Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-28-29 / 281. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. november 28—29., szombat—vasárnap Kertész leszek Kalitkában az ifjúság madara Virágdivat Egy „menő” összeállítás Ki gondolná, hogy a virágok birodalmában is ügyelni kell ar­ra, hogy mi a divatos? Pedig így van. Volt idő, amikor a menyasz- szony csokra csak fehér színű (főleg szegfű) virágokból készül­hetett. Azután jött a gyönyörű, színes, különleges gerbera, és at­tól kezdve már csak ezzel tudtuk a boldogító igent kimondani. Vagy gondoljunk csak az utóbbi évek „mini” divatjára, ami nemcsak a női szoknyákat rövidítette meg, s tévét, stúdiót, magnót zsugorított, hanem a vi­rágokat is tórpésítette. Utolérte ez a sors a már említett gerberát is, amiből olyan cserepes fajtákat nemesítettek, ami hormonkeze­lés nélkül is kicsi marad. A divat hatása még erőtelje­sebben jelentkezik a virágköté­szet területén, sőt követelmé­nyeket támaszt a nemesítőkre, termesztőkre, hogy a divatos kö­tésmódoknak megfelelő fajtákat állítsanak elő. Az új virágköté­szeti trend ismertetése minden évben a női divatbemutatókhoz hasonlóan történik. Ennek a szakmának is vannak „Dioijai” és „Pierre Cardin-jei”. A magyar virágkötészet elsősorban az oszt­rák es német műhelyekből kike­rülő irányzatot követi. Az elmúlt években nagyon sok „mű” doh got alkalmaztunk a virágok biro­dalmában. Selyem- és művirá­gok győzedelmeskedtek élő tár­saik felett. A virágkötészeti kel­lékek készítése az ipari háttér fej­lesztését igényelte. Különösen a bedolgozói munka terjedésének kedvezett. Ők bizonyára nem örülnek annak, hogy az emberek megunták a sok műanyagot, ter­mészetellenes formát. 1992-től a természetes anyagokat próbál­juk meg a virágkötészetben is al­kalmazni. Ez a divat nemcsak a virágkötészetben jelentkezik, hanem megfigyelhetjük a belső- építészetben, épülettervezésben — sőt a táplálkozás, életmód te­rületén is. A jövő stílusa a „co­untry stílus", ami Amerikából Londonon, Párizson át jutott hozzánk. Az emberek harmoni­kusabb kapcsolatára épül ez a stílus. A vidéki kúriák antik ha­tású berendezési tárgyaival, nö­vényvilágával harmonizáló vi­rágkötészeti munkákat készíte­nél:. A kellékek kissé fáradtabb színűek, lágy, természetes vonal- vezetés jellemző. A vágottvirág- divat területén a virágfejek meg­nagyobbodnak. A hatalmas, illa­tos rózsák, hosszú szárú virág­formák illenek ehhez a stílushoz. Nagy liliomok, szarkalábak, szegfűk, hortenzák — minden, arm nem kis virágú. A virágok feldolgozása is a lehető legter­mészetesebb alakzatban törté­nik, és hosszú idő után először je­lentőséget kap a virág illata. A virághoz tartózó kiegészítő zöldek is ehhez a stílushoz alkal­mazkodnak. Divatos levelek: árnyliliom, bőrlevél. Divatos szí­nek: fő jellemzőjük a világosság, fényesség. Ehhez a stílushoz fő­leg a homokszín, fáradt okker­sárga illik. Minden natúr szín megmarad. A termések termé­szetes színe társulhat hozzá. A színek igazodnak az évszakok­hoz. Ősszel, télen az árnyaltabb tónusok, nyáron almazöíd, grá­nátalma, violaszín, kora tavasz- szal a sárga a „menő”. Az 1992. évi, Frankfurtban rendezett Plantec ’92 kertészeti kiállításon a jövő virágdivatját, növényújdonságait mutatták be. A nemesítők olyan érzékenyen reagálnak az újra, hogy már pia­con van a nagy, romantikus vi­rágfejű, illatos rózsa, ami kiváló­an illeszkedik az új virágkötésze­ti divatirányzatba. V. Pénzes Judit Az „úri igeragozás”, avagy az ikes igék mai nyelvhasználatunkban Egy olvasónk ezt a kérdő mondatot találta egyik napila­punk hasábjain: „Mit mond a nyelvhasználat az „úri igerago­zásról, az ikes igékről?”(Magyar Nemzet, 1992. okt. 10.), s arra kért, adjak választ a feltett kér­désre. Arra is kíváncsi, miért ne­vezte a hírlapíró „úri igeragozás­nak” az ikes igék ragozását. Ma még sokan a nyelvi műveltség fokmérőjének minősítik az ikes igék helyes használatával kap­csolatos gyakorlatban való jár­tasságunkat, ezért ragaszkodnak is hozzá. Vannak, akik vitatott kérdésnek tekintik, elsősorban nyelvhelyességi szempontból az ikes igeragozás használatának következetes előírását, annál is inkább, mert az ikes igék ragjai­nak felhasználásában csak a kije­lentő mód egyes számú alakjai­ban következetesek: eszem­eszel-eszik, gondolkodom, gon­dolkodói, gondolkodik, & feltéte­les és felszólító módban már hát­térbe szorulnak ezek az ikes igei ragozású formák: enném-ennél- ennék, egyem-egyél-egyék; gon­dolkodnám, gondolkodnál, gon­dolkodnék, gondolkodjam, gon­dolkodjál, gondolkodjék. A XVII. század közepéig a nyelvhasználat az ikes ragozást pontosan megkülönböztette az iktelenekétől. Később a „szabá­lyos” ikes ragozás elveszítette fontosságát, általános használata visszaszorulóban van napjaink­ban is. A legtöbb nyelvjárás nem ismeri. A nyelvművelő szakiro­dalom az ikes ragozás nem kö­vetkezetes használatát tudomá­sul veszi bizonyos fenntartások­kal. A beszédben jelentkező ik- telenedési folyamatot nem ítéli el, de kívánatosnak tartja, hogy az igényes és választékos irodal­mi nyelvben való használatát le­hetőleg kerüljük el. A szabályos ikes ragozás visszaszorítását nem kívánjak azok sem, akiknek egészséges nyelvérzéke áll őrt ikes személyragjaink védelmé­ben, különösen akkor, amikor sajátos jelentésmegoszlással a szókincs bővítésének szerepvál­lalását is magukra vállalják: megjelen (a vendég), megjelenik (az újság), hajol (a beteg felé), hajlik (a fa ága) stb. Az állandó és változó ikes igék használatában: rogyik-rogy, hull-hullik, dohányoz-dohány- zik, vadász-vadászik, dolgoz- dolgozik, cigarettáz-cigarettá- zik, költöz-költözik stb. gyakran elbizonytalanodik. A szok-szo- kik igepáros használatát tekintve az el szók menni ma már a köz­nyelvben is ritkán jelentkezik, gyakrabban az el szoktam menni nyelvi alakulatot hallhatjuk és olvashatjuk. A szokik ikes igét a múltban a múlt idejű alakjában szokták felhasználni, mivel ré­gebben csak a hosszan tartó múltbeli folyamatra vonatkoz­tatja a történéseket. Mai nyelvhasználatunkban nem ritka jelenség és gyakorlat az ikes és iktelen igék felcserélé­se, mint ahogy erről ez a szöveg- részlet is bizonykodik: Ne ala- kuljék ki hibás vélemény. Mivel az alakul nem ikes ige, a felszólí­tó módja helyesen alakuljon, de a múlik ige már ikes forma, ezért a felszólító módja