetközi vizsgát kellett tennem Szalonikiben, amelyen szigorú követelmények vártak a szövetségek által javasolt jelöltekre. Először egy videofilmét tekintettünk meg, s az ezen látható akciókat pontoztuk, majd a gyakorlati próbatétel következett, amikor a szőnyegen, „élőben” bíráskodtunk, négy nemzetközi ellenőr jelenlétében. Az ötven vizsgázó közül húszán kaptuk meg a kitüntető diplomát.

— Edzőként mennyire hasznos számodra, hogy bíráskodsz is, méghozzá ilyen magas színvonalon?

— A tanítványoknak szánt taktikai utasításoknál nagyon előnyös, ha valaki száz százalékig tisztában van a szabályokkal, és ismeri a bírókat, tudja, hogy várhatóan milyen stílusban vezetnek majd. Kár lenne tagadni ugyanis, hogy az ítélkezés szubjektív dolog, nem egyértelmű szituációkban 2-3 pontos eltérés is lehetséges az egyik vagy másik fél javára. Sok múlik azon, hogy ki mennyire képes birkózásával és viselkedésével elnyerni a bíró rokonszenvét. Ebben tudok hasznos tanácsokat adni a szőnyegre lépés előtt.

— Versenyzőként milyen viszonyban voltál a bírókkal?

— Úgy érzem, felhőtlen volt a kapcsolatunk, mert soha nem reklamáltam, a véleményemet mindig megtartottam magamnak. A srácokat is mindig arra buzdítom, hogy legyenek udvariasak, ne szájaljanak fölöslegesen, hanem szó nélkül, meghajlással vegyék tudomásul az ítéleteket.

A fiatal sportember ígéretes pálya előtt állhat, hiszen hozzáértése tekintélyes részét még birkózóként szívta magába, pontosan azt a részét, amely könyvekből talán el sem sajátítható.

Buttinger László

Hat válogatott labdarúgó-mérkőzés tavasszal

Milliókért utaznak Japánba

Viharosan zárult a magyar labdarúgás 1992-es esztendeje, hiszen a közelmúltban a klubok leszavazták Jenei Imre szövetségi kapitány elképzelését (belgiumi edzőtábor, Wales elleni előkészületi mérkőzés). A szövetségben azonban nem áll és állhat meg az élet, az új esztendő küszöbén készül az új program. Berzi Sándor főtitkár is ezzel foglalatoskodott, amikor Kozák Mihály, az MTI munkatársa nyilatkozatot kért tőle.

— Miként viselte el a kapitány az egyesületek álláspontját?

— Bizonyos, hogy nem találkozott az elképzeléseivel, de tudomásul vette, s remélem, a karácsonyi-újévi szabadsága után, amelyet otthonában, Nagyváradon tölt el családjával, mar el is felejti a történteket — válaszolta a főtitkár. — Mire visszajön, naprakész program áll a rendelkezésére, ami azért is fontos, mert a szokottnál korábban, február 20-án kezdődik a bajnokság.

— Miként alakul a válogatott tavaszi programja?

— Hat mérkőzést kötöttünk le, ezek közül kettőt Japánban játszunk. Március 7-én Fukuo- kában Japánnal, 10-én pedig Nagoyában az Egyesült Államokkal küzdünk meg egy torna keretében. Bizonyos, nem mindenkinek tetszik a bajnokság

egyhetes megszakítása, de olyan kedvezőek az anyagi feltételek, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben nem tudtunk nemet mondani.

— Hallhatnánk a feltételekről?

— Hogyne. Csak a részvételért 60 ezer dollárt kapunk, ami csaknem ötmillió forint, ehhez jöhet a prémium. Ha megnyerjük a tornát, akkor összesen 110 ezret hozhatunk haza, a második helyért pedig 80-at. S természetesen az utazást és a kinttartózkodást is a vendéglátók fizetik. Tavasszal egyébkent három világbajnoki selejtezőnk lesz, s egy barátságos mérkőzésre hozzánk látogat a svéd válogatott, de kérésükre ezt csütörtöki napon játsszuk le.

A Jenei-társaság mérkőzései: Március 7., Fukuoka: Japán. Március 10., Nagoya: Egyesült Államok. Március 31., Budapest: Görögország, vb-selejtező. Április 15., Budapest: Svédország. Április 28., Moszkva: Oroszország, vb-selejtező. Június 16., Reykjavik: Izland, vb-se- lejtező.

Őszre már csak az Oroszország és Luxemburg elleni budapesti visszavágók maradnak. A jugoszlávok ellen — a FIFA döntése értelmében — nem léphetnek pályára a csoportellenfelek.

Az önkormányzatok részére

A sporttámogatás legyen kötelező feladat

A Megyei Jogú Városok Sportkamarájának Választmánya, valamint a megyei sport- igazgatóságok képviselői Veszprémben megtartott közös megbeszélésükről az alábbi nyilatkozatot tették közzé:

I. A felek megállapodtak abban, hogy az alábbi fontos sportszakmái kérdésekben együttműködnek:

1. A sportági szakszövetségek működtetésében.

2. A megyék és a megyei jogú városok diáksportjának szervezésében és az erre a célra jutó állami pénzek felosztásában az illetékes diáksportbizottságok és megyei diáksporttanácsok bevonásával.

3. A tehetségkutatásban — kiválasztásban —, tehetséggondozásban, utánpótlás-nevelesben.

4. Versenynaptáraikban szereplő közös rendezvények lebonyolításában.

5. Sportszakemberképzésben, továbbképzésben.

6. Sporttudomány és sporttörténeti kutatás területén.

7. Közös nemzetközi feladatok megoldásában.

8. Kölcsönös információ áramoltatásában.

A felek kérik a megyei jogú városok sportvezetőit és a megyei sportigazgatókat a leírtak megvalósítására.

II. A felek az egyetemes magyar sport érdekében az alábbi javaslatokat teszik a felsőbb szerveknek:

1. Az önkormányzatokról szóló törvény módosításakor kerüljön megfogalmazásra, hogy a sportfeladatok ellátása kötelező feladat az önkormányzatok számára.

2. A felek)avasolják a sportági szakszövetségről szóló 1989. 9. számú tvr. felülvizsgálatát és módosítását.

3. A felek javasolják a Megyei Jogú Városok Szövetségének, hogy segítsék elő a megyei jogú városok szervei sportstruktúrájának egységesítését.

4. A felek javasolják a Magyar Olimpiai Bizottságnak, hogy alapszabálya módosítása során a Megyei Jogú Városok Sportka- maraja is kapjon képviseleti jogot.

5. A felek szükségesnek tartják, hogy az OTSH kössön együttműködési megállapodást a megyei jogú városolckal.

6. Ä felek kérik, hogy a testnevelésre és sportra vonatkozó jogszabályok előkészítése során kapjanak véleményezési lehetőséget.

A jelenlévők megállapodtak abban, hogy a hatáskörükbe tartozó sportszakmai kérdések megvitatása, a feladatok együttes megoldása érdekében rendszeresen konzultálnak.