Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-17 / 297. szám

HÍRLAP, 1992. december 17., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 13. Közvetlenül az „információs fazék" mellett Az Európai Mezőgazdasági Szövetség (CEA) Végrehajtó Bizottságának ülésén, Brüsszel­ben, első alkalommal vett részt a MOSZ társelnöke, Nagy Tamás, mint a bizottság tagja, és dr. Zá- dori László póttag. Mindkét képviselő bemutat­kozását az ülés résztvevői baráti tetszésnyilvánítással fogadták. A Végrehajtó Bizottság nagyra ér­tékelte, hogy 46 év után Magyar- ország ismét helyet foglalhat-e a nagy múltü testület legfőbb veze­tő testületében. Bemutatkozott az ülésen Chrisophe Hémard is, a CEA új főtitkára. Az ügyrendi kérdések (a költségvetés végrehajtása, a Brüsszelben lévő egyéb mező- gazdasági és szövetkezeti szer­vekkel való együttműködés) mellett tanácskozott a folyó évi 45. közgyűlés — amelyet Maast- richtban, Hollandiában tarta­nak — fő témájáról. A végrehajtó bizottság felhívást fogadott el az akkor tartott amerikai közös pia­ci mezőgazdasági tárgyalások té­makörében. Ezzel társadalmi ol­dalról is igyekezett támogatni a Közös Piac küldöttségét az euró­pai parasztság és mezőgazdaság érdekeinek hatékony képvisele­tében. A CEA székhelyének áthe­lyezése Brüsszelbe igen célszerű­nek látszik, mert az Európa me­zőgazdaságát befolyásoló fő in­tézkedések és azok várható hatá­sainak ismerete a tagszervezetek számára azonnal, áttétel nélkül hozzáférhetővé válik. A MOSZ tagsága élvezi azt az előnyt, hogy közvetlenül az érintettektől sze­rez tudomást a kialakuló elkép­zelésekről, az állásfoglalásokról, azok várható hatásairól. Ezzel is segítjük alkalmazkodásukat az Európai Közösséghez. Csökkennek a vállalati adók Németországban A német kormány jóváhagyta a vállalati adók csökkentéséről szóló törvénytervezetet, mely­nek célja a befektetők bátorítása és a német ipar versenyképessé­gének növelése. A változások érintik többek között a fel nem osztott profitot sújtó adót, amely az eddigi 50-ről 44 százalékra mérséklődik. A felosztott profit­ra vonatkozó adó a jövőben 36 helyett 30 százalék lesz. A költségvetésre mindazonál­tal nem fog az eddiginél nagyobb teher nehezedni, mivel a kiesett adóbevételeket a kedvezmények mértékének csökkentésével kí­vánják pótolni. Theo Waigel pénzügyminisz­ter rámutatott, hogy egy sor nyu­gat-európai országban már sor került a vállalati adók csökken­tésére, és Németországnak a be­fektetők érdeklődésének fenn­tartása érdekében követnie kell példájukat. A közeljövőben a törvényho­zás elé kerülő javaslat emellett egy évvel — 1996-ig — kiterjeszti a keleti országrészben befektető vállalkozók számára biztosított különleges adóleírási lehetősé­geket. A további intézkedések, például az örökösödési adó meg­változtatása, elsősorban a német gazdaság gerincét alkotó kis- és középvállalatokat lenne hivatott segíteni a tőkeképzésben. Sertéstenyésztés hitelekből? Nyugati tőkéscsoportok ér­deklődnek, hogyan segíthetnék a magyar sertéstenyésztést hite­lekkel — nyilatkozta Haszur An­tal, a Bácshús Rt. kereskedelmi igazgatója. A szakember kijelentette: cé­ge tárgyalásokat folytat egy kö­zelebbről meg nem nevezett tő­késcsoporttal arról, hogy esetleg hitelt nyújtanának a magyar ser­téstenyésztés fellendítésére a húsüzem körzetében. A konst­rukcióban a cég vágóhídi készle­te szolgálna a hitel fedezetéül, a termelők pedig csupán részben kapnának készpénzt — mintegy 25 százalékot —, a többit termé­szetben juttatnák a gazdáknak, például takarmány, fehérje és ál­latgyógyszer formájában. A ka­matról jelenleg tárgyalnak, s az várhatóan nem haladja meg a 20 százalékot, sőt inkább 15 száza­lék körül lesz. A megállapodás a kereskedelmi igazgató szerint akár már egy hónap múlva is lét­rejöhet, s akkor mintegy 100- 120 millió forint hitel állhat ren­delkezésre a térség sertéste­nyésztőinek támogatására. Ezt a pénzt azonban — lévén a sertés- tenyésztés többciklusú — akár háromszor is forgatható évente. A müncheni konzul a tényekről... Magyarország gazdasági megítélése még mindig kedvezd Nem kisebb személyiség talál­kozott az egriek egy csoportjával Németországban, mint Udvardy Jenő, a Magyar Köztársaság müncheni főkonzulja. Az elmúlt héten ugyanis egri vállalkozók, idegenforgalmi es kereskedelmi szakemberek, továbbá önkor­mányzati képviselők érkeztek a bajor fővárosba (az egri IBUSZ- iroda szervezéseben), hogy ta­nulmányozzák a kapcsolatfelvé­tel lehetőségeit, s az ottani ide­genforgalmat. A szakmai prog­ram egyik legnagyobb várako­zást keltő része éppen a konzullal tervezett találkozó volt. Jellemző egyébként, hogy a felkért német előadók közül volt, aki vissza­mondta előadását, amikor meg­tudta, hogy magasabb rangú dip­lomáciai meghívottja is van a programnak. Udvardy Jenő szí­vesen vállalta az előadást, ugyanis egri származású. Két és fel esztendeje látja el ezt a diplo­máciai feladatot. Úgy vélte, a szakmai út résztvevőit leginkább az érdekli: Németországból néz­ve milyenek a magyar gazdasági és politikai viszonyok. — Magyarorszag legnagyobb gazdasági partnere a Német Szö­vetségi Köztársaság, s ezek kö­zött is Bajorország a tartomá­nyok közül — szögezte le elöljá­róban. — Ha Bajorország függet­len állam lenne, akkor Ausztria után a harmadik partnere lenne az országnak. E magyar-bajor kapcsolatok tradicionálisak. Gi­zella királynéról mindenki hal­lott. Egy ezredévvel ezelőtt vele érkeztek az első német lovagok az országba, kultúrát is hoztak. Annak ellenére, hogy jó párszor kiraboltuk városaikat annak ide­jén, nagy szeretettel gondolnak ránk. Ennyit tehát a múltról, többet a jelenről: a két és fél év­vel ezelőtti rendszerváltás telje­sen új lehetőséget nyitott a keres­kedelem felé. Ez idő alatt a ma­gyar export Bajorországba több mint huszonhárom százalékra nőtt, a bajor export pedig tizen­négy százalék körül alakult. Eb­ben az évben ennek a dinamikája lassú, de mégis kiemelkedőek az eredmények. Fontos tudni Ba­jorországról, hogy Európában itt él a legnagyobb magyar koló­nia, az ötvenhat után menekülők közül itt telepedtek le a legna­gyobb számban. Mindent ösz­Udvardy Jenő szevetve körülbelül hetvenezer magyar él itt különféle nyilván­tartásban, Másod- és harmadge­nerációs magyarokkal együtt pe­dig tíz-tizenkét ezerrel nagyobb ez a szám. Ebből következően számos feladata adódik konzulá­tusunknak. Elsődlegesek a ha­gyományos pénzügyi munkák, a turistaforgalommal — a bevásár­lóturizmussal — kapcsolatos te­endők, s az emberi jogok védel­mét is el kell látnunk. Egészen konkrétan: az előforduló bűn­eseteknél, lopásoknál, ha az eljá­rás megindul, mindig megkérde­zik az illetőtől, hogy óhajtják-e a konzulátus védelmét, s legtöbb­ször az a válasz, hogy nem. Szé­gyellik az esetet. Azért mondom el ezt, mert az idegenforgalom­ban dolgozókat bizonyára ér­deklik az ilyen irányú tapasztala­tok is. Az itteni rendőrség nem köteles jelenteni, ha magyar ál­lampolgár követte el a bűncse­lekményt, de azért többnyire ki­derül, mert a hozzátartozók — Magyarországról — nálunk ér­deklődnek. Sok munkát ad ne­kik a menekültek, (mostanában Jugoszláviából érkező) átutazók segítése. A főkonzulátus harma­dik fontos feladata, hogy a hazai gazdasági szakembereknek konkrét, alapos információkat adjon a befektetési lehetősége­ket illetően. Ez vonatkozik az idegenforgalomra, a gyógy- és falusi turizmusra; megvan rá az itteni érdeklődés, a bajor kor­mány minden segítséget megad. Remélhetően az elkövetkező években ez nagyobb lendületet vesz. Mindenekelőtt az infra­strukturális befektetés lehet az alapja a hazai idegenforgalom továbbfejlesztésének. Nemcsak pénzzel, hanem szakmai segít­séggel is hozzájárul ehhez a bajor szövetségi kormány. Most példá­ul a balatoni strandok megszün­tetéséhez ad segítséget. A szenny­vízelvezetés, a magasabb szintű strandkultúra kialakítása a felté­tele annak, hogy a németek szí­vesen menjenek Magyarország­ra. A konzul számos kiragadott példával igyekezett érzékeltetni: a német, s konkrétan a bajor kor­mány hitelekkel, know-how-val hajlandó segítséget adni. Az ot­tani gazdasági kamara megítélé­se szerint Magyarországon, el­lentétben az úgynevezett német keleti tartományokkal (a volt NDK-val), ha lassan is, de meg­indult a piacgazdaság. Nálunk­nál is alaposabban ismerik a ma­gyar privatizációs nehézségeket, hiszen szakértői irodát állítottak fel Budapesten, amely rendsze­resen küldi jelentéseit. A nehéz­ségek, s az olykor kedvezőtlen tapasztalatok ellenére úgy gon­dolják, hogy Magyarországnak van a legnagyobb esélye a gazda­sági mélypontról való kiemelke­désre. Nagy gond azonban, hogy nem tudják igazán, kivel tárgyal­janak. A vállalkozók érdekvé­delmét több szervezet, így a VOSZK, a KISOSZ és a formá­lódó Magyar Gazdasági Kamara is ellátja. Ezek külön-külön úgy lépnek fel, mintha egyedül ok lennének a magyar gazdasági szakemberek hivatott képviselői. Mégis... A beruházások „elszívását” il­letően a szétvált Csehszlovákia csehországi területei, mind kö­zelségüket tekintve, mind az ott élők nyelvtudását tekintve ko­moly konkurenciát jelentenek a magyaroknak. A bajor beruhá­zók úgy ítélik meg: Magyaror­szágon megteremtődtek azok a törvények, amelyek a tőke biz­tonságát, a profit úgynevezett „repatriálását" lehetővé teszik. Á főkonzuli expozét tartalmas vita követte, néha belpolitikai ki­térőkkel is, hiszen itthonról söté- tebbnek és nehézkesebbnek lát­szik a privatizáció. Udvardy Jenő többször leszögezte: kétségtelen tény, hogy a németek így véle­kednek rólunk, s nincs más vá­lasztásunk, igyekeznünk kell en­nek megfelelni. Jámbor Ildikó Tej és tejtermékek Ausztriában is drágulnak? Regisz­ter A Parlament elfogadta az 1993. évi költségvetés főösszegét. Jö­vőre az állami kiadások 1275 milliárd 802,9 millió forintra rúgnak, míg a bevételek csupán 1090 milliárd 462,2 millióra. A hiány összege így 185 milliárd 340,7 millió lesz. A képviselők azt is megszavazták, hogy a pri­vatizációs bevételekből a terve­zettnél 20 milliárddal több kerül­jön a költségvetésbe. * A Monopoly-csoport kezde­ményezte, hogy jöjjön.létre par­lamenti privatizációs különbi­zottság, amely megfogalmazná a vagyonpolitikai irányelveket. E bizottság szolgálná a privatizáció felgyorsítását, az állami vagyon igazságosabb elosztását. * Az Európai Közösségek a Phare-program keretében 5 mil­lió ECU-t szavaztak meg a ma­gyar közigazgatás korszerűsíté­sére. * A BIE (Kiállítások Nemzet­közi Irodája) Párizsban áldását adta a végrehajtó bizottság leg­utóbbi döntésére. 1996-ban a fi­nanszírozási tervek alapján meg­rendezhető Budapesten a világ- kiállítás. * 2,3 milliárd dollárt kell Ma­gyarországnak az adósságai tör­lesztésére fordítania 1993-ban — közölte az MNB illetékes tisztvi­selője. A kereskedelem-finanszí­rozó hiteleket a kereskedelmi bankok veszik át a jövő évben. * Ismét exportálható magyar sertéshús az Európai Közösség tagállamaiba december dereká­tól. Az EK döntése alól kivételt képeznek a Békés megyéből származó termékek, amelyekre a sertéspestis miatt további féléves külkereskedelmi tilalom vonat­kozik. A jövő év elején várhatóan ismét drágulnak a tej és tejter­mékek Ausztriában. Az osztrák tejipar a következő napok­ban fogja előterjeszteni ármódosítási elképzeléseit. GATT-jelentés Lassul a világkereskedelem növekedése A világkereskedelem bővülésének lassulásával számul az Általá­nos Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT jelentése, amely szerint az idei első fél évben 5 százalékkal növekedett a vi­lágkereskedelem az előző év hasonló időszakához képest, az év má­sodik felében azonban ez az ütem mérséklődni fog. A visszaesés okát a GATT a világgazdaság általános lassulásában látja. A tanulmány nem közöl pon­tos adatokat sem a második fél évben várható növekedés mérté­kéről, sem az egész évre vonat­kozó kereskedelembővülés nagyságáról. Részletesebben szól viszont az év első felének fej - leményeirői. Megnőtt az import mennyisége Észak- és Dél-Ame­rikában, a Közép-Keleten, vala­mint — Japán kivételével — Ázsiában. A Független Államok Közösségének országai között folytatott kereskedelem 1992- ben lényegében összeomlott — állapítja meg a GATT. Ugrássze­rűen emelkedett viszont a kelet­európai országoknak az Európai Közösség tagállamaiba irányuló kivitele. Az év második felében azért fog valamelyest lassulni a világkereskedelem növekedése, mert csökken a kereslet Nyugat- Európában és Japánban. Az áremelés a sajt esetében a legvalószínűbb, hiszen a sajt­alaphoz való állami hozzájárulás mértékét 400 millió schillingről 100 millió schillingre csökken­tették. Várhatóan a tej ára is drá­gulni fog, mivel növekedtek a dologi kiadások, és jövőre a kör­nyezetvédelmi hozzájárulás (a tejesdoboz és hasonló hulladé­kok megsemmisítése) címén is többet kell fizetni. A kartondo­bozban forgalmazott tej literjé­nek fogyasztói ára jelenleg 11,5 schilling — úja a Der Standard bécsi napilap. A tejalap-ki­egyenlítés összege az ez évi 2,7 milliárd schillingről jövőre 2 mil­liárd schilling alá süllyed. Az áremelés most elsősorban a tejfeldolgozókon múlik, hi­szen a következő évi felvásárlási irányárakat a rendtartás koráb­ban már rögzítette. Igaz, azok felfelé és (korlátozottan) lefelé is elmozdíthatok. Eszerint január­tól a tejfeldolgozók egyedi ese­tekben 3 százalékig, 1994-től pe­dig 4 százalékig terjedő mérték­ben csökkenthetik a felvásárlási áraikat. Ennél nagyobb csök­kentés azonban már komoly szankciókat vonhat maga után, és különben is a gazdák bojkot- tálnák a túl keveset fizető üzeme­ket. A feldolgozóiparban ugyan­akkor emelni kell a béreket. A 20-25 százalékos sajtáremelési hírek realitását mindazonáltal máguk a feldolgozók is megkér­Az EFTA és a svájci „nem” Könnyebb lesz Kelet-Európa útja az EFTA-hoz? Az Európai Gazdasági Tér svájci elutasítása kétségbe vonja az egész Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) jövőjét és kapcsolatait a világ többi térségével. Lehet, hogy ez a probléma megköny- nyíti a közép- és kelet-európai országoknak az EFTA-hoz való csatlakozását. Az Európai Gazdasági Térre (EGT) kimondott svájci „nem” feladja a leckét, az EFTA-t közös szervezetbe vonja az Európai Közösséggel (EK), miközben az előbbi legtöbb tagja külön-külön is kérte felvételét az utóbbiba. Az EFI A-miniszterek, akik csü­törtökön és pénteken Genfben tartják értekezletüket, megtár­gyalják az EGT kialakításának új problémáit — úja a Finan­cial Times. Bizonyos, hogy január elsején nem léphet életbe az EGT-ről szóló szerződés, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Svájc volt az EFTA leggazdagabb tagja, ő járult volna hozzá a legnagyobb összeggel — 350 millió svájci frankkal öt éven át — az EFTA felzárkózási alapjához, amelyből az EK szegényebb régióit támo­gatták volna. Svájc kilépése következtében a dél-európai or­szágok kárpótlást követelhet­nek. Problémát okoz az is, hogy mi­ként finanszírozzák az EFTA új versenyhivatalát és bíróságát, ezeknek az intézményeknek a fenntartása ugyanis megkétsze­rezi az EFTA évi költségvetését. Ha Ausztria, Finnország, Norvé­gia és Svédország hátat fordít az EFTA-nak, és az Európai Közösség tagjává válik, ami 2-3 év alatt megvalósulhat, az EF- TA-ban Svájc, Izland és Lich­tenstein magára marad, feltéte­lezve, hogy Svájc végleg lemond a közösségi tagságról. Közülük csak Izlandnak volna szüksége az EGT szervezetére. Elképzelhető azonban, hogy a kelet- és közép­európai országok célszerűnek látják, hogy csatlakozzanak az EFTA-hoz, és ilyen módon jus­sanak be az EGT-be. Ez alkal­mas módnak tűnhet számukra a közösségi tagság gyorsabb eléré­séhez. dőjelezik, és valamivel kisebb drágítást tartanak valószínűnek. 71MPER, TV-hez-------­vid eóhoz-----­mikrosütőhöz cg SAMSUNG Karácsonyi ajándékakció! Minden SAMSUNG — gőzölős vasalót — 5 db videókazettát — hajszárítót vagy kóvádarálót adunk ajándékba! Kínálatunkból: CK 5012 51 cm TV 34.900 CK 5027 51 cm TV 36.900 PK 990 videotejátszó 19.900 VK 1230 2 fejse videó 28.900 M 6146 17 1 mikrosütő 19.900 MX 135 27 I mikrosutő 22.900 Kárpótlási jegyét a névérték 75%-án vásárlási jegyként elfogadjuk! Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: (37) 12-085 & Eger, Dobó tér 1. Tel.: (36) 316-352 I ... ahol az árak megrázéan jók. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents