Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-04 / 260. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. november 4., szerda A Frankfurter Allgemeine Zeitung Bősről A kompromisszum politikai öngyilkosság? A mesterséges csatornába ömlő Duna-víz szintjének emelkedése arányában nő a feszültség Pozsony és Budapest között. A mindkét országban feltüzelt nacionalista hangulat miatt kétsé- ges, hogy a tisztán szakmai megfontolások felülkerekedhetnek- e a presztízs-szempontokon, amelyekkel a bősi erőműrendszert felruházták. A kompromisz- szumos készség jelenleg mind Budapesten, mind Pozsonyban egyenlő lenne a politikai öngyilkossággal — írta tegnapi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap tudósítója, Berthold Kohler inkább a (cseh)szlovák fél álláspontját ismertette, többek között az olyan mondatokkal, mint: „a nagyberuházás károssága a környezetre nem olyan vitathatatlan, mint amennyire azt Budapest és nemzetközi környezetvédelmi szervezetek el akarják hitetni”. Pozsonyban „az ügyes magyar antipropaganda” számlájára írják azokat az állításokat, hogy gátszakadás következhet be, s órák alatt tízezrek pusztulnának el. Szlovákiában ügy sejtik továbbá, hogy a magyarok ökológiai érveket felvonultató ellenállása mögött más A vita tárgya... motívumok rejlenek: „az egyre hangosabbá váló magyar nacionalisták kijelentései, az például, hogy a helyenként házmagassá- gű csatorna a „Felvidéket” (azaz a mai Szlovákiát) elvágja az anyaországtól, hogy a csehek által 1918-ban „annektált” Felső- Magyarország ismét szabad lenne, vagy hogy Pozsony katonai konfliktus esetén „nem lenne tartható”, a szlovák fővárosban még inkább növelik a küszöbön álló függetlenség miatt amúgy sem csekély idegességet” — írta a (Fotó: Szántó György) Frankfurter Allgemeine Zeitung, s utalt azokra a szlovák állításokra, Meciar kijelentéseire is, hogy Magyarország kétségbe vonhatja a trianoni határt. A Bősből keltezett tudósítás megszólaltatta Julius Bindert, a beruházás legfőbb védelmezőjét, aki szerint „a Duna itt beteg, megmentésének egyetlen útja: Gabcikovo”. Kohler cikkét is a beruházásba beleőszült Binder szavaival zárta: az eredeti tájat visszaállítani „éppoly lehetetlenség, mint engem húszévessé visz- szafiatalítani”. Meciar: A hisztéria indokolatlan...” „Magyarország az összes szomszédjával közös államhatárt kétségbe vonja. A közép-európai feszültség egyetlen oxa az a törekvés, amelly az államhatárokat a nyelvhatarok szerint akarja megváltoztatni” — nyilatkozta a tegnapi Prácának adott interjújában Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök. „Mi az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvei szerint készek vagyunk tárgyalni Magyar- országgal, de nem azért függetlenítjük magunkat a Cseh Köztársaságtól, hogy elveszítsük a Budapesttel szembeni függetlenségünket” — folytatta Meciar, majd együttműködést és jószomszédi kapcsolatokat szorgalmazva hozzátette: „készek vagyunk a széles körű kompromisszumokra, mert pozitív eredményt akarunk elérni, de a tárgyalásokhoz partnerre van szükségünk.” A Prácának adott interjúban a szlovák kormányfő úgy vélekedett, hogy Magyarország a vízlépcsőről szóló szerződés egyoldalú felmondását megelőzően, már í989-től szüneteltette az 1977-es szerződésből eredő kötelezettségek teljesítését. „Nem tárgyal, nem ismerteti az okokat, csupán tájékoztat saját döntéseiről. Ezzel Magyarország a számunkra jogilag megbízhatatlan partner. Attól tartunk, hogy az új szerződések is hasonló sorsra jutnának.” Meciar a bősi erőműről szólva elmondta, hogy annak energetikai szerepe is van. Befejezése után lehetségessé válik a Jaslovs- ké Bohunice-i atomerőmű problematikus blokkjának kiiktatása, de annak fejében más energiapótló forrásra van szüksége Szlovákiának. „Ezt pedig honnét vesszük, ha egyszer Ausztria az atomerőmű, Magyarország pedig a bősi vízi erőmű ellen tiltakozik” — tette fel a kérdést. „A Duna elterelése körül keltett hisztéria indokolatlan. A bősi csatorna üzemeltetéséhez a Duna vizének öt százaléka is elef endő. A többi az eredeti mederen folyik le, de a csatornán áthaladó vízmennyiség is visszakerül a Dunába. A szlovákok egyetlen liternyi vizet sem tartottak vissza a magyarok elől” — jelentette ki. Meciar elmondta, hogy Csehszlovákia eddig 30 milliard koronát áldozott a bősi erőműre, és az első kára a nagymarosi munkák leállításából származott. Emlékeztetett arra, hogy már a tavalyi budapesti látogatásakor felvetette a kártérítés kérdését, de a magyar fél erről nem kíván tárgyalni. Kijelentette, hogy a közelmúltban lezajlott magyarországi útján is ajánlatot tett: Csehszlovákia lemond a pótmegoldásról és anyagi kártérítési igényéről, ha lehetséges a vízlépcsőt az eredeti tervek szerint felépíteni. „Ez korántsem szűkmarkú ajánlat, kiváltképpen, ha azt is fif yelembe vesszük, hogy a károk 0 milliárd forintra rúgnak. A végén azt javasoltuk, hogy minden munkát leállítunk, es megválj uk a Közös Piac nemzetközi bizottságának döntését, ha Magyarország megtéríti a napi néhány milliót kitevő késedelmi károkat. Ilyen értelemben annak ellenére is tárgyaltunk, hogy ezt nem hoztuk nyilvánosságra. Elsőként javasoltuk, hogy vigyük a vitát a Hágai Nemzetközi Bíróság elé. Csakhogy Hágától mi az egyoldalú visszalépés és a kártérítés kérdésében várnánk a döntést, míg Magyarország a munkák teljes leállítását akarja elérni. Ezért is kértük az EK döntését, ezért nem mentünk bíróság elé” — mondta a pozsonyi Prácának Vladimir Meciar. Nincs szó a határok megváltoztatásáról Entz Géza és Katona Tamás magyar államtitkárokkal készített interjút közölt a lengyel Zycie Warszawy című lap. Az újságíró a környező országokkal kialakult viszony, a határkérdés és a nemzetiségi problémák iránt érdeklődött. Entz Géza hangsúlyozta, hogy a magyaroknak nincsenek területi követeléseik, nem kívánják a határok megváltoztatását, de a nemzetiségi kérdés nem határkérdés. Katona Tamás kijelentette: az úgynevezett magyar veszélyről szoló szónoklatok „politikai manipulációk”, és úgy vélte, hogy a valóságban a szomszédos országok politikusai sem hisznek egy ilyen veszély realitásában. „Jól tudjuk, hogy nemzeti szempontból a közép-európai határok semmiképp sem tekinthetők igazságosnak. Azonban minden kísérlet megváltoztatásukra ugyanarra az eredményre vezetne: százezrek, ha nem miihók kerülnének nemzeti vagy etnikai kisebbségi helyzetbe. Mi nem akarjuk a határokat ide-oda helyezgetni, maradjanak, ahol vannak — de átjárhatóvá kell tenni őket” — mondotta Katona. Felbukkanhatnak ugyan felelőtlen, szélsőséges hangok, például a történelmi határok visszaállításának követelése, de ennek nincs, és nem is lesz parlamenti képviselete. Kényszerhajvágás Saját kezűleg vágta le két rockegyüttes tagjainak hosszú haját a minap Mohamad Rah- mad, Malajzia tájékoztatásügyi minisztere. A Search és a Wing nevű csoport egy-egy tagja járult a miniszteri ollo ala, és hajuk le- hulltával érvényét vesztette fellépési tilalmuk is: a két együttes ismét szerepelhet a rádióban és a tévében. Az állami televízió reggeli híradója élőben közvetítette a miniszter különös hivatali tevékenységét. Rahmat miniszter a tévének adott nyilatkozatában a DPA szerint hangsúlyozta: a hosszú hajú rockénekesek kedvezőtlen hatást gyakorolnak az ifjú rajongókra. Baltikumi csapatkivonás Washingtoni csalódottság Csalódottságát fejezte ki az Egyesült Államok a Baltikumban állomásozó orosz csapatok kivonásának leállítása miatt, és emlékeztetett arra, hogy a Moszkvának felajánlott amerikai gazdasági segely függ a kivonás ütemétől. — Csalódottsággal töltött el bennünket, hogy felfüggesztették a három balti államban, Litvániában, Lettországban és Észtországban állomásozó orosz katonaság kivonását — jelentette ki az AFP szerint Richard Boucher, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője. Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökönjelentette be a csapatkivonás leállítását, és egyúttal aggodalmát fejezte ki a baltikumi orosz kisebbség alapvető emberi jogainak megsértése miatt. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter néhány nappal később már azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolódó körülmények tisztázása után a csapatkivonás akár fel is gyorsulhat. Washington 100 ezerre, míg Moszkva 40 ezerre teszi a Baltikumban tartózkodó orosz katonaság létszámát. Richard Boucher azt is kifejtette, hogy összefüggés áll fenn az Oroszországnak nyújtott amerikai gazdasági segély és a katonai kivonulás között. Mindesetre Washingtonnak tisztáznia kell, hogy csupán halasztásról, vagy pedig a Moszkva és a balti államok között létrejött megállapodás felrúgásáról van-e szó — hangsúlyozta a külügyi szóvivő. Elszánt nyugdíjasok Buenos Airesben Buenos Airesben eddig 520- an dobták el maguktól életüket ebben az évben. Közülük 110-en 55 év felettiek, s öngyilkosságukat megélhetési gondok motiválták. Az argentin fővárosban hetek óta nyugdíjasok több száz tagú csoportja vonul szerdánként többnyire a kongresszus épülete elé, nyugdíjemelést követelve. A jelenleg 150 peso (150 dollár) összegű nyugdijat 450 pesóra kívánják emeltetni, ugyanis a jelenlegi nyugdijuk a létminimumhoz is alig elegendő a világ egyik legdrágább metropolisában. Az eleinte békés tüntetéseket rendre incidensek tarkítják, s a transzparensek mellől nem hiányzik a tojás és a paradicsom sem. A szónokok vérmérsékletétől függően bőszülnek fel az idős emberek, s egyre gyakrabban bántalmazzák a kivezényelt rendőröket. De nem kímélték a gazdasági élet felső vezetőit sem egy korábbi tanácskozásuk alkalmával: az ülés helyszínén várakozó nyugdíjasok az érkező nyakken- dős uraknak estek, akik közül jó néhányan a közeli éttermekbe menekültek, többen pedig megtépázva jutottak csak be az épületbe. A sorozatos tüntetésekre reagálva, Domingo Cavallo gazdasági miniszter a sajtónak kijelentette: Carlos Menem elnök eddigi kétéves kormányzása alatt a nyugdijakat 20 dollárról 150-re emelték, s kiterjesztették a nyugdíjasok szociális juttatásait. A kormány pillanatnyilag nem tervezi a nyugdijak emelését — derült ki a gazdasági tárca vezetőjének szaavaiból. Hozzátette, hogy legfeljebb a leginkább rászorulók kaphatnak minimális kiegészítést. Az Állami Olajtársaság (YPF) privatizációjából származó bevétel kamatait viszont — ami nem lesz kevés — mindenkor a nyugdíjasok élvezhetik. Erre rendelet születik. S az YPF heteken belül magántőkés csoportok kezébe kerül. így reménykedhet az ország 4 millió nyugdíjasa, hogy mindennap hozzájuthat majd a friss kenyérhez és tejhez. Ugyanis a Föld élelmiszerkamrájának is titulált Argentínában meglehetősen drága az élelmiszer is. Suchocka népszerű Egyre növekszik Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök hazai népszerűsége. A CBOS közvélemény-kutató felmérése szerint a megkérdezettek 60 százaléka elégedett azzal, hogy ő áll a kormány élén, s csupán 14 százalék elégedetlen. Bizalmat érez a kormányfő iránt 79 százalék, 6 százalék bizalmatlan, míg 12 százalék közömbös. A jelenlegi kormány lemondását csupán 8 százalék fogadná örömmel. Kivégzések és munkatábor A Szovjetunióban annak idején közel kétezer koreai származású lakost végeztek ki vagy küldtek munkatáborba amiatt, hogy szembeszálltak Sztálin 1937-es „áttelepítési” tervével. A szovjet vezető ugyanis a Távol-Keleten élő koreai közösség mintegy 180 ezer tagiát át akarta költöztetni Közép-Azsiába. A témával kapcsolatos, mostanában kutathatóvá vált moszkvai dokumentumokat a Yonhap délkoreai hírügynökség ismertette. Nagy-Szerbia karnyújtásnyira? A boszniai és a horvátországi szerbek karnyújtásnyira vannalc ki nem mondott háborús céljuktól: Nagy-Szerbia megteremtésétől — írta a The Daily Telegraph. A szerbek az eltelt egy évben szembeszegültek az EK és az ENSZ minden béke-erőfeszítésével, és a magasröptű londoni Jugoszlávia-konferencia is por és hamu. Miközben a mohamedánok ezrével menekülnek, a boszniai és a horvátországi szerbek Jajce elfoglalása után Prijedor- ban kikiáltották a boszniai szerb államot. Plutónium lefoglalása Plutóniumot foglaltak le a belügyminisztérium szervei Bulgáriában — adta hírül a Bolgár Távirati Iroda. Az üggyel kapcsolatban minden adatot és tényt nyomozati titoknak minősítettek, így bolgár forrásból nem tudni, hogy hol, mikor, kinél és milyen mennyiségű plutóniumot foglaltak le. Á bolgár napilapok szerint azonban a Sunday Express részletesen beszámolt a szófiai rendőrség akciójáról. A brit lap munkatársai akadályozták meg, hogy egy orosz hadiüzemből 80 kilogramm plutóniumot szállítsanak szófiai közvetítőkön keresztül Iraknak. / Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, y Fájdalommal tudatjuk, hogy férjem, édesapánk barátoknak, ismerősöknek, akik FÜGEDI MIKLÓS MARCZIS KÁROLYNÉ sz. Cseh Karolin életének 54. évében elhunyt. temetésén részt vettek, részvétükkel, virágaikkal Temetése 1992. november 5-én 11.30 órakor fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. az egri Kisasszony temetőben lesz. Gyászoló család A gyászoló család A gyászoló család köszönetét mond mindazoknak, akik DUNAI JÓZSEF temetésén megjelenésükkel részvétüket fejezték ki. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik SZÉLL ZOLTÁNNÉ temetésén megjelentek, és részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család Szomorú szívvel és mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, apósunk, nagyapánk, dédnagyapánk BIRINCSIK IMRE életének 77. évében váratlanul elhunyt. Temetése 1992. november 5-én 13 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család v— Édesanyánk, -----^ ÖZV . KOVÁCS JÁNOSNÉ sz. Bacsa Margit temetése okt. 30-án volt a Hatvan-Belvárosi temetőben. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik temetésén megjelentek, fájdalmunkat együttérző szeretettel és részvétmegnyilvánulásaikkal enyhítették. Gyászoló család ' Mély fájdalommal ' tudatjuk, hogy szeretett feleségem, édesanyánk MIRKOVSZKI SÁNDORNÉ szül. Balogh Piroska hosszan tartó betegség után, életének 51. évében elhunyt. Temetése 1992. november 6-án 11.30 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, munkatársaknak, akik felejthetetlen halottunk POPOVITS FERENC temetésén virágaikkal fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család ' Mély fájdalommal, N de Isten akaratában megbékélve tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy DR. CSERŐS KÁROLYNE szül. Kiss Mária 1992. november 1-jén, életének 67. évében csendesen elhunyt. Temetése 1992. november 6-án 13.30 órakor az egri Urnatemetőben lesz. A gyászoló család /IMPER ZANUSSI r/UZLETHAZYI Hűtő- és fagyasztóvásár A legkedvezőbb áron! Viszonteladókat nagykeráron kiszolgálunk! Kárpótlási jegyét a névérték 70%-án _______vásárlási utalványként elfogadjuk! Gyö ngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: (37) 12-085 Eger, Dobó tér 1. Tel.: (36) 316-352 — ... ahol az árak megrázóan jók. /IMPER r7ÜZLETHÁZ\1 Kínálatunkból: IC 5128 TV IC 5128 TXT IC 6330 TV IC 6728 TV Szenzációs OOQ NOKIA vásár! JUr&KT 41.900 46.900 JoZ£W~ 61.900 JáMtr 51.900 Amíg a készlet tart! Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: (37) 12-085 Eger, Dobó tér 1. Tel.: (36) 316-352 ... ahol az árak megrázóan jók.
