Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-21 / 300. szám
VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. december 21., hétfő Bőrfejűek tüntetése Pozsonyban Duray bírálják BT-határozat Izrael ellen Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombatra virradóra egyhangú határozatban ítélte el Izraelt a 400 palesztin kiutasításáért, és felszólította Butrosz Gáli főtitkárt: tekintettel a súlyos helyzetre, fontolja meg különmegbízott kikükdését az ügyben az izraeli kormányhoz. Izrael a legutóbbi, 5 halálos áldozattal járó palesztin merényletek után utasított ki megtorlásul mintegy 400 palesztint, akiket azzal vádol, hogy különféle radikális szervezetekhez tartoznak. A deportáltak a senki földjén tartózkodnak, miután a libanoni kormány megakadályozta belépésüket, Izrael pedig nem engedi vissza őket. (MTI) Osztrák ajándékozók szokásai Bőrfejűek tüntettek pénteken Pozsonyban a szlovák parlament épülete előtt. Egyebek között követelték, hogy „vizsgálják ki Duray Miklós Szlovákia destabi- litását célzó kijelentéseit”. A bőrfejűek pénteki tüntetésének előzményei közé tartozik, hogy a hét során Pozsonyban tanuló diákok két alkalommal is tüntettek a parlamentnél: a színes bőrű diákok az őket ért atrocitások miatt vonultak az utcára. A magukat nemzeti radikális fiataloknak nevező bőrfejűek Nem verünk, nem garázdálkodunk! jelszó alatt vonultak a parlament elé, miközben olyasmiket kiabáltak, hogy „Zsidók, kifelé!”. A bőrfejűek petíciót adtak át a parlament képviselőinek: abban az egyik diákotthonban történt „apró összetűzések felfújása, Szlovákia befeketítése ellen,” tiltakoztak, és követelték, hogy „vizsgálják ki az Együttélés politikai mozgalom elnökének, Duray Miklósnak azokat a kijelentéseit, amelyekkel az önálló Szlovákia belpolitikájának de- stabilizálására törekszik.” Ez a roham a végső. Becsben elszánt tömegek ostromolják a boltokat, és egyre idegesebben próbálnak megfelelő ajándékokat vásárolni szeretteiknek. Még vége se volt az Advent utolsó hosszú szombati tülekedésének, a kereskedők ntár lázasan számolták a bevételt. 21-23 milliárd schilling lehet a karácsony előtti utolsó pilllanatig számított végeredmény — ami nem igazolja azokat a feltevéseket, hogy az osztrákok ma kevesebbet ajándékoznak, mint a múltban tették. A tudományos elemzők az adatok helytállóságát védik, s úgy mondják: igaz a tétel, kevesebb az ajándék, csak éppen drágább. A számítások szerint a karácsonyfa alá nemigen kerül 4 ezer schillingnél olcsóbb holmi, s ez egyben azt is jelzi, hogy a szórakoztató elektronikai kereskedők sirámait nem feltétlenül kell komolyan venni. Ők ugyanis arról panaszkodnak, hogy olyan éles az árverseny, annyira alá kell egymásnak kínálni, hogy a haszonkulcs közelít a nullához, s akkor meg minek az egész. Tény, hogy a potenciális fogyasztókhoz kíméletlenül eljuttatott reklám szórólapok egészen mesés videó-, fényképezőgép-, számítógépárakat sejtetnek: kérdés, milyen minőséget takarnak ezek az árak. Az elektronika szakboltok, áruházak zsúfoltsága mégis csalóka. Ha ugyanis a karácsonyi ajándékok jellege szerinti statisztikát nézzük, ezek a cikkek csak a harmadikok a nagyságrendi sorban. Első helyen — 5,7 milliárd schilling összértékkel — még mindig a ruhafélék és textiláruk állnak, ami azt jelzi, hogy a praktikus osztrákok nem szeretik az értelmetlen ajándékot, inkább vesznek olyasmit, amire úgyis szükség van. A második helyen 2,5 milliárddal a bútorok és lak- berendezési tárgyak állnak, s csak a harmadik az elektronika, 2,2 milliárd schillinggel — ami persze, lehet, hogy a boltosok panaszait igazolja, vagyis az árak tényleg alacsonyak, innen a viszonylag kisebb schillingösszeg. A gyerekek a következők a sorban —1,5 milliárd schillinget áldoznak a szülők játékra. 1,4 milliárd schilling az „egyebekre” kiadott összeg, s ugyanennyi vándorol az ékszerészek kasszájába. A könyv és lemez csak ezután következik, 1,1 milliárddal. Fotócikket 0,9 milliárdért vásárolnak ajándékba, s aki már végképp egyebet nem tud kitalálni, az a háziasszonyokat 0,8 milliárd schilling értékű háztartási géppel, felszereléssel lepi meg. A 0,5 milliárd schillingnyi illatszercsoportban nyilván benne vannak a hivatali ajándékozások is. Az idei év tartogat a statisztikában nem feltétlenül tükröződő meglepetéseket is. Például, hogy annyi év stagnálás után beindult a sportszerüzletek forgalma, hogy megnőtt az érdeklődés a terítési kultúra iránt, hogy kelendőek a szép lakberendezési cikkek. A roham lassan lemegy, és lehet elmélkedni a tanulságokon. Hogy aztán a jövő évben esetleg minden egészen másként alakuljon. Az aggodalomra minden ok megvan: az osztrák gazdaságnak nem sok jót ígérnek a jövő évre a szakemberek. Kérdőjelek Változó világunk, 1992 „Globális káosz” veszélyét emlegeti egy Budapesten készült biztonsági-politikai-gazdasági tanulmány. A Változó világunk, 1992 szerkesztői által felállított alaptétel, hogy ma még nem Tehet megmondani, milyen mélyen és időben mennyire tartósan süllyedt bele a „globális káoszba” a világ és ezen belül Európa? Az ebből fakadó kulcskérdés pedig, hogy ’’sikerül-e többé kevésbé békés eszközökkel és elviselhetetlenül nagy megrázkódtatások nélkül kiépíteni egy olyan rendszert, amely tartósan stabilizálja a világot? Pesszimisták legyünk-e vagy derűlátóak? A szerzők — igaz kimondatlanul — optimizmust sugallnak, annak ellenére, hogy 1992 fejleményei inkább a pesszimistább változatot valószínűsítették. Legyünk legalább mérsékelten derűlátóak azért, mert kezdjük felismerni, hogy melyek voltak a katonai erőre alapozott kétpólusú világ megroppanásának fő okai? S ami nem kevésbé fontos, kezdjük érteni azt is, melyek a világ hirtelen megváltozásának meghatározó követekez- ményei? Ma már látjuk, milyen veszélyeket hordoz számtalan eddig mesterségesen s háttérbe szorított probléma feltörése világszerte; ezek között mennyire fenyegető a nemzeti öncélűság és a nemzetállami rivalizálás; mekkora bajokat okozhatnak új vagy újnak tűnő észak-déli, nyugat-nyugati erdekellentétek, kiéleződő gazdasági rivalizálások. S hogy mennyi még az eggyéb aggasztó példa ? Mindenki sorolhat számtalant. Mi akkor a derűlátás oka ? Mindenekelőtt az, hogy a gondok felismerése talán még időben lehetőséget teremt megoldások keresésére a „globális káosz” elkerülése rédekeben. Követendő gondolatok születtek 1992 tanulságai alapján, s örüljünk, hogy éppen Budapesten, három intézmény — a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutató Közf iont, az MTA világgazdasági Kutató Intézete és a Magyar Külügyi ntézet — együttműködéséből. Kocsis Tamás Freedom Forum Magyarország a szabad országok között A világ lakosságának negyede élt 1992-ben teljesen szabadon, 75 államban, köztük Magyarországon — állapítja meg a Freedom Forum (Szabadság Fórum) emberjogi szervezet minap kiadott jelentése. A felmérés a „részben szabad” 73 ország csoportjába sorolja a szovjet utódállamok többségét, valamint Romániát, Albániát, Horvátországot. A befolyásos szervezet, amelynek élén Max Kampel- man, több EBEÉ-tanácskozás amerikai küldöttségvezetője áll, évente a helyszínen is vizsgálja a politikai és az emberi jogok érvényesülését az egyes államokban s a helyzet tükrében sorolja azokat három csoportba. A harmadik a nem-szabad országoké, amelyek idén 38 országot számláló kategóriájában szerepel például Bosznia, Jugoszlávia, Kína, Kuba, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. A fórum figyelembe veszi többek között a pártok, a választások szabadságát, a kisebbségek önrendelkezését, a sajtó és a művészet szabadságát, a jogbiztonságot, az egyházak és a szakszervezetek jogait, nemkülönben a személyes szabadságjogokat. A skála 1-től 7-ig terjed: az összesítve 1-2.5 pontot elérő országok a szabadok, a 3.5 —5.5pontosak a részben szabadok kategóriájába kerülnek, afelett a nem-szabadokéba. . Míg a nyugat-európai országok 1-1 ponttal, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Szlovénia 2-2 ponttal minősült szabadnak. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy „Antall József miniszterelnök az év folyamán nyomás alá került az MDF nacionalista szárnya részéről”, ugyanakkor 1992-ben erőre kaptak az MSZP-ben tömörülő volt kommunisták. A jelentés felemlítette azt is, hogy az alkotmánybíróság elutasította az emberi jogsértésekben vétkes kommunisták fe- lelősségrevonását előirányzó törvényt. Románia vonatkozásában — amely 4 ponttal, Grúziával, Guatemalával került a részben szabadok közé — a jelentés rámutat: 1989 óta kétmillió ember hagyta el az országot, és az újraválasztott Ion Iliescu elnök a piaci reformok lelassítását jelentette A Freedom Forum jelentése szerint Franio Tudjman, horvát elnök az év folyamán önkényeskedő magatartást tanúsítva, eltávolított tisztségviselőket, akik nem működtek együtt pártjával. A baltiak közül a fórum csak Lettországot tekinti teljesen szabadnak. '^Vlély fájdalommal tudatjuliN fftlély fájdalommal tudatju^ hogy szeretett férjem, hogy szeretett feleségem, drága édesapánk, édesanyánk, nagymamánk nagyapánk BECSKEI JÁNOSNÉ és dédnagyapánk szül. Erős Erzsébet VAS ISTVÁN hosszan tartó életének 90. évében betegség után rövid szenvedés után életének 70. évében elhunyt. váratlanul elhunyt. Temetése 1992. Temetése 1992. december 22-én 10 órakor december 23-án 11.30 lesz az egri órakor lesz az egri Hatvani temetőben. Kisasszony temetőben. A gyászoló család A gyászoló család Y 77,, 77, ^ ff Köszönetét mondunk A gyászoló csalod mindazoknak, es a Dobo István Gimnázium mély megrendüléssel PEKK JÓZSEF tudatja, hogy temetésén részt vettek, I \ i> nfSlf AV és virágaikkal rvAnrv fájdalmunkat tii UKlíV enyhítették. az egrj A gyászoló család Dobó István Gimnázium tanára hosszas betegség után é/' Mély fájdalommal ^ 49 éves korában tudatjuk, elhuny t. hogy hosszú betegség után 1992. december 17-én ,, életének 80. évében elhunyt Temetese GODÓ FERENC 1992. december 22-én, ny. tanár. kedden Temetése 1992. december 15 Órakor 23-án 15 órakor lesz az egri Egerben , . , 6 a Hatvani temetőben. Hatvani temetőben Előtte 14.30-kor gyászmise lesz* a temető kápolnájában. A gyászoló család
