Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-28-29 / 281. szám

AMIT KAP, NEM TESZI ZSEBRE — MAGA VALAMIFÉLE PÓTRENDÓR? HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. NOVEMBER 28-29. SZOMBAT-VASÁRNAP megyei hírlap LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 281. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT 316. sz. TUZEP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Engedményes ajtóvásár! Telepünkön farostlemez borítású belső ajtók 30 - 60 % árengedménnyel kaphatók, amíg a készlet tart. Helyreállítják Nagymarost Kormányszóvivői tájékoztató A kormány szükségesnek tart­ja, hogy a nagymaros-visegrádi térség komplex helyreállítása 1995 végére befejeződjék — je­lentette be Juhász Judit kor­mányszóvivő pénteki, a kabinet csütörtöki üléséről beszámoló sajtótájékoztatóján. A helyreál­lítás több lépcsőben történik, és ha 1993 júniusában, illetve júliu­sában megkezdődik, akkor az említett határidő tartható. Első­ként megszüntetik a Duna ideig­lenes medrét, majd elbontják a körtöltést, és a hajóút az eredeti helyére kerül. A beruházás meg­valósítására a forrást a kormány nemcsak a folyó állami költség- vetésből eredezteti, hanem hitel felvételére is számít. De ha 1993 március végéig nem sikerül meg­felelő hitelekhez jutni, akkor a munkálatok megkezdését a költ­ségvetésből pótlólag a tartalék- keret terhére elkülönített forrás­ból finanszírozzák. (Folytatás a 2. oldalon) Világkiállítási társaság alakul A Világkiállítási Tanács jóvá­hagyta, hogy a Világkiállítási Programiroda (VP) társaságot alapítson az 1996-os Expo ope­ratív feladatainak végrehajtásá­ra. Az új cég, létrehozása után, fokozatosan átveszi a Világkiál­lítási Programirodától a végre­hajtási-kivitelezési és az ezekhez kapcsolódó szervezési feladato­kat, így a programiroda az Expo stratégiai kérdéseivel foglalkoz­(MTI) hat. Több őszi búzát vetnek Várhatóan 120 ezer hektárral több őszi búzát vetnek idén a ta­valyihoz képest. így, ha az időjá­rás is kedvezne a gazdáknak, a vetésterület elérhetné az egymil­lió hektárt is. November végéig 965 ezer hektáron került a föld­be a búza. A gazdálkodók jelez­ték, hogy ezenfelül további 30- 40 ezer hektáron is búzát kíván­nak vetni. Elcsábítva, kirabolva... A VIII. kerületben egy isme­retlen nő közösülés ígéreté vei egy lakásba csalta M. N. Alekszeje- vics 43 éves orosz állampolgárt, akit a lakásban két férfi megtá­madott, s elrabolt tőle 20 ezer fo­rint készpénzt és különféle kül­földi fizetőeszközöket. Az anya­gi kár 60 ezer forint. Az ügyben a rendőrség folytatja a vizsgálatot. Tévétűz, füstmérgezés Kunfehértón csütörtökön reg­gel a televíziókészülék elektro­mos hibája miatt tűz keletkezett, és meggyulladt a szoba berende­zése a Tábor utca 24. szám alatti házban. A sűrű füstben egy 52 éves férfi, a lakás tulajdonosa életét vesztette. A telefondoktor az AIDS elleni védekezésről A november 30-ától decem­ber 6-áig terjedő héten a telefon- doktor az AIDS elleni küzde­lemről, a betegség megelőzésé­ről, a fertőzöttekkel való bizton­ságos együttélés feltételeiről ad tanácsokat. Az AIDS telefonau- tomata-szolgálat pedig a 138- 4555 telefonszámon ad felvilá­gosítást. Gyöngyöshalászi osztozkodás Hány tehén egy-egy vagyonrész? ———— Elvileg a téeszeknek valódi változásokon kellene átmenniük december végéig. Szakemberek szerint ez úgy nézne ki, hogy a je­lenlegi vagyon, illetve tagság ki­sebb csoportokra oszlana, s egy úgynevezett „szervező mag” ma­radna a ma még igen kiterjedt bürokráciával rendelkező szö­vetkezetek helyett. Nos, egy törvényt lehet néha így is, úgy is értelmezni, s erre nem egy példa van az országban. Szintén szakemberek szerint az átalakult téeszek közel száz szá­zaléka csak hirdeti magáról, hogy átalakult. Lényeges válto­zások nem történtek, a nagyobb vagyon még mindig egy helyen összpontosul, még ha ezt szövet­kezetnek nevezik is. A gazdálko­dási szisztémában sem mentek végbe eget verő változások. Az alábbi, gyöngyöshalászi történeten keresztül azt próbál­juk illusztrálni, milyen nehezen változik meg a szemlélet, főként akkor, ha pénzről van szó, s azt — úgy tűnik — egyszerre többen is jogosan akarják. Egy levélrészlet: „A gyöngyöshalászi vagyon- nevesítési közgyűlésen történtek jól példázzák az emberi kicsi­nyességet, a jog nem kellő ismere­tét... Édesanyám, aki idős, moz­gásában korlátozott, termelőszö­vetkezeti nyugdíjas, meghatal­mazott, hogy a vagyonnevesítési közgyűlésen mint vagyonjegy­tulajdonost, érdekeit képvisel­jem. Személyesen kerestem mega téesz elnökét, és benyújtottam a kiválási szándéknyilatkozatot, valamint bemutattam a megha­talmazást... A közgyűlés úgy ha­tározott, hogy csak azok a szemé­lyek vehetnek részt az összejöve­telen, akik vagyonjeggyel rendel­keznek, saját tulajdonuk vagy öröklés révén. Majd az elnök fel­szólította azokat, akik ezen krité­riumoknak nem felelnek meg, hogy hagyják el a termet... A tag­ságot nem szavaztatták arról, hogy a meghatalmazottak ma­radhatnak-e vagy sem, ezek után meglepően ért, hogy a téeszelnök felszólított többeket, név szerint engem, hogy hagyjuk el a köz­f yűlést. Megjegyzem, nem vitat- oztam, nem nyilvánítottam vé­leményt előzetesen, így nem ér­tem, miért jelölődtem ki ilyen ha­tározottan. Talán nem a megfele­lő helyen ültem?” (Folytatás az 5. oldalon) Az egri, Epreskert utcai óvo­dából tegnap palóc lakodalmas dallamok szűrődtek ki. Aki bel­jebb csábult, népviseletbe öltö­zött apróságokat láthatott, amint Szabó Viola és Fajcsák Attila ci- teramuzsikájára „ropták” a tán­cot. A vőfély — mert az is volt — hangosan kiáltotta a rigmust, a legpicinyebb leány el is pityere­(Fotó: Gál Gábor) dett, ám a többség jó hangulat­ban töltötte a délelőttöt a kalá- csos-málnaszörpös asztalok kö­zött, büszke szülők és vidám óvónénik gyűrűjében. APEH-ellenőrzések A bírság: 25 millió Fokozott ellenőrzéseket tarta­nak karácsonyig az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal munka­társai, elsősorban a nyugtaadási kötelezettség teljesítését és a köz­területeken árusítók tevékenysé­gét vizsgálják — tájékoztatta Haj­dú Miklósné, az APEH ellenőr­zési és hatósági főosztályának he­lyettes vezetője pénteken az új­ságírókat. A másik kiemelt terü­let, amelyen aktív ellenőrzéseket tart a hivatal, az áfa-visszaigény- lések területe. Legutóbb több mint 3 ezer új vállalkozóból 2 ezer visszaigénylő tevékenységét vizsgálták. A 868 lezárult vizsgá­lat eredményeként 25 millió fo­rint bírságot szabott ki a hivatal. Az adóhatóság egyik legnagyobb problémáját jelentik az indoko­latlan áfa-visszatérítési igények, ezért az idén bevezették az előze­tes vizsgálatok rendszerét. így az év eleje óta mintegy 6,8 milliárd jogosulatlan áfa-visszatérítést tartottak vissza. Szemészprofesszor az idei Markhot-díjas Ünnepi tudományos ülés a megyei kórházban A megyei kórház dísztermé­ben rendezett ünnepi tudomá­nyos ülésen dr. Gyetvai Gyula, az intézmény tudományos bizottsá­gának elnöke elmondta: 32 évvel ezelőtt alapították meg a Mark- hot Ferenc-emlékérmet, amely a magyar orvosi oktatás fáradha­tatlan harcosának állít emléket. Markhot indította el hazánkban először Egerben a Scola Medici- narist, 1769. november 25-én. Hazai földön először itt tanulták magyar egyetemisták az orvos­tani. A Scola Medicinaris ugyan megszűnt 1775-ben - Mária Te­rézia megtagadta az iskolának a doktori fokozatra képesítés jogát -, de számos kitűnő orvost nevelt, akik beírták nevüket az egyete­mes kultúrtörténetbe. A megyei kórház 1989. no­vember 17-én vette fel az alapító Markhot Ferenc nevét, és a róla elnevezett dijat minden év no­vember vége felé az orvostudo­mány egy kiválóságának adomá­nyozzák, aki az oktatás terén is elsőrendű munkát végez. Az idén Prof. dr. Süveges Ildi­kónak, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem tan­székvezető egyetemi tanárának, a szemészeti klinika igazgatójá­nak ítélték oda, aki 8 éves szege­di tevékenysége után került a fő­városba. O az, aki külön gyer­mekszemészeti osztályt alakított ki Szegeden, majd ugyancsak ott vezette be a lézersebészetet. A továbbképzésben is jelentős sze­repet vállal, amelynek keretében a megyei kórház orvosai rend­szeres továbbképzéseken, műtéti bemutatókon, betanításokon ve­hetnek részt. Heves megye bete­gei pedig bármikor számíthattak és számíthatnak arra a magas színvonalú ellátásra, amelyet dr. Süveges Ildikó nyújt a rászorul­taknak. (Folytatás a 3. oldalon) Csődhöz közel az Ybl Bank nagybetétesei Az év vége, a mérlegkészítés időpontjának közeledtével rend­kívül nagy nyomás nehezedik a Betét- és Folyószámla-tulajdo­nosok Érdekvédelmi Szervezeté­re (Befősz). A felszámolótól kapott infor­mációk alapján ugyanis az Ybl Bank csődje által érintett nagy­betétesek nem látják a rendezés reális lehetőségeit. Az összesen mintegy 8 milliárd forintot köve­telő 170 gazdálkodó és költség- vetési szerv közül így nagyon sok hamarosan rendkívül súlyos anyagi helyzetbe, vagy csődbe jut. A nagybetétesek úgy érzik, hogy a döntés felelőssége egyér­telműen a pénzügyi kormányzat­ra nehezedik. A Befész olyan ér­dekcsoportot képvisel, amely­nek sajnos még mindig nincs he­lye a politikai es pénzügyi érdek- csoportok csatározásai közt. Ülésezett a megyei közgyűlés Mind az idei, mind a jövő évi költségvetésről szó esett tegnap, a Heves megyei közgyűlés soros ülésén. A képviselők előbb utóbbiról tárgyaltak, s bár dr. Ja­kab István elnök felhívta a fi­gyelmet arra, hogy mindössze az irányelvekről van szó, ám többen mégis konkrét javaslataikat mondták el. Keresztes György, gyöngyösi polgármester például nehezményezte, hogy a költség- vetés nem foglalkozik a térségi fejlesztésekkel. Hozzáfűzte azt is, hogy nézete szerint újra meg kell vizsgálni kapcsolatukat a megyei jogú várossal, különös tekintettel arra, hogy milyen arányban finanszírozzák a to­vábbiakban a közös fenntartású intézményeket. Véleménye sze­rint ugyanis például a Megyei Művelődési Központ és a gyön­gyösi hasonló intézmény között nincsen olyan mélységű szakmai kapcsolat, amilyet a megyei tá­mogatás mértéke szükségessé tenne. Mások arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy képtelenség addig felelősséggel a költségvetésről beszélni, ameddig az Országgyű­lés nem hozza meg a jövő évi gaz­dálkodásról a törvényt, hiszen addig azt sem tudják, hogy az in­tézményeik fenntartásához — ami az első számú feladat — lesz- e fedezet. Kormánypárti képvi­selők — közöttük Pelle Sándor Detkről — erre reagálva kijelen­tették, hogy emiatt ne fájjon sen­kinek a feje, hiszen a pénzügymi­niszter is szavatolta nemrégiben, hogy ez meglesz. — Akkor hisszük, ha látjuk— reagáltak erre többen, s hozzá­fűzték: jelenleg csupán az első fél évre látják biztosítottnak a szük­séges összeget. Pelle Sándor ezen túl az Éger-megye párbe­szédet előkészítendő is tett egy javaslatot: eszerint először ne a közgyűlés, hanem az illetékes bi­zottságok vitassák meg a felme­rülő kérdéseket, s ezután kezd­jék meg a tárgyalásokat a megyei jogú várossal, így kerülvén el a szükségtelen konfrontációkat. De — úgy tűnt — még az idei költségvetésen is akadt módosí- tanivaló, holott már csak egy hó­nap van hátra ebből az évből. (Folytatás a 3. oldalon) Gyilkosság szögbelövővel A Hajdú-Bihar Megyei Rend­őr-főkapitányságon őrizetbevet­ték K. Gábor 59 éves sárándi la­kost. A férfi ugyanis — a vizsgálat eddigi adatai szerint — közös la­kásukban, szóváltást, veszeke­dést követően egy szögbelövőbe helyezett kispuska-lőszerrel fej­be lőtte 58 éves feleségét, aki a helyszínen meghalt. (MTI) A nap információja Mérgezett iszapáradat fenyegeti a Dunát Az ENSZ azonnali közbeavatkozásra szánta el magát, hogy megvédje a Dunát az al­só szakaszán a Tara folyóból a Drinán keresz­tül beáramló több millió tonna mérgezett hordaléktól. A Tara ugyanis a veszélyeztetett részen 600 méter hosszúságban tizenkét méter ma­gas gátfal között folyik, amelynek túloldalán ólom-és cinkbányák működnek. Ezek hulla­déka az a mérgezett iszap, amely most az eső­zések miatti magas vízállás következtében, ha átszakad a gát, könnyen a sebesen höm­pölygő folyóba kerülhet. A Tara a Drinába ömlik, s így a környezetkárosító anyag elér­heti a Dunát is. Az ENSZ egyik missziója helyszíni szemle során figyelt fel a veszélyre, s határozta el a gyors cselekvést. A belga légierő gépei szak­értőket és különleges berendezéseket szállíta­nak a helyszínre. Olaszországból például ezerötszáz darab, egyenként két köbméteres, sűrű szövésű dróthálóból készült „dobozt” visznek az árterületre, hogy segítségükkel fel­fogják a hordalékot. A hatalmas drótkalitká­kat kaviccsal töltik meg, mólókat építenek belőlük, hogy az árhullám idején megóvják a Drina mellékfolyóját, s így a Dunát is a fenye­gető katasztrófától. (FEB) „Akkor hisszük, ha látjuk...” Ovílagzi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents