Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-18 / 298. szám
HÍRLAP, 1992. december 18., péntek FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 13. Karácsonyi műsor Ma karácsonyi műsort adnak elő a Besenyőtelki Általános Iskola tanulói a helyi művelődési központban. Délelőtt 9 órától iskolatársaik előtt mutatják be ének-, vers-, tánc- és színpadi műsoraikat az osztályok legjobbjai, délután 17 órától pedig a meghívottak szórakozhatnak. A programban többek között a lu- cázás, betlehemezés, és egyéb más, a karácsonyhoz kötődő mese és misztériumjáték szerepel. Dózsa Agrárszövetkezet A fent jelzett néven alakult át Felsőtárkányban a helybeli Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Az átalakulást kimondó közgyűlésükön 5 éves időtartamra öttagú igazgatóságot választottak, melynek elnöke Herman László lett. Közmeghallgatás Szihalmon Ma délután 17 órai kezdettel közmeghallgatásra kerül sor Szihalmon, a művelődési házban. Elsőként a község polgármestere, Farkas József tájékoztatja a lakókat a gázbekötéssel kapcsolatos tudnivalókról, de szó lesz a település gazdálkodásáról, és mindazon témákról, amelyeket a jelenlévők hoznak szóba a közmeghallgatáson. Rendkívüli ülés December 29-én, kedden délután rendkívüli képviselő-testületi ülést tart Füzesabony Város Önkormányzata. Napirenden több olyan fontos ügy sorsának eldöntése szerepel, amelyeket a helyi honatyák még erre az évre terveztek. Ajándék — idoskorűaknak Az önkormányzat döntése alapján Nagyúton 127 időskorú helybelinek 500 forinttal kedveskedik a testület a közelgő szeretet ünnepe alkalmából. Feldebrői Hírek Ismételten egy újabb eredményes évet zárt a Feldebrői Hírek: 1992-ben is sikerült rendszeresen megjelennie, tájékoztatni a lakosságot, sok-sok információt, kuriózumot közölnie. Az idei legfrissebb — egyben utolsó — bővített számban olvasható a bostoniak levele, amelyben bemutatják az amerikai magyarokat, és a „legeurópaibb” amerikai várost, Bostont. A sok-sok hír, tájékoztató és a képviselő- testületi ülések napkénjén kívül az eredeti levéltári és hiteles okiratok alapján írott részletek olvashatók a debrői irodalom birtoklásai történetéről. Játszóház Füzesabonyban Ma 14.30 órától és hétfőn, december 21-én délelőtt 9 órától várnak minden gyermeket Füzesabonyban, a Városi Művelődési Központban rendezendő játszóház programjaira. Az első napon a fenyőfadíszek és üdvözlőlapok, hétfőn pedig a gyöngy fenyődíszek készítésével ismerkedhetnek meg a fiatalok. A foglalkozásokra ajánlatos ollót, ragasztót és színes papírokat is magukkal vinni a gyermekeknek. Poroszlói számvetés (Folytatás az 1. oldalról) — Nem látom a valós okot. A törvényt ismerve úgy tűnik, a Parlamentet irányító politikai többség megelégelte azt, hogy míg az ország egészének gazdasági helyzete romlik, addig a vidék fejlődik. Országszerte két év alatt annyi közmű épült, mint az azt megelőző nyolc evben. De jövőre minden 25 százalékkal többe fog kerülni, tehát 25 százalékkal kevesebb közmű épül majd. Nem értjük, mintha nem Magyarország és az itt élők gyarapodnának vele?! Mintha az elmaradottság felszámolása nem lenne mindannyiunk érdeke?! S azt még nem is említettem, hogy a Parlament az idén két olyan törvényt hozott, amihez csak a törvény szövegét biztosította, de énzügyi fedezetet nem. Egyik a öztisztviselők és közalkalmazottak bérének megállapítása, a másik a szociális törvény. Ezek végrehajtása egy település költségvetésének 16 százalékát is felemésztheti. Jövőre a helyi ön- kormányzatok hatáskörébe fog átkerülni az egyes, munkanélküli-ellátásból kiszorulók segélyezése és ellenőrzése. Azt ajánlják, hogy alkalmazzunk munkanélküli-segélyen lévőket ellenőrző hálózatot, így segélyeket lehet megvonni, s ezeket közhasznú munka fejében kifizethetjük. Ezt Európában mindenhol a munkaügyi hivatalok speciális szervezetei végzik, nem pedig az önkormányzatok. — Mivel magyarázhatók ezek a megszorító intézkedések? — Az utóbbi időkben többször hallhattuk felelős miniszterektől rosszallóan, hogy 70 milliárd forint van az önkormányzatok betétszámláján. Először is hibás a számítás, mert az önkormányzatok 2-4 hónapra kötötték le pénzeiket, és ha nem használták fel, meghosszabbították, így a statisztikában többször is beszámították ugyanazt az ösz- szeget. Az önkormányzatok vagyonához számolták például az önerős közműfej lesztesekre ösz- szejött pénzeket, pedig azt csak kezelték. És van itt egy kis aránytalanság is: az önkormányzatok betétállományának 63 százalékát Budapest és a százezres nagyvárosok teszik ki, pedig a lakosságnak csak a 40 százaléka él ott. Nem tudom, miért bűn az, hogy egy település bankban tartja összerakosgatott pénzét, hogy aztán egy nagyobb beruházásba foghasson? Remélem, nem kell jövőre megérnünk azt, amit egy parlamenti képviselő hangoztatott: miért sírnak az önkormányzatok, hiszen két év alatt egy sem jutott csődbe. Az ő értelmezésében ez akkor van, ha egy településen nem tudják fűteni és világítani az intézményeket. A kormányzat azt is melegen ajánlja, hogy minél nagyobb arányban vezessük be a helyi adókat. Mi ezt támogatnánk is, ha nem látnánk a segélykérők egyre hosz- szabb sorát, és ha nem érzékelnénk a társadalom rohamos elszegényedését. Én már csak abban bízom, hogy lesz a Parlamentnek önkontrollja, és nem várja meg, hogy 1993-ban az ön- kormányzatok sokasága jusson csődbe, s abban, hogy a költség- vetést megszavazó képviselők tudják, hogy döntésük 10,5 millió ember életét fogja befolyásolni. (S. J.) Huszonegyen kiváltak az abonyi téeszből Indulás új alapokról Utolsó közgyűlését tartotta ilyen formában a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet a városi művelődési központ színháztermében. Mivel az eredetileg tervezett 9 óra 30 perces kezdésre a 354 tagból mindössze 122 fő volt jelen, így a második kezdési időpontra küldött meghívó — 10 órára — lépett hatályba. Ekkor Antal László, a termelőszövetkezet elnöke üdvözölte a megjelent tagságot, valamint az elnökségben helyet foglaló Kállai Lászlót, a megyei Agrárszövetség megbízottját, majd rátért az első napirendipont ismertetésére, melynek lényégé az volt, hogy a 21 fő kiválni szándékozó tsz-tag az október 30-i, a vagyontárgyak kiadását jóváhagyó közgyűlés után bejelentette a vezetőségnek: mégis igényt tartanak a vagyontárgyakra. így került sor a kiválni szándékozók és a tsz-vezetőség egyezségére, melynek alapján a korábban felajánlott, majd a közgyűlés által jóváhagyott vagyoncsoportnak mintegy 80 százalékát elfogadták, és a fennmaradó 20 százalékban pedig közösen megegyeztek. Ezt az egyezséget a közgyűlés is egyhangúlag jóváhagyta. Antal László tsz-elnök azt is bejelentette, hogy a kiválni szándékozók tagsági viszonya december 24-ével megszűnik. Ezt követően kért szót Nagy János, a kiváló tagok képviselője. Bejelentette, hogy tovább nem kívánnak a közgyűlés munkájában részt venni, és eltávoznak. A közgyűlés második részében sor került a szavazatszedő bizottság megválasztására, majd dr. Pajták Gábor, a tsz jogásza kért szót. Bejelentette, hogy összeállították az újonnan megalakítandó szövetkezet alapszabályát, majd ismertette lényeges pontjait. A szövetkezet neve ezentúl: Füzesabonyi Mezőgazdasági Szövetkezet. Ezt követően újból Antal László, a megszűnő Petőfi Termelőszövetkezet elnöke kért szót. Megköszönte a tsz vezetésének és tagságának is a munkát, majd saját maga és a vezetőség nevében lemondott. Demeter János vezetőségi tag vette át ezt követően a levezető elnöki tisztet, és megtörtént a titkos szavazás, amelynek eredményeként Antal László lett a szövetkezeti igazgatótanács elnöke, Antal Imre, Rátkai József né, Bocsi József, Demeter János, Bágyi Ferenc, Simon Mihályné pedig az igazgatótanács tagjai lettek. Tóth József nét a felügyelőbizottság elnökének választották, míg Mészáros Pál, Gál István, Hegedűs László, Stoss ék József a fel- ügyelőbizottság tagjai. Pólyák Pál Kiszáradt a forrás Felsőtárkányban Újságunkban többször foglalkoztunk már — legutóbb az elmúlt héten kétszer is — a felső- tárkányi tó, a Sziklaforrás és patakok helyzetével, a karsztvizek kiszivattyúzásával, s az ezzel járó gondokkal, a környezetkárosítással, a Bükki Nemzeti Park nehéz helyzetével. Jó szándékkal célszerű összefogással tenni lehet és kell is, hogy valahogyan helyre álljon a régi rend; tiszta vízzel teljenek meg a patakok, a források és a tó is, amely a kecses pisztrángok kedvenc tartózkodási helye volt. Most szomorú a helyzet. A környékbeli gyerekek és a távolabbról érkező kiránduló iskolások veszik tudomásul a tényeket, nincs víz a sziklaforrásban és a fák is egymás után halnak meg az erdőkben. A palatető már beázott... Nagyúton cserepeznek A ma csaknem kilencszáz lakosú Nagyúton 1963-ban adták át a kultúra hajlékát. A létesítmény pala tetőborítása az idők próbáját már nehezen állta — mint érdeklődésünkre Joó István jegyző elmondta —, gyakran beázott. Ezért döntöttek a mintegy 600 négyzetméteres tetőfelület cseréppel történő felváltása mellett. Az enyhe időjárást kihasználva, Forgács Imre besenyőtelki vállalkozó brigádja végzi a felújítást, amelynek minőségével elégedett az önkormányzat. A munkálatok alatt zavartalanul működik a klubkönyvtár, s többek között a nagyteremben megtarthatják a kisiskolásoknak a tomafoglalkozásokat, élénk maradhatott a szakköri tevékenység. Karitász — Feldebrőn Mozgalom a szorosabb emberi kapcsolatokért Több mint egy éve, hogy a Püspöki Kar leveíét — a Magyar Karitász újraszervezéséről — Feldebrőre is kikézbesítette a posta. Az egyházképviselő testület felhívására a faluban is megalakult — „Magyar Karitász, Fel- debrő” elnevezéssel — a mintegy 25, lelkes embert számláló helyi csoport. A karitász szó jótékonya ságot, emberszeretetet jelent. Erről és az elmúlt éves tevékenye ségről, megvalósított cékitűzé- sekről kérdeztük Papp József nét, Irénke nénit, aki az elmúlt hónapokban napról napra járta a falut, látogatta az időseket, betegeket, magányosokat és a legrászo- rultabbakat. — Hogyan fogadták a családok és a falu a szeretetszolgálati munkát? — Az év elejétől, tavasz óta járom a községet. Mivel idevalósi születésű vagyok — hangsúlyozza —, jól ismerem a falu lakosait. Először mégis volt egy listám a hetven éven felüliekről, a köztudottan régóta ágyhozkö- töttekről, a veszelyeztetett családokról. Kezdetben tartózkodóan fogadtak, amíg meg nem ismerték a jövetelem, a látogatásaim célját, de nagyon hamar sikerült az embereket megnyernem, s a vége minden évben az volt, hogy marasztaltak és hívtak máskorra is. — Mit végzett 1992-ben Feldebrőn a Karitász? — A látogatásokon túl folyamatos volt a bevásárlás, különböző technikai segítségnyújtások, közvetítések, ruha-, könyv-, játék- és pénzgyűjtések, és még sorolhatnám. Az ügyintézéseken kívül rendszeresek voltak — az iskolások bevonásával — az ünnepi köszöntések, ajándékozások, figyelmességnyújtások. — Kikből áll a csoport, és kik a támogatók? — Nagyobbrészt nők a tagjai, de két-három férfi is segít, támogat. Az iskolások pedig alkalomszerűen kapcsolódnak be a sze- reteten, jótékonyságon alapuló munkába. Néhány lelkes tagunk pénzgyűjtést is végzett, és beszámolt róla, hogy volt olyan hely, ahová nem mert bekopogni adományért — gondolván, hogy