Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-17 / 297. szám
2 VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. december 17., csütörtök Clinton Kínáról Amennyiben Kínában tovább javul az emberi jogi helyzet, nem kell megvonni Pekingtol a legnagyobb amerikai kedvezményes elbánást. Erről beszélt a minap Bili Clinton. A megválasztott amerikai elnök a választási kampányban bírálta a Bush-kor- mányt, amiért az továbbra is biztosítja Kínának a legnagyobb kedvezményt, és keményebb politikát ígért. Clinton azonban most Little Rockban rendezett gazdasági konferenciáján szinte ugyanazokkal az érvekkel támogatta a Kínához fűződő gazdasági kapcsolatokat, mint a Bush- kormány: nem volna célszerű Kína elszigetelése, s a gazdasági tilalmak ártanak a Kínával kereskedő amerikai cégeknek — mondta. Étkezés és ideológia A kommunista rendszer fennállása alatt a kelet-európai kormányok többsége ideológiai okokból jól táplálta a lakosságot, hogy azt a látszatot keltse, az életszínvonal eléri a nyugatit — idézte az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakembereinek megállapítását az AFP. A kalóriadús, ám egészségtelen táplálkozásnak az lett az eredménye, hogy ezen országokban az emberek elhíztak, körükben megszaporodtak a szív- és érrendszeri betegségek. Mostanra némiképp változott a helyzet: az emberek több tésztafélét és kevesebb fehérjét fogyasztanak. A háború sújtotta volt jugoszláv tagköztársaságokban egyre nő a nyomor, az éhség. Norvég válságprogram Norvégiában eltörölnek egy munkaszüneti napot, növelik a magas jövedelműek adóterhét, és 20-rol 22 százalékra emelik az általános forgalmi adót a kormány és az ellenzék által elfogadott gazdasági válságprogram részeként — jelentette a Reuter. Az általános adóemelés ellenére csökken a tej és a sajt adója. E termékek olcsóbbítását a mező- gazdaság érdekeit képviselő Centrum Párt és a Keresztény Néppárt szabta a csomagterv támogatása feltételéül. Irán és az olaj Irán bejelentette, hogy — a novemberi OPEC-döntésnek megfelelően — december elejétől 300 ezer hordóval csökkenti napi olaj kitermelését. Az intézkedés az utóbbi két hónapban 15 százalékkal esett világpiaci olajár emelése érdekében történik. A bejelentést ugyanazon a napon tették közzé, amikor kiderült, hogy a valutabevételeiben 90 százalékban a nyersolajexporttól függő Irán termelése novemberben napi több mint 400 ezer hordóval haladta meg az OPEC jelenlegi kvótáját. Kína fegyverei Amerikai kormányforrások szerint jelentősen felgyorsult a kínai fegyverkereskedelem a leköszönő Bush-kormányzat utolsó heteiben, mivel Peking attól tart, hogy a Clinton-féle Fehér Ház jóval keményebb fellépésre készül a kínai fegyvereladások visszafogása érdekeben. Az AP hírügynökség által idézett források úgy tudják: a sietve összeütött új szerződések közül nem egy rakétatechnológiák eladásáról, illetve orosz fegyverrendszerek importjáról és reexportjáról szól. Az „Egri Csillagok” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetősége értesíti a szövetkezet nem tag üzletrész-tulajdonosait, hogy a vagyonmegosztó közgyűlés 1992. december 28-án (hétfőn) 9 órakor kerül megtartásra az Egri Körcsarnokban (Érsekkert). _______________________/ „ Minden szükséges eszközzel” Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai kedden New Yorkban megkezdték a vitát arról a francia javaslatról, amely felhatalmazná a boszniai békefenntartókat, hogy szükség esetén katonai erővel is érvényt szerezzenek a köztársaság légterében elrendelt repülési tilalomnak. A Reuter nevük elhallgatásához ragaszkodó ENSZ-diplo- maták közlésére hivatkozva jelentette, hogy a jövő hét előtt nem várható szavazás a francia indítványról, amely „minden szükséges eszközt” megenged a repülési tilalom kikényszerítésére. A világszervezet adatai szerint az október 9-én elrendelt tilalmat hetente legalább ötven- szer megszegik, a boszniai ENSZ-megfigyelők eddig több mint 200 ilyen esetet jegyeztek fel. Várakozások szerint a BT-ta- gok a francia szövegben több módosítást eszközölnek, mielőtt annak végleges formáját szavazásra bocsátanák. Egyébként a „minden szükséges eszközzel” kifejezés szerepelt a Szomáliái beavatkozásra feljogosító, illetve korábban a megszállt Kuvait felszabadítását elrendelő BT-hatá- rozatokban is. Johan Jörgen Holst norvég védelmi miniszter Oslóban elmondott rádiós beszédében megerősítette, hogy a NATO bekapcsolódott a volt Jugoszlávia területén végrehajtandó esetleges katonai akciók tervezésébe. Elsősorban a repülési tilalom érvényesítését célzó intézkedésekről van szó. „Meg nem iKelt” ene hősök Az ENSZ békefenntartó erőin kívül működik a volt Jugoszláviában egy 16 nemzet küldötteiből álló csoport is, amelynek feladata, hogy segítse a megbékélést az ellenfelek között. Douglas Hurd brit külügyminiszter „meg nem énekelt hősöknek” nevezte őket. Gyakran összetévesztik a csoport tagjait az ENSZ személyzetével. Ők azonban fegyvertelenek. Fehér egyenruhát viselnek, kék karszalaggal. Sapkájukon az Európai Közösség emblémája látható a 12 arany csillaggal. A csoportot az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet hozta létre 1991 júliusában. Irodáik vannak mindenütt a volt Jugoszláviában. Csak ott dolgoznak, ahol biztosítják szabad mozgásukat. A hivatalos biztosítékok ellenére is gyakran veszélyben forognak, mert egyes harcoló alakulatok magatartása kiszámíthatatlan, s a sok helyütt telepített aknákat is nehéz elkerülni. Egy átlagos napon mintegy 50, egyenként két vagy három személyből álló, különböző nemzetiségű csoport dolgozik. Ténymegallapító munkájuk során tárgyalnak katonai parancsnokokkal, városi és községi vezetőkkel, rendőrökkel. Meglátogatnak menekülttáborokat is. Meghallgatják a szenvedő emberek panaszait, és igyekeznek megoldani problémáikat, együttműködve a Nemzetközi Vöröskereszttel és az ENSZ menekültügyi főbiztosával. Ezek a „meg nem énekelt hősök” gyakran szerveznek olyan gyűléseket, amelyeken egymással ellentétes beállítottságú csoportok vesznek részt. Ilyenkor igyekeznek közös határozatokat elfogadtatni. Összeköttetést létesítenek olyan emberek között, akiket a konfliktus szétválasztott. Sok idős városi és falusi lakos számára a csoport fehér gépkocsija jelenti az egyedüli kapcsolatot rokonok és barátok között. A gépkocsi rég várt leveleket és élelmiszercsomagokat visz elhagyott közösségeknek, amelyeket ez az értelmetlen háború szenvedóeKo toCTlfAÍt /MicroAge* BONUS! 50 eFt feletti vásárlásnál ÍOOO Ft-os bonust kap ajándékba, valamint 5 % árkedvezmény minden termékünkre ebben az évben! Eger, Grónay u. 3. 1992 82 meggyilkolt újságíró Nyolcvankét újságíró vesztette életét az idén erőszakos körülmények között december első hetéig. Az AP jelentése szerint a legtöbben közülük — huszonheten — az egykori Jugoszlávia köztársaságaiban haltak meg. Hárman a novemberi venezuelai puccskísérlet alatt vesztették életüket. Tizenkét újságíró Törökországban, tíz Peruban lett gyilkosság áldozata. E szomorú adatokat a Freedom House, a szabad sajtót és szólásszabadságot támogató magánintézmény tette közzé. Az intézmény szerint 53 azoknak az újságíróknak a száma, akiket tudósításaikért megtorlásul gyilkoltak meg. A munkájukért életükkel fizető újságírók száma 1934 óta az idén a legmagasabb. 45 évig ágy alá bújva Negyvenöt éven át az ágya alatt bujkált egy nyugat-ukrajnai asszony, aki egykoron az NKVD, az egykori szovjet titkosszolgálat elől keresett menedéket a bútordarab alatt. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Olga Frankevics 1947- ben menekült el a belbiztonsági szerv emberei elől, miután édesapja, Visnyevo falu önkormányzati tanácsának vezetője „eltűnt” egy sztálini tisztogató akció nyomán. Testvére, Maria szintén bujkált, ám ő gyakran kimerészkedett sétálni házuk körül. Házukban 1947 óta megállt az idő, olyan az egész, mint egy omladozó falon lógó rozsdás kakuk- kos óra — olvasható a jelentésben. A két asszonynak, akiknek korát nem közölték, meglehetősen nehezére esik a járkálás, és szinte egy szót sem hajlandók beszélni. Továbbra is bizalmatlanul állítják, hogy nem hisznek senkinek sem, mert az NKVD még mindig létezik. Kérdőjelek Európai Rubik-kocka A hét végi skóciai közös piaci csúcs nagy találmánya — Major brit miniszterelnök „felvezetésében” — a Rubik-kocka politikai alkalmazása. Sikerült valami különlegeset teremteni a 12 állam- és kormányfőnek ?Úgy tűnik. Megszületett az a politikai bűvös kocka, amely biztosítja az európai unió működésének a sokat vitatott maastrichti egyezmény alapján való megkezdését januártól, annak ellenére, hogy az egyik fél — Dánia — nem csatlakozott hozzá. A megállapodás — a renitens Dániát hídként felhasználva — lehetővé teszi az együttműködést az EFTA-hoz tartozó skandináv államokkal, és megnyitja a kaput az EFTA-EK szövetségen alapuló Európai Gazdasági Tér számára. Ma még Európa keleti felének egyetlen országa sem tud illeszkedni e kocka egyetlen lapjához sem. Vagyis Nyugat-Európáról van szó. Smi lesz velünk, többek között Magyarországgal?Edinburgh megerősítette, hogy marad a társult tagság — ami persze, azért nem kis lehetőség, feladatként pedig kemény dió. Megszületett az az ígéretes, de annál nem reménykeltőbb döntés, hogy 1993 nyarán, a következő EK-csúcson (egyébként éppen Dániában) valóban a kontinens két felének együttműködése lesz a fő téma. Addig pedig a „visegrádiaknak”, így nekünk is intő és érvényes jó tanács a közösség bizottsága által készített, s a csúcs által egyetértéssel fogadott dokumentum, amely egyértelműen kimondja, hogy a majdani EK-tagság feltétele „a törvények, az emberi jogok tiszteletben tartása, a szabad választások és a piacgazdaságra való áttérés”. Vagyis: tulajdonképpen ismerjük a Rubik-kocka nyugat-európai oldalaihoz való illeszkedés fő elemeit. Lehet, hogy ez nem is olyan kevés? (FEB) Bosznia Összeomlott tűzszünet Nem szűnnek a harcok Bosznia-Hercegovina északi és középső területein, és kedden meghiúsultak az ENSZ erőfeszítései a legújabb tűzszüneti megállapodás megmentésére is. Az ENSZ-békefenntartó (UNPROFOR) egységeinek tisztségviselői a UPI jelentése szerint kedden tárgyalásokra hívták a boszniai muzulmán, szerb és horvát parancsnokokat a szarajevói repülőtérre, hogy érvényt szerezzenek a vasárnap aláírt tűzszüneti megállapodásnak, de a boszniai kormány boj- kottálta a találkozót. A lépés indoka, hogy a szerbek nem hajlandók a szarajevói kormány követelésének eleget tenni, vagyis nem vonják vissza 30 kilométerrel nehézfegyverzetüket a repülőtértől. A legújabb békemegállapodás értelmében három folyosót kellene biztosítani a polgári lakosság számára, hogy akadálytalanul mozoghasson ki és be Szarajevóból. Cordy Simpson brit dandártábornok az ENSZ-békefenntar- tók részéről sikertelen kísérletet tett a boszniai illetékesek meggyőzésére, hogy hagyjanak fel bojkottjukkal. A Tanjug jelentette kedden, hogy Oroszország és Jugoszlávia közös béketerven dolgozik, amelynek részleteit Vitalij Csur- kin külügyminiszter-helyettes terjesztette tegnap a genfi nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet elé. Dobrica Cosic jugoszláv elnök közeli tanácsadóját, Sveto- zar Stojanovicot küldte Genfbe, hogy az oroszokkal a tervezetet elkészítse. Csurkin Genfben már megbeszéléseket folytatott Radovan Karadzic boszniai szerb vezetővel. Oroszország Kongresszusi kérdőjelek Az orosz kormány élén bekövetkezett meglepetésszerű személycsere egyelőre több válaszra váró kérdést vet fel, mint ameny- nyire választ ad. A legfőbb kérdés természetesen az, hogy mit jelent ez az oroszországi reformok jövője szempontjából. A radikális orosz reformerek szerint egyértelműen a reformok végét. Adott ugyanis az államfő, aki eddigi legsúlyosabb vereséf ével legfontosabb támaszát, ormányát vesztette el. Vele szemben áll a zúgolódó közhangulatot egyre jobban meglovagoló, mind magabiztosabb törvényhozás, amely bebizonyította: márpedig Oroszországban az történik, amit a honatyák látnak jónak. Alakulóban van egy új kormány, amelynek feje nyíltan elhatárolta magát a Jelcin és Gaj- dar nevével fémjelzett radikális reformoktól. Mindez azt valószínűsíti, hogy ha valakinek, akkor éppen az átalakítást meghirdető elnöknek lesz a legkisebb beleszólása a reformokba. A mérsékelt, centrista erők viszont egyáltalán nem érzik kudarcnak a Nyugat-barát Jegor Gajdar eltávolítását, és maga az elnök is, mentve a menthetőt, azt bizonygatta a német kancellárnak, hogy a kongresszuson végül is sikerült megőrizni a reformvonalat. Abban természetesen már Borisz Jelcin is csak reménykedni tud, hogy az új kormányfő nem fog túlzottan eltérni a korábbi kurzustól. Márpedig Viktor Csernomir- gyin eddigi pályafutása és első megnyilatkozása ennek az ellenkezőjét valószínűsíti: ha a reformoknak nem is vet véget, irányukat mindenféleképpen megváltoztatja. Ez az egyik legfőbb magyarázata annak is, hogy Jegor Gajdar nem vállalt semmiféle tisztséget az új kabinetben, noha a kongresszuson többen is szorgalmazták, hogy gazdasági csúcsminiszterként továbbra is maradjon a kormányrúdnál. A nyugatias, liberális piacfelfogással ellentétben ugyanis az új kormányfő a kínai példából táplálkozó — és lényegét tekintve a szocialista elemeket is megőrző —, szigorú állami ellenőrzéssel kialakítandó piac híve, mint ahogy Arkagyíj Volszkij, az Állampolgári Szövetség vezetője vagy éppen a Jelcintől látványosan eltávolodott, elhatárolódott Alekszandr Ruckoj alelnök. A következő kézenfekvő kérdés, hogy ezek után milyen szerep jut, juthat Borisz Jelcinnek. Egyáltalán: mekkora mozgástere maradt ahhoz, hogy mint a nép által választott államfő, érvényre juttassa akaratát és elképzeléseit. Ezt egyelőre lehetetlen felbecsülni, s nyilvánvalóan hetek, esetleg hónapok szükségeltetnek a kérdés megválaszolásához. Újfent bebizonyosodott viszont, hogy a lavírozókészség, a kompromisszumok aprólékos kimunkálására, az intrikák szövögetésére való hajlam, amiből a természet bőven juttatott Gor- bacsovnak — és amely segítette megkapaszkodni a csúcson —, az szinte nyomelemekben sincs meg Jelcinben. Az orosz elnök szókimondó stílusával, robbanékony fellépésével nemhogy intri- kusként, de még pókerjatékos- ként is gyengének bizonyult. Talán ezt érezve vette maga mellé annak idején Gennagyij Burbuliszt, aki voltaképpen pótolta ezeket a belőle hiányzó tulajdonságokat. Burbulisznak mindez annyira jól ment, hogy az ellenzék teljes mellszélesseggel ellene fordult. Jelcin pedig, talán ismét eltaktikázva magát, de mindenképpen remélve a kiegyezést a kongresszussal, feláldozta közeli tanácsadóját. Moszkvában a helyzet megváltozott, mert az erőviszonyok is megváltoztak, és mert valószínűleg Jelcin is tévedett. Hogy mikor hibázott nagyobbat, ak- kor-e, amikor Gajdart és csapatát vette maga mellé, semmibe vévt a szovjet és orosz valóságot, vagy most, amikor — úgymond — kiköszörülte a csorbát, a történelem dolga eldönteni. Arra azonban az orosz reformok eddigi menete mindenképpen rávilágított, hogy Jelcin jócskán lebecsülte az érvényesülés és hatalomra jutás mesterfogásait, a párthierarchiában tanult ravasz apparátcsikok erejét, akiktől egy ízben, az emlékezetes 1987 novemberi központi bizottsági ülésen már kapott egy pofont. Most — elnökként — ismét szembekerült a kérdéssel: hogyan tovább? Csemomirgyin életútja Viktor Sztyepanovics Csemomirgyin, az új orosz miniszterelnök 1938. április 9-én született az orenburgi terület szaraktasi járásának Csornij Otrog nevű falujában. 1957-ben lakatosként állt munkába az egyik orenburgi kőolaj-feldolgozó üzemben; Nem sokkal később megkezdi 1960-ig tartó sorkatonai szolgálatát; 1960-tól 1962-ig korábbi munkahelyén dolgozik, majd beiratkozik a kujbisevi műszaki főiskola nappali tagozatára; 1966-ban mémök-technológusi képesítést szerzett, később pedig mémök-közgazdászi oklevelet kapott; a műszaki tudományok kandidátusa, az orosz Műszaki Akadémia rendes tagja; 1966- 67: az orszki kőolaj-feldolgozó technológiai főnöke; 1967- 69: az orszki járási pártbizottság instruktora; 1969-73: az orszki pártbizottság ipari szállítási osztályának helyettes vezetője, majd vezetője; 1973: az orenburgi földgázfeldolgozó üzem főmérnökhelyettese; 1973 és 1978 között az orenburgi földgázüzem igazgatója; 1978-82: az SZKP KB nehézipari osztályának instruktora; 1982- 83: szovjet gázipari miniszterhelyettes; 1983- 85: szovjet gázipari miniszterhelyettes, egyben pedig a tyu- menyi Tyumengazprom nevű ipari egyesülés vezetője; 1985 és 1989 között, a peresztrojka időszakában a Szovjetunió gázipari minisztereként dolgozott; 1989-92: a Gazprom nevű konszern igazgatótanácsának elnöke; 1992 májusa óta miniszterelnök-helyettesként az energetikai szektort irányítja Jegor Gajdar kormányában; Képviselőként beválasztották mind a szovjet, mind az orosz legfelsőbb tanácsba. Az SZKP-ba 1961-ben lépett be, 1986 és 1990 között az SZKP Központi Bizottságának is tagja volt. 1991-ben kilépett a pártból. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy PEKK JÓZSEF türelemmel viselt hosszú betegségben elhunyt. Temetése 1992. december 19-én szombaton 11.30 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik GUGI ÁRPÁDNÉ temetésén megjelentek, és részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek A gyászoló család Köszönetét mondunk mindenkinek, akik drága halottunk IFJ. ERDÉLYI JÓZSEF temetésén megjelentek, és mély fájdalmunkban osztoztak. Felesége, kislánya, szülei és nővére 3300 EGER. TŰZOLTÓ TÉR 3. TELEFON: 36-15097
