Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-06 / 262. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA — HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. november 6., péntek A térkép az emberi elme egyik legcsodálatosabb terméke. Segítségével ismeretlen világokat barangolhatunk be, képet alkothatunk messzi vidékek arculatáról, tájairól, az emberről, aki lakja, műveli azokat. A térkép története az egyik legérdekesebb tudomány- és művelődéstörténeti tanulmányok egyike. Ki tudná megmondani, hol és mikor rajzolták az első térképet? Annyi bizonyos, hogy amíg ember lesz a Földön, térképek is lesznek. A XIX. századi magyar katonai és polgári térképkészítés kiemelkedő alakja volt Tóth Ágoston. A tudós katonatiszt 180 esztendeje született. Élete, működése jórészt az 1848/49-es szabadságharc és az azt követő elnyomatás, majd a kiegyezés korára esett. Soproni sírjának koordinátáit tiszteletből meghatározták A térképészet jelesei közé tartozott Izig-vérig katona volt. Mégis tudós ezredesként ismerte meg az ország, a világ, aki különleges dolgokkal, így a térképkészítéssel foglalkozott. Október 28-án volt száznyolcvan éve, hogy a Somogy megyei Marcaliban született Tóth Ágoston. Édesapja, Tóth József slz Eszterházy család uradalmi ügyésze volt. Édesanyja, Kőszeghi-Mártony Johanna gondos családi nevelésben részesítette fiát. Kora ifjúságát a barokk városban, Sopronban töltötte, ott járt gimnáziumba is. Később a bécsi akadémián tanult tovább. 1831-ben — mint zászlós tiszt — a 34. számú Ben- cz.úr-gyalogezredhez került. Három evvel később dandár segédtiszt lett, majd Bécsbe, a gránátos osztályhoz helyezték át. 1840- ben a táborkarhoz vezényelték. Két év múltán katonai terepfelvételre Hont megyébe küldték, majd Csehországban térképezett. Polihisztor nagybátyjától, Kőszeghi-Mártony Károly hadmérnök alezeredestől — a sűrített levegős légzőkészülék feltalálójától — a brixeni erődépítésnél már megismerte a színvonalas ábrázolást, amelyet 1846-ban a pétervári felmérésnél úttörőként alkalmazott térképen. Az 1848/49-es szabadság- harcban Bem József tábornok oldalán zászlóaljparancsnok, a kolozsvári és a besztercei katonai körzet parancsnoka volt. Rövid ideig a 4. számú hadtest parancsnoka, végül pedig a legnagyobb tábori seregben Vetter altábornagy vezérkari főnöke lett. Bátorságának és kiváló hadvezetési képességének tulajdonítják például a magyarok dési és hegyesi győzelmét. Ez utóbbinál Jellasics seregét sikerült megtörnie. 1849 augusztusában, a világosi fegyverletétel után kötél általi halálra ítélték. Ezt később tizennyolc évi várfogságra módosítot- tak. Olmützben hadmérnök test- véröccsével raboskodott, ahol közel száz sorstársának, így Römer Flórisnak, Könyves-Tóth Mihálynak, Kossuth Sándornak a képmását festette meg. 1858 augusztusában amnesztiával szabadult, és a nagycenki Széchenyi-uradalomban gazdatisztként helyezkedett el. Azután Zalában vármegyei mérnök, majd a keszthelyi tanintézet tanára lett. Ott mintagazdaságot szervezett. A kiegyezés évében, 1867. június 29-től az akkori Közmunka és Közlekedési Minisztériumban főmérnök, majd a helyszínrajzi — topográfiai — osztály igazgatója. Európai tanulmányúton ismerte meg a legnevezetesebb térképészeti intézeteket és azok szakvezetőit. Osztályát — amely a Honvéd Térképészeti Intézet elődje volt — a bécsi katonaföldrajzi intézet színvonalára kívánta fejleszteni. A térképezés akkori helyzetét és történetét könyvben foglalta össze, amelyet A helyszínrajz és földképkészítés történelme, elmélete és jelen állása címmel 1869-ben adtak ki Budapesten. Ez a mű a külföldi munkák sorában is a legelső tudomány- és technikatörténeti összefoglaló volt. Ennek elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta 1871-ben. Időközben az általa felállított osztálytól több nevezetes térkép, dombormű került ki, amelyeket Tóth Ágoston ismeretterjesztő előadásain szemléltető anyagként is felhasznált. Javaslatára a Ludovika Akadémia megnyitása előtt a budapesti tudományegyetemen katonai tanfolyamot indítottak. Azon hadászatot, hadművészet-történetet, tereptant és térképolvasást, valamint hadszervezést oktatott. Dombortérképei az amszterdami és a bécsi kiállításokon elismerő dijat, érmet, diplomát nyertek, es érdeklődött irántuk a londoni Királyi Tudományos Akadémia térképbizottsága is. Az „Európai Fokmérés” gyűlésein a magyar kormány első és egyetlen képviselője volt. Az akkor szerveződött együttműködést előadással, szakkönyv kiadásával propagálta. Elkészítette Európa első asztrogeodéziai térképét, amelyet az 1871 -es földtani kongresszuson szétosztott a legilletekesebb szakemberek között. Akadémiai székfoglalójában — 1871. május 17-én — nyilvános felhívást tett Hunfalvy János akadémikus egyetemi tanárhoz egy földrajzi társulat létrehozására. Később Vámbéry Árminnal, a hírneves néprajztudóssal egyetemben e társulat elnökévé választották. Tóth Ágoston előadást tartott a földtani társulatnál, a Magyar Mérnök Egyesületnél. Tagja volt a Magyar Természettudományi Társulatnak, a Zala Megyei Gazdasági Egyesületnek, az antwerpeni belga földtani társulatnak. Történeti és földtani tanulmányt írt Francia- ország határairól, amelyet az Akadémiának is bemutatott. Ez viszont — pénz hiányában — nem jelent meg. 1872-ben Hollán Ernő altábornagy, akadémikus ajánlására a hadtudományi szakon a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották Tóth Ágostont. Hajlott korára való tekintettel két evvel később, 1884 őszén nyugállományba vonult, és Gmundenben, majd az idős katonatisztek városában, Grazban telepedett le. Ott ért véget 1889. július 9-én — 77 esztendős korában — mozgalmas, tevékeny élete. Sopronban helyezték örök nyugalomra. Sírjának koordinátait tiszteletből meghatározták, és bekapcsolták az országos geodéziai hálózatba. 1890. január 27-én a már említett Hollán Ernő emlékbeszédet tartott róla a Tudományos Akadémián. Tóth Ágoston tervei csak az Osztrák- Magyar Monarchia széthullásakor valósultak meg, de nemes törekvései nem múltak el nyomtalanul. Emlékét a térképésztiszteket is összetartó MTÉSZ Geodéziai és Kartográfiai Egyesület Tóth Ágoston-klubja, valamint a Magyar Honvédség Tóth Ágoston Térképészeti Intézete ápolja. Főbb tudományos munkái közül kiemelkedik az 1870-ben Budapesten kiadott Az európai nemzetközi fokmérés című mű. 1871-ben Budán jelent meg a Jelentés az európai nemzetközi ge- ographiai gyűlésről. Két táblával tette közzé a fővárosban 1872- ben A földképkészítés jelen állása, amint képviselve volt az antwerpeni kiállításon című művét. 1875-ben pedig Budapesten látott napvilágot Az alsó Duna, Új Palánkától a Vaskapuig. Tóth Ágoston naplót hagyott hátra, amelyet Hollán Emo felhasznált a róla készített és az Akadémián elmondott beszédében. (mentusz) Európai összefogással 1870-ben Pesten a Magyar Tudományos Akadémia megjelentette Tóth Ágostonnak Az európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó geodétái munkálatok című dolgozatát. Ezt a szerző az Akadémia 1869. július 12-én tartott ülésén olvasta fel. Az általa térképpel illusztrált tanulmányban történetileg felvázolta azt az európai összefogást, amelyet a szaktudósok tettek a kontinens geodéziai munkálatainak elvégzéséért. Ennek külön érdekessége volt az akkori Oroszország délköri Í okmérése. Erre vonatkozóan a övetkezőket írta: „Ennek első eszméje már a múlt században támadt. Azon idő tájban, midőn a Föld alakja és a fokmérések a párizsi akadémiát foglalkoztatták, de Lisle, a szentpétervári csillagászati akadémia csillagásza a főváros kedvező délkörét fokmérési célokra ajánld. 1737-ben Kronstadt és Péterhof között a jégen alapvonalat is mért, és ezt 1739-ben a közel lévő pontokkal összeköttetésbe hozta. De csak idáig terjedt a munkája, és a terv feledésbe ment. 1816-ban két akadémikus, Tenner és Stuve ugyanegy időben, egymástól függetlenül, felkarolták az eszmét, amely pártolásra is talált. Tenner táborkari ezredes, aki Wilna-gouverne- ment háromszögelésével volt megbízva, már 1817-ben megkezdte a fokmérést, amelyhez Struve, dorpati tanár a szükséges előkészületek miatt csak 1821- ben csatlakozhatott...” „Magyarhon fiaiból sem hiányzik a tehetség. 99 A Magyar Helyszínrajzi Intézet megszervezésének ürügyén Tóth Ágoston 1868-ban tanulmányt írt, amelyben a következőket olvashatjuk: „Magyarország érdeke és becsülete követeli, miszerint helyszínrajzi, geológiai és meteorológiai intézete legyen. A magyar topográfiai intézet hivatása nemcsak az, hogy eredeti felvételeket teljesítsen, s azokat különféle földabroszokra feldolgozza, hanem hogy mindenféle más kartográfiai munkát teljesítsen... Azért ne csak arra szorítkozzék, hogy egyoldalúan a katonát vagy mérnököt elégítse ki, hanem igyekezzék a privát embernek is jól használható, olcsó földabroszokat nyújtani, és főképpen iskolák számára olcsó, könnyen elérhető és szemet nem rontó geográfiai földabroszokat készíteni. Ne legyünk kárhoztatva az idegen, a külföld munkálatait csodálni, hanem miután magunkat Európa művelt államai sorába számítjuk, foglaljuk el a minket megillető méltó helyünket, vegyünk tevékenyen részt a tudományos munkálatokban, és mutassuk meg, hogy magyarhon fiaiból sem hiányzik sem a tehetség és képesség, sem az akarat és buzgó- ság...” „Az ember csak egy szakmára vesse magát...” Tóth Ágoston értekezést írt A földképkészítés jelen állása, amint az képviselve volt az antwerpeni kiállításon címmel. 1872-ben jelent meg Pesten. Ébben tapasztalatait összefoglalva, felhívást intézett kora tudóstársadalmához: „A munkamegosztás jelen korszakában... a tudományok oly kiterjedést nyertek, hogy egynek is alig lehet egész körét átkarolni. Ki egyszerre többre kiterjeszti figyelmét, az az alaposságot veszélyezteti. Az ember csak egy szakmára vesse magát, éspedig egész erejével, hogy abban tökéletességre vigye. Amint a külföldön több tudós közös erővel egy tárgy vizsgálatára egyesül, két költő egy színművet ír, úgy nálunk is szövetkezzék a földtani búvár, a geo- graph, a statisztikus, a helyszínrajzoló és a meteorológus, hogy vállat vetve, egymást támogassák és kiegészítsék, s egyenkint és közösen azon egy cél felé törekedjenek, amely abban tetőz, hogy hazánkban minden tudomány művelésre és terjesztésre talál...” Élelmiszer nagyker Intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, üzemi és diákkonyhák, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: kristálycukor, rizs, liszt, száraz- tészták, konzervek, üdítők, stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tel/fax: 18-326 Nyitva: 8-17-ig, szombat 8-12-ig, vasárnap szünnap. .. H0LGER ITT NYER! v=/ A Heves Megyei Vízmű Vállalat Egri Üzemegysége értesíti a tisztelt fogyasztókat, hogy 1992. november 1-jén megkezdte az üzemeltetésében lévő lakossági fővízmérők leolvasását. Kéri azokat a fogyasztókat, akiknek főmérőjét november 30-ig nem olvasták le, a következő telefonszámon jelezzék: (36) 313-633/191 vagy 112-es mellék. ^SOHusqvama km i Ti i 11 — SZAKÜZLET Eger, Barkóczy u. 15. Svéd gyártmányú Jonsered és Husqvarna fűrészgépeket kínálunk. Csak nálunk részletre is vásárolható! I év garancia, utána díjtalan javítás Nyitva: H-P 8-17 Szó 8-12 óráig ‘ Ügynöki-üzletkötőig munkára (nem főállásban) szokatlanul magas jutalékért munkatársakat keresünk. Megbeszélés jelentkezés: 1992. november 7. (szombat) délelőtt 9 órakor HATVAN, Jereván presszó (Grassalkovich u. 11.) 1992. november 7. (szombat) délelőtt 11 órakor GYÖNGYÖS, Mátra Szálló társalgó (Mátyás király u. 2.) 1992. november 7. (szombat) délután 14 órakor EGER, Márka presszó (Széchenyi u. 9.) /IMPER Kínálatunkból: IC 5128 TV IC 5128 TXT IC 6330 TV IC 6728 TV JUr&KT j&swr jÁsetr IMOKIA vásár! 41.900 46.900 61.900 51.900 Amíg a készlet tart! Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: (37) 12-085 Eger, Dobó tér 1. Tel.: (36) 316-352 ... ahol az árak megrázóan jók. Kereskedelmi Kft. a Gyöngyösön, decemberben nyíló 400 m2 alapterületű \. ILLATSZER-KOZMETIKA és HÁZTARTÁSI VEGYICIKK- DISZKONTJÁBA — boltvezetőt — boltvezető-helyettest és — eladókat KERES. A boltvezetői és boltvezető-helyettesi munkakörben az alkalmazás feltétele: — szakirányú kereskedelmi és középiskolai végzettség — kereskedelemben eltöltött vezetői gyakorlat Eladói munkakörben az alkalmazás feltétele: — kereskedelmi szakképesítés Az írásos jelentkezéseket — rövid szakmai önéletrajzzal — „ÓTA’’" jeligére Győr, Pf. 159. számra kérjük küldeni ^ november 12-ig. ^ Kft.-nk keres kiskereskedelmi üzletkötőket az ország területén egy (világmárka) fogyasztásicikk-család értékesítésére. SOK MUNKA — MAGAS KERESETI LEHETŐSÉG! Feltétel: középiskolai végzettség, 25-40 éves életkor, gépkocsi, telefon (nem kizáró), jó megjelenés és tárgyalókészség. Jelentkezni lehet levélben, lehetőleg telefonszámmal és rövid önéletrajzzal az alábbi címen: 6101 Kiskunfélegyháza Pf.: 134.