nemigen telik rá —, mégis utanavit- tek a maguk 50-100 forintjaikat, mert úgy voltak vele, talán mások meg jobban rászorulnak, mint ők. Támogatott még bennünket a Feldebrőért Alapítvány, a Verpeléti Takarékszövetkezet és a bostoni Magyarok Testvérközösségi Bizottsága. — Milyen célt tűzött ki a jövőt illetően a helyi szervezet? — Szorosabbá kell tenni az emberi kapcsolatokat, közelebb kell hozni őket egymáshoz. Igazi közösséget kell létesíteni. Állandóan táplálni a szeretet lángját. Akkor továbbra is jó szolgálatot teljesítünk, amennyiben ezeket a feladatokat teljesíteni tudjuk. (Kelemen) Karácsonyra készül Kompolt Az ünnepségek sorozatában koncertet rendeznek a római katolikus templomban Kézemelgetés — gondolkodás nélkül Az MDF elnökségének tagja, dr. Farkas Gabriella és Lengyel Zoltán, a Kistermelők Lapja fő- szerkesztője voltak a szereplői a Füzesabonyi Városi Könyvtár „ Vélemények, viták ” című sorozatának. Mielőtt rátért volna előadására az MDF politikusasszonya, megkérte a teremben tartózkodó helybeli termelőszövetkezet elnökét, Antal Lászlót, hogy ismertesse a szövetkezet jelenlegi állapotát. Mint kiderült: az átalakulás félútnál tart, és éppen most tartottak közgyűlést. Ezután dr. Farkas Gabriella — mint az agrárszférában járatos szakember — mondta el gondolatait. A mezőgazdasági átalakulással kapcsolatban meglepő tapasztalatai vannak országszerte — mondta, majd Füzesabonyra vonatkozóan megemlítette: ha még az „osztozkodásnál” tartanak, akkor van mód a problémák megoldására. Függetlenül attól, hogy azok jogszabályból, vagy más félreértésből adodnak-e. Á továbbiakban annak a meggyőződésének adott hangot: miszerint: „...Jó lenne, ha az átalakulás nemcsak cégtábla-átfestés lenne, mert akkor nem történt semmi, hanem valódi magántulajdonon alapuló társas vállalkozás.” A politikus kitért arra is, hogy sok szövetkezetben jól tapintható a közgyűlési szavazások mechanizmusa, a gondolkodás nélkül történő kézemelgetés, aminek kimenetele nem biztos, hogy a tagok érdekeit szolgálja. Az átalakulás egy gazdag országban is nehézkesen menne. Példának okáért szóba is hozta, hogy a volt NDK-nak a mező- gazdaságába is óriási összeget fektettek be. Azonban az öt tartományban gyakorlatilag még sincs mezőgazdasági termelés. Nekünk viszont az a szerencsénk, hogy a törvényt úgy alkották mega Parlamentben, hogy — ha buktatókkal, zökkenőkkel is — működjön a mezőgazdaság. Szajlai Csaba Kompolt község bölcsődéjében, óvodájában es iskolájában ezen a héten színes műsorokkal készülnek a gyerekek a közelgő ünnepekre. Áz önkormányzat pedig újabb támogatásként 300 forint értékű ajándékot ad minden 14 évet meg nem haladó állampolgárának, és az öregek napközije tagjainak. Az ünnepvárás előkészületében járják mostanában a betlehemesek Kompolt utcáit, sok helyre eljuttatva így is a szeretet kedves hangulatát. A karácsonyi ünnepségek sorozatában december 26-án koncertet rendeznek a római katolikus templomban. Szobor, Isten dicsőségére Boldogasszony-szobor áll Mezőszemerén, a Fő út és a Templom tér sarkán. „ Úti Boldogasszony, könyörögj értünk” szól a felirat a kereszt alatt, s a következő emlékeztető: „Isten dicsőségére állította Amerikába kivándorolt 45 szemerei honfitársunk 1906. évben.” A régi idők magyar nyomorúságára utalnak a betűk, a szavak. A monarchia idején sem volt „fenékig tejföl” az élet az országban: tízezrek indultak el vándorútra, szerencsét próbálni, új hazát találni az óceánon túlon. A mezőszemerei „jószívűek adományaiból 1967- ben” megújíttatott a szobor. A virágcsokor ott a talpazat alján a nem felejtésről árulkodik, talán egy visszavárt ős, testvér, rokon emlékének szól, vagy csak annak, hogy valamikor ők is a község közösségéhez tartoztak. Vízhiányban
