Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
HÍRLAP, 1992. december 2., szerda HEVES ÉS KÖRZETE 5. Közmeghallgatás Hevesen Kevés pénzből — szerény eredmények... Elkezdődött a piac és környékének rekonstrukciója a) (Ca z/é t / — l fj\r- cíTH Oktatnak, szórakoztatnak Még májusban kezdték, majd — a nyári szünetet követően — szeptembertől folytatták azt a közös játékot, amelynek során a hevesi gyermekkönyvtárban találkoznak a város négy általános iskolájának tanulói. Havonta kétszer felső tagozatosok számára tartják ezeket a színes foglalkozásokat, melyeknek megszervezésében a Hevesi Nevelési Tanácsadó is segít. Főleg a zárkó- zottabb gyerekek számára hasznos mindez, hiszen ezek a rendezvények azt a célt is szolgálják, hogy magatartásuk megváltozzon. Bemutatkoznak a kömlőiek December 4-én — pénteken — a hevesi Gyermekházban mutatkozik be a közönségnek a kömlői cigányzenekar, amely a közelmúltban egy Belgiumban megrendezett nemzetközi folklórfesztiválon is szerepelt. Nem csupán műsorral szórakoztatják a résztvevőket, hanem élmény- beszámolót is tartanak, emellett pedig levetítik azt a videofilmét is, amelyet a nyugat-európai országban való útjuk folyamán készítettek. Mikulás a rendőrségen A Hevesi Rendőrkapitányság Mikulás-napi ünnepséget rendez december 5-én — szombaton —, délután három órakor az intézmény székházában. A műsort a helyi Gyermekház irodalmi szakköre adja. Faipari megmunkálók lesznek... Tizenhat nyilvántartott munkanélküli részvételével néhány hónappal ezelőtt átképző tanfolyamot kezdtek Tarnamérán, a Delta Kft.-nél. Faipari megmunkáló szakon szereznek képesítést december első napjaiban. A tanfolyam résztvevői főleg méraiak, tarnazsadányiak és boconádiak. Akik sikeres vizsgát tesznek, azoknak — betanított asztalosként — helyben, a kft. faipari telepén munkahelyet is biztosítanak. Mint hírül adtuk, szombaton közmeghallgatást tartottak Hevesen. Sajnos, elég kevesen voltak kíváncsiak erre az eseményre — a tudósító 74 embert számolt össze a több száz férőhelyes nagyteremben —, ám akik ott voltak, számos kérdést tettek fel a város vezetőinek. A rendezvény első részében dr. Hegedűs György polgármester számolt be nagy reszletesség- gel az elmúlt időszak történéseiről. Mondandójának lényege az volt, hogy a kevés pénzből csakis a legszükségesebb feladatokat tudják ellátni a településen. Külön is szólt a gázhálózat kiépítéséről : a gerincvezeték az idén elkészült, s ezzel együtt megkezdődött a városi intézmények fűtésrekonstrukciója is. A városban évek óta nagy gondot jelent a csapadékvíz elvezetése, illetve az úthálózat fejlesztése. Szeretnék csökkenteni a földutak számát is. Az erre az évre tervezett 18 ezer négyzet- méter területből elkészült a Munkácsy, a Pozsonyi út, valamint a rendelőintézet mögötti tömbbelső, s most végzik a Vásártér utcán a befejező munkálatokat. Hevesen az áthúzódó — úgynevezett folyamatos — beruházások közé tartozik a szennyvízcsatorna kiépítése. A legnagyobb gondot mégis az összegyűjtött szemét elhelyezése és artalmatlanítása okozza. A még üzemelő telep a legalapvetőbb előírásoknak sem felel meg, s a hosszú távú megoldás érdekében regionális szeméthasznosító vagy -ártalmatlanító bázis létrehozásán dolgoznak. A mostani szemétlerakóhelyet a jövő év első felében mindenképpen be akarják zárni. Sajnos, ebben az évben nem sikerült kialakítani az új autóbusz-pályaudvart, mert erre nem jutott pénz. A hírközlés viszont azon területek közé tartozik, ahol Heves az átlagosnál jobb helyzetben van. A kétszer ezer vonalas telefonközpont képes arra, hogy az alapvető igényeket kielégítse. A város egyes belső és külső részeinek közvilágítása is megoldatlan hosszú évek óta, ám a fejlesztést csakis külső források bevonásával tudják.elkezdeni. Hevesen 1988-ban épült utoljára bérlakás, így a száz igénylőnek kevés esélye van az otthonhoz jutáshoz, a hivatal csak a megüresedő lakásokat tudja kiutalni. Segíteni inkább a kamatmentes kölcsönnel tudnak: a jogosultak száztól négyszázezer forintig kapnak hiteleket. A legutóbbi hónapok eseményeihez tartozik az is, hogy a képviselő- testület hasznosítási megállapodást kötött a Hevesi Piac Kft.- vel, amely mintegy 8 millió forintos beruházást vegez el, s így a jövőben kulturált körülmények között történhet majd az árusítás. Rossz hír viszont, hogy egyre szélesebb rétegek szorulnak szociális támogatásra. A munkanélküliek száma 1992 februárjától 1992 októberéig majd kétszeresére ugrott. A közmeghallgatáson számos, a lakosságot érintő probléma vetődött fel. A cigányság köréből sérelmezték, hogy nincs igazi képviselője az önkormányzatban ennek az etnikumnak. S a Lungo Drom egyik vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a városnak — éppen a jövő érdekében — többet kellene foglalkoznia a cigány fiatalokkal. Szóba került az is, hogy szükség lenne egy cigány szociális munkásra is, aki segédkezne a segélyek szétosztásánál. Felmerült egy átképzési központ igénye is, amellyel kapcsolatban a polgármester elmondta, ők már pályázatot adtak be erre, de szükség van a cigányszervezetek összefogására is. Több pedagógus is beszélt a tizenharmadik havi fizetésről, amelyről az derült ki, hogy azt ilyen címen nem kapják meg a tanárok, ám az iskolák esetleges bérmegtakarításából részesülhetnek némi jutalomban. A polgármester utalt rá, hogy Hevesen még az átlagnál is kevesebbet keresnek a pedagógusok, és nincs alapja azoknak a feltételezéseknek, miszerint a tanárok már így is többet keresnek a „kelleténél”. Több felszólaló arra kérte az önkormányzatot, hogy az eddigieknél jobban támogassa az induló vállalkozásokat. Sok panasz hangzott el a város tisztaságával, környezetével kapcsolatban. Jó megoldásnak tűnik a hamarosan létrehozandó közterület-felügyelet, ám — fogalmazták meg többen is — a polgárok maguk is sokat tehetnének mindezért. A közvilágítást pedig azért kellene sürgősen megoldani, mert a sötét utcák a közbiztonságra sincsenek túl jó hatással. H.A. Kedvezőbb elbírálást várnak Az oktatásügy „mostohagyermekei” maradnak? Fontos szakmai találkozót tartottak a napokban Hevesen a megyében működő pályaválasztási tanácsadók munkatársai. Szakmai továbbképzést szolgált mindez, hiszen aktuális pedagógiai kérdéseket beszéltek meg. A budapesti Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola által meghirdetett szakmai továbbképző tanfolyamon — amelyen valamennyi tanácsadó egy-egy dolgozója vett részt — az elhangzott témákból választottak ki kettőt. Először Tóth L ászióné, az egri nevelési tanácsadó gyógypedagógusa beszélt az általános iskolás korú tanulóknál jelentkező számolási nehézségekről, illetve képtelenségről. Kiemelte ennek felismerési lehetőségét, illetve fejlesztéssel való gyógyítását. Ezután Nagyné Barna Erzsébet, a hevesi nevelési tanácsadó logopédusa vázolta a hallgatók előtt a tanulási zavarok, kudarcok okait, kutatva a beszédészlelést és -értést. Rámutatott, hogy ezt Hevesen — a hallással együtt — rendszeresen vizsgálják erre szolgáló speciális készülékkel. Ezt a város óvodásainak, illetve kisiskolásainak körében végzik. Kiemelte a terápia fontosságát — amely fejlesztést jelent — az említett gyermekcsoportokban. A szakmai témákon kívül a találkozón szó esett a nevelési tanácsadókban tevékenykedő dolgozók munkarendjéről, beosztásáról és szabadságáról az új közalkalmazotti törvény szellemében. A jelenlévők kifogásolták, hogy jelenleg úgy tűnik: ismét az oktatásügy „mostohagyermekei” maradnak, miután az elbírálásuk kedvezőtlenebb az általános iskolákban oktatókkal szemben. Kifejezésre juttatták: szeretnék, ha ezen — a törvényt figyelembe véve — az illetékesek mielőbb változtatnának. Kockák Korunk modern építészetéhez tartoznak városainkban a lakótelepek. A ina már egyre nagyobb számban gyarapodó családi házak mellett az otthonok zömét ezek alkotják, jellemzőjük. hogy' sokféle épületegyüttest foglalnak magukban. Fő anyaguk: a beton, a vas és az üveg. A tervezők — lehetőségeik szerint — mindenütt igyekeztek beilleszteni ezeket az emeletes épületeket a települések szerkezetébe, megfelelő képet kialakítva velük. Az elmúlt néhány évben Hevesen is kialakítottak új lakótelepeket, amelyek jól kapcsolódnak az alföldi város hagyományos épületeihez, házaihoz. Az újak között több a kocka alakú épület, amelyeket főleg a belvárosban nagyobb füvekkel, fákkal borított terek színesítenek. (Fotó: Mentusz Károly) Kocka alakú épületek a tágas tér mentén — Heves belvárosában Erőfeszítések Tarnabod újbóli felvirágoztatásáért A gyümölcstermelés a jövőt jelentheti Megyénk déli részén, a Tárná mentén találni a ma közel hétszáz lelket számláló Tarnabodot. Ezt a kis települést a70-es évtizedben sűrűn lakták az akkor jómódú parasztgazdák. A kedvező adottságú föld révén a falu lakói főként a zöldségtermelésből éltek. Ez a gyarapodás azonban megtorpant, majd — 1974-től — visszaesett az emlékezetes tarnazsadányi árvízkor, amikor kényszerű intézkedésként onnan családokat telepítettek át Tarnabodra. Az elmúlt években az életkörülmények romlottak, és jelenleg a szegénység, a munkanélküliség jellemző a községre. Rossz a közbiztonság, és „elvadult portákat”, üresen álló lakóházakat találni szerte a faluban. Az egykor szépen virágzó, gazdag községnek ma már — sajnos — nyoma sincs. Ezen szeretne változtatni a helyi önkormányzat, amely pályázatot nyújtott be a Jóléti Szolgálati A lapít- ványhoz. Miután jelenleg kizárólag gabonatermeléssel foglalkoznak, indokolt, hogy váltsanak. Ennek érdekében ésszerűnek látszik a bogyós gyümölcsök termelése, amelyhez jó természeti adottságok kínálkoznak Tarnabodon. Emellett a közeli folyó öntözési lehetőséget is biztosít, s ott van a sok-sok kézi munkaerő is. A környéken jelentős hagyományai vannak a málna, a fekete ri- bizke, a szamóca, a tüske nélküli szeder, az egres, valamint a josta termelésének. Ezek a gyümölcsök Nagyré- dén, Markazon, Domoszlón, Kisnánán, Gyöngyöspatán és Gyöngyössolymoson lehetővé tették, hogy az ott lakók kellő jövedelemhez juthassanak az elmúlt években. Ezért is javasolta — a lehetőségeket felmérve — a tarnabodi önkormányzat, hogy ezekkel a növényekkel foglalkozzanak. Ez — viszonylag kis befektetés mellett — hosszú távra megoldaná a foglalkoztatást a községben, miközben a jelenleg elhanyagolt (nem művelt) területeket ismét hasznosíthatnák. így még augusztusban helyi alapítványt hozott létre az ön- kormányzat a Tarnaholding Agrárszövetkezettel közösen. Megállapodtak, hogy a nagyüzem segítséget nyújt a bogyósgyü- mölcs-termelés megszervezesé- hez, a telepítéshez, valamint szakmai irányítást biztosít, és elvégzi a szükséges gépi munkákat, illetve az öntözést. Az alapítvány a leendő termelőknek finanszírozza a telepítést, akik öt esztendő alatt — kamatmentesen — a termésből visszatérítik a befektetett összeget. Ezáltal az alapítványi tőkét forgathatják, illetve befektethetik. A termeléshez apportként a bodi önkormányzat 43 ezer 398 négyzetméter földterületet biztosít, de a vállalkozók saját földjeiken is termelhetnek, amelyeket jelenleg a Tarnaholding Agrárszövetkezet használ. Ezekről lemondanak az utóbbiak javára, sőt a területet — igény esetén — tovább növelik. A földhaszonbérek, az értékesítés során képződött nyereség az alapítvány tőkéjét gyarapítja. Ez kizárólag további — az alapítványi célkitűzésekben meghatározott — tevékenységre használható fel. Az új tevékenység révén 82 családnak — kis közösségenként, kétszáz négyszögölön — lehetővé válik a gyümölcstermelés. Ez az előzetes számítások szerint évente (a mindenkori fel- vásárlási ártól függően) legalább százezer forint tiszta jövedelmet biztosíthat a családoknak. A terményt az alapítvány értékesíti. A felvásárlási es az eladási ár közötti nyereség az alapítványi vagyonba megy át, amelyet elsősorban további munkahelyteremtésre használhatnak fel. Miután a tarnabodiak közül jelenleg mindössze húszán dolgoznak, és miután sem helyben, sem a környéken nincs munkalehetőség, ezért igyekeznek megoldásként alkalmazni a gyümölcstermelést. A kárpótlás során mintegy kétezer aranykorona értékűfolds isszaigénylésére számítanak a községben. így elképzelhető, hogy a leendő tulajdonosok is csatlakoznak a kezdeményezéshez. Ezért bíznak abban, hogy az úgynevezett hátrányos helyzetű régiók és kistelepülések önfenntartó közösségi szerveződéseinek támogatására kiírt Jóléti Szolgálat Alapítványból pénzügyi támogatáshoz jutnak elképzeléseik megvalósításához. Mentusz Károly Ismét családi hétvégét szerveznek Gyermekkönyvhétre készülnek Már hagyomány, hogy december első hetében rendezik meg Hevesen a gyermekkönyvhetet. Már készülődnek a december 7-i kezdésre a város gyermekkönyvtárának dolgozói. Ahogyan Szőke Emilnétől értesültünk, óvodásoknak és általános iskolásoknak rendezik a programokat. December 7-én — hétfőn — délután fél háromkor irodalmi, földrajzi és történelmi vetélkedőt tartanak, amelyre felső tagozatos fiatalokat várnak. Egy nappal később — kedden —, ugyancsak délután fél háromkor a gyermek- könyvtár színjátszó csoportja lép színpadra, és egy mese dramatizált változatát adja elő. Szerdán délután két órától-folytatódik a program az alsó tagozatos iskolások versmondóversenyével. E program iránt máris nagy az érdeklődés a városban. Csütörtökön délután fél háromkor a felső tagozatos általános iskolásoknak tartanak játékdélutánt. Ezen a gyerekek ügyességét teszik próbára a rendezők. Pénteken délelőtt tíz órától lesz az óvodások napja. Ezen Sólyom Tamás budapesti előadóművész megzenésített verseket ad elő, és ebbe bevonja majd a jelenlevő gyerekeket is. A művész ugyanezt a műsorát délután kettőtől is bemutatja Tarnaörsön, a könyvtárban. A programsorozat szombaton reggel kilenctől családi hétvégé- ve/zárul majd, amelyre főleg kisgyermekes szülőket várnak. Az elmúlt években ugyanis a játékos vetélkedőkre ezek jöttek a legszívesebben. A rendezők most is bíznak abban, hogy megfelelő számmal lesznek majd jelen. A házak előtt díszfák és cserjék teszik barátságosabbá a környezetet
