Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-07-08 / 263. szám
HÍRLAP, 1992. november 7—8., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN II. aA^ofuymm kaiamdo^Mok Bolgár konyha Levesek Csorba Hozzávalók: 500 g birkahús, 200 g vegyes zöldség, 1 dl olaj, 50 g rizs, só, bors, menta, 2 dl joghurt. A kis kockákra vágott húst és a zöldséget az olajban megpároljuk, s amikor már majdnem puha, hozzáadjuk a rizst, fűszereket, felöntjük egy liter vízzel, és puhára főzzük. A levesestálban keverjük el a joghurttal. Fokhagymaleves Hozzávalók: 5 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál olaj, 1 kávéskanál pirospaprika, só, petrezselyemzöld, 50 g levestészta. Az igen finomra vágott fokhagymát egy fél percre forró olajba dobjuk. A tűzről levéve belekeverjük a paprikát, s azonnal felengedjük vízzel, megsózzuk, meghintjük petrezselyemzölddel, s ha forr, belefőzzük a tésztát. Uborkaleves hidegen Hozzávalók: 3 dl joghurt, egy fél liter tej, 1 pohár fehérbor, 1 hagyma, 500 g uborka, egy fél citrom, fokhagyma, só, bors, egy kávéskanál cukor. A joghurtot a tejjel és a borral jól elkeverjük, belereszeljük a hagymát, hozzáadjuk a sóval szétnyomott fokhagymát, a citrom levét, egy kevés cukrot és a borsot. Az uborkát megmossuk, de nem hámozzuk. Levágunk 12 vékony szeletet, azt tálaláskor a leves tetejére tesszük, a többit káposztareszelőn a levesbe reszeljük. Jól lehűtve fogyasztjuk. Vipava leves Hozzávalók: 250 g savanyú káposzta, 200 g száraz fehérbab, 200 g burgonya, 300 g füstölt hús, 1 dl tejföl, fokhagyma, 4 szem szegfűbors. Az előző este beáztatott babot és a füstölt húst együtt feltesszük főni. Ha a bab puha, szitán áttörjük, és a levébe beletesszük az apróra vágott káposztát. Tovább főzzük, ha a káposzta félpuha, belerakjuk a kockára vágott burgonyát, a sóval szétnyomott fokhagymát és a szegfűborsot. Puhára főzzük, a levesestálban keverjük hozzá a tejfölt. Saláták Párolt savanyú káposzta Hozzávalók: 500 g savanyú káposzta, 2 hagyma, 80 g olaj, bors, egy evőkanál cukor. Az olajban megpároljuk a hagymát, megszórjuk a cukorral, hozzáadjuk az apróra vágott káposztát, és kevergetve addig pároljuk, míg a káposzta egy kissé meg nem bámult. Ízesítjük borssal, ha szükséges, sóval, felöntjük egy kevés vízzel, vagy ha van, káposztalével, és puhára főzzük. Sopszka saláta Hozzávalók: 6 zöldpaprika, 6 paradicsom, 1 uborka, 2 lila hagyma, só, bors, kapor, olaj, ecet, 100 g kaszkavál (juhsajt). Karikára vágjuk a megtisztított paprikát, a hámozott paradicsomot, a hagymát, és hámozat- lanul finomra gyaluljuk az uborkát. Összevegyítjük, és leöntjük az olajos, ecetes, sóval, borssal ízesített salátalével. A tetejére kaszkavált reszelünk, és meghintjük kaporral. Előételek Znaimi pástétom Hozzávalók: 500 g tehéntúró, 2 dl tejszín, 150 g ementáli sajt, 2 ecetes uborka, 1 hagyma, só, bors, paprika. A tehéntúrót áttörjük, elkeverjük a tejszínnel, a reszelt sajttal és a reszelt uborkával. Hozzáadjuk a finomra reszelt hagymát, és sóval, borssal, paprikával fűszerezzük. Különösen barna kenyérre kenve kitűnő. Húsétel Bolgár pörkölt Hozzávalók: 600 g birkahús, 50 g zsír, 300 g hagyma, 500 g burgonya, 300 g paradicsom, 4 paprika, só, pirospaprika, 1 kávéskanál cukor, zellerlevél. A zsírban egy kissé átsütjük a darabokra vágott húst, rátesszük a karikára vágott hagymát, a pirospaprikát, feleresztjük vízzel, és félpuhára főzzük. Ekkor adjuk hozzá a karikára vágott paprikát, a paradicsomot, a burgonyát és a cérnával összekötött zellerleveleket. Időnként rázo- gatva puhára főzzük, ha szükséges, főzés közben öntünk hozzá még vizet vagy húslevest. Tálalás előtt a zellerlevelet eldobjuk, és a pörkölt levét a cukorral ízesítjük. „Rabszolgasors” Egy fiatal anya hosszú, szomorú levele. Miután még a gyanújától is retteg, hogy a családja ráismer, kénytelen vagyok tömören válaszolni: ha tűrni nem tud tovább — és megbékélni sem —, akkor okosan próbáljon meg „kilépni” ebből az ördögi körből. A „rabszolgasorsra” jutott feleségek embertelen sorsát ne vállalja, mert egészségileg is tönkremegy. A módját nem írom le, mivel tényleg attól tartok, hogy több kárt teszek, mint hasznot. Tehát „megoldást” javaslok, és nem azt, hogy véget vessen az életének, amint azt pengeti. Ez ugyanis egyáltalán nem megoldás, arról már nem is beszélve, hogy a gyermekei számára ez különösen nagy csapás, mondhatni tragédia lenne... „Nagyapa” Ez esetben is az a helyzet, mint az iménti levélben: félelem! Ilyenkor oly nehéz válaszolnom, mert gúzsban a kezem. A lényeget azért elmondom: a gyereket az édesanyjától még a legoda- adóbb „nagyapai” szeretet sem választhatja el! Kivéve, ha erre a hivatalos, törvényes eljárás adott. Ez esetben erről szó sincs. Nem az a lényeg, hogy Önnek mi jó, és mi lenne a legjobb megoldás, hanem az, hogy mi a gyerek érdeke... A szülők akarata nélkül a nagyapa semmit ne tegyen, még akkor sem, ha úgy érzi, hogy beleszakad a szíve. Egyelőre ki-ki hordozza a maga keresztjét, később majd kiforogja magát az idő... „Társnemkereső” Ez — kérem szépen — az én jeligém! Kedves, népes társkereső táboromban az utóbbi időben akadt egy-két olyan úr, illetve hölgy, akik aranyosak, bájosak, szerencséjük is volt, tálcán küldtük nekik — legalábbis ez a véleményem — az alkalmasabbnál alkalmasabb partnereket, ám irigylésre méltó helyzetükkel nem éltek, pontosabban: visszaéltek! Akadt, aki már nem kevesebb, mint 11 címet kapott, abból nyolcnak még csak nem is válaszolt, elannyira, hogy a partnerek már-már azt is kétségoe vonták, hogy egyáltalán létezik-e ez a személy... Nos, válogatni — ha lehetősége van — mindenkinek szíve joga, de a tisztesség azért úgy kívánná, hogy ha már valaki írt, azt legalább kétsornyi válaszra méltassuk! Nincs igazam? Bármilyen hihetetlen egyesek számára, a társkeresés nem társasjáték, nagyon is komoly dolog, sőt, gyakran megoldást hozóan eredményes is! Erre vonatkozóan példákkal szolgálhatnék! „Szexbomba” Ha megengeded, Tominak szólítalak! Leveledből ítélve megjártad a szexbomba lánnyal, mert — a látszat ellenére — nem fekszik leveled. Hogy minek tartalak? Egy kicsit beképzeltnek és a szerelemben zöldfülűnek! Hogy mikor fekszik le egy rendes lány egy fiúval? Ugyanis ezt kérdezed... Nos. akkor, ha szereti! És ha meggyőződött róla, hogy a fiú is szereti őt, és egyebet is akar... Már persze, a „rendesebbje”. Hogy nem ilyenekhez szoktál? Most ilyenre akadtál, így aztán az a javaslatom, hogy „horgonyozz le” mellette, Tomi... Uránus Tisztelt Ügyfeleink! Hirdetéseiket feladhatják EGERBEN: a Barkóczy u. 7, sz. alatt 8-16 óráig, GYÖNGYÖSÖN: a Rózsa u. 1. sz. alatt, HATVANBAN: a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján, valamint a megye összes takarékszövetkezetében és postahivatalában. „Leszerelni, de okosan!” Kemény támadás a Jelcin — Bush alku ellen Egy orosz repülőtábornok a közelmúltban ismét kemény támadást intézett Jelcin kapkodó és túlzottan engedékeny leszerelési politikája ellen. Borisz Szurikov, aki a moszkvai sajtóban megjelent írását lényegében az orosz Legfelsőbb Tanácshoz címezte, nem akárki: az első SALT-tárgyalásokon a szovjet küldöttség tanácsadója volt, majd pedig esztendőkön keresztül szakértőként szerepelt a genfi leszerelési tárgyalásokon. Ez év június 17-én Borisz Jelcin Washingtonban keretmegállapodást írt alá George Bush amerikai elnökkel a két hatalom hadászati támadó fegyverrendszereinek drasztikus csökkentéséről. Szurikov vezérőrnagy felszólította a Legfelsőbb Tanácsot: ne ratifikálja az orosz félre nézve megalázó és gazdaságilag is megalapozatlan keretegyezményt. Valamivel több mint egy éve, 1991. július 31-én az Egyesült Államok és a Szovjetunió, mint „magas szerződő felek”, kicserélték az adatokat hadászati fegyvereikről. A szovjet fél arról tájékoztatta partnerét, hogy 1398 interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkezik, ebből 321 helyváltoztató indítóállású. Nyolc típusról van szó, ezek közül három — az RSZ-10-es, az RSZ-12-es és az RSZ-12M-es változat — egy robbanótöltetű, a többi öt több robbanótöltetet képes egymástól függetlenül, különböző célokba eljuttatni. Az RSZ-20-as, amelyet Nyugaton SS-18-asnak emlegetnek, 11 ezer kilométer hatótávolságú és tíz robbanótöltettel szerelhető, ugyanúgy, mint az RSZ-22-es (nyugati elnevezése SS-24-es), amelynek hatótávolsága „mindössze” 10 ezer kilométer. A szovjet szárazföldi hadászati rakéták 6212 nukleáris robbanótöltetéhez járult 62 hadászati tengeralattjáró 940 ballisztikus rakétáján 2804 atom-robbanótöltet van. E hadászati tengeralattjárók jelenleg az orosz Északi Flotta és a Csendesóceáni Flotta között oszlanak meg 38:24 arányban. Az egykori szovjet hadászati légierő 162, hangsebességnél lassúbb nehézbombázóval rendelkezett, továbbá néhány tucat, hangsebességnél gyorsabb interkontinentális TU- 160-assal. Közel száz szovjet nehézbombázón helyeztek el „levegő-föld” osztályú, atom-robbanótöltetű manőverező robotrepülőgépeket. A szovjet 2500 hadászati cél- bajuttató eszközzel és 10.271 nukleáris robbanótöltettel szemben az Egyesült Államok egy évvel ezelőtt 2222 hordozóeszközről és 10.371 robbanótöltetről adott számot. Az 50 MX típusú interkontinentális rakétát 10-10 robbanótöltettel, a 450 Minute- man-2-est két-két, az 500 Minu- teman-3-ast három-három robbanótöltettel szerelték. Az amerikai hadászati potenciál 54,5 százalékát a haditengerészet testesítette és testesíti meg, rakétáin 5760 robbanótöl- tettel. Szurikov tábornok cikkében utal a híres-hírhedt „McNamara kritériumra.” (Amint az ismert, McNamara hadügyminiszter volt John Kennedy csapatában.) Eszerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok nem hasznosíthat egy atomháborúban egymással szemben 400-nál több megatonnás nagyságrendű robbanótöltetet, mert ez már szétzilálja a további hadviselés összes feltételét. Ma az amerikai és az orosz fél ennek tízszeresével rendelkezik. Tehát indokolt a lényeges csökkentés, de a Jelcin — Bush alkuban „semmi ujjonganivaló sincs” — legalábbis Moszkva szemszögéből. Borisz Szurikov ezt a címet adja cikkének: „Leszerelni, de okosan!” Emlékeztet rá, hogy a volt Szovjetunió hadászati támadófegyvereinek csak 81 százaléka van Oroszország területén, 104 nehézrakéta Kazahsztánban van, egyelőre moszkvai felügyelet alatt, a helyváltoztató interkontinentális rakéták Fehéroroszországban róják az utakat, de 176 silóban telepített hadászati rakétára és 43 nehézbombázóra úgy látszik, az ukránok ráteszik a kezüket. A washingtoni keretmegállapodás szerint 2003-ig a nukleáris hadászati robbanótöltetek száma „mindösszesen” 21 ezerről 6-7 ezerre csökkenne, de a csökkentés első és második szakaszában Moszkva 450, illetve 500 egységgel több robbanótöltetről mondana le, mint tíz Egyesült Államok. Az amerikaiak megőrzik 18 Trident tengeralattjárójukat, lenyűgöző elsőcsapás-mérő kapacitással, míg az oroszoknak csak hat hasonló „Tájfun”-ja maradna. Ráadásul fennáll az a veszély, hogy az orosz hadászati tengeralattjárók zöme pénzügyi okok miatt az évszázad végére leragad a támaszpontokon, és elveszti se- bezhetetlenségét. Míg Oroszország lemondott a TU-160-as és TU-95-ös hadászati bombázók gyártásáról, az Egyesült Államok bizonyára hadrendbe állít 15-20 B-2-es „lopakodó” hadászati bombázót. Jelcin végül a washingtoni alkunál egyszerűen megfeledkezett a légi indítású manőverező robotrepülőgépekről, amelyek vonalán ismét csak nyomasztó az amerikai fölény. Borisz Szurikov másfelől megállapítja, hogy Oroszország nem rendelkezik azokkal a technikai eszközökkel, amelyekkel egy évtized leforgása alatt felszámolhatná jelenlegi hadászati fegyvertárának 70 százalékát. Következésképpen átmeneti megoldásokban kell gondolkodni. Mindenekelőtt szóba jön az amerikai és az orosz támadó hadászati potenciál ellenőrizhető alacsonyabb harckészültségi fokba helyezése, egy olyan szovjet javaslat, amelyet mind a diplomaták, mind a katonák feledésbe mentettek. Ennek lényege, hogy két vagy több fél meghatározott számú rakétáját a nukleáris robbanótöltetektől elkülönítve raktároznak és őriznek. Van egy kanadai elképzelés, amely szerint a leszerelt, de korszerűsített óriás tengeralattjárókat az Északi-Jeges-tengeren olajszállításra lehetne használni, esetleg orosz, amerikai, kanadai vegyes személyzettel. Áz atomhajtóműves tengeralattjárók ugyanezekben a térségekben energiaszolgáltatásra is alkalmasak lennének. Van mód a hadászati nehézbombázók polgári hasznosítására is. Az orosz repülőtábornok következtetése: a júniusi washingtoni keretmegállapodást a Legfelsőbb Tanácsnak nem szabad ratifikálnia, mert az nem felel meg az egyenlő biztonság elvének, és gazdasági értelemben sem elfogadható Oroszország számára. Sürgősen orosz-amerikai szakértői tárgyalásokat kell kezdeni egy olyan pótjegyzőkönyv kidolgozására, amely mindkét fél biztonsági igényeinek megfelelne, és maximális gazdasági hatásfokkal szabályozná az egész konverziót a hadászati támadó fegyverrendszerek vonalán. Semmilyen körülmények között nem ismételhető meg az a durva hiba, amelyet a közel 1900 szovjet közepes hatótávolságú és harcászati-hadműveleti rakéta egyezményes felszámolásánál vétettek... Akkor ugyanis a rakéták 90 százalékát egyszerűen felrobbantották, a többit pedig céltalanul és gazdaságilag értelmetlenül „ellövöldözték”, miközben az országot minden eddiginél súlyosabb válság fojtogatja. Mindennap bekopogunk Önhöz!
