Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-11 / 266. szám
AZ INGATAG FÉRFIERŐ — A LEGKISEBB NESZ IS ZAVARÓ LEHET (8. oldal) jr HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. NOVEMBER 11., SZERDA MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 266. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR az egri tanárképző főiskola aulájában. (Eger, Széchenyi u. 2.) Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt! f Az FKGP szolidáris az éhségsztrájkotokkal Az FKGP országos elnöksége és képviselőcsoportja messzemenően egyetért ama törekvésekkel, melyeket az önkéntesen éhségsztrájkot folytatók vállalnak az elszegényedett milliók érdekében. A kormány rövidlátó — hangoztatja a közlemény —, csak a költségvetési hiányt pótló pénzügyi politikája válságba sodorja a magyar gazdaságot, kedvét szegi a vállalkozóknak, leginkább a bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjasokat és az elesetteket sújtja. Az FKGP a kisemberek pártja, most is együttműködik azokkal, akik az érdekükben lépnek fel. Mivel az adótervezetekkel kapcsolatos demokratikus elő- teijesztések, tárgyalások, parlamenti kezdeményezések a kormány részéről süket fülekre találtak, és mivel a szociális érzékenységéről ismert FKGP-t kirekesztették a törvény-előkészítő munkából, csatlakozni tudunk ama megmozdulásokhoz, amelyek az állam kötelességteljesítésének elmulasztására, a szegényekre háruló fokozódó és immáron elviselhetetlen terhekre hívják fel a figyelmet. Együttérzőnk az áldozatvállalókkal — fogalmazzák a dokumentumban —, céljaikat minden törvényes eszközzel támogatjuk. (OS) Egerben sajátos hangulata van az ősznek. Ilyenkor kihaltabbak az utcák, mert a turisták hada lassan elmarad. Csak a szél kavarja a száraz leveleket. A bágyadt novemberi napsütés már alig cirógat, a hideg éjszakák már a telet idézik. Lapunk 5. oldalán most a megyeszékhely érdekességeit, történéseit gyűjtöttük egy csokorba. (Fotó: Gál Gábor) Parlamenti vita Válság-költségvetés kell Az Országgyűlés keddi ülésnapjának délelőtti szakaszát teljes egészében az 1993. évi költségvetés általános vitájára fordította. A felszólalások többsége a szociális ellátásokhoz, az önkormányzatok gazdálkodásához és a foglalkoztatáspolitika kérdéseihez kapcsolódott. Egyetértettek abban, hogy válság-költségvetésre van szükség. A kormánypárti és főként a kereszténydemokrata képviselők úgy vélték: a benyújtott törvényjavaslatnál jóval jobb megoldásokat tartalmazó költségvetést senki se tudna készíteni. Ezzel szemben az ellenzék azt hiányolta: a kormány nem eléggé veszi figyelembe a gazdasági válság tényét, nem tesz meg mindent a takarékosság érdekében, és a kelleténél kevesebbet szán aktív gazdaságpolitikai eszközökre. Palotás János rendkívül hibás és kárt okozó ténynek nevezte, hogy a kormányzat ama meggyőződésben készítette tervezetét: nem lehet ennél jobbat csinálni. A szociális kérdéseknél éles támadások érték az ellenzék részéről a javaslatot. Solt Ottilia (SZDSZ) azt hangsúlyozta: a szociális támogatásokat minél nagyobb arányban a helyi ön- kormányzatoknak, és nem a központi kormányszerveknek kellene elosztaniuk. Az önkormányzatok szintje az, ahol a leghatékonyabban lehet egyesíteni az oktatás-, a szociál- es a foglalkoztatáspolitikai eszközöket. A javaslatban tervezett foglalkoztatáspolitikai pénzeszközöket a felszólalók többsége elégtelennek tartotta. Kósáné Kovács Magda (MSZP) szorgalmazta: a foglalkoztatáspolitikai koncepció elfogadása után külön tárgyalják az erre fordítható összegek felosztását. Az ellenzéki képviselők mind amellett álltak ki, hogy a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeit finanszírozó foglalkoztatási alapba a tervezett csökkentés helyett inkább több pénzt kellene juttatni. (MTI) Katonák: csak térítés ellenében A Magyar Honvédség állománya csak akkor működhet közre jelentősebb társadalmi rendezvények előkészítésében és lebonyolításában, ha ahhoz közérdek fűződik, illetve ha a feladat másként nem oldható meg. Ezt tartalmazza a honvédelmi miniszter rendelete, amely a katonák alaprendeltetésen kívüli tevékenységét szabályozza. Igénybevételüket 100 fo alatt legfeljebb három hétre a Magyar Flonvédség parancsnoka engedélyezi. Ezt meghaladó igénybevételhez már miniszteri engedély szükséges. Katonai szervezet társadalmi rendezvényeken, illetve szakértelmet és haditechnikai eszközök alkalmazását igénylő feladatok megoldásában — csak a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint megkötött szerződés alapján — a tevékenység tényleges költségeit fedező pénzbeli térítés ellenében működhet közre. Költségmentességet a Magyar Honvédség parancsnoka javaslatára csak a miniszter engedélyezhet. Költségtérítés nélkülvehetnek részt a katonák elemi csapások elhárításában, nemzetközi kötelezettségből adódó különleges feladatok ellátásában, légijárművek kutatásában, mentésében és humanitárius segítség- nyújtásban. Taxit raboltak Taxit rabolt két ismeretlen férfi, aki a fővárosban a Déli pályaudvarnál szállt be vasárnap este D. Sándor 39 éves budapesti lakos taxijába. Az utasok először Érdre vitették magukat, ahol egy fegyvernek látszó tárggyal arra kényszerítették a gépkocsivezetőt, hogy engedje át a jármű vezetését. Ezt követően Agárdra hajtottak, ahol elvették a taxis 5000 forintját és a gépkocsi forgalmi engedélyét, a jármű tulajdonosát kitessékelték a kocsiból, és az autóval ismeretlen helyre távoztak. Az ügyben tart a nyomozás. Jelcin Magyarországon Oroszország elnöke, Borisz Jelcin kedden késő este érkezett népes delegáció élén Londonból hazánk fővárosába. Az orosz államfő magyarországi látogatása során tárgyalásokat folytat hazánk vezető politikusaival. Többek között szó lesz a szovjet csapatok kivonulása utáni elszámolás kérdésköréről, s várhatóan végleges egyezmény is születik. Összesen hét megállapodás tervezetét készítették elő a magyar-orosz találkozóra. Jelcin gazdag programja közepette — komoly rendőri biztosítás mellett — megkoszorúzza Budapesten a Szabadság téri szovjet emlékművet. Az orosz elnök életútját ismertető írás a 2. oldalon olvasható. (MTI) Emelkedő cukorár Várhatóan még ebben a hónapban sor kerül a cukor árának emelésére— közölte az MTI-vei Fábián Károly, a Cukor Terméktanács elnöke. Az áremelésre azért kényszerültek a gyárak — amelyek ennek mértékéről önállóan döntenek —, mivel igen jelentősen megemelkedtek a gyártási költségeket befolyásoló különféle árak. így többet kell fizetni az energiáért, a segédanyagokért. A szokásosnál 30 százalékkal kevesebb cukorrépa termett, így növekedett a cukorrépa felvásárlási ára. Ma egy kiló cukor előállításának önköltségi ára 40 forint. A termelői ár 50 forint körüli lesz. A fogyasztói ár — a kereskedői árréstől függően — 5860 forint körül ingadozhat. ,, (MTI) Sikersztori Mátraderecskéről Nem kerülnek az utcára a dolgozók Néhány nappal ezelőtt közgyűlést tartott a mátraderecskei termelőszövetkezet, ami önmagában persze még nem is lenne érdekes, hiszen bevett szokás, na meg törvény adta kötelesség is bizonyos időszakonként efféle közgy űléseket rendezni. Az érdekes az, hogy abban a községben, ahol kétszáz feletti a munkanélküliek száma, ott a téesz csaknem háromszáz embert foglalkoztat, létszámleépítés két és fél éve nem történt, idén pedig szeptember végéig tizenegymillió forintos nyereséget sikerült elérni. — Fegyelmezetten, jó hangulatban zajlott le az idei közgyűlés — mondja Forgó János, a szövetkezet elnöke. (Nem véletlenül nem írtunk termelőszövetkezetet, hiszen az első napirend a mai jogszabályoknak megfelelően az átalakulás volt, elkészült az új alapszabály, amelyet el is fogadtak. Ennek értelmében ezentúl Rákóczi Termelő-, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet a hivatalos elnevezés.) — Az aktív szövetkezeti tagok közül mindenki aláírta a belépési nyilatkozatot — tudjuk meg az elnöktől. — A nyugdíjasok is megszavazták. Kilépés nem volt. — Szeptemberben rendezték Derecskén a földárverést. Akkor sem jelentkeztek igénylők, nem kért senki részt az egykoron magántulajdonban lévő, ma már szövetkezeti földekből? — Nem, de hát ezen nem is kell csodálkozni, amilyen földek itt vannak. A közgyűlési beszámolón is kiviláglott: a növénytermesztés a veszteséges ágak közé tartozik. Idén szeptember 30-ig 301 millió forint volt a szövetkezet árbevétele, ebből 11 millió a nyereség a mérleg szerint. Tíz ágazatunk működik, a legjövedelmezőbb a gázolaj nagykereskedelmi forgalmazása, a növénytermesztés, mint említettem, veszteséges jobbára csupán belső felhasználásra szolgál. Az állattenyésztésen belül a szarvas- marha körülbelül kétmilliós, a baromfi egymilliós profitot hozott. A visontai erőműben működő építőipari ágazat kétmilliót. A tavaly megnyitott helyi vágóhíd és húsbolt viszont szintén veszteséges, s elsősorban azért, mert szándékosan nem követtük a húsáremelkedéseket. (Folytatás a 3. oldalon) A vágyak nem helyezhetők a valóság elé A vagyongazdálkodás biztonságáról az egri közgyűlésen Tizenkét napirend, tizenegy előterjesztés — vaskos anyag feküdt a tegnapi egri közgyűlés résztvevőinek asztalán. Több olyan lényeges témát tárgyaltak a képviselők, amelyek a város vagyongazdálkodását, költség- vetését dolgozták fel. Mielőtt hozzáláttak a munkához, dr. Bánhidy Péter sürgősségi indítványt terjesztett a testület elé az ’56-os egri emlékhely kialakításával kapcsolatban. Ehhez csatlakozott dr. Löffler Erzsébet is, aki felolvasta a Magyar Nemzet városunkról szóló cikkét, amelynek lényege: példamutatóan emlékeztek meg, ünnepelték Egerben a Bazilikában október 23-át. Második fordulóban tárgyalták volna az önkormányzat alapokmányának módosítását, de a sok napirendre való tekintettel dr. Gyúr kő Eéíerjavaslatára e témát levették a napirendről. Hosz- szú vita következett ezután arról, hogy az önkormányzati vagyon egy részével a jövőben ki, kik, melyik bizottság rendelkezzen, azaz kinek milyen jogosítványokat biztosít a rendelettervezet. A hozzászólók közül többen a közgyűlés elé került határozati javaslattal értettek egyet, miszerint az önkormányzati ingóvagyon szerzéséről, elidegenítéséről egymillió forint forgalmi értékhatárig az intézmény vagy közüzem vezetője, egy- és hárommillió forint között a polgármester, három-tíz millió forint közötti forgalmi értékhatárig a költségvetési és gazdálkodási bizottság, míg tízmillió fölött a közgyűlés rendelkezzen. A másik „tábor”szerint e körből ki kell hagyni a költségvetési bizottságot, s a rá vonatkozó jogkört a polgármester hatáskörébe kell átadni. A szavazás eredménytelen maradt, de végül olyan döntés született, hogy az eredeti határozati javaslatot, illetve a módosítottat is 15 napra kifüggesztik közszemlére. E megoldás mellett voksoltak a képviselők a távhőszolgáltatás legmagasabb díjáról és a díjazás feltételeiről szóló rendelettervezet esetében is, mint ahogy hasonló a teendő a költségvetésről szóló önkormányzati rendelet- módosítással is. Nem született viszont döntés a helyi lakáscélú támogatást meghatározó jogszabály megváltoztatásáról, amit második fordulóban tárgyaltak. Ezt követően vitatták meg a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat Mátyás király úti ingatlanainak megvásárlását. (Folytatás a 3. oldalon) Átlagkeresetek hazánkban Az átlagkereset szeptemberben havi 23 ezer 270 forint volt, ezen belül a fizikai dolgozóké 19 ezer 025 forint, a szellemi foglalkoztatottaké pedig 33 ezer 375 forint — tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentését. A legtöbbet a bányászatban keresnek, az átlagos bruttó fizetés 50 ezer 558 forint. Az átlag körül alakult az élelmiszeriparban, a faiparban, a szállításban, raktározásban, a postánál, illetve a távközlésnél, továbbá a kohászatban dolgozók keresete. Jóval az átlag alatt maradt a textil-, a textilruházati és a bőripari termelőüzemekben dolgozóké. Kamatozó kárpótlási jegyek A kárpótlási jegyek novemberi értéke 122,5 százalék. így az 1000 forintos címlet megnövelt értéke 1225, az 5 ezresé 6125, a 10 ezresé pedig 12.250 forint. A kárpótlási jegyek a törvény hatályba lépésének időpontjától — 1991 augusztusától — számítva három évig kamatoznak. Hozamuk a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka. Ez most 15,75 százalékos éves kamatot jelent. Párbaj késsel és pisztollyal A rendőrség őrizetbe vette Sz. Mihály 29, Sz. József 28, Sz. Sándor 26, és L. György 20 éves ráckeresztúri lakosokat, mert Baracska külterületén hétvégi háza előtt szóváltás közben súlyosan bántalmazták K. László 45 éves budapesti hűtőgépszerelőt. Őt hátba szúrta Sz. Mihály, ám a sértett engedély nélkül tartott pisztollyal támadóját a karján meglőtte. A hűtőgépszerelő életveszélyesen megsérült, támadója, Sz. Mihály is súlyos sérülést szenvedett. Ä rendőrség a lőfegyvert a hozzá tartozó lőszerrel együtt lefoglalta. Rendőröknek adták ki magukat A rendőrség ugyancsak őrizetbe vette L. Sándor 38, L. Péter 37, L. József 34 éves budapesti lakosokat, mert rendőröknek adták ki magukat a VIII. kér. Dobozi utca 15. szám alatti lakásban, és megtámadták O. Ne- culai41, B. Eugen40, és B. Attila 38 éves román állampolgárokat. Elvettek tőlük 1940 német márkát. Elhunyt Dégi István Dégi István, Jászai Mari-díjas színművész életének 57. évében hosszú, súlyos betegség után, vasárnap elhunyt. Végakaratának megfelelően szülővárosában, Makón helyezik örök nyugalomra. Erről a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar Színész Kamara, valamint a Játékszín igazgatósága kedden értesítette az MTI-t.
