Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-24 / 303. szám
HÍRLAP, 1992. december 24., csütörtök KARÁCSONYI MAGAZIN 11. A zöldbab hónapja és a tojássaláta hete :ó;-* Síi OA^trcnwimM kxUcmlo^á^yk Spanyol konyha Leves Hideg uborkaleves Hozzávalók: 2 nagy salátauborka, 2 dl tejföl, 2 dl joghurt, 2 dl kovászosuborka-lé, 1 zsemle, 4 evőkanál olívaolaj, 1 csokor friss kapor, 3 gerezd fokhagyma, só, törött bors (ízlés szerint). Az uborkát meghámozzuk, kimagozzuk, és — kis kockákra vágva — turmixgép poharába rakjuk. Hozzátesszük a tisztított fokhagymát, a megmosott, lecsurgatott és összevágott kaprot, ráöntjük a joghurtot és a kovászos uborka levét. Addig keverjük, amíg sűrű, habos tömeg lesz belőle. Ezután a tejfölt belekeverjük. Az olajban piros-ropogósra sütjük a nagyon apróra vágott zsemlét, és a levessel együtt (de külön) jól lehűtjük. Tálaláskor a csészékbe szedett leves tetejére tesszük a pirított zsemlét. Avokádóval ugyanígy készíthető, elég hozzá 1 nagy avokádó, meg a többi hozzávaló. Zöldségétel Zöldbabsaláta sonkával Hozzávalók: 30 dkg zöldbab, 20 dkg főtt füstölt sonka, 3 evőkanál marinált paradicsompaprika, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 csokor zöldhagyma, 1 db csípős paprika, 2 evőkanál borecet, 4 evőkanál olaj, só (ízlés szerint), törött fekete bors. A mártáshoz az ecetet összekeverjük az olajjal, a sóval, a borssal, a fele apróra vágott petrezselyemzölddel és a zöldhagyma megmosott és finomra aprított zöldjével. A megtisztított és 3 centiméteres darabokra vagdalt zöldbabot forrásban lévő sós vízbe tesszük, és az újraforrástól számított 8 percig főzzük, majd leszűrjük, és hagyjuk kihűlni. A sonkát vékony csíkokra metéljük, a zöldhagymát a tisztítás után vékonyan felkarikázzuk. Salátástálba szórjuk a főtt zöldbabot, a sonkát, a hagymát, a marinált paprikacsíkot és a feldarabolt csípős paprikát, majd a mártást rálocsoljuk, és jól átforgatjuk. A hűtőszekrényben le- hűtj ük, és a megmaradt petrezselyemmel, valamint a hagymazölddel meghintve tesszük az asztalra. Paella Paella, Costa Brava módra Hozzávalók: 1 csirke melle és combjai, 25 dkg nyers rák (fagyasztott is lehet), 6 gerezd fokhagyma, 1/2 dl olaj, 25 dkg spagetti, 5 dkg tisztított fehér mandula, 1 mokkáskanál sáfrányos szeklice, 1 mokkáskanál törött fehér bors, 2 húsleveskocka, 2 dl paradicsom-ivólé, 1 liter fehér hal-alapié. A csirkemellet kicsontozzuk, majd négybe vágjuk, s a combokat a forgóknál elfelezzük. A húst megsózzuk, majd a forró olajon megfuttatott fokhagymára tesszük. Mindkét oldalát szépen megsütjük, ezután rátesszük a rákot, és ugyancsak pirítjuk néhány percig. Beleszórjuk a fűszereket, a húsleveskockát, és ráöntünk bő egyliternyi fehér hal- alaplevet, továbbá a paradi- csom-ivólevet. A forrásban lévő ételbe tesszük az összetört spagettit, és befedve, nagyon kis lángon addig főzzük, amíg a tészta az összes levet felszívja. Addigra a csirkehús is megpuhul. Végül belekeverjük a szeletekre vágott mandulát. Az étel akkor van készen, ha semmi folyadék sincsen a tészta meg a hús alatt, de nem száraz. Ha a levét idő előtt elfövi, akkor apránként kevés forró vizet adunk hozzá. Vigyázzunk arra, nehogy túlságosan nedves legyen a kész paella: ilyenkor fedő nélkül addig forraljuk az ételt, amíg a felesleges folyadék elpárolog. Húsétel Hideg sertéstarja Hozzávalók: 1 kg kicsontozott sertéstarja (egy darabban), fél dl vörösbor, 1 evőkanál piros fűszerpaprika, 1 teáskanál só. A vörösborba belekeverjük a pirospaprikát és a sót, majd a húsdarabot bekenjük a paprikás borral. Alufólialapot levágunk, közepére tesszük a bekent húst, és úgy hajtjuk össze, hogy a hús sülés közben képződő leve ne folyhasson kis belőle. Előmelegített, forró sütőbe toljuk a tepsibe rakott „csomagot”, és legalább másfél órán keresztül pároljuk. Végül — a fóliából kibontva — mindkét oldalát megpirítjuk. Tiszta fóliába átcsomagoljuk, és ha kihűlt, a hűtőszekrénybe tesszük. Csak teljesen kihűlve szeleteljük fel. A meghajtó fánál — Betlehemben Isteni fény a szeretet ünnepén A háromkirályok karavánját turistabuszok váltották fel, tömjén és mirha helyett kemény valutát hoznak. De ugyanúgy Betlehembe tartanak, hogy a mondabeli jászol helyén emelt Születés Bazilikájában tisztelegjenek. Sorjáznak a lefelé kanyarodó lépcsőkön, hogy a tizenhat gyertyatartó sejtelmes fényében (ha- tot-hatot az örmény katolikusok, illetve a görögkeleti ortodoxok, négyet a római katolikusok állítottak) megláthassák a padló ezüst csillagát: „Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est” — „Itt született Máriától, a Szűztől Jézus Krisztus ’’hirdeti a latin nyelvű felirat. Maga a templom az egyik legrégebbi bizánci stílusú építmény, Betlehem két dombja közül az egyikre épült, és csaknem nyolcszáz méterrel van a tenger szintje felett, amit csak kiemel, hogy a közeli Holt-tenger Földünk legmélyebb pontja, négyszáz méterrel tengerszint — alatt... A történelem viharai elől nem tudott kitérni: első változata, amelyet Helena, Konstantin császár anyja építtetett 326-ban, két évszázad múltán a szamaritánus felkelésnek esett áldozatul. A középkor végén, amikor már az újjáépített Istenházát újították fel, személyesen IV. Edward angol király küldte a tetőborítást, ám a törökök nemsokára háborús célokra lefoglalták. A különböző keresztény egyházak sokáig vitáztak a születés pontos helyének megjelöléséről, de azután békésen megfért egymással a fe- renciek Terra Sancta kolostora, a görög-ortodoxok csodálatos ikonosztázzal borított Szent Miklós-oltára, s az örmény katolikusok templomhajója. A templom korszerű egyháztörténeti jelentőséget is nyert, amikor 1964. január 6-án VI. Pál pápa, aki a római egyházfők közül először lépett a Szentföldre, a kereszténység szülőföldjére, éppen azon a napon pontifikáit misét és mondott beszédet ott, amikor a görög-ortodoxok ünnepük Jézus születését. Erre az alkalomra Betlehembe érkezett I. Áthinagoraz konstantinápolyi pátriárka is, akivel békecsókot váltottak. 1439 óta nem történt ilyen személyes találkozás az egyházfők között. A közeljövőben II. János Pál is szentföldi zarándoklatot tervez, erről is szó volt, amikor nemrég Peresz izraeli külügyminiszter a Vatikánban járt. A város eredeti neve Ephrata, vagyis Termékeny volt, ehhez kapcsolódhat gondolatilag a Betlehem, amely annyit jelent, mint a Kenyér Háza. A mai Izrael területén még egy Bét-lehem található Galileában, nem messze Názárettől, ahol Gábriel arkangyal hírül adta, hogy Máriának még a Józseffel történő egybekelése előtt a Szentiélektől fogant gyermeke születik. Voltak, akik ezt a Betlehemet tartották a születés valódi helyének, de teóriájuk rövid életűnek bizonyult. Az ókorban még szamárháton közlekedve sem volt gond a vándorlással, csak 1948 és 1967 között vált volna lehetetlenné, amikor Názáretet és Betlehemet a fegyverszüneti vonal választotta el egymástól. A Közel-Keleten s a Szentföldön ma is együtt él a biblikus hangulat a kemény politikai realitásokkal. A pásztorok mezejénél (ahol az éjszakában a nyájat vigyázóknak megjelent a fényes betlehemi csillag) vagy a Tej Barlangjánál, amelynek szikláit — a legenda szerint — a Jézust szoptató Szűz néhány lecsorduló anyatej-cseppje festette fehérre, időnként dzsipek húznak el járőröző katonákkal. Betlehemet palesztinok lakják, igaz, nagytöbbségükben keresztény vallásúak, tehát a Hamasznak, az Iszlám szélsőségesek szervezetének felhívásai itt kevésbé találnak táptalajra. A bazárosok, az idegen- forgalmi szolgáltatásokat végzők a turizmusból élnek, ha pedig nyugtalanság uralkodik a városban, elmaradnak a zarándokok és a kíváncsiak. A helyi egyetem diákjai ugyanakkor néma tüntetéssel emlékeztek az Intifada, a palesztin felkelés ötödik évfordulójára nemrég, december elején. Az egyensúly igencsak törékeny, és sok múlik a rendkívül népszerű polgármester, Eliasz Freidzs személyén, aki képesnek mutatkozott a különböző ellentétek áthidalására. Betlehemben nincsenek fenyőfák. A mindenki karácsonyfája egy furcsa alakú, cédrusra emlékeztető, Csontváry színeit idéző meghajtó fa a Születés Bazilikájánál. A szokásos díszítés nem maradt el, de az annyira óhajtott béke az idén is hiányzik a fa alól. Pedig valami megindult s mozgásba lendült, az áttöréssel még adós tárgyalások során egy év alatt három kontinens kilenc országában húsz békeértekezletet tartottak. Talán majd jövőre... Réti Ervin (FEB) Szerte a világon számtalan sajátos ünneplési forma, ősi rítusokból és újabb keletű hagyományokból alakult népszokás köszönti a Megváltó születését. Ez alól hazánk sem kivétel; a különféle tájegységek lakói körében színes és jellegzetes karácsonyi eseményekkel teszik emlékezetessé a béke, a szeretet ünnepét. Rékai Miklóst, a Néprajzi Múzeum kutatóját arra kértük, adjon bepillantást a karácsonyt köszöntő népszokások kulisszái mögé: honnan származnak, mit fejeznek ki? — A magyar nyelvterületen két általános szokás alakult ki. Az egyik a következő év termékenységét befolyásoló hagyomány, a másik a karácsonyi asztal kialakítása. Mindezeken belül aztán kialakultak olyan helyi vagy tájegységi tradíciók is, amelyek viszonylag kevéssé ismertek — pedig igen erősen kötődnek nemzeti sajátosságainkhoz. Kevéssé ismert tény, hogy az Egyesült Államokban viszonylag kevés — mindössze hat — az országos érvényű ünnep: karácsony, újév, a hálaadás napja, a munka napja, a függetlenség napja, a megemlékezes napja. Ezeken kívül akad olyan (például Kolumbusz napja), ami egyes államokban ünnep, másokban nem, sőt olyan is, amikor a szemetes jön, a postás jjiszont — ki tudja, miért — nem. Égy biztos: a vitatható ünnepeken közös, hogy az iskolák zárva, az üzletek viszont nyitva vannak. Ez jellegzetesen amerikai vonás, és az is, hogy az üzleti élet nem éri be az igazi ünnepekkel, hanem maga gondoskodik új és új álünnepekről. Ezek jó részének az a célja, hogy nevet adjon a gyereknek, vagyis számos áruházláncolat állandó „kiárusítási” kampányának (az idézőjel azért szükséges, mert gyakran nemcsak az ünnep, de maga a sale, a kiárusítás sem az igazi). Karácsony a legsajátosabb keresztény ünnep, amelyet valamennyi keresztény egyház, felekezet és közösség megtart. A keresztény hit egyik legnagyobb titka a megtestesülés, azaz az Isten testbe költözése, emberré válása. Az egyházi év első ünnepe ezt jeleníti meg a liturgia eszközeivel. Mivel Isten — a második isteni személy, vagyis a Fiú — Jézus személyében jelent meg a Földön, ünnepet jelöltek ki Krisztus születésének az emlékére is. Minthogy a születés pontos dátuma feledésbe merült, a téli napfordulóhoz kapcsolták, amikor már érzékelhető volt, hogy hosszabbodnak a nappalok, azaz, hogy a fény diadalmaskodik a sötétség fölött. A „legyőzhetetlen Napot” szerte az egész pogány világban megülték, a keresztények azonban új tartalommal töltötték meg: a „Világ Világosságának”, az „Üdvösség Napjának”, azaz a Megváltó eljövetelének a napjává tették. Az ünnepi mise liturgiája teljes fényben állítja a hívek elé a ma született gyermeket, és egyben összekapcsolja a két előző mise mondanivalóját, amikor arra figyelmeztet, hogy az a gyerek, aki a jászolban fekszik, az igaz Isten. Az ateista állam, annak kultúr- és valláspolitikája nem rokonszenvezett a kereszténység alapját és lényegi vonását kifejező es népszerűsítő ünneppel. Direkt módon nem lépett ugyan fel ellene, mert tudta, hogy a karácsony nemcsak sajátosan keresztény ünnep, hanem környezetünk legkedvesebb ünnepe is. Vallási tartalma helyett így lett a karácsony a „hivatalos” értelmezésben pusztán a család, a gyermek és a szeretet ünnepe. Arról nem esett szó, hogy mindennek a hátterében a szent család, az Isten-gyermek és az Isten szeretete áll. („Ügy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte”.) Nem kifogásolták az ünnephez kapcsolódó, részben egyházi eredetű, részben a nép alkotta szokásokat, elhomályosítva azok — Ezek közé tartozik például az aprószentek hordása. Az elnevezés maga is ősi keresztény tartalomra utal, s valójában csakugyan Herodes gyermekgyilkosságairól van szó (mint tudjuk, a cél a kis Jézus elpusztítása volt), a szertartás azonban pogány elemeket is tartalmaz. Az Ipoly menti falvakban élt, s még máig sem feledésbe merült rítus szerint az állatokat őrző pásztorok körbejárnak egy köteg hántolt nyírfavesszővel. Betérnek minden házba, s a gazdasszonyok húznak egy-egy vesszőt, amit csak kötényükkel foghatnak meg, mert — így tartja a népi hiedelem — különben fekélyes lesz a kezük. Nos, ezzel a vesszővel „verik meg” a pásztort, hogy az állatok szaporodjanak, termékenyek legyenek, s azért éppen a pásztort, hogy szorgalomra serkentsék őket. Van azonban helység, ahol az „ütleg” magyarázata A Kongresszusban 218 voks kell ahhoz, hogy a törvényhozás jóváhagyásával lehessen beharangozni egy ilyen „áru-, vagy éppen rétegünnepet”, de ez nem igazán gona, azért vannak a törvényhozási lobbysták, hogy ezt elintézzék. így születnek futószalagon a furábbnál furább álünnepek. Ezek már nem napok, hanem — ha lúd, legyen kövér — az utóbbi időben mindig hetek, nemegyszer hónapok. Kezdjük a hetekkel. Van szteptánc-hét, tojássalá- ta-hét, Hófehérke-hét (ez a fe- hémeműreklám helye), antial- koholista-hét, a jó ivóvíz hete. Számunkra meglepő a börtönőrök hete. De csak számunkra. Abban az országban, ahol naponta 1593 honpolgár vonul a rácsok mögé, elkel némi gesztus az őrök fele. Vannak vallási, szociális és nemzeti indíttatású hetek. Lássunk mindegyikből egy példát. A „tiszteld a papodat” hét vallási hátterét. Karácsonyfát állítottak hivatalokban, iskolákban, vasútállomásokon és köztereken is, ám inkább pogány eredetű napfordulati, tavaszigéző szimbólumnak beállítva, mint a paradicsomi élet, illetve a tudás fájának képzetkörével kapcsojva össze azt. (Amit ott Ádám és Éva elvesztett, azt a ma született gyermek visszaszerezte.) Lassan-lassan alig emlékeztetett valakit a karácsonyfára aggatott alma a bibliai almára, vagy a betlehemi újszülöttre („A kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja”), aki nem más, mint Isten egyszülött fia. Ki gondol arra, hogy a kis Jézusra, Isten ajándékára (aki az emberiségnek a megváltás kegyelmét adja) emlékeztetnek a karácsonyfa alá helyezett ajándékok is. Kiben tudatosodott, hogy a karácsonyfa gyertyácskái és csillagszórói — de az egész, ragyogó, édességekkel megrakott örökzöld fenyő — Krisztust, az „isteni fényt”jelképezi, aki világosságával eloszlatja a bűn sötétségét. A karácsony azonban minden profanizáló igyekezet ellenére a családok nagy többségében megmaradt karácsonynak, azaz a kis Jézus születése ünnepének. Ha az iskolában fenyőünnepet tartottak is, a gyerekek otthon karácsonyra készültek. Ha az iskolai fenyőfát a Télapó állította is, az otthoni ajándékokat a Jézuska hozta. S ha a közös ünnepségeken nem is, otthon biztosan elénekelték a „Mennyből az angyalt” vagy a „Csendes éjt” még azok is, akiket inkább csak a karácsony külsőségei ragadtak meg. Ä karácsony napjainkban visz- szakapta eredeti tartalmát és mondanivalóját. A hívő keresztény számára az isteni Gyermek szabadon és fényesen megünnepelt születésnapja, a nem keresztény és a nem hívő számára pedig bensőséges családi és gyermekünnep, a másokra figyelés, az ajándékozás különleges alkalma, a szeretet ünnepe. Gecse Gusztáv Ferenczy-Europress úgy szól: azért, hogy állatai ugyanúgy ugráljanak, mint maga a gondozójuk, a megvert pásztor. Az ugráló állat ugyanis a vidám, egészséges jószág szimbóluma. — Másik érdekes, kedves hagyomány az ostyahordás, ami eléggé elterjedt népszokás. Az ostyát a falubéli tanítónő süti szentestére, és körbeküldi a gyerekekkel — néhol csak a jó tanulóknak, másutt mindenkinek. A szokás föltehetően a középkori szent áldozásokra utal. Az ostya szentestén, még az első étkezés előtt elérkezik a címzettekhez. Ezen a napon minden népszokás szerinti eseményre még délután sort kerítenek, mert közvetlenül vacsora előtt és alatt már nem illik járni-kelni, tevékenykedni. Legalábbis a gazdasz- szonynak nem. Mert úgymond, ha ő nem pihen, tyúkjai a következő évben nem fognak tojni. (FEB) szülőatyja az a Bakker nevű evangélista volt, aki híveitől 150 millió dolcsit csal ki, és ezért ő 47 teljes esztendeig belülről élvezheti a börtönőrök hetét. Létezik az „Adj munkát az öregeknek” hét, és létezik „Made in America” hét, ami természetesen hazai áru vásárlására buzdít, és felér egy riadóval a januártól egyesülő Nyugat-Európa és a másik nagy ellenfél, Japán ellen. E heteknek néha megvan a maguk sajátos logikája. Mi sem természetesebb éldául, mint az, hogy a gyomor- etegségek hete (esküszünk, hogy ilyen is van) a hálaadás napját követi. Azt az ünnepet, amelyen 45 millió pulykát falnak fel az amerikaiak... A legújabb két lelemény a zöldbab és a jégkrém hónapja. Az álünnepi hónapok szaporodására válaszul javasolta egy újságíró: jöjjön el végre az értelem évtizede. (FEB) Amit a fenyőről tudni kell... Egy protestáns família Még nincs négy évszázada, hogy karácsonykor valahol Elzászban egy protestáns família fenyővel díszítette otthonát. A szokatlan dekorációt fejcsóválva nézegették a szomszédok, a helybéli tiszteletes pedig meg is rótta érte az újdonság kitalálóit. így őrzi a szájhagyomány a fenyőállítás szokásának születését, s azt már utólag tehetjük hozzá, hogy a protestáns szokás a kezdeti idegenkedés és tiltás ellenére (vagy éppen azért?) igencsak nagy karriert futott be. 1821-ben már Bécsben is följegyezték az első karácsonyfa-állítást, s innen, a császárvárosból terjedt át hozzánk, Magyarországra. A világ különböző részein az örökzöld fenyő társaként más és más növény jelképezi a születést, a megújulást — az élet fáját. Egyiptomban a szikomor, az arab világban a mirha-fa, a palesztinoknál a gránátalma és a cédrus, Angliában a tölgy, Ausztráliában és az amerikai földrészen fagyai az otthonok karácsonyi dísze. A gyógyítás szolgálatában A népi megfigyelések alapján egy olyan nemzetközileg kialakított receptúrát adunk, amely számos népnél bevált. A recept Oroszországból származik, s allergiás, asztmatikus rohamok, hörghurut gyógyítására használatos. Az erdei fenyő koronája ritka, héjkérge szürke, berepedezett, a törzs felső harmadában téglapiros. A rügyek tojásdadok, 6-12 cm hosszúak. Felületük nem gyantás, tavasszal a vegetatív rügyek megnyúlnak, majd a fiatal levelek szárcsúcsba nőnek. A tobozok tojásdadok, 2,4-7 cm hosz- szúak. Á fás pikkelyek csúcsa rombusz alakban megvastagodott. Fenyőrügy A késő tavaszi időszakban gyűjtött, 5 cm-nél nem nagyobb fenyőrügyek 0,5 százalék illóolajat tartalmaznak, sziruppá főzve légcső- és hörghurutban szenvedőknek ajánlott. Fenyőtoboz Tavasszal az elsőéves zsenge tobozokat gyűjtsük! A tobozokban lévő flavonglikozidák, ter- pének, vitaminok, illóolajok vitalitásnövelő hatásúak. Mézben áztatott fenyőtobozok kivonatát használjuk erősítőnek, és izomösszehúzó hatásánál fogva gyulladt lobok lehúzására. (Részlet Balogh Gyula, Bogu- mil: A kuruzsló patikája című könyvéből) Az aprószentek hordozásától a pásztorverésig
