Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-07-08 / 263. szám
(5. oldal) EGERBEN: KÖZ- ÉS MAGÁNÜGYEK A KÉPVISELŐK ELŐTT HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. NOVEMBER 7-8. SZOMBAT-VASÁRNAP MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 263. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Teljes körű tüzelő- és építőanyag- megrendelés felvétele MAKLÁRON Zsóka vegyeskereskedésben, Széchenyi üt 22. Bedolgozzuk a karácsonyt Az idén nem lesz nagy változás az ünnepek miatt a munka- és munkaszüneti napok menetében az év végén. December 24., csütörtök — a karácsony első napja — munkaszüneti nap, ennek fejében azonban munkanap lesz december 19., szombat. Más változás nincs, hiszen december 31. csütörtökre esik, így természetesen munkanap. Január 1. péntek szabadnap, és ezután még egy hétvége, szombat-vasárnap áll rendelkezésre az ünnepek fáradalmainak kipihenésére. Az iskolákban a téli szünet december 19-től január 3-ig tart, ezenkívül azonban az iskolák saját hatáskörükben tarthatnak további szüneteket, például síszünetet is. (MTI) Csökkenő adósságállomány Az idén kevesebb hitelt vett fel az ország, mint amennyit törlesztett. Többek között ennek eredményeként jelentősen csökkent a nettó adósságállomány — tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Elmondotta, hogy a múlt év végén a nettó adósságállomány 14,8 milliárd dollárt tett ki, s jelenleg 13 milliárd dollárkörül alakul. Időközben a Magyar Nemzeti Bank tartalékai a múlt évi 4 milliárd dollárról 5 milliárd dollárra emelkedtek. Mindez azzal magyarázható, hogy a külkereskedelemben, az idegenforgalomban többlet alakult ki, a működőtőke-beáramlás továbbra is jelentős. Világbanki kölcsön Világbanki kölcsönt kíván igénybe venni a kormány az egészségügyi szolgáltatások és a menedzsment, valamint a társadalombiztosítás reformját elősegítő programok megvalósításához. Az összesen 220 millió dolláros, 15 év futamidejű hitel visz- szafizetésére az éves hiteltörlesztési kötelezettség mértékéig garanciát vállal. Szlovéniai látogatás Jeszenszky Géza külügyminiszter Dmitrij Rupel szlovén külügyminiszter meghívására tegnap egynapos munkalátogatásra Szlovéniába utazott. A magyar diplomácia vezetője aláírta a magyar-szlovén kisebbségi egyezményt, és Szlovénia ez alkalommal csatlakozik a magyar- ukrán-horvát kisebbségi nyilatkozathoz. Jeszenszky Géza a Magyar Demokrata Fórum elnöksége képviseletében részt vett a Szlovén Demokrata Szövetség konvencióján is. Meghosszabbított autóvásárlási akció A Porsche Hungária egy héttel meghosszabbította a Volkswagen, az Audi, a Seat és a Skoda márkára országosan adott 7 százalékos engedményes vásárlási lehetőséget — tájékoztatta közleményében az MTI-t a Porsche Hungária. Az akció november 14-ig tart. Szigetközi veszélyhelyzet A kormány megállapította, hogy akut ökológiai veszélyhelyzet alakult ki a Szigetközben. Ezért jóváhagyta, hogy megkezdődjön a kárenyhítést célzó legsürgősebb intézkedések előkészítése. „Ő kereste a legtöbbet” • r Mi állhat egy elbocsátás hátterében? Lumpen elemek gyakorta mondogatják úgy egymásnak, mint becsületes munkásoknak: dolgozz keveset, nem ér baleset! Ezzel a kijelentéssel derék magyar nem érthet egyet, ezt neki vissza kell utasítania, mondván, nem elég, hogy alkalmas a demoralizálásra, hanem ráadásul még csak nem is igaz. Pedig lehet, hogy az, és ez azóta tűnik úgy, amióta egyszer bejött a szerkesztőségbe Bernáth József, és azt mondta: a múlt héten elbocsátottak a munkahelyemről, most nem tudom, mitévő legyek. Bernáth József az Egri Cipőipari Szövetkezetnél dolgozott, ő volt az üzemfenntartási osztály- vezető. — Nagyon furcsának tartom ezt az eljárást — meséli Bernáth —, több dolog miatt is. Leginkább azonban azért, mert rólam lehetett tudni, hogy november 27-én, az elnökválasztáson engem is^ jelölni kívánnak néhá- nyan. Én lettem volna a mostani elnök egyedüli ellenfele, s legalábbis furcsa, hogy éppen ilyenkor dob ki, ráadásul úgy, hogy a felmondási idő éppen két nappal a választás előtt jár le. — Szó sincs ilyesmiről, nem tudtam, hogy indulni akar — nyilatkozza már néhány nappal később szobájában Kovács Ferenc, a szövetkezet elnöke. — Ilyen alapon senkinek nem lehetne felmondani, hiszen minden dol§ ozó szövetkezeti tag is, s így ármilyen tisztségre megválasztható. De hadd mondjam el, hogy rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, régebben évekkel előre megvolt a munkánk, most jó, ha tudjuk, két hónappal később mit csinálunk. Ebben a szituációban nem nehéz bírálni a vezetést, ahogy azt Bernáth is tette, hiszen ő a kákán is csomót keres. — Még szeptember végén az egyik közgyűlésen bíráltam a gazdasági vezetést — tudjuk meg ezt az elbocsátott osztályvezetőtől. — Hárman tettünk egy módosító beadványt, s szóvá tettem azt is, hogy a szövetkezet eladósodásáról nem tájékoztattak bennünket időben. Feltették a kérdést, hogy ki szavaz javaslatunkra, s úgy a teremben lévők felének a keze emelkedett a magasba. Az elnök erre magabiztosan jelentette ki: láthatóan a többség elvetette. Holott még szavazatszámláló bizottság sem volt. (Folytatás a 3. oldalon) 1995-től Megszűnik a személyi szám használata A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, illetve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény az Európa Tanács szabályozási alapelveire épül — hangzott el a Belügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján. Zsuffa István helyettes köz- igazgatási államtitkár a szabályozás lényeges elemeiről szólva rámutatott: hogy a célhozkötött- ség elvének megfelelően a jövőben csak olyan adat kérhető mindenkitől, amit a törvény megenged. Hasonlóképpen rögzítették azt is, hogy az egyes szervek csak annyi adatot használhatnak fel a polgárokról, amennyi feltétlenül szükséges adott feladatuk elvégzéséhez. Lényeges eleme a törvénynek, hogy jelentősen korlátozza, illetve 1995-től teljesen megszünteti a mai személyi szám használatának lehetőségét. Számos jogi és technikai korlát állításával a jogszabály szinte a minimálisra szűkíti a lehetőségét annak, hogy az adatokhoz illetéktelenek hozzáférjenek, illetve hogy az adatok megsemmisüljenek. Emellett jogilag biztosított a nyilvántartás kontrollja, és titoksértés esetén a jogorvoslat lehetősége is. Ez utóbbi megőrzésén végső soron az Országgyűlésnek alárendelt adatvédelmi biztos őrködik majd. Az átalakuló nyilvántartás olyan személyi és lakcímadatokat tartalmaz, amelyeket elsősorban a polgárok adnak meg. Az adatok új szemléletű felhasználása során a polgár nem kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe. Nyugdíjazási „halasztás” A kormány újabb egyeztetést kér a társadalombiztosítás módosítását kezdeményező törvénytervezetről, amely a nyugdíjazással kapcsolatos rendelkezéseket készül megváltoztatni. A tervezet átdolgozása során a népjóléti tárca irányadónak fogadta el a szakszervezetek indítványát. Ennek alapján jövőre nem, hanem csak 1994-től lépnének életbe a nyugdíjazási módosítások. Futnak a pénzük után Pillanatkép Hatvan kereskedelméről Telik az idő, múlik a vásár! Közeledvén az év vége, éppen emiatt váltottunk szót a napokban Pádár Sándorral, a hatvani önkormányzat városüzemeltetési irodájának munkatársával, kíváncsian arra, hogy mi jellemezte a Zagyva-parti város idei esztendejének kereskedelmét. — Elsősorban arról szólok, hogy szerkezetében jelentős az átalakulás a privatizáció következményeként. Illetve azt j elenti, hogy csaknem 500 üzletünk 70 százalékban magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok tulajdonába került. Ennek feltétlen előnye, hogy sokrétűvé vált az üzletek profilja, beleértve az élelmiszer- és az iparcikk-szakmát is. Ilyenformán az átrendeződésnek már napjainkban több előnyét élvezi a helyi, illetve városkörnyéki lakosság — mondotta Pádár Sándor. — Egyébként jól illusztrálja ezt a naponta tapasztalható példa, miszerint egy-egy azonos termékfélét az egyik üzletben drágábban, míg a másikban lényegesen olcsóbban vehetnek meg a vásárlók. És ide sorolhatók a napi közszükségleti cikkek éppúgy, mint a tartós fogyasztási vagy ruházati termékek. Megtudtuk beszélgetésünk során, hogy a hatvani peremkerületekben szintén egyre több üzlet nyitására vállalkoznak magánszemélyek. De figyelni kell ugyanakkor arra a folyamatra is, hogy bár gyakori egy-egy üzlet megnyitása, ez mihamar záráshoz vezet. (Folytatás a 3. oldalon) Felavatták Noszvajon a II. világháborúban elesett katonák tiszteletére állított kopjafát. Az avatóbeszédet dr. Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára mondta. A szónok tiszteletre méltónak nevezte a noszvajiakat, amiért egyúttal a meghalt zsidó családok emlékének is adóztak. A világégésben áldozatul esett helybelieknek emléket állító ünnepség végén a hősi halált halt katonákra egy-egy szál szegfűvel emlékeztek meg, majd a hozzátartozók helyezték el koszorúikat a kopjafánál. (Fotó: Gál Gábor) Göncz Árpád levele Antall Józsefhez A köztársasági elnöknek a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez intézett leveléből idézünk: „ 1994 márciusában Magyarországon választás lesz. Többek között ezért is szükséges az, hogy a rádió és a televízió teljeskörűen és valósághűen tükrözze a társadalomban meglévő véleményeket, és elfogulatlanul tájékoztasson a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, tényekről. A közszolgálati rádió és a televízió tehát nem a kormánykoalícióé és nem az ellenzéki pártoké, hanem a nemzeté. Az alkotmány feladatommá teszi a demokratikus jogok — köztük a sajtószabadságjoga — feletti őrködést. Ezért mindig arra törekedtem, hogy a szabad véleménynyilvánításnak, a közérdekű adatok megismerésének és terjesztésének joga maradéktalanul érvényesüljön. Ennek jogilag részletesen szabályozott szervezeti megoldása a médiatörvény alapján jöhet létre, e törvény elfogadása pedig a közeljövőben várható. A jelenlegi helyzet megoldására a rádió és a televízió elnökeinek és alelnökeinek felmentése, illetve kinevezése tárgyában a Miniszter- elnök Ürral — az 1990. évi LVII. törvény szerinti eljárás elemeit egyszeri politikai kompromisszummal kiegészítve — megállapodásra jutottunk. Megállapodásunk úgy szólt, hogy a) a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jelenlegi elnökeit és alelnökeit egy időben mentjük fel, b) a felmentés és az új vezetők kinevezése egy időben történik, és c) a Miniszterelnök Űr a médiatörvény előtt csak akkor terjeszti elő a felmentésre és kinevezésre irányuló javaslatát, ha az elnök- és alelnök-jdőlteket az Országgyűlés illetékes bizottsága tagjainak kétharmada támogatja. Sajnálattal értesültem, hogy Miniszterelnök Ür nem a megállapodásunk szerint kíván eljárni a rádió és a televízió jelenlegi elnökeinek és alelnökeinek felmentése ügyében.”... Csődhelyzet a tsz-eknél Október végéig a tsz-ek 23 százaléka, 333 termelőszövetkezet jelentett csődöt. Ezzel az adattal a szaktárcánál cáfolták a csőddömpingről elterjedt híreket, amelyek mintegy 700 szövetkezet csődjéről szóltak. A hitelezőkkel a csődhelyzetbe jutott gazdaságok nagyobb részében — 198-nál — is megegyezésjött létre, és csak 75 gazdaságnál kezdeményeztek tényleges felszámolást. Különösen kedvezőtlen a csődhelyzet két megyében, Bor- sod-Abaúj-Zemplénben, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben. Borsodban 107 tsz-ből 52 áll csődeljárás alatt. Szabolcsban 135 szövetkezetből 45-ben indult csődeljárás, míg 33 esetben nem sikerült egyezségre jutni. A csődegyezségeknél a társadalombiztosítás és az APEH változtatott korábbi merev álláspontján, s jelenleg már ezek a szervezetek is hajlanak a megegyezésre. Legtürelmetlenebbek a kisvállalkozók, akik szeretnének mielőbb pénzükhöz jutni. (MTI) A kormány jóváhagyta a listát Egyházak: visszakapott ingatlanok A kormányülés belpolitikai témáit ismertetve Juhász Judit szóvivő tegnap bejelentette: a kabinet áttekintette és jóváhagyta azt a listát, amely az idén felekezeti tulajdonba visszaadandó volt egyházi ingatlanokat tartalmazza. Azokat az ingatlanokat, amelyeket 1948 után ellenszolgáltatás nélkül vettek állami tulajdonba, és a törvény életbelépésekor is állami tulajdonban voltak, az egyházak visszaigényelhetik. Eddig 13 egyház nyújtotta be igényét, összesen 6180 ingatlanra. Ébből a katolikus egyház több mint 3000, a református mintegy 2500, az evangélikus pedig 450 épületet kíván tulajdonába venni. A felekezetek elsősorban a hitélethez szükséges, valamint oktatási, szociális gondozási és más karitatív tevékenységgel ösz- szefüggő épületek tulajdonjogát kérik vissza. Az idén 124 ingatlan visszaadását hagyta jóvá a kabinet. A katolikus egyház 48, a református 52, az evangélikus egyház 16, a zsidó hitközségek 3, a román ortodox egyház pedig 2 épületet vehet birtokba, míg a budapesti görögkeleti, a baptista és a metodista egyház 1-1 ingatlan tulajdonjogát kapja meg. (MTI)
