Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-22 / 301. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1992. december 22., kedd Látószög Ciklusközi cikik Nem tudom, hogy más országokban mi a szokás, de aligha vannak úgy a parlamenttel, mint nálunk. Jószerivel már a ciklus felénél, vagy talán még előbb, mindjárt a választásokat követően a következő szavazásra készülődnek. Számosán fontosabbnak vélték, tartották s hiszik a képviselői pozíció megtartását, illetve az elúszott mandátum utolérését, mint a mindennapi kemény és eredményes munkát, rászolgálni az állampolgári voksokkal kifejezett bizalomra. Megbocsátaná a polgár az ambiciózus igyekezetei, ha a honatya meggyőzőbben mutatná, hogy persze, dolgozni is akar, nemcsak a hatalomért politizál. Igazi harc, küzdelem helyett azonban sokuk csak álproblémákon rágja magát, kevésbé fontos ügyekben civakodik, marakodik, vagdalja a társát, vagy annak pártját. Nem egyszer látványos cirkusszá ala- csonyítja a sorsdöntő viadalra szánt arénát, s a többet érő vi- vát helyett az udvarias tapssal is megelégszik. Únja, bizony, hogy únja a jámborabb választó is a semmittevést, zúgolódik a haszontalanul elfecsérelt idő miatt, s egyre inkább haragra gerjed. Nem állhatja szó nélkül, amit a tévében lát, a rádióból hall, meg az újságból olvas. Könnyen kifakad, ha választottjával még csak nem is találkozhat kedvére. Szidja balga fejét is jóhiszeműségért, hogy annak idején hitt a jelöltnek s ennek, vagy annak a zászlónak, a szépen fogalmazott ígérgetéseknek. Esküdözik, hogy legközelebb józanab- bul ítél, megfontoltabban dönt. Másképpen, mint legutóbb. Alkalma, módja azonban — sejti, tudja is — nemigen adódik erre. Igazából a demokráciában is máshogyan keverik a kártyát, mint remélné. Ha akarna is megfelelőbb képviselőt választani, valószínűleg képtelen lesz erre. Parányi pártocs- kák állítják megint a jelölteket, listáikról ismét azok kerülnek az országházba, akiket maguk akarnak leginkább. Valamikor csak a nagy, a hatalmas párt erőszakolta a polgárra az akaratát. Most, s ezután a sokkalta parányibbak is megtehetik, megteszik már ezt, a szabaddá vált nép pedig változatlanul kénytelen beadni a derekát. Nem történt lényegi változás e téren, csupán a forma más valamelyest. Az újdonság azonban édeskevés a megnyugváshoz, a boldogsághoz. Akkor örülhetnénk jobban a pluralizációnak, ha a jelenlegi pártocskák erőteljesebben, sokkal jobban terebélyesednének. Nem dagadnának mammutokká, de a mostaniaknál jóval testesebbekké válnának, ország-világ előtt kifejezésre juttatnák, hogy tekintélyes tömegeket tudnak magukkal ragadni s megtartani. Ehhez viszont olyan programok is kellenének — amilyenekkel mindeddig valójában még nem találkozhatott a választó. Még inkább pedig sokkal több komolyság, határozottabb akarat, cselekvés lenne szükséges mindegyik párt, s a színeikben az országházban politizáló valamennyi képviselő részéről. Ha így történt volna, vagy legalább ezután így alakulna, biztos, hogy félidőben, főleg már jóval előtte talán eszünkbe sem jutna a következő választás. Annyi mással is úgy elfoglalhatnánk magunkat, hogy csak az új szavazás zökkentene ki bennünket bokrosabb teendőinkből rövidke időre. Gyóni Gyula i ni .....m ni III Jll 11L TTI > 4 Bak 1992. december 22-től 1993. január 20-ig (a tél 1. hónapja) Latin neve: Capricornus Szimbóluma: a delfin felkun- korodó farka (Capricornus: kecskeszarvat viselő félig bak. félig delfin állatot takart régebben.) Alapeleme: Föld (száraz és hideg). Alaptulajdonsága: kardinális (fő). Neme: nőies. Uralkodó bolygója: Szaturnusz (az időisten). Férne: ólom. Szerencseszámai: 8, 18, 28. Szerencseköve: onyx. Szerencseszíne: zöld vagy fekete. Szerencsés helyei: régi romok, partvidékek. Szerencsenapja: szombat. Peches napja: hétfő. Bak-növények: zeller, árpa, cikória. Bak-állatok: kecskebak, kutya, szamár, teve, teknősbéka, az éjszakai állatok. Bak-országok: Afganisztán, Bolívia, Bulgária, India, Szibéria, Tibet. Bak-városok: Brüsszel, Oxford, Port Said, Konstanza. A Bak nappali avagy Napjel. Temperamentuma: flegmatikus. Pszichoszomatikus gyengéi: csontvelő, fogak, haj, térd, ízület, epe, epekő, hajlam a reumára, a vesekőre, a hólyagbántal- makra. Híres Bakok: Konrad Adenauer, Maurice Béjart, Paul Cézanne, Cicero, Marlene Diet- rich, Jack London, Nostradamus, Elvis Presley, Maria Schell, Albert Schweitzer. Pszichikai jellemzői: koncentráció, kitartás, önuralom, tervszerűség, kritikus realizmus. A Bak csökönyös kitartással és szívóssággal mászik egyre feljebb a sziklákon. Komor, magányos állat, a vadászok feljegyezték, hogy ha bekerítik, akkor képes a legmagasabb szikláról levetni magát a szakadékba, de fel nem adja a harcot. Az asztrológusok azt állítják, hogy ebben a hasonlatban benne van a Bak jelű ember alap-jellemvonása is. Tegyük mindehhez hozzá, hogy a Bak földjei (tehát lassú, kitartó, anyagias felfogású, nehézkes), kardinális (azaz akaratos, céltudatos, aktív és becsvágyó), s ura a Szaturnusz, a sötét, kegyetlen bolygó, az úgynevezett „szükséges rossz”, a keserű élettapasztalatok bolygója. Emellett a Bak háza a 10. ház, ez pedig nem más, mint a hivatás, a munka háza. A fentiekből következik tehát, hogy egy igazi Baknak rendkívül fontos a munkája. Törtető és becsvágyó, lételeme a szolgálat, az elismerés, a hatalom. Ezt nyugodt, kitartó, verejtékező munkával éri el, ha kell, az erőszaktól sem riad visz- sza, semmi más nem érdekli, csak a cél, amit kitűzött magának. Nagyon praktikus és nagyon kitartó. Hideg józan és számító. Szilárdan áll a földön, tényszerű, nem idalista, nem álmodozik, következetes és kíméletlen is tud lenni. Ő nem vezető, nincs benne könnyedség, szárnyalás, ő hangyaszorgalommal éri el azt, amit az Oroszlán vagy a Kos lendülettel. Az egyik legmegbízhatóbb jel. Különös, de ennek a nagyon realista jelnek vannak „titkos” tulajdonságai. Ezek a Szaturnusz hatására vezethetők vissza. A Bak szíve legmélyén pesszimista és könnyen esik búskomorságba. Az élettel és a többiekkel szemben olyan bizalmatlan, hogy nem vár tőlük semmi jót, ezért eleve zárkózott, ellenséges, nehéz a szivébe férkőzni. Ha megbántják, nagyon megharagszik, haragtartó és bosszúszomjas, s na- gyon-nagyon sokára békül ki, de ha kibékül, igazán. Kemény és állhatatos, megfontoltsága lomhává, nehézkessé teszi, ettől érzéketlennek, hidegnek és keménynek tűnik. Pedig a Bak inkább visszahúzódó és mélabús, sokszor kínlódik, csak erről sohasem beszél, mert talán igaz, hogy az állatövi jegyek közül a Baknak van a legnagyobhb önuralma. Az asztrológusok többsége a Bakot az építészekhez hasonlítja. Szerintük a Bak-típus örök tervező-építő (házakat, rendszereket, elméleteket, stb.), s ebben az építésben csak az alapvetően fontos szempontokat tartja szem előtt, részletkérdésekkel nem foglalkozik. A valódi Bak szellemi értelemben nagyvonalú, csak a végcélra néz. A típus belső feszültségét épp ez az ellentmondás adja, hogy amíg a munkájában (szellemi tevékenységében) ennyire nagyvonalú, addig a hétköznapi életben kicsinyes, földhözragadt. A Bak jövő éve A következő esztendő az Ön számára kiaknázandó előnyöket és egzisztenciális lehetőségeket ígér. Megvan az a képessége, hogy a felkínálkozó helyzetekből a lehető legnagyobb hasznot húzza. Mindebben a Bak jegyében koncentráló uránuszi energiák segítenek Önnek. A Neptunusz most már elhagyta az Ön születési jegyének, a Baknak középső fokát, így januárban-feb- ruárban személyisége különösen vonzó lesz. Februárban minden bizonnyal erőteljes intézkedéseket igényelnek pénzügyei. A helyi és a sürgős megoldást igénylő napi feladatok, családi kapcsolatai kitűnően alakulnak március elején, de ugyanez vonatkozik családi életére is. Szerelmi életének talán a legkedvezőbb időszaka április végén, május elején lesz. Üzleti útjai során — különösen a nyári hónapokban — gyakran összekötheti a kellemest a hasznossal. Decemberben viszont veszélybe kerülhet a karrierje, munkája, hivatása, igyekezzék ekkor elkerülni a munkahelyi szóváltásokat, vagy lehetőleg ne foglalkozzék semmi komolyabb, nagy figyelmet igénylő feladattal. Nemcsak a házimunkában vagy ház körüli tevékenységében ajánlott az óvatosság, hanem különösen vigyáznia kell a közlekedésre is, mert Önre baleseti veszély leselkedhet. A gyógyszerszedést is hanyagolja... Nyugdíjasok fesztiválja A Tenk-jelenség A művészet annyit ér, amennyit hatni képes Tenk László: Három (olaj, tempera) A közelmúltban az egri Neumann János Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában — egy dinamikus kezdeményezés eredményeként — kortárs művészeti kiállítást rendeztek. A „T- Art Alapítvány” tárlatának, s egyáltalán a gyűjtemény szellemi atyjának, egyik ki- gondolójának és megteremtőjének, a ma Budapesten élő művészházaspár, Tenk László festő és Tenk Zsóka gobleinművész tekinthető. Nemrégiben mindketten a Kopcsik Cukrászda vendégei voltak. Az ott készült nyilvános interjú egy részlete talán segít megvilágítani az — azóta már elmondhatjuk — nagysikerű kiállítás hátterét, s Tenk László művészeti gondolkodásának mozga- tórúgóit. — Ebbe a vállalkozásba húszezer forinttal vágtunk bele, ami két évvel ezelőtt, amikor az alapítványt létrehoztuk, nevetséges összegnek számított, de csak ennyit tudtunk otthon nélkülözni... — idézi Tenk László az előzményeket. — Igaz, volt egy kis saját gyűjteményem a barátoktól csereberélt képekből. Ez volt az alap, s az említett húsz ezer. A második évet már kétmillió forint felhasználásával tudtuk „működtetni,” jövőre pedig — az eddigi szerződések alapján reméljük — ennek a dupláját sikerül megmozgatni. — On tehát nemcsak művész, hanem sikeres vállalkozó is... — Hát, vállalkozónak kutya rossz lennék... A képzőművészet — ha nem is mindenki számára nélkülözhetetlen „fogyasztási cikk” — számos ember világát meg tudja változtatni: jobbá, tartalmasabbá teheti az életet. Minden ezer között ott van néhány száz, több, vagy kevesebb. Az kellene, hogy már kicsi koruktól kezdve hasson rájuk a képzőművészeti élet. Úgy nőnének fel, hogy kialakulna a saját ízlésük, tudnának arról, hogy mi milyen: „ez tetszik, attól idegenkedem, ahhoz vonzódom. ” Csiszolódna az ízlésük, s amikor felnőtté válnak, már nem találomra vásárolnának képet, hanem a legjobb tudásuk, érzésük szerint. Ennek egymást ölelő, feltételező dolognak kellene lenni... — Mindez még messze van... — Ha nincsenek gyűjtemények — nem a mienkről beszélek, mert ez az egészhez viszonyítva egy pici dolog —, akkor más a helyzet. A nagyvilágot járva azt tapasztaltam, hogy a fejlett országoknak saját gyűjteményeik, képtáraik vannak, amelyek a mával foglalkoznak, a ma élő képzőművészek munkáit sorakoztatják fel. S mindezt méltó körülmények között, úgy, hogy ha a gyerekek, a felnőttek odamennek, nem fogják lefitymálni, hogy „Na, mi ez?”, hanem meggyőzi őket az egésznek a tálalása. S a látogatónak először gondolkodnia kell: „Lehet, hogy itt történt valami? Olyasmi, amit eddig nem vettem észre, amiről nem tudok?”. — A nevezetes „Ludvig-gyűj- teménynek” Magyarországon is volt és van közönsége, csak épp a magyar gyűjteményeknek ne lenne? — A közelmúltban végeztünk egy kis számvetést, hiszen ebben az évben az egri volt az utolsó kiállításunk. Az alatt az ötször két hét alatt, míg bemutattuk a gyűjteményt, körülbelül húsz-huszonöt ezer ember látogatta a tárlatainkat, nézte meg a munkáinkat. Mindenhol nagyon kemény propagandamunkát folytattunk, beleértve azt is, hogy helyi vezető politikusokat kértünk meg: legyenek védnökök, vagy nyissák meg a tárlatot. A győri kiállítást Andrásfalvy Bertalan nyitotta meg, a budapestit Kupa Mihály, a miskolcit Demszky Gábor, és sorolhatnám... — Jelen pillanatban úgy néz ki: nem elég a művésznek csak alkotni? Tehát döntő szerepe van a menedzselésnek, hogy a művekkel nagy létszámú közönség találkozzon? — Kétségtelen, én egy kissé ilyen alkat is vagyok. Öt esztendeig éltem Debrecenben a hetvenes években, ott is benne voltam mindenben, ami a művet és a közönséget közelebb hozta egymáshoz. Csakhogy az az időszak nem kedvezett ennek. Leosztott lapok voltak, amíg az ember annak megfelelt, rendben volt.. — Dehát On díjakat kapott, elismerték... — Az két különálló dolog, hogy az ember mit hoz létre művészként és szervezőként. Hogy utóbbiként sikeres legyek, ahhoz együtt kellett volna innom az első emberekkel, s ez felőrlő, sziszifuszi dolog lett volna... — ...S ezért is ment el a fővárosba? De hiszen az is Magyarország! — Budapest mégis más ilyen szempontból. Ott festőként léteztem tíz évig, s csak 1985-ben vontak be ismét a Képzőművész Szövetség munkájába. Rengeteg energiát fektettünk abba, hogy az országos kortárs gyűjteményt létrehozzuk. — S most van ilyen? — A „Ludvig-gyűjtemény- nek” van egy része, ám az egy meghatározott szemléletbe illeszkedik. Ez nem kortárs gyűjtemény, csak annak egy szelete... — Ügy látom, Önnél ez a kortárs gyűjtemény „régi mánia ”? — Igen, régi mánia. Addig nincs kortárs közönség, amíg nincs kortárs művészetet bemutató múzeum. A művészet annyit ér, amennyit hatni képes... Jámbor Ildikó A város és körzete nyugdíjasainak „Ki mit tud?”-ot rendez az egri nyugdíjasok érdekvédelmi szervezete. A találkozóra a Megyei Művelődési Központban jövő februárban kerül sor. Jelentkezhetnek egyének, csoportok és családok is az előadóművészet bármelyik ágában: vers- és prózamondás, tánc, ének, kórus, báb, hangszer, stb. Márciusban megyei szinten is összehívják az idős embereket, hogy a legjobb produkciókat bemutathassák. A benevezéshez jelentkezési lapokat igény szerint küldenek. A jelentkezéseket 1993. január 25-ig kell beküldeni, a cím: Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete, Eger, Knézich Károly u. 8. A népjóléti államtitkárnő az abortusz- törvényről Január elsejétől: várandósági pótlék „Mérsékelten megengedő” — így minősítette a most elfogadott magzatvédelmi törvényt dr. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára, a jogszabály egyik kidolgozója, akitől arról érdeklődtünk: milyen változást hoz a törvény az eddigi gyakorlathoz képest. — Érdemi változást jelent, hogy ezentúl a társadalombiztosítás akkor téríti meg a beavatkozásért járó költségeket, ha arra egészségügyi indokok miatt kerül sor. Fontos módosulás az is, hogy megszűnnek a terhesség megszakítására eddig engedélyt adó „ab-bizottságok”. — A jövőben hová lehet fordulni az engedélyért? — Január elsejével létrehozzuk a családvédelmi szolgálatot — helyükről az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatok, a megyei intézetek adnak felvilágosítást. E családvédelmi hálózat elsődleges feladata az egészségügyi felvilágosítás lesz, nem pedig az abortuszról való lebeszélés. A várható tennivalókra már az elmúlt hetekben felkészítettük a szolgálat munkatársait. Ennek megfelelően: a védőnők meghallgatják a terhesség-megszakításra jelentkezőket, majd elmondják, hogy milyen veszélyekkel járhat az abortusz. Égyúttal a védekezésről, a megelőzésről is tájékoztatást adnak, majd három nap gondolkodási idő után — ha az érintett fenntartja elhatározását — engedélyezik a művi beavatkozást... Égy-egy abortusz egyébként ötezer forintba kerül, de az állapo- í tos nők szociális helyzetét figyelembe véve, a családvédelmi í szolgálat javaslatára, az összeg mérsékelhető. — Nagy érdeklődést keltett a várandósági pótlék bevezetése. — Nyugodtan állíthatjuk, hogy Európában egyedülálló lépést teszünk ezzel: január elsejétől a gyermeket váró nők a terhesség 12. hetétől várandósági pótlékra jogosultak. A pénzzel az édesanyák és a születendő gyermek egészséges életkörülményeit kívánjuk szolgálni. A pótlék összege egyébként azonos lesz a gyerekek számától függő családi pótlékkal. A jogosultságot a szülés-nőgyógyász szakorvosnak kell igazolnia. Az igazolást a munkahelyen — ha ott í működik társadalombiztosítási ! kifizető hely —, vagy a Tb megyei igazgatóságához kell be- I nyújtani. - szórna Ferenczy Europress