múljék legyen, s nem múljon. Régebben egymás mellett élő ikes és iktelen igék rendszerében megbomlott az egyensúly: az ik- telenek ikessé váltak: folyúk, utazik, válik, hazudik, az ikesek pedig iktelenné: rogyik-rogy, küzdik-küzd, stb. A legfeltű­nőbb változást élt meg a lép igénk, valamikor a lépik ikes alak volt általános használatú, mint pl. ebben a szólásszerű nyelvi formában: Mindenki lépik egyet. Juhász Ferenc, a költő sajátos stí­lusértékben eleveníti fel haszná­latát ebben a versrészletben: „A szegény lány, aki arany virágot lé­pik/ S azontúl úgy járkált, mint az Orbán lelke.” Az iktelen és ikes igék eltérő szerepvállalása a nyelvi jelenségek mögötti han­gulati hatástényezőket is érzé­keltetheti, s a nyelvi humor for­rása is lehet, Kosztolányi Dezső Szerelmi vallomás című rímjáté­ka tanúsítja: „Szerelmes vallo­más iktelenül: Eléd esek, mert lá­baid oly édesek — Ikesen: Eléd esem, ó, édesem, e fájó bolondos nyelvészet”. Bóka Lászlóé vers- reszlete arról árulkodik, hogy a népnyelvi es az es (-esik az eső) iktelen és a naplik (kárázik) ikes nyelvi formák együtt biztosítják a humoros nyelvi lelemény létjo­gosultságát. Ugyanakkor erről is tanúskodik, hogy még ma is él­nek — ahogyan egyik adatszol­gáltató kifejezte — az „uraddzó- an” beszélő falusiak nyelvében az ikes igealakok: böllenkedik (ellenkezik), tüzekedik, köteke­dik (ingerel), incselkedik, ber­zenkedik stb. Az „ uraddzóan beszélő falusi­ak” az ikes igék egész hadával bi­zonykodnak arról, hogy át kell értékelnünk kiváló nyelvtudó­sunk, Simonyi Zsigmond Az úri igeragozás című, a Magyar Nyelv­őrben megjelent cikkét (1918, 193.) úri jelzőjének minősítését. Nem az „úri” emberek, az úrhat- námságot majmoló társadalmi rétegek nyelvhasználatát jellem­zi az ikes igékkel való élés. Az irodalmi nyelvben, a csiszolt, igényes és választékos nyelv- használatban egyre többen ra­gaszkodnak az ikes igékhez. Az iskolázott társadalmi réteg ezt a nyelvhasználati jelenséget és gyakorlatot elfogadja, s a nyelvi műveltséget is minősíti benne és általa. Bakos József Németh Marika: — az öregségre nem gondolok Németh Marika (67) 1948- ban lépett először a világot jelen­tő deszkákra: a Nebántsvirágot énekelte-játszotta az Operett­színházban. Már bemutatkozá­sakor tudta a szakma is, a közön­ség is, hogy új primadonna-csil­lag született. S a Csárdáskirálynő Szilviája, majd később Cecíliája nemcsak egy csillag, hanem álló­csillaglett az operett egén, aki je­lenleg is fergeteges sikerrel ala­kítja a Nagymama címszerepét. Most is bájos, szép jelenség — most is a közönség, kivált a férfi­nézők kedvence. — A fiatalság megőrzésének valószínűleg nem egy, hanem több titka van — mondja, amikor hosszú, s még korántsem befeje­zett művészi pályájának egyik fontos feltételéről, a fizikai-szel­lemi frissesség megtartásáról be­szélgetünk.- Az egyik valószínű­leg az, ami nekem megadatott, a derű, az életszeretet. — Nem tartozom az önsa­nyargatók szektájába, imádom például a finom ételeket. Ráadá­sul férjem. Marik Péter is hason­lóízlésű... Fűszermániás vagyok, nagyon szeretem a hagymát, a fokhagymát. Ha csak tehetem, „szójázok”, nem értem, miért idegenkednek sokan tőle, hiszen a szója hússal keverve, jól befű­szerezve jobb, mint az „igazi"... A művésznő nemcsak a szín­padon, hanem közvetlen közel­ről is üde jelenség, igazi szépasz- szony. Úszik, tornázik, aerobi- cozik? Nevetve tiltakozik: — Az igazság az, hogy szere­tek lustálkodni, üldögélni a kép­ernyő előtt, és gyakran varroga- tok — egyik sem éppen sportos foglalatosság. Időnként azért egy keveset tornázom. — A ráncokkal nemigen kell küszködnöm, szerencsés alkat vagyok — édesanyámnak is szép bőre volt. Szóval nem járok koz­metikushoz, semmimet nem var­rattam föl... — Persze, a jó biológiai örök­ségen túl azt hiszem, néhány egyéb tényező is segíti az öregség késleltetését. Engem például a színpad nagy önfegyelemre ne­velt, s ez erőt ad a nehézségek el­viseléséhez, ahhoz, hogy a dol­gokat úgy tudjam fogadni, ahogy vannak. Még az optimizmus is bizonyos mértékig önfegyelem kérdése. S az is, hogy bár sokszor tűnődöm, meditálok — az öreg­ségre nem gondolok. — Végül a belső fiatalság megtartásában nagy része van annak, hogy imádom a szakmá­mat, a férjemet és a kertünket. Fiatalít, ha gondozom a virágo­kat, ha belefeledkezem a termé­szet szépségeibe. A kert hálás a szerétéiért: az idén rengeteg al­mánk termett. Mostanában al­mát eszem almával... Szabó Margit FEB Valódi és ál-matuzsálemek 115 évre vagyunk Hitelesítve A mai generációk jóval tovább élnek, mint akár XVII-XVIH. századi eleink. Az életkor meghosz- szabbításának érdeme jórészt az orvostudományé, amely a népességet tizedelőjárványokat (pestis, ko­lera, himlő stb.) megfékezte, s napjainkban csak­nem minden kór ellen a siker reményében tudja föl­venni a harcot. — Mennyi az emberi kor végső határa? — kér­deztük dr. Vértes Lászlótól, a Magyar Gerontoló­giai Társaság főtitkárától. — A születéskor várható élettartam — jelenlegi ismereteink szerint —115 esztendő; ám ezt a statisz­tikák szerint kétmilliárd ember közül csak egy éri meg. Hitelt érdemlően azonban jóformán alig bizo­nyítható, hogy valaki is át tudta volna lépni a 115 éves korhatárt. Egyedülállónak tekinthető egy ja­pán férfi, Sigecsijo Izumi, aki — hiteles dokumentu­mok szerint — 120' éves és 237 napos korában hunyt el. — Persze, a matuzsálemi kort illetően sokféle hí­resztelés, szájhagyomány kering — valós alap nél­kül. Megesett például, hogy amikor egy 130 éves­nek mondott aggastyán tényleges életkorát próbál­ták megállapítani, kiderült: születési dátumát a vele azonos nevű apa világra jöttének évszámával cse­rélték össze... — A pátriárka-korú grúzokról, abházokról ke­ringő legendáknak sem lehet hitelt adni? — Az Egyesült Államokban élő, orosz szárma­zású Medvegyev már a harmincas években adatok­kal bizonyította, hogy Grúziában intézményesen „kozmetikázták” a születési dátumokat. (Publiká­cióira szovjet részről csak az volt a válasz, hogy évti­zedeken át megtagadták tőle a beutazási enge­délyt.) A grúz származású Sztálin ugyanis honfitár­sai magas életkorával is mintegy bizonyítani akarta, hogy a kommunista rendszer az emberi kor végső határát illetően is lepipálja a kapitalizmust. — Mi befolyásolja azt, hogy a 115 éves időkész­letből végül kinek rövidebb, kinek hosszabb az élet­tartama? Az öregedés biológiai folyamat, amely már a szü­letés pillanatában megkezdődik. Az öröklött tulaj­donságok döntően befolyásolják az életkort, de na­gyon sok múlik az életmódon, a helyes táplálkozá­son, a környezeti hatásokon is. Teljesen egyértel­mű, hogy a kiegyensúlyozott életvitel a magas kor megérésének egyik fő feltétele — ezt azonban több­nyire csak akkor vesszük tudomásul, amikor már fogyatkozik az erő, és kopik a szervezet. (-szórna-) Ferenczy- Europress A hívatásos életmentő szavai Az oktatást végző hivatásos életmentő a tengerparton felhá­borodva leckézteti a zöldfülű újoncot. Szavait lásd a vízsz. 3., vala­mint a függ. 1. és 7. számú sorok­ban. VÍZSZINTES: 1. Jegyzetel 3. Az oktató sza­vainak első része (zárt betűk: R, A, Y) 15. Zene ütemére lépegető férfi és nő 16. Ennivaló 17. A múlt idő jele 18. Hűtőberende­zésekben alkalmazott cseppfo­lyós gáz 19. Félsziget a volt SZU- ban 20. Római ötven és ezer 21. Részeshatározó rag 23. Hideg­ben használt indulatszó 24. Hi­székeny 25. Annak a tulajdona 26. Alapvető 28. Lépett — né­metül (TRAT) 30. Falu lentebbi része 32. A jelenlegi napra 33. Világcsúcstartó futó volt (Sán­dor) 34. Az USA elnöke (George) 35. Kálium és lítium 36. Ér­telmesen 38. Férfinév 39. Csa­vart 4L Szándékozik 44. Kilo­gramm 45. Alma része! 47. A své­dek egykori teniszsztáija (Björn) 48. Egyfajta gyümölcslekvár 50. Románia pénze 52. A másik szo­bába csempésző 54. Részben fe­lel! 56. Hosszú lábú vadászkutya 58. Szállítóeszköz a bányákban 59. Spanyol eredetű női név 60. Az udvarra tesz 62. Hazánkban játszó színes bőrű labdarúgó 63. Szintén Magyarországon futbal­lozó román játékos 64. Regé­nyek szerzője 65. Libériás alkal­mazott 67. Veszprém megyei te­lepülés 69. Felteszi az... a pontot 70. Cégtulajdonos, röv. 71. A tv vasárnap esti műsora 72. Magá­hoz szólíttat 74. Annyi mint, röv. 75. Csatornázott folyó a Mező­földön 77. Piszkálva a tetejére juttatta. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet harmadik, befeje­ző része (zárt betűk: E, I, S) 2. Valakit hosszabb keresés után meglel 3. Hidrogén és nitrogén 4. Akácfa része! 5. Becézett Nor­bert 6. Nyugat-európai folyó 7. Az oktató szavainak második ré­sze 8. Középen szánt! 9. Arany — franciául 10. A súlyát megha­tározza 11. Olajbogyó 12. Taga­dószó 13. Deciliter, röv. 14. Jel­adások 19. Hadsereggel kapcsola­tos elvek összessége 22. Valamit utánjárással megszerez 24. Tar­tomány Japánban 25. Korsze­rűtlenné válik 27. A jelenlegi na­pon 29. Pihenő — németül (RAST) 31. Liba egynemű hang­zói 33. Együtt született testvér­pár tagja 36. Hibáztat 37. Virág­támaszték 40. Kutya 42. Gabo­nakévékből rakott kereszt 43. Sír 46. Levélben közölték 48. Női név 49. Messzehangzóan énekli 51. Lépegető 53. Nemcsak ők (két szó) 55. A gabonát betaka­rító 57. A rádium vegyjele 59. Római kettes 61. Lakásból az udvarra szólít 63. Kiváló vízilab­dázó volt (Gábor) 66. Tekinteté­vel követi 68. Szezon 71. Savtar­talom része! 72. Épület 73. So­mogy megyei település 76. Réni- um 77. Eres! 78. Róna egynemű hangzói 79. Ajándékozik. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents