Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-05 / 261. szám

HÍRLAP, 1992. november 5., csütörtök 7. Figyelő Panaszosok Mekkája Átvert utasok, becsapott vásárlók Folyamatosan emelkedik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­séghez érkező panaszok száma. Radó Károly, a Fogyasztóvédel­mi Főfelügyelőség ügyfélszolgá­lati irodájának tanácsosa az utóbbi időben főleg a külföldi társasutazásokkal kapcsolatos panaszokkal foglalkozik. — Utolsó pillanatban lemon­dott programok, a beígértnél rosszabb szállodai besorolás mi­att háborognak a legtöbben, és szinte mindegyikük ragaszkodik a kártérítéshez. Viszont a kelet­kezett kár nagyságát polgári pe­res eljárással a bíróság állapíthat­ja meg. Az elmarasztaló határo­zatok birtokában sem biztos, hogy a panaszos megkapja a kár­térítést, mert időközben az iroda tönkrement, vagy csődöt jelen­tett. Ideje, hogy megszigorítsák az utazási irodák működési felté­teleit! Tudomásom szerint 1500- ról máris 500 alá csökkent a szá­muk. — Általában mire panaszkod­nak a vásárlók? — A tartós használatra rendelt termékekre, amelyeket azelőtt tartós fogyasztási cikkeknek hív­tunk. Nemcsak a nevük válto­zott, hanem a jótállásukkal kap­csolatosjogszabály is. Méghozzá a vásárlók előnyére: sokan nem tudják, hogy 1991. szeptember 15. óta bővült a két év jótállási idővel rendelkező termékek szá­ma. Például a bojlerekhez, a be­tonkeverőkhöz, a motoros ka­pákhoz, a fűnyírókhoz is 24 hó­napos jótállás jár, függetlenül at­tól, hogy némelyik gyártó vagy kereskedő cég a tájékoztató la­pon 12 hónapot tüntet fel. — Mi a véleménye arról az áru- kapcsolásról, amikora Kermi ál­tal is cserére ítélt cipő helyett a ve­vő nem pénzt, hanem az adott ke­reskedelmi vállalat üzleteiben beváltható vásárlási utalványt kap? — Teljesen szabálytalan, hi­szen a rendeletek szerint vissza kell adni a pénzt. Hallgatva az emberek panaszait, az a vélemé­nyem, hogy sajnos a többségük még mindig nincs tisztában joga­ival. A megvásárolt termékek, a kifizetett szolgáltatások minősé­gét mindig és mindenütt nem el­lenőrizheti valamilyen állam- igazgatási szerv... A piacgazda­ságra való átállással kapcsolatos gyors meggazdagodás reményé­ben többen lettek vállalkozók, de azt már elfelejtették vagy nem tanulták meg, hogy a leghatáso­sabb reklám a jó minőség. Előbb-utóbb kénytelenek lesz­nek saját kárukon megtanulni. (Ferenczy) Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Kik választ­hatják meg a kárpótlás módját? Mostanában egyre többen fordulnak a területileg illetékes kárpótlási hivatalokhoz taná­csért: kik és miként választhat­ják meg, hogy a törvényben elő­írt lehetőségek közül a kárpótlás melyik módját kérjék? A törvény paragrafusai szerint a választás joga mindazokat megilleti, akiket 1989. október 23. előtt ítéltek el, és akiknél az 1992. június 2. előtti törvényes­ségi óvás vagy perfelűjítás során megállapították a kártalanítási vagy visszatérítési jogosultságot. Ezekben az esetekben a sérelmet szenvedettek maguk dönthetik el, hogy a büntetőeljárási tör­vény szerint kártalanítást, illetve visszatérítést kérik, vagy a har­madik kárpótlási törvény szelle­mében szeretnének elégtételt kapni: kárpótlási jegyet, vagy életjáradékot kívánnak-e? A döntésről az e célra rend­szeresített nyomtatványon kell értesíteniük az illetékes szerve­ket. Kissé más a helyzet azoknak az esetében, akik ugyan 1989. október 23. előtt szenvedték el a kritikus sérelmet, de ügyükben csak 1992. július 2. után állapí­totta meg a fellebbviteli bíróság a kárpótlási jogosultságot. Ezek a személyek — illetve örököseik — az élet elvesztése, a szabadságelvonás, vagy más va­gyoni sérelem után kizárólag a harmadik kárpótlási törvény előírásai szerint formálhatnak jogot jussukra — az életjáradékra vagy a kárpótlási jegyre. (újvári) Vállalkozni pedig szükséges Franciásan vagy angolosan? Talán sokan gondolkodnak úgy, hogy a szabó az szabó, és kész. Nem is sejtik, hogy a fran­cia szabászat vagy az angol úri szabóság között micsoda kü­lönbség van a ruha vonalvezeté­se vagy kidolgozottsága szem­pontjából. Nem is beszélve a konfekcióról. Mindhárom for­mának megvan a maga jellegze­tessége és szerepe is. Miközben ballagtam a negye­dik emeletre, hogy ott megtalál­jam Dudás Istvánnét, ezek a gon­dolatok jártak az eszemben. — Mondja, kérem, maga mi­lyen szabó? —- törtem rá a kér­déssel, mire ő meglepődött. — Hogy érti ezt? — kérdezett vissza. — Ja, persze, persze! Az csak természetes, hogy jó neve van a szakmában, ezt jelzi a kuncsaft­köre is. Nem is így kérdeztem, ha­nem arra voltam kíváncsi, hogy francia vagy angol szabászatot követ? — Mind a kettőt. A rokonok­nak készítek angol szabású öl­tönyt, zakót, de a női szövetkosz­tüm is angol módra készülhet. — Mi a lényeges különbség az angol és a francia szabóság kö­zött? — Nagyon sok. A francia az könnyed, laza, mondhatnám úgy is: játékosabb a vonalvezetésé­ben. De nehogy azt gondolja va­laki, hogy egy ilyen könnyed for­májú ruhát olyan egyszerű meg­csinálni. Sokszor igen sok időt és fáradságot vesz igénybe. — És az angol? — Az olyan komoly. Ha nem értik félre: merev vonalú. Vász­nat ragasztanak bele, hogy tartsa a formáját. Valamikor lószőrből készült szitát használtak a vona­lak kialakításához. De a napja­ink modern zakója már lezse- rebb. — Ahogy hallgatom a szavait, az a vélemény alakul ki bennem, hogy szereti a szakmáját. így van? — Igen. Annyira így van, hogy szívesen elmegyek egy-egy eskü­vői szertartásra, ha a hölgyek egy részének én varrtam meg a toa­lettjét. Örülök, ha jól sikerültek. — Soha nem fordult még elő, hogy valami nem úgy sikerül, ahogyan azt szerette volna? — Dehogynem. Az ilyesmi természetes velejárója a szakmá­nak. Hiszen megtörténhet, hogy a próbán minden rendben volt, de két héttel később már megvál­tozott a hölgy formája, vagy az anyag is másként viselkedik hor­dás közben, mint a szabászaszta­lon vagy a próbán. — A szakmunkás-bizonyít­vány elnyerésétől kezdve ezt a m esters éget folytatja ? — Nem. Voltak kitérőim. Sok­felé dolgoztam, de a szabóság­hoz hűtlen nem lettem. A roko­noknak, a családnak mindig én varrtam meg a ruhákat. Ez arra is jó volt, hogy nem estem ki a gya­korlatból. — Mióta önálló szabó? — Néhány évvel ezelőtt vál­tottam ki az ipart. Azóta itthon dolgozom. Segédem nincs, csak egy kislány jár hozzám néha-né­ha, aki konfekción dolgozott, és csak a részfeladatokra kellett ügyelnie. Arra kért, hogy a ren­delt szabóság „titkaiba” vezes­sem be. Ő nem fizet ezért sem­mit, én nem kérek tőle semmit. — Meddig folytatja még a szakmát? — Az én helyzetem eléggé sa­játságos. Már beadtam a nyugdí­jaztatásom iránti kérelmet né­hány hónappal ezelőtt, de még a döntés nem született meg. Az igényjogosultságom megvan. Ha most nem dolgoznék, nem tu­dom, miből élne meg a csalá­dom. Még van egy kislányom, aki gimnáziumba jár. A fiam már önálló, meg is nősült. A szabósá­got azonban akkor sem hagyom abba, ha nyugdíjas leszek, mert mellékfoglalkozásban szeretném csinálni, amíg bírom. Egy kicsit elámultam az utób­bi mondatokon. Ahogy rápillan­tottam a csinos, karcsú és fürge mozgású asszonyra, sehogy sem tudtam feltételezni róla, hogy az első nyugdíjszelvényt váija már. — Túl sok szabadideje nem le­het, ez a munkájával és hírnevé­vel együtt jár. De ha van, mit csi­nál olyankor? — Szívesen járok hangverse­nyekre, kiállításokra, színházi előadásokra. Rendszeresen tor­nászom is. De ha más nincs, ki­nézek az ablakon, és gyönyörkö­döm abban a képben, amit elém rajzol a Sár-hegy és a Mátra vo­nulata. Én nagyon szeretek Gyöngyösnek ezen a részén lak­ni. Megtanultam megbecsülni az élet apró örömeit. G. Molnár Ferenc Bor-körkép: lehangoló jelen, ígéretes távlatok Csődben és csőd szélén a borászat 40 százaléka — kiút: szerkezetátalakítás, minőségi termelés A hét szűk esztendőt már „le­töltötte” a hajdan szebb napokat megélt magyar borászat: terme­lése a nyolcvanas évek közepe óta csökken, s a tavalyi 4,6 millióval szemben az idén várhatóan 4 millió hektoliter lesz a termés. A készletek pedig a múlt évi 3,7 millió hektóról 3,5 millióra apadtak. Tóth Sándorral, a Föld­művelésügyi Minisztérium ag­rárpolitikai főosztályának veze­tőjével a kritikus helyzet hátteré­ről, a gondok enyhítésének lehe­tőségeiről beszélgettünk. A szakember véleménye sze­rint a kollektivizálás roppant ká­rokat okozott a magyar borászat­nak, szétverte a magas színvona­lú hegyközség-rendszert. Évti­zedeken át nem volt követel­mény a jó minőség, zömmel olyat termeltek, aminek a Szov­jetunión kívül másutt nemigen volt piaca. — Jelenleg is az egyik legna­gyobb probléma, hogy a szőlőte­rületeknek csupán 40 százalékán termelnek jó minőségű boralap­anyagot — ezért nincs 1 millió hektó borunknak piaca. A ter­melők súlyos értékesítési nehéz­ségekkel küszködnek. Tizen­nyolc borászati nagyüzem a puszta létéért harcol: a borgaz­daságok nem vásárolnak fel sző­lőt, mert a bankok nem adnak hi­telt, vagy csak nagyon magas ka­matterhekkel. — Egyik legsikeresebb szövet­kezetünk vezetője pl. a szüret előtt eladta borkészletét, és még további 40.000 hektót el tudott volna adni. Az üzletkötéshez — likviditási gondjai áthidalására — 60 millió forintot akart fölven­ni az egyik jónevű banktól. Meg is kapta volna, ha... vállalja, hogy ráterhelik a jelzálogot az ő va­gyontárgyára, és vállalja a 40 százalékos kamatot. — Nem egyedi eset, hogy megalakulnak az új típusú szö­vetkezetek egy-egy falura ala­pozva; 6-8000 ember szeretne családi birtokot alapítani. Ám ha a 30-40 százalékos kamatok mellett hitelt vesznek föl mond­juk szőlő vásárlására, akkor a szinte biztos csődnek néznek elé­be! — Hány szövetkezet jelentett csődöt eddig? — A helyzetet jól érzékelteti, hogy a borászati kapacitások mintegy 40 százaléka vagy már csődben, vagy a csőd szélén van, további 15 százalék pedig közel áll hozzá. S nemcsak az előbb említett okok, hanem olyan hite­lek miatt is, amelyeknek jelentős részét a bankok valószínűleg so­hasem fogják visszakapni. — A'60-70-es években az üze­mek megkapták az állótőkét; a forgótőkét azonban a bankoknál helyezte el az állam. Ez addig rendben is volt, míg alacsony volt a kamat. Az infláció azonban a kamatot megemelte, és a pince- gazdaságoknak többmilliárdos adósságuk keletkezett. A nagy­üzemek jelentős része előreme­nekült: újabb kapacitásokat léte­sített. Ma pedig itt állnak a pin­cegazdaságok a többmilliárdos adóssággal, magas kamatköltsé­gekkel — azaz visszafizethetetlen adóssággal —, s munkahelyeket szüntetnek meg, tönkremennek. — Szavaiból úgy tűnik, hogy nincs esély a talpraállásra — A kilátások mérlegelésekor tudni kell, hogy a nyugati piaco­kon — a vázolt rendkívül nehéz körülmények ellenére is — meg­kétszereztük borforgalmunkat, és 70 százalékkal növeltük fajla­gos árainkat. Az idei 670.000 hektoliteres export mellett to­vábbi 2-400.000 hektóra lenne piac, ha a termelők a legjobb mi­nőségű szőlőfajtákból verseny- képes minőségi bort állítanának elő. — A lehetősépek realizálásá­hoz a földművelési tárca azzal is hozzá kíván járulni, hogy olyan jogi feltételeket teremt, amelyek megfelelnek az Európai Közös­ség normáinak. Fontos tenniva­lónak tekintjük a tulajdonszer­kezet átalakítását is. Úgy véljük, tavaszra a szőlőterületek 98 szá­zaléka tulajdonosra talál! Kardi­nális kérdés a pincebirtoklás; je­lenleg a pincék mintegy 35 szá­zaléka van magán-, 15-20 száza­léka pedig tsz-tulajdonban. Bí­zunk abban, hogy nem vadpriva­tizáció, hanem pinceszövetkeze­tek létrejötte jellemzi majd az át­alakulás folyamatát — s ha a többséget a termeléssel is foglal­kozó pincegazdaságok képvise­lik, akkor véget érhet az ágazat „hét szűk esztendeje”. (FEB) Út Európához Egy nyelvtanárnő vállalkozása Elekes Juditot bizonyára sok gyöngyösi olvasó ismeri. A jó szervezőkészség, segítő szándék és lelkesedés — az utóbbit sajnos egyre kevesebben tudhatjuk ma­gunkénak — mind Judit erényei­hez tartoznak. Azon pedagógu­sok egyike, aki minden lehetősé­get megragadva, próbálja a nyelvoktatást a kor igényeihez igazodva, a legmagasabb szak­mai szintnek megfelelően szer­vezni. Több évig németet tanított a városi TIT-nél, mígnem két éve elhatározta, hogy nyelviskolát szervez. — Mi buzdította erre a lépésre? — kérdezem a Perfect nyelvisko­la tanárnőjét. — A fővárosban már sok nyelviskola működik, vidéken még alig-alig. Úgy gondoltuk az alapító Róza Tiborral, hogy olyan nyelviskolát hívunk életre, ahol a nyelvi oktatás kicsit má- sabb, mint az eddigiek voltak. A technikai részét Tibor vállalta, ami nem látványos ugyan, de nélküle nem lenne működőké­pes az oktatás, a szervezést pedig jómagam. — Milyen pluszt nyújtanak a hallgatóknak? — Úgy gondoljuk, a régi stílu­sú nyelvtanítás korszaka lejárt. Még mindig sok az archaikus nyelvezetű tankönyv, melyek szókészlete nem tart lépést a fej­lődéssel. A nagycsoportos okta­tás már a múlté. Eredményt elér­ni csak 5-10 fővel lehet. Nálunk a csoportok egymásra épülnek. Harmincórás kurzusokat szerve­zünk. Automatikusan lehet ma­gasabb kategóriába lépni. Az alapoktól egészen a nyelvvizsgá­kig figyelemmel lehet kísérni és építgetni hallgatóink nyelvtudá­sát. Új lehetőségként vállaljuk külföldiek magyar nyelvű tanítá­sát. Jelenleg két osztrák állam­polgár tanul nálunk. — Milyen nyelveket taníta­nak? .. — A két alapnyelvből, német­ből és angolból indítottunk cso­portokat. Minden kurzuskez­désnél meghirdetjük a franciát is, de nincs jelentkező. Tanáraink több nyelvből is készen állnak az oktatásra, ha igény lesz más eu­rópai nyelvre is. A tanárok meg­bízásos rendszerben működnek. A jó felkészültségüknek, lelkese­désüknek köszönhető az itt folyó munka sikere. — Milyen az érdeklődés a Per­fect nyelviskola iránt? — Jelenleg 70 fővel foglalko­zunk felnőttoktatás keretében. Általában 40-50 fő a visszatérő hallgató. Őket anyagilag is moti­váljuk. Minden visszatérő 5 szá­zalék kedvezményt kap a tandíj­ból. Ezenkívül tavalytól nincs óradijemelés. — Milyen a hallgatói összeté­tel? — Napjainkban egyre többen érzik a nyelvtudás hiányát. Ezért a szakmunkástól a kétdiplomás mérnökig szinte mindenki jelen van. Szeptembertől vállaltuk egy munkanélküli csoport átképzé­sénél a német, illetve angol nyelvtanítást. — Mennyire sikeresek a nyelv­vizsgák, hiszen ekkor tükröződik legjobban munkájuk eredménye. — Az új nyelvvizsgarendszer tanár és diák számára is nehéz feladat. Több felkészülést kíván. Minden nyelvvizsgaciklusba je­lentkezik tőlünk hallgató. Az alapfokú vizsgáknál szinte 100 százalékos a siker. A középfokú­nál első próbálkozásra 50 száza­lék teljesíti a követelményeket. Úgy gondolom, a számok önma­gukért, beszélnek. — Égy tudom, nemcsak gyön­gyösiek látogatják a foglalkozá­sokat. — Több hallgatónk van Gyön­gyös vonzáskörzetéből is. Tavaly már Mátraszentimrén volt kihe­lyezett tagozatunk. Szintén fel­nőtteknek, és német nyelvből. — Terveik közt szerepel-e a hallgatói létszám bővítése? — Lehetőségünk lenne rá, de mindenképpen meg akarjuk őrizni a kiscsoportos formát. Legfőbb célunk pedig a színvo­nal megtartása, és ebből még anyagi előnyök miatt sem enge­dünk. — Végezetül egy kérdés. Mivel foglalkozik a legszívesebben sza­badidejében? — Nagyon szeretek utazni. Kedvenc országom Ausztria, ahol mindig szívesen töltöm sza­badságom. Az utazás mellett ter­mészetesen a nyelvoktatás sem maradhat el. — További sok tanítványt és ugyanilyen lelkesedést kívánok munkájukhoz! Szabó Márta A TUBO épületgépészeti ajánlata Ma már a csövek sem olyanok, mint régen Forradalmian új ajánla­tunkban nincs szó arról, hogy négyszögesítettük volna a csöveket. Az újdonság az alap­anyagban és az ebből adódó sze­relhetőségben van. Az ALPH A- CAN-rendszerrel jó, ha még az építkezés előtt számolunk, de gondot a meglévő rendszer cse­réje sem okoz. Alkalmazhatóak hideg-meleg vízhálózathoz, fű­tőtest- és padlófűtéshez. A sze­relés egyszerű és gyors, nem igé­nyel szaktudást. Nincs szükség menetvágásra, hegesztésre, for­rasztásra. Csupán egyetlen spe­ciális szerszám nélkülözhetetlen, s ezt a TUBO Kft. kölcsönzi a vá­sárlóinak. A rendszer takarékos, mert a hajlékony csövek tetsző­legesen vezethetőek. Élettarta­ma minimum 50 év, tűri a nyo­mást, az ütést, nem korrodáló­dik. A cső belseje nem vízköve- sedik, csendes, nem vezeti az áramot. Ahol folyamatosan nagy mennyiségű forró víz (nagyüzemi konyhák), vegyi anyagok, lúgok, savak el­vezetésére kell számítani, ajánl­juk POLIPROPILÉN lefolyó­csöveinket és -idomainkat. A ha­gyományos műanyag csöveknél magasabb hőt bírnak ki, vegy- szerállóak, élettartamuk hosz- szabb. Kedvező áron kínálunk hideg és meleg vizes órá­kat (1480 Ft + ÁFA / 1700 Ft + ÁFA). Óráink ponto­sak, hitelesítettek, függőleges és vízszintes helyzetbe egyaránt be- építhetőek. Garázs, úszómedence elé műanyag lábrácsot ajánlunk. 1/2 méteres elemekből tetszőleges méret ki­alakítható. Előnye, hogy nem tö­rik, nem rozsdásodik. Háromhe­tes előrendelésre drapp és szürke színben, több mintában rendel­hető. Termékeinket közvetlenül a TUBO Kft.-nél is megvásárol­hatja, vagy a területi viszontel­adóinknál. Információval, tájé­koztatóval állunk az Önök ren­delkezésére: TUBO Kft. 1143 Budapest, Hungária krt. 113. T.: 252- 1446, 252-3283 Fax; 252- 3577. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents