Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-27 / 280. szám

TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, megyei 1992. NOVEMBER 27. PÉNTEK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 280. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT 1 Mától KARÁCSONYI VÁSÁR az egri Ifjúsági Házban! Megújult készlettel várjuk kedves vásárlóinkat! Lapozzon a 3. oldalra! Oltványi letette a vezérigazgatói esküt Oltványi Ottó, a Magyar Táv­irati Iroda vezérigazgatója teg­nap az Országházban Göncz Ár­pád köztársasági elnök előtt le­tette a hivatali esküt. Az államfő ez alkalomból átadta a kineve­zést igazoló okiratot a nemzeti hírügynökség vezetőjének. A ki­nevezést Antall yőz.ve/miniszter- elnök indítványozta, majd Olt­ványi Ottót az elmúlt héten meg­hallgatta, és egyhangúlag támo­gatta az Országgyűlés kulturális bizottsága is. Á megbízatás egy esztendőre szól. Megváltozik a kedvezményes üdülés rendje Üdülési értékesítési irodák áll­nak az állampolgárok rendelke­zésére december 7-től a főváros­ban és a megyeszékhelyeken — jelentették be a Nemzeti Üdülte­tési és Vagyonkezelő Kft. tegna­pi tájékoztatóján. Az egyes me­gyéknek a dolgozók, a szövetke­zeti tagok, a nyugdíjasok, a mun­kanélküliek számának arányá­ban, meghatározott mennyiség­ben juttatnak kétezer forintos névértékű utalványokat. Ne­gyedévente országosan annyi utalványt adnak ki, amennyi kedvezményes üdülési hely van az üdülőkben. Az igénylők a je­lentkezés sorrendjében választ­hatnak az adott negyedév üdülé­si lehetőségei között. Sertéstenyésztés hitelekből Nyugati tőkéscsoportok ér­deklődnek, hogyan segíthetnék a magyar sertéstenyésztést hite­lekkel. A Bácshús Rt. tárgyalá­sokat folytat egy közelebbről meg nem nevezett tőkéscsoport­tal arról, hogy esetleg hitelt biz­tosítanának a magyar sertéste­nyésztésfellendítésére a húsüzem körzetében. Csak a fejét ütötte Ismeretlen tettes ellen folytat­nak nyomozást Borsod megyé­ben. Az elkövető Tiszakeszin szerdán a déli órákban S. Imre48 éves foglalkozásnélkülit a laká­sában egy ismeretlen tárggyal többször fejbe ütötte, S. Imre a helyszínen meghalt. Hamis ötezrest talált egy kisfiú Bács-Kiskun megyében nyo­mozást folytatnak ismeretlen tet­tes ellen, aki nem ismert helyen fénymásolással 5000 forintos bankjegyet készített, amelyet Kiskunmajsán a szemétlerakó telepen K. Attila 10 éves tanuló, helyi lakos szakadt állapotban megtalált, és azt rokona október 20-án Kecskeméten, az MNB megyei igazgatóságán akarta be­cserélni. A Magyar Nemzeti Bank szakértője — annak tüzetes átvizsgálása után — a bankjegy­ről november 25-én megállapí­totta, hogy hamisítvány. Megszervezték a lejáratásukat llkei Csaba sajtótájékoztatója az éhségsztrájkról Az Országgyűlés csütörtöki plenáris ülésének ebédszüneté­ben llkei Csaba független képvi­selő Az éhségsztrájk, és ami mö­götte van címmel tartott sajtótá­jékoztatót. A 34 napig éhségsztrájkoló, a kórházból saját felelősségére el­távozó képviselő elmondta: a Létminimum Alatt Élők Társa­ságának elnökének terhelő do­kumentumai vannak annak bi­zonyítására, hogy megszervez­ték az éhségsztrájkolók lejáratá­sát, a közvélemény dezinformá- lását. llkei megköszönte az érintett sajtónak: nem hagyták elhallgat­tatni az akciót, partsemlegesen, korrekten tájékoztattak a történ­tekről. Az éhségsztrájkot a céljai minősítik, a bicskeiek mozgal­mát méltatlan divathullámnak, politikai zsarolásnak nevezni, mert az egyértelműen közérdekű célt szolgai — hangsúlyozta. Ki­fogásolta: a létminimum alatt élők képviselőit nem hívták meg a kormány és az ÉT megbeszélé­sére. A kormány és a pénzügymi­niszter magatartását bírálta, mondván: először hajlandónak mutatkoztak az alapvető élelmi­szerek nullakulcsos áfájának fenntartására, de mostanra erről szó sincs. Ezután Valencsik Ferenc fel­mutatott egy magnószalagot, amelyen az Esti Hírlap már elbo­csátott űjságírónője azt állítja, hogy a lap főszerkesztője, Fran­ko Tibor kényszerítette az éh- ségsztrájkolókat lejárató cikk megírására. A szalagon állítólag az is hallható: a főszerkesztőnek felajánlották a kormányszóvivői széket, és ezért próbál szolgála­tot tenni a kormánynak. Kárpótlási jegyek a tőzsdén A Tőzsdetanács december 1-jétől bevezeti a kárpótlási je­gyeket a Budapesti Értéktőzsdére — tájékoztatta az újságírókat Lotfi Farbod, a BÉT ügyvezető igazgatója csütörtökön az érték­tőzsdén. Hangoztatta: az előzetes meg­állapodások szerint az ÁVŰ- nek és az ÁV Rt.-nek 3 hónap­pal előre tájékoztatni kell majd az értéktőzsdét arról, milyen részvényeket akarnak felajánlani kárpótlási jegyek ellenében, egy hónappal korábban pedig arról lesz köteles információt adni, hogy milyenek lesznek a kárpót­lási jegy ellenében felajánlott ér­tékpapírok átváltási arányai. Mintegy 23 milliárd forint lesz azon részvények összege, melye­ket kárpótlási jegyre történő át­váltásra szánnak. Finisben a gázvezetékek cseréje Egerben Föld alatti meglepetések Az egri északi lakótelepen élők mostanában gyakran veszik szájukra a gázosokat. A terület holdbéli tájhoz lett hasonlatos, s a hepehupák közt nem mindig látnak munkásokat. Miért húzódik ennyi ideig a felújítás, és mit kell még eltűrniük? — kérdezik nap mint nap. rázatként hozzáfűzi: — Olyan közműhelyzetben, ami a Cse- bokszáriban van, még ez is cso­da, hogy ilyen tempóban tudunk haladni. — Hogy érti ezt? — Öt-nat méterenként külön­féle vezetékekre, átvezetésekre bukkanunk. Olyanokra, ame­lyek a terven egyáltalán nem sze­repelnek. — A tervekben van a hiba? — Inkább a közműnyilvántar­tás a ludas. Több mint két évti­zeddel ezelőtt, amikor ezt a lakó­telepet építették, nem dokumen­táltak megfelelően a „föld alatti helyzetet. Más, amit a rajzon lá­tunk, és más, amit a gyakorlat­ban tapasztalunk. Rengeteg „fel­vonulási vezeték” benne van az árokban, amiről nem lehet meg­állapítani, hogy „élő” vagy nem. — Értem, hogy sok a nehéz­ség. De mikorra tervezték erede­tileg az átadást? — Év végére terveztük. Gya­korlatilag november 23-án vé­geztünk a vezetékeléssel, ám most még egy nagyon nehéz idő­szakjön: a vezetek „élő” beköté­se, amit úgy fogunk megoldani, hogy lehetőleg csak órakra le­gyen gázszünet az egyes épüle­tekben. — Tél van, és fűtési szezon... — November 30-án, hétfőn elkezdjük a bekötést. Azt ígérhe­tem, hogy azoknak az épületek­nek a lakóit előre értesítjük, ahol épp gázszünet lesz. (Folytatás a 3. oldalon) Nincs szénhiány A hazai szénbányák és bri­kettgyárak ki tudják elégíteni a lakossági szénigényeket, megfe­lelő termelési kapacitással ren­delkeznek — tájékoztatta az MTI-t tegnap a Mininvest Bá­nyászati Vagyonhasznosítási Ügynökség Rt. vezetősége. Ez azt jelenti, hogy nem lesznek za­varok a szénellátásban. A lakossági igények kielégíté­sét az teszi lehetővé, hogy no­vember közepétől a hazai szén- tüzelésű erőművek megfelelő — az utóbbi hetekhez képest meg­növekedett — ütemben veszik át a szénbányáktól az energetikai szenet, fokozni lehet a szénter­melést. Az energetikai szénszál­lítások visszafogása ugyanis ed­dig a termelés csökkentésére kényszerítette a bányákat. Öngyilkosság a fogdában Az ORFK-tól kapott tájékoz­tatás szerint a BRFK Gyorskocsi utcai fogdájában szerdán este ön­gyilkos lett M. Krisztián 15 éves salgótarjáni tanuló. A fiú november 7. óta volt elő­zetes letartóztatásban emberölés miatt. Az öngyilkosságot a sza­bályszerűen nála lévő cipőfűző­vel követte el. Búcsúlevelében tettét így indokolta: „...nem tud­tam volna ama tudattal élni, hogy meghalt miattam egy em­ber...”. M. Krisztián azonos azzal az ifjúval, aki Salgótarjánban no­vember 6-án társával szóváltás­ba keveredett D.Z. 32 éves helyi lakossal, és úgy bántalmazták, hogy a férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe. Vita az szja-ról Az Országgyűlés plenáris ülé­sén befejezte a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vényjavaslat részletes vitáját. A jövő évi szja-szabályok kap­csán három főkérdés vetődött fel: az egymillió forint fölötti jöve­delmek 50százalékos adókulcsa, a devizaellátmány kérdése és a gyermekes családok kedvezmé­nyei. Békési László (MSZP) rö­viden érvelt az 50 százalékos kulcs elvetése mellett, mivel, mint mondotta, örömmel nyug­tázta, a költségvetési bizottság es a kormány ott jelenlévő képvise­lője is támogatta ezt a javaslatot. Hevesen támadta a devizaellát­mány megadóztatását. Tar- nóczky Attila (MDF) azt szor­galmazta: legalább azok ellátmá­nya ne legyen szja-köteles, akik­kel a szerződést még 1992-ben kötötték meg, illetve 1992-es ár­ajánlat alapjan kerül sor kikülde­tésükre. A gyermekkedvezmény fenn­tartása mellett szólt Balogh Gá­bor (független), aki annak a vé­leményének is hangot adott, hogy a családi jövedelemadózás rendszerét lenne célszerű alkal­mazni. Kupa Mihály pénzügymi­niszter jelezte: a kormány hajlik olyan megoldásra, amelyben a többgyermekes szülők a harma­dik gyermek után gyermeken­ként ne 300, hanem 400 forintot vonhassanak le havonta jövede­lemadójukból. Megöltek egy taxist Brutális taxisgyilkosság tör­tént szerdán éjjel tizenegy es csü­törtök hajnali két óra között Győrben. Ismeretlen tettes több kesszúrással megölte Bedi Lász­ló 23 éves nagyszentjánosi la­kost, a Főtaxi gépkocsivezetőjét. A bűntény az XX 67-04 forgal­mi rendszámú sárga színű Lada Combiban történt, a Toldi utca 9-es számú ház előtt. A rendőrség nagy erőkkel megkezdte a nyomozást. Nagy a sürgés-forgás a Heves és Vidéke Áfész édesipari üzemé­ben. A fogyasztók körében nép­szerű Tarantella-termékek itt ké­szülnek és innen indulnak útnak szerte, az ország élelmiszerüzle­teibe. Most, a karácsony előtti hetekben többfélét szállítanak a (Fotó: Perl Márton) hevesi édességekből. Fotóripor­terünk az üzemben készítette fel­vételét a Tarantella-készítmé­nyek csomagolásáról. Emellett Hevesről és a térség településein lakók életéről, mindennapjairól is olvashatnak lapunk 13. olda­lán. Jöttek a német és az osztrák horgászok Felfedezték a Tisza-Iavat Májusban kezdődött és szeptember közepén zárult az ide­genforgalmi szezon a Tisza-tó mentén is. A hűvösebb nyár elejét forró július és augusztus követte, amikor különösen sokan kerestek menedéket hazánk második legnagyobb fo- lyójánál. A hazai turisták mellett szép számmal látogattak oda németek és osztrákok, akik elsősorban horgászattal töltötték idejük legnagyobb részét. Hogy mennyire volt jő az idei szezon, annak értékelésére az egyik leghivatottabb szakembert, Kerekes Lászlót, a Közép-tiszavidéki Intéző- bizottság főtitkárát kértük meg. — Vannak-e már végleges adataik? — Bár még nincs teljeskörűen kész elemzésünk az idei nyárról, az előzetes adataink mégis arról tanúskodnak, hogy ha országo­san visszaesett is a turizmus, a Ti- sza-tónál azonos volt a tavalyi­val. Ez a jelenlegi társadalmi­gazdasági viszonyok között jó eredménynek számít. Az idege­nek ezen a tájegységen 650-700 ezer vendégnapot töltöttek el. Sajnos, ebben az évben a koráb­biakhoz képest sokkal kevesebb holland turista jött. Az érdeklő­dők többsége továbbra is Német­országból és Ausztriából érke­zett. — Ezen a nyáron a Tisza-par- ton is nagyon „elburjánzott” a vadkempingezés. Ennek nyoma­it még a kora őszi hetekben is lát­ni lehetett. Mi a véleménye erről? (Folytatás a 13. oldalon) Iránymutató ajánlásokat tettek A csőd és a felszámolás vitás kérdései Az utóbbi hónapokban orszá­gosan is megnövekedtek a csőd­del, illetve felszámolással foglal­kozó ügyek a bíróságoknál. Épp ezért regionális tájértekezletre hívták tegnap Egerbe, a megyei bíróság dísztermébe Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nóg- rád, Heves, valamint Békés me­gye bíróságainak gazdasági kol­légiumait. A résztvevők közösen egyeztették a csőd-, illetve a fel­számolási eljárással kapcsolatos vitás kérdéseket. A házigazdák nevében dr. Fá­bián Erik István, a Heves Me­gyei Bíróság Gazdasági Kollégi­umának vezetője lapunknak el­mondta, ezt az értekezletet az Igazságügyi Minisztérium, a Legfelsőbb, valamint a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma is támogatta. A szakértők már korábban is találkoztak, és egyeztettek más kérdésekben is. Tegnap mintegy húszoldalnyi kérdéssort vitattak meg annak érdekében, hogy pontosan tisz­tázzák a csőd-, illetve a felszá­molási folyamatok jogi kérdése­it. Mindezeket összegezték, és állásfoglalást alakítottak ki, amelyet szerkesztve eljuttatnak a szaktárcának, a Legfelsőbb Bí­róságnak, valamint a megyei bí­róságoknak is felhasználásra. Szó esett arról, vissza lehet-e vonni a csődeljárást, továbbá, hogy lehet-e zárt versenytárgya­lás során értékesíteni csődbe ju­tott cég vagyonát. Azt is egyez­tették, hogy az árveréseket mi­lyen pontos jogszabályokban rögzítsék, illetve a tartozás lejá­ratát miként állapítsák meg. Ki­emelték a csődbe jutott vállala­tok, vállalkozások kibontakozási tervének fontosságát, amelynek tartalmaznia kell azok jövőjét is. Szóba került az is, hogy miként értékeljék a hitelezők szándékát az új számviteli törvény szerint. A vitában kialakított állásfog­lalásokat a bírói gyakorlatban kí­vánják hasznosítani a következő időszak munkája során. Szeret­nék, ha egységesen alkalmaznák ezeket az érintett terület joggya­korlatában. A Tigáz Miskolci Üzemigaz­gatóság Heves megyei kirendelt­ségén Egerben hárman fogad­nak: Molnár Ferenc kirendelt­ségvezető, Mondák Attila, a Ti­gáz építési művezetője, Szegedi Attila, a Közmű és Rekultivációs Gmk ügyvezetője. Utóbbiak a felelősei az Északi-lakótelepen zajló közmű-rekonstrukciónak. — Mikorra végeznek a felújí­tással? — A közelmúltban az egri közmeghallgatáson valaki azt mondta, hogy már tavasszal el­kezdtük. Tévedett, valójában jú­nius közepén fogtunk hozza a gázvezetékek cseréiéhez — mnrtrlia ÍVfanHát Attila maova-

Next

/
Thumbnails
Contents