Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-10 / 265. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. november 10., kedd Tudjman sürgető levele Franjo Tudjman horvát elnök Butrosz Gálihoz, az ENSZ főtit­kárához küldött levelében sür­gette, hogy szélesítsék ki a hor­vátországi ENSZ-erők megbíza­tását, és a kéksisakosok tegyék lehetővé a horvát jogrend hely­reállítását a köztársaság egész te­rületén. Levelében a horvát el­nök felrótta, hogy az ENSZ- erők által ellenőrzött területen továbbra is „jogtalanság és ön­kény uralkodik”. Meghiúsult békefolyamat Az elakadt kambodzsai béke- folyamatota Pekingben megren­dezett Kambodzsa-konferenci- án sem tudták átlendíteni a holt­ponton, pedig az ENSZ Bizton­sági Tanácsa az összejövetelt je­lölte ki az utolsó közvetítő pró­bálkozásként, mielőtt radikáli­sabb lépésekre szánná el magát a rendezést meghiúsító vörös khmerek ellen. A társelnökök egybehangzóan eredménytelen­nek nevezték közvetítési kísérle­tüket. Beszámolójukból kitűnt, hogy ezúttal is hajthatatlannak bizonyult Khieu Shamphan, a vörös khmerek vezetője. Megjelenik a kétmillió zlotys Új bankjeggyel gyarapodik a lengyel bankók eddig is igen né­pes családja — november 10-én megjelenik a forgalomban a két­millió zlotys (értéke mintegy 12 ezer forintnak felel meg). Az új, meglehetősen színpompás bank­jegyet Ignacy Jan Paderewski, a nagy zeneművész és államférfi képmása díszíti. Japán hitel Iránnak Japán 17 évi szünet után még az idén felújítja hitelnyújtásait Iránnak — közölte a japán kor­mány egyik illetékese. A hír kap­csán a Nihon Keizai című lap szombati számában arra hívja föl a figyelmet, hogy a tokiói szán­dék Washington éles bírálatát válthatja ki, az Egyesült Álla­mok ugyanis változatlanul igen kemény álláspontot foglal el az erőteljes fegyverkezést folytató Iránnal szemben. Élvezzük az orosz kormány támogatását Kisvállalkozók a FÁK piacán A magyar magánszféra számára új együttműködés kezdődött azok­kal a tárgyalásokkal, amelyeket Kádár Béla külgazdasági miniszter folytatott november 1 -je és 4-e között Moszkvában, Ufában és Ka- zanyban — értékelte a megbeszéléseket Kassai Róbert, az Ipartes­tületek Országos Szövetségének alelnöke, aki a delegáció tagjaként vett részt a FÁK-országokbeli tanácskozásokon. Az IPOSZ alelnöke hétfőn sajtótájékoztatón adott tájékoz­tatást arról, hogy a kis- és közép- vállalkozói szféra milyen konk­rét kapcsolódási lehetőségeket lát az újra felfedezett FÁK-pia- con. Kassai Róbert elmondta: a moszkvai tárgyalásokon kide­rült: a magyar vállalkozók élve­zik az orosz kormány támogatá­sát a privatizációban való részvé­telben. A magán külföldi tőke bevonására ugyanis biztosítási, fejlesztési és garanciális alapokat hoznak majd létre. A magyar vállalkozók lehetőséget kapnak arra is, hogy a régiókkal, vállala­tokkal közvetlenül, Moszkva ki­kerülésével teremtsenek kapcso­latot. A részletekről decem­ber 16-án köt szerződést az IPOSZ. Kassai György elmondta azt is, hogy az IPOSZ, a Videoton kereskedői hálózatát felhasznál­va, december közepén két nagy orosz áruházzal, a G UM-mal és a CUM-mal megállapodást ter­vez különböző közszükségleti cikkek forgalmazására. A moszkvai, baskíriai és ta- társztáni tárgyalások azt mutat­ják, hogy a FÁK-államok és a magyarországi kisvállalkozók között egyelőre elsősorban köz­szükségleti cikkek kereskedel­méről lehet szó. A FÁK-orszá- gokban minden áru eladható — hangsúlyozta az IPOSZ elnöke. A FÁK-piac jelentősége a ma­gyar magánvállalkozók számára újra megnő. Ezt jelzi, hogy az ál­lamközösséggel folytatott keres­kedelmünk, amely tavaly mint­egy 2,8 milliárd dollár volt, az idén már 32 százalékkal növe­kedni fog. Ebből a kisvállalkozói szféra részesedése az idén 20-24 százalékkal, a tavalyi kétszeresé­Küszöbön a kereskedelmi háború EK-külügyminiszterek a nemzetközi megállapodásokról A küszöbön álló amerikai- nyugat-európai kereskedelmi háború és a maastrichti szerző­dés életbe léptetésének immár megkerülhetetlen halasztása je­g rében kezdte meg hétfőn az urópai Közösségek külügymi­niszteri tanácsa soron levő ülé­sét. Értesülések szerint nem le­het kizárni, hogy a tanács esetleg meghozza a szükséges elvi-poli­tikai döntést az amerikai árucik­kek elleni büntető „ellenvámok” kilátásba helyezéséről. Az eseménynek felgyorsulá­sát jól mutatja, hogy a péntek reggel eredetileg közzétett napi­rendi pontok között hivatalosan még nem is szerepelt a GATT- tárgyalások ügye, és Maastricht kapcsán is csak a „ratifikálások állását” és a „dánkérdést” kíván­ták megvizsgálni. Az időközben bejelentett washingtoni döntés a 200 százalékos büntetővámok­ról, illetve a londoni kormány visszakozása a maastrichti szer­ződés ez évi elfogadtatásától gyökeresen új helyzet elé állítot­ta a közösség legmagasabb szin­tű döntéshozó testületét. Ami a GATT-tárgyalást illeti, előzetes nyilatkozatokból tudni lehet, hogy abban teljes az egyet­értés: a közösség feltétlen foly­tatni kívánja a párbeszédet, és el akarja kerülni a „kereskedelmi hadviselést”. Az ellenszankciók dolgában viszont nézeteltérés van: a kereskedelmi miniszterek hétvégi, nem hivatalos tanácsko­zásukon óvtak egy ilyen lépés — akár csak elvi — kilátásba helye­zésétől, az amerikai szankciók által leginkább sújtott francia kormánynak azonban több tagja is eközben határozottan szorgal­mazta ezt. „Maastricht” kapcsán a kül­ügyminiszterek elsősorban a bri­tektől várnak magyarázatot, amiért saját ratifikálásukkal — brüsszeli fogalmazás szerint — „Dánia háta mögé bújtak”. Ez utóbbi egyébként szintén a mos­tani ülésen igyekszik majd az edinburghi EK-csúcshoz meg­szerezni a külügyminiszteri ta­nács támogatását a dán „kimara­dási klauzula” igényéhez. Várhatóan csütörtökön kezdődik a per Honecker kipakol Erich Honecker, egykori ke­letnémet párt- és állami vezető várhatóan csütörtökön kezdődő perében „ki akar pakolni” — je­lentette a Sonntagspost című berlini lap a 80 éves expolitikus barátaira hivatkozva. — El fogom mondani, hogy valójában mi is folyt az úgyneve­zett német-német politikában — idézte az újság forrásai alapján Erich Honeckert. Az egykori ve­zető a tárgyaláson várhatóan ar­ra fog összpontosítani, hogy a berlini fal megépítéséről, a ha­tárzár létesítéséről szóló döntést lényegében a VSZ politikai ta- nácskozótestülete hozta, és a döntést Mihail Gorbacsovval bezárólag minden szovjet vezető vállalta. — Az egyiket Berlin díszpol­gárává teszik meg, a másikat el­ítélik — közölte állítólag Erich Honecker, utalva arra, hogy pár nappal perének kezdete előtt Mihail Gorbacsovot a német fő­város díszpolgárává választják. A bársonyos forradalom szimbóluma Emlékezés a most elhunyt Alexander Oubcekre Szombaton este, 70 esztendős korában, a Na Homolce nevű prágai kórházban meghalt Alexander Dubcek, aki szep­tember elsején szenvedett súlyos gépkocsibalesetet a Prága és Brünn közötti autópályán. Az alábbiakban a szlovák po­litikus életpályájáról kaphatnak képet. Alexander Dubcek szlovák politikus 1921. november 27-én született a tapolcsányi Uhrovec községben. Szülei kivándorlók­ként még az USA-ban ismerked­tek meg és házasodtak össze; ap­jának, Stefan Dubcek asztalos­mesternek Chicagóban volt mű­helye. Az ő születése előtt tértek haza Szlovákiába. A család ké­sőbb Kirgíziába került; Alexan­der ott végezte elemi, Frunzéban középiskoláit. 1938-ban a sztálini tisztogatá­sok elől a család visszatért Cseh­szlovákiába, és Trencsénben te­lepedett le. Alexander 1939-ben belépett az illegális kommunista pártba. 1944-1945 telén idősebb testvérével, Juliusszal együtt részt vett a szlovák nemzeti felke­lésben. A bátyja életét vesztette, ő maga kétszer megsebesült. 1955-ben főállású pártmun­kásként Moszkvába küldték, s elvégezte az SZKP KB mellett működő pártfőiskolát. 1958- ban, miután kitüntetéssel vég­zett, a Szlovák KP pozsonyi ke­rületi bizottságának főtitkára, a Szlovák KP KB Elnökségének póttagja, a KB tagja, illetve a CSKP KB tagja lett. 1960-tól a Nemzetgyűlés és a CSKP KB Titkárságának tagja, majd a KB titkára lett. 1962-ben újabb lépés felfelé: a SZKP KB titkára, a KB Elnökségének tagja lett, és beke­rült a CSKP KB Elnökségébe is póttagként. Egy évvel később el­érte a Szlovák KP csúcsát, ő lett a KB első titkára. Támogatta a hi­vatalos szovjet pártirányvonalat, de pártját fogta az Óta Sik fémje­lezte liberális közgazdászoknak is. Erőteljesen szorgalmazta az „elhanyagolt és fejletlen” szlo­vák országrész kiemelt fejleszté­sét, a sztálinista perekben elítélt szlovák kommunisták rehabilitá­cióját. 1967 végére a Novotny- féle keményvonalas vezetéssel szembeni elégedetlenség idején az októberi KB-ülésen nyíltan fellépett a főtitkár ellen. Decemberben az Elnökség ülésén Dubcek már lemondásra szólította fel Novotnyt határozat­lan politikai-gazdasági irányvo­nala és a szlovákokkal szembeni diszkrimináció miatt. 1968. ja­nuár 5-én Novotny lemondott, és utódjául még ugyanazon a na­pon Dubceket választották. Az 1968-as események közis­mertek: lényegében megszűnt a cenzúra, kialakult a szabad sajtó, rehabilitálták a sztálinizmus ál-, dozatait, a gazdasági és a politi­kai életben visszaszorult a pártel­lenőrzés, hozzákezdtek a gazda­sági reformokhoz. A prágai ta­vasz újdonsága (és eretneksége) abban állt: a gazdasági reformo­kat összekötötték a politikai de­centralizálással. 1968. július 14-15-én a Szov­jetunió, Lengyelország, Magyar- ország, Bulgária és az NDK ve­zetői Varsóban igen kemény hangú üzenetben bírálták a cseh­szlovákiai helyzetet. A CSKP vá­laszüzenete kifejtette: a liberali­zálás inkább erősíti, mint gyön­gíti a szocializmus ügyét. Le- onyid Brezsnyev éles támadásai ellenére olyan kompromisszu­mot sikerült kidolgozni, amely a változások javát jóváhagyta, semmisnek minősítette a varsói levelet, elismerte Csehszlovákia jogát belső útjának megválasztá­sára, tartalmazta a szovjet csapa­tok kivonását. A megállapodást augusztus 3-án Pozsonyban írták alá. Ezek után az egész világot megrázta, amikor 1968. augusz­tus 21-én bizonyos „csehszlovák párt- és állami vezetők kérésének eleget téve” a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Csehszlová­kiába. Dubceket és az Elnökség öt tagját a szovjetek őrizetbe vették és Moszkvába vitték. Hollétük­ről a világ napokig nem tudott, közben a Kremlben a szovjet ve­zetők próbálták őket együttmű­ködésre rábírni. 1968. augusztus 27-én a meggyötört Dubcek megjelent a televízióban, és köny- nyeivel küszködve kérte a nem­zetet, fogadja el „a demokrácia és a szólásszabadság átmeneti korlátozását”. Megkezdődött a „normalizálás”, az 1968-as re­formok fokozatos felszámolá­sa. Sorsát Dubcek sem kerülhette el: 1969 áprilisában leváltották elsőtitkári, KB-titkári és KB-el- nökségi tisztéből, majd felmen­tették a Védelmi Tanács elnöki tisztéből is. Egy ideig a Szövetsé­gi Gyűlés elnöke volt. Dubceket, akit 1970. január 28-án meg­fosztottak CSKP KB-tagságától is, 1970. június 26-án kizárták a CSKP-ból és a szakszervezetből, sőt egyedi büntetésként azt is megtiltották számára, hogy bár­A politikus fiatalkori portréja milyen szervezetnek tagja le­gyen. 1989. november 17-én ő is ott volt a prágai diákok tüntetésén, és ekkor tartóztatták le utoljára. A bársonyos forradalom jelképe Václav Havel mellett Dubcek lett. Egyhangúlag választották meg a Szövetségi Gyűlés elnöké­vé. Ám a belpolitikában koránt­sem örvendett akkora népszerű­ségnek és elismertségnek, mint külföldön. A múlt emberét látták benne. 1992. március 28-án a Szlovák Szociáldemokrata Párt elnökévé választották. A párt Dubcek pártelnökségét nagy ér­demnek tartotta, s mind emberi­leg, mind a pártot tekintve meg­rázta a szeptember 1-jei súlyos baleset. Vladár Tamás Kérdőjelek Jelcin 0-pontja „A nulla megoldás látszik a leglogikusabbnak” — véli Borisz Jelcin is. Az orosz elnök Magyarországra indulása előtt ezt a szovjet csapatkivonásokra vonatkozó pénzügyi problémák ren­dezéséről mondta. De nem ez látszik-e a legreálisabb megoldás­nak a magyar-orosz viszony egészére? S nemcsak azért, mert Oroszországnak most az átlagosnál is több a baja, számunkra pe­dig újra mind világosabb, hogy keleti határainknál ezentúl sem ér véget a világ. Mi legyen a történelemmel? Sorsunk úgy alakult, hogy mióta írott emlékek tanúskodnak a múltunkról, mindig találkoztunk oroszokkal. A múlt században és ebben a században a legsűrűb­ben, vitathatóan vegyes előjelekkel. Most mindent felejteni kelle­ne itt is, ott is ? Az is történelmi tanulság, hogy a történelmet soha nem lehet elfelejteni: a tanulságokat kell újra és újra végiggon­dolni. A magyar-orosz kapcsolatoknak most új fordulója kezdőd­het. Ezt számíthatjuk az utolsó szovjet tábornok Volgájának tá­vozásától Záhonynál, attól, amikor Antall miniszterelnök új szerződést írt alá a Kremlben. Számolhatjuk a Szovjetunió meg­szűnésétől, de akár Jelcin elnök Magyarországra érkezésének órájától is. A lényeg számunkra, hogy Oroszország ezentúl is nagy ország, s itt van a közelünkben. Mindkettőnknek fontos, hogy most kölcsönösen nagy szükségünk van egymásra gazdasá­gilag, politikailag, még morálisan is. Ez részben kifejezhető ugyan dollárokban, de lehet, hogy mégsem ez lesz a legfonto­sabb? Mennyit ér például egy közös magyar-orosz kezdeménye­zés az ENSZ-ben a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről? A 0 nemcsak fagypont: itt kezdődik az olvadás is. (FEB) Fiatalodott a Kongresszus az USA-ban Közelről ismerik a választók gondjait Az amerikai Kongresszus megfiatalodott, s ez valószínűleg segíteni fogja Bili Clinton elnö­köt programjának végrehajtásá­ban. 121 új szenátor és képviselő kezdi meg munkáját az új Kong­resszusban. 50 esztendő óta nem ment végbe ekkora változás a szenátorok és a képviselők sorá­ban. A 11 új szenátor közül 5 fia­talabb a 46 éves Clintonnál. Ez kétségkívül megfiatalítja a testü­letet, amelynek legtöbb tagja 60 évesnél idősebb. Még jelentősebb a változás a képviselőházban. A 110 új kép­viselő átlagos életkora 44 év, s a legfiatalabb köztük Cleo Fields demokrata párti képviselő Loui- sianából. Foglalkozás tekinteté­ben nincs nagyobb eltérés a régi és az új kongresszusi tagok kö­zött — jelenti Washingtonból az AFP francia hírügynökség. Az újoncok legtöbbje jogász, és har­madrészük már részt vett a poli­tikában, főként helyi szinten. A szakértők elemzése szerint a most megválasztott szenátorok és képviselők két síkon is támo­gatni fogják Clintont. Egyrészt: közelebbről ismerik a választók gondjait elődeiknél. A demokra­ta pártiak ugyanazoknak a té­máknak a jegyében vívták meg választási kampányukat, mint az elnök: a gazdaság fellendítése, a munkahelyek védelme, és az egészségügy reformja. Másrészt: mivel még nem is­merik közelről a washingtoni po­litikai élet mechanizmusát, két­ségkívül a Fehér Ház mögé sora­koznak fel szoros szavazások ese­tén, s ilyen szoros szavazások minden bizonnyal lesznek. Az a tény, hogy mind a szenátus, mind a képviselőház demokrata párti többséggel rendelkezik, nem je­lenti azt, hogy elkerülhetők lesz­nek a konfliktusok az elnök és a kongresszus között. Vic Fazio, a demokrata párti parlamenti kampánybizottság elnöke egy nyilatkozatában úgy vélte, hogy Clinton szükség esetén meg fog­ja feszíteni izmait a kongresszus­sal szemben. „Bizonyosra ve­szem — mondotta egy sajtóérte­kezleten -: az elnök hatalmát és személyiségének erejét be fogja vetni, hogy maga mögé állítson minél több törvényhozót, ha szükség lesz rá. Ez olyasmi, amit őszintén szólva nem tapasztal­tunk Lyndon Johnson óta.” Gyilkosság a főtéren Ismét olyan bűncselekmény történt Szicíliában, amely összefüg­gésbe hozható a maffiával. Hétfőn reggel a szicíliai Belmonte főterén meggyilkolták a város egykori polgármesterét, akit 1983-ban azért mozdítottak el hivatalá­ból, mert a maffiával való együttműködés gyanújába került. A 44 éves Salvatore La Rosa és testőre egy gépkocsiban ült, amikor a Palermo közelében levő kisváros főterén ismeretlenek tüzet nyitot­tak rájuk. Mindkettőjüket arcukon találták a halálos lövések.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents