Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-03 / 259. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. november 3., Jkedd Clinton lesz az új amerikai elnök? A vasárnap este közzétett közvélemény-kutatási eredmények szerint Bili Clinton, a demokrata párti jelölt növelte előnyét, és mind biztosabbnak látszik, hogy győz az elnökválasztáson. Az ABC-hálózat felmérése szerint Clinton 42:37 arányban vezet George Bush elnök előtt, míg a független Ross Perot a szavazatok 17 százalékára számíthat. A nap további felmérései azt tükrözték, hogy Clinton még nagyobb arányban vezet a hiva­talban lévő elnök előtt, aki aligha tudja behozni hátrányát. Nyílt kérdés, hogy a győzelemre esélyte­len Ross Perot támogatói közül végül hányán ma­radnak mellette, illetve hogyan oszlanak meg sza­vazataik a két másik jelölt között. Az amerikai vá­lasztási rendszerben egyébként nem a szavazatok országos aránya dönt, hanem az, hogy melyik jelölt szerez több elektort: aki egy-egy államban többsé­get kap, megkapja annak valamennyi elektorát — így a siker a népes, sok elektorral rendelkező álla­mokban különösen fontos. Clinton e szempontból számítva is győzelemre áll. A demokrata politikus, aki egyébként is krónikus allergiával küzd, vasár­nap estére ismét szinte teljesen elveszítette hangját. Már csak néhány szót tudott suttogni a mikrofo­nokba, és felesége beszélt helyette. Clinton ennek ellenére tegnap, az utolsó napon is reggeltől estig repülőn cikázott gyűlésről gyűlésre nyolc államban — és ugyanezt tette Bush elnök is, aki 12 óra alatt „csak” hat államban fordult meg. Ross Perot, a függetlenként induló texasi milliár­dos vasárnap ritka nyilvános beszédei egyikét tar­totta Kaliforniában — másfél órán át, amikor kide­rült, hogy a lelkes hangulatú gyűlést a CNN hír-tv élőben közvetíti. Perot-nak a felmérések legfeljebb 15 százalékot adnak, mégis változatlanul hirdeti, hogy győzni fog. Szokásos, sok millió dollárért su­gárzott félórás tv-reklámfilmjeinek új darabjában ezúttal először támadta — igen élesen — Clintont. A milliárdos korábban Bushra összpontosította tü- zét, de most feltehetően arra számít, hogy a demok­rata jelölttől tud több szavazót elvonni. Az elnökválasztáson a konzervatív Republiká­nus Párt 12 éve tartó kormányzása forog kockán, a demokratáknak 1980 óta először van esélyük arra, hogy visszaszerezzék a Fehér Házat. Éppen ezért a várakozások szerint a választási részvétel magasabb lesz, mint az átlagos, mintegy 50-52 százalék. (MTI) Jeszenszky-interjú egy prágai lapban A múltat le kell zárni Atomhulladékok felderítése „Angliai” körök Egerben Dráguló üzemanyagok Csehszlovákiában vasárnap­tól (november elsejétől) meg­drágult a gépkocsi-üzemanyag. A 91 oktános, eddig literenként 16 koronába kerülő „speciál” benzin ára 17,30 koronára, a 96 oktános „szuper” ára 18-ról 19,30 koronára emelkedik. A 95 oktános, ólommentes „natural” 18 korona helyett 19,10-be kerül ezentúl. A dízelolaj literenkénti 14 koronás ára, valamint a csak szórványosan kapható, 98 oktá­nos „szuper plusz” motorbenzin 21 koronás ára változatlan ma­rad. Növekvő munkanélküliség Franciaországban Csak két hónapon át tartott a munkanélküliség stagnálása Franciaországban: szeptember­ben már ismét növekedett az ál­lástalanok száma. A most közzé­tett hivatalos statisztika szerint a nyilvántartott munkanélküliek száma októberben egy százalék­kal, 29.400 fővel nőtt, együttvé­ve meghaladja a 2,9 milliót. Ez a munkaképes életkorú lakosság 10,3 százaléka. Utoljára a nyolc­vanas években volt ilyen magas a munkanélküliek szama az or­szágban. Tehermentesül az EBRD Tehermentesül az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a volt ázsiai szovjet köztársaságok megsegítése részben lekerül a pénzintézet válláról. A Nihon Keizai Simbun című japán lap közölte: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megállapodott az Ázsiai Fejlesz­tési Bankkal (ADB) arról, hogy Üzbegisztán, Kazahsztán és más ázsiai köztársaságok az ázsiai bank tagjaivá válhatnak. Hazánk és az EK Magyarország felvétele az Eu­rópai Közösségbe majdnem any- nyi költséget jelentene a közös kasszának, mint Görögország tagsága, évi 1,5 milliárd ECU-t. Ezt állapítja meg többek között az a tanulmány, amelyet nyugat­európai közgazdász professzo­rok dolgoztak ki Jobb a na­gyobb? (Is Bigger Better?) cím­mel. Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. tájékozta­tása szerint a 44. játékhét nyerő­számai a következők: 5, 22, 23, 31, 33,45, a pótszám: 37. Á jo­kerszám: 179.513. A nyeremények a követke­zők: az 1 darab 6 találatos szel­vény 26.424.592 ATS-t ér. Az 5 plusz 1-esekre egyenként 617.763, az 5-ösökre 17.002, a 4-esekre 430, a 3-asokra 30 ATS-t fizetnek. A 4 darab telitalálatos joker egyenként 1.053.574 schillinget ér. A magyar-szlovák kapcsola­tok alapjairól kötendő államközi szerződésben meg kell oldani az olyan, régóta vitatott kérdése­ket, mint amilyen például az 1945-ös kassai kormányprog­ram ügye — jelentette ki Je­szenszky Géza magyar külügy­miniszter, a Lidová Demokracie című prágai lap tegnapi számá­ban megjelent nyilatkozatában. Az 1945-ös kassai csehszlo­vák kormányprogram, a világhá­ború miatti „kollektív bűnösség” elvét érvényesítve, jogfosztottá tette a csehszlovákiai magyar — és német — kisebbség tagjait, s évekbe telt, míg a szülőföldjük­ről el nem űzöttek — „hűséges­kü” letételének fejében — újra teljes értékű állampolgároknak érezhették magukat. Csehszlo­vákia később sem deklarálta hi­vatalosan a kassai kormányprog­ram érvénytelenségét, s nehány vezető politikus elhatárolódó megjegyzésétől eltekintve, mindmáig várat magára a mél­tatlanul meghurcoltak megköve­tése. A szlovák politikusok ko­rábbi kijelentései arra utalnak: „viszont-bocsánatkérést” várná­nak el azokért a jogtalanságo­kért, amelyeket a magyar ható­ságok követtek el a második vi­lágháború alatt, az akkor időle­gesen újra Magyarországnak ítélt dél-szlovákiai területeken. Jeszenszky szerint le kellene zárni a múltat, és ennek kereté­ben igényel rendezést a kassai kormányprogram kérdése. Az államközi szerződésben, ame­lyet a bizonyára hamarosan lét­rejövő önálló Szlovákiával meg kell majd kötnie Magyarország­nak, a másik jelentős elem a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása — állapította meg a magyar külügyminiszter. Szerin­te a kisebbségek egyetértése nél­kül nem lehet jó államközi szer­ződést kötni. „Árra fogunk töre­kedni, hogy a szerződés tartal­mazza a kisebbségek jogainak támogatását és szavatolását mindkét köztársaság területén” — mondta. Jeszenszky Géza mindazonál­tal nem gondolja, hogy elsősor­ban Magyarországnak kell segí­tenie a szlovákiai magyar kisebb­séget. „Ha a kisebbségi jogokat nem tartják tiszteletben, akkor ezzel egész Európának foglal­koznia kell, hiszen összeurópai felelősségről van szó” — állapí­totta meg. A szlovákiai magyar kisebb­ség politikai képviselői által szorgalmazott autonómiával kapcsolatban egyébként Je­szenszky úgy vélekedett, hogy a fogalmat nem mindenki értel­mezi helyesen. „Az autonómia nem a területi elszakadást, ha­nem a demokrácia saját prog­ramját jelenti” — mondta a ma­gyar miniszter. Szerinte a falvak es városok önigazgatási igényé­ről van szó, amitől egyáltalán nem kell tartania a szlovák fél­nek. „A magyar kisebbség ott kí­ván magának demokráciát, ahol él” — fogalmazott Jeszenszky. A lap Bőssel kapcsolatos kér­désére válaszolva, Jeszenszky Géza nem értett egyet azzal a vé­leménnyel, hogy az ügyet túlpo­litizálták. „Mindig azt hangoz­tattuk, hogy műszaki és környe­zetvédelmi kérdésről van szó’* — mondta. Megerősítette azt a ma­gyar törekvést, hogy harmadik, független fél vizsgálja meg a problémát. „Ha bebizonyoso­dik, hogy az építkezés nem ve­szélyes a környezetre, akkor ké­szek vagyunk engedni az erőmű befejezését. Ha viszont fordítva áll a dolog, akkor szerintem a szlovák fél érdeke is, hogy ne ké­szüljön el az erőmű” — jelentette ki a magyar külügyek irányítója. A hivatalos Ausztria lesöpörte a tárgyalóasztalról a bősi erőmű ügyét, a legcsekélyebb mérték­ben sem adott helyt saját környe­zetvédői, az érintett területen la­kók aggodalmainak. Amikor Vladimir Meciar szlovák kor­mányfő háromnapos ausztriai lá­togatását lezáró kismartoni saj­tóértekezletén egy kérdésre vá­laszolva magabiztosan szögezte le, hogy ez a probléma csakis a magyarokra és a szlovákokra tar­tozik, harmadik országban nem kíván róla tárgyalni, végül is Ausztria hallgatólagos támoga­tásáról tudósított. Még Burgen- landban sem kapott kínos kér­dést arra vonatkozóan, hogyan befolyásolja az erőmű a talajvi­zeket, senki nem firtatta, mi a helyzet azzal a néhány nappal ezelőtti jelzéssel, miszerint sú­lyos ártalmakat szenvedhet a Burgenlandnak oly fontos Fer­tő-tó. S bár a Meciar elutazása utáni napon a bécsi Kurier ismét a bősi erőmű munkálatainak helyszínéről közöl vészhelyzet­jelentést, az osztrák kormány — Vranitzky kancellár és Mock külügyminiszter —, Bécs polgár- mestere, Alsó-Ausztria es Bur­genland tartományi vezetői nem okoztak egyetlen kínos percet sem vendégüknek. Ugyanezt a szívességet Meciar nem tette meg nekik: a házigaz­dák — előbb Helmut Zilk pol­gármester, azután Karl Stix, Bur­genland tartományi vezetője — Jelcin orosz elnök utasítást adott egy olyan kormánybizott­ság felállítására, amelynek fel­adata annak kiderítése, hogy mennyi atomhulladékot sül­lyesztettek a szovjethatalom ide­jén a tengerbe. Szombati moszk­vai lapjelentés szerint az elmúlt évtizedekben elhasználódott atomreaktorok és radioaktív hulladékot tartalmazó hordók kerültek a tengerbe az északi No- vaja Zemlja szigetek térségében. Az ADN jelentése szerint Borisz Jelcin utasította az érintett mi­nisztériumokat és más hatóságo­kat, hogy bocsássák a bizottság rendelkezésére a kérdésre vonat­kozó összes iratot, beleértve a tit­kos dokumentumokat is. A tengeri atomtemetőkkel kapcsolatban a Komszomolsz- kaja Pravda című lap szombati számában az írta, hogy 1964 és 1986 között kormányutasításra a Novaja Zemlja 12 mérföldes .körzetében — azaz a szovjet fen­ségvizeken — 15 elhasználódott atomreaktort és 17.000 hordó nukleáris hulladékot süllyesztet­tek a murmanszki tengerhajózási társaság atommeghajtású hajói­ról a tenger fenekere. — A tenge­ri atomtemető mai állapotáról nincsenek adatok. Becslések szerint a szigetcsoport térségé­ben a radioaktív szennyezettség eléri a 3,2 millió curie-t — írta az újság. Váratlanul Zágrábba érkezett vasárnap Alija Izetbegovic, Bosznia-Hercegovina elnöke. A bosnvák vezető politikus az esti órákban azonnal tárgyalóasztal­hoz ült Franjo Tudjman horvát államfővel. Á hírek szerint a két elnök megállapodott abban, hogy a muzulmán és a horvát láthatóan feszengtek, amikor a sajtóértekezleteken Meciar sza­batosan és folyamatosan szidal­mazta Magyarországot. A bécsi sajtóértekezleten még csak nem is az újságírók nyomására: már bevezető nyilatkozatában el­mondta a magyarellenes váda­kat, amiket azután a fülüknek hinni nem akaró újságírók egyik­másik kérdésére még részlete­sebben kifejtett. Meciar nem jött üres kézzel Ausztriába. Nem kevesebbet ajánlott fel, mint Bohunice, az osztrákok számára folyamatos veszélyt jelentő atomerőmű leál­lítását — abban az esetben per­sze, ha Bős pótolja az ott kieső áramtermelést. Meciar pontosan tudja, hogy ez az ajánlat jutalmat érdemel, s nemcsak azt, hogy egyetlen erőtlen kis megjegyzés­nél nagyobb szemrehányás nem hangzott el Bős ügyében (Mock külügyminiszter jelezte, hogy „aggodalommal figyeli a Bős kö­rüli fejleményeket”). Ausztria ennél többet ad: a gazdasági együttműködés, aminek ígéreté­vel Meciar hazatért, egészen nagyszabású, s a regionális ko­operáció olyan válfaja, ami a leg­korszerűbbnek mondható a ha­tárok nélküli Európában. A közös és bürokráciamentes határellenőrzés a vegyes vállala­tok életét is megkönnyíti, és ha ezenfelül a közlekedés most el­határozott mértékű kibővítésé­(Folytatás az 1. oldalról) Az elfeküdt — elfektetett — növényeken égésnek, elszínező­désnek semmi nyoma. Az át­ázott, nedves talajba nincsenek benyomódva. Ezek a tulajdonsá­gok megegyeznek a már számos helyen,jréldául Angliában talált, hasonló „lenyomatok” jellemző­ivel. Ezeket „UFO-köröknek” is szokták nevezni, a nem azonosí­tott repülő tárgyakkal hozva őket összefüggésbe. Sajnálatos, hogy a körök felfedezője, annak ellenére, hogy már október 8-a óta tudott a dologról, csak most merte bevallani munkatársai­nak, hogy mit talált. Attól tar­tott, hogy nevetségessé válik kol­légái előtt. Egyébként az eset kapcsán meghallgatott dolgozók sem tudtak beszámolni semmifé­le olyan különös zaj- vagy fény­hatásról, amely összefüggésbe hozható a körök keletkezesével. Akad még egy említésre méltó momentum, amelyre a véletlen folytán figyeltünk fel. A kocsi- rendezők és az irányítótorony között ultra-rövidhullámú (URH) rádió-összeköttetés van. A helyszíni szemlélődés alkal­mával arra figyeltünk fel, hogy a körök belsejében álló munkás nem tud forgalmazni a torony­nyal, ha viszont kilép a körből, az összeköttetés zavartalan. (Ez alól csak az az egy kör jelentett kivételt, amelyben a fűszálak dő­lési iránya az óramutató járásá­val ellentétes irányban feküdt el.) Ebből persze, elhamarko­dott következtetést nem vonha­tunk le, mivel az ultrarövidhullá­mok — a többirányú terjedés mi­att — az adótól a vevőig minő­ségromlás nélkül csak ritkán jut­erők között beszüntetik az ellen­ségeskedést. A tárgyalásokról kiadott köz­lemény hangsúlyozta: a bosnyák és a horvát erők közötti össze­csapások kedvezőtlenül befolyá­solták a közös ellenség elleni együttes harcot. Bosznia közép­ső részén egy, a BBC-nek dolgo­vel is jár, akkor nagyon hatékony lehet. Ráadásul Ausztria ponto­san ilyen közlekedési kapocsról álmodik: három villamosított vasútvonal épül ki három külön­böző útvonalon, s teszi lehetővé a leggyorsabb és a leginkább kör­nyezetbarát személy- és áruszál­lítást a két főváros között. Az építkezésekhez megvan a pénz, így 1995-re készen lesz mindhárom vonal. Az egyik a Stadlau — Marchegg — Pozsony útvonalon közlekedő gyorsvasút lesz; a másik a Bruckot, Parn- dorf-ot érintő budapesti vonal Kittsee felé kitérő változata; a harmadik pedig a jó öreg Bécs — Pozsony villamos, Wien-Mitte állomásról indulva, a Duna vo­nalát követve, Fischamenden át éri el Pozsonyt. így lesz igazán hasznos a közös innovációs park, Szlovákia bekapcsolódása az osztrák keleti területek fejleszté­si terveibe. S persze, ha ilyen jó az összeköttetés, ha Pozsony és Bécs szinte eggyé olvad, akkor az osztrák befektetők számára még vonzóbb Szlovákia. Most a leg­nagyobb ügylet, amiről a tárgya­lások folynak, az olajipar privati­zációjában való részvétel: az ÖMV a Slovnafttal tárgyal. Me­ciar jó benyomásokat szerzett azon a fogadáson, amit Hugo Michael Sckyra, az államosított ipar igazgatója (ennek része az OMV) adott a tiszteletére a gyáriparosok szövetségében. nak el. (A többirányú terjedést — amelynek következtében az interferencia jelensége lép fel — a természetes vagy mesterséges tereptárgyakról bekövetkező visszaverődések okozzák.) így előfordulhat, hogy egy véletlen folytán a körökön belül van az a hely, ahol az eredeti és a vissza­vert jel épp ellentétes fázisban ta­lálkozik, es kioltja egymást. Ezt azonban egy alaposabb kísérlet­sorozattal lehetne csak bizonyí­tani. Ezek a tények. Hogy miért itt és miért ennyi, ilyen méretű „le­nyomat” keletkezett, és hogy ho­f yan — ez nagy talány. Lehet, ogy valaki vagy valakik ismét tréfát űznek velünk? (A tréfák néha komolyra is fordulhatnak, lásd a székesfehérvári körhami­sítók esetét.) De az is lehet, hogy nem ember a körök készítője. Á rendelkezésre álló adatokból megbízható magyarázatra nem futja, de az eset mindazokat el­gondolkodtathatja, akik e téma iránt érdeklődnek... V. Tana Judit * A lenyomatokat megvizsgál­ta a Heves megyei polgári véde­lem is. Tegnap Bedák Zoltán vegyi- és sugárvédelmi főelőadó két hordozható sugármérő mű­szerrel ellenőrizte ezeket a sza­bályos köröket. A szakemberek megállapították, hogy a helyszí­nen nem tapasztalható a háttér- sugárzásnál magasabb érték. Nehány körnél azonban — a mérések szerint — a normálér­ték felső határát is elérte a su­gárzás. Ez azonban sok tényező következménye lehet. (A szerk.) zó horvát tv-operatőr életét vesztette ugyancsak vasárnap, amikor az általa vezetett gépko­csi aknavetőtűzbe került. Ä 25 éves, szakmailag elismert fiatal­ember, Tihomir Tunukovic pán­célozott gépkocsija a találat kö­vetkeztében lángra lobbant, az árokba zuhant, s teljesen kiégett. A tömeges beutazás ellen Románoknak csak meghívóval Lehetséges, hogy román ál­lampolgárok hamarosan csak meghívóval utazhatnak Len­gyelországba. Az utóbbi hóna- okban egyre erősödik a lengyel ormánnyal szemben az a hazai követelés, hogy valamilyen mó­don akadályozzák meg a romá­niaiak tömeges beutazását, mivel tízezerszámra próbálkoznak a német határ illegális átlépésével, tömegével laknak hónapokon át a pályaudvarokon, és számos bűncselekmény elkövetője kerül ki közülük. A javasolt vízum- kényszer bevezetését a lengyel külügyminisztérium határozot­tan visszautasította, mivel ez el­lentétes volna az utazás liberali­zálásának elvével. Mint Jan Maria Rokita, a mi­nisztertanács hivatalának veze­tője közölte, alternatív megoldá­son dolgoznak, amelynek értel­mében csak tényleges meghívás­ra érkezhetnének Lengyelor­szágba román állampolgárok. A meghívólevelet hivatalos szerv­vel kellene érvényesíttetni, amely ezt csak a meghívó szemé­lyes meghallgatása után hagyná jóvá, így elkerülve a fiktív meghí­vások lehetőségét. Piacgazdaság és halál Öngyilkos lett a piacgazdaság bevezetése feletti kétségbeesésében a pekingi egyetem egyik közgazdász professzora. — „A párt cserben­hagyott, betört Kínaba a kapitalizmus, minden reményem odalett” — panaszkodott kollégáinak Hszi Van-jing professzor, miután megtud­ta, hogy a Kínai KP XIV. kongresszusa a „szocialista piacgazdaság” megteremtéséről határozott. Nem bírván ezt megemészteni, kiugrott egyetemi dolgozószobájának negyedik emeleti ablakán. Búcsúlevél gyanánt az alabbi feljegyzést hagyta maga után a párt elméleti folyó­iratának egyik példányán: „a kommunizmus úgyis győzni fog.” ^Gazdálkodó szervezetek figyelem Kedvező befektetési lehetőség A KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 20,67 % 20,03 % átlagos: 18,49 % 18,40 % minimum: 15,80% 13,03% Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 napos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden héten szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazdasági Osztályára. További információ: a 20-127 vagy 13-444/113-as telefonon Ausztria, Szlovákia, Gorbacsov és az NDK Egon Krenz, az egykori NDK állampártjának, a Német Szocialista Egységpártnak rövid időn át volt főtitkára felszólította Mihail Gor­bacsov szovjet exelnököt, hogy ne fogadja el Berlin város díszpolgár­ságát. A moszkvai Pravda a minap közölte Krenz nyílt levelét, amely­ben többek közt ez áll: „Németország keleti részében nem kevés azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy Te az NDK háta mögött cselekedtél, és sorsukra hagytad szövetségeseidet.” A továbbiakban Krenz azzal érvel levelében, hogy kínos lenne szá­mára, ha a berlini szenátus „törölte volna a város díszpolgárainak so­rából érdemdús szovjet tisztek nevét, akik életüket áldozták a város felszabadításáért”, csak azért, hogy Gorbacsov nevét felvegye a listá­ra. „Te magad — úja — több ízben is azt mondtad nekem, hogy Né­metország egyesítése nincs napirenden. Krenz szerint az NDK-nak a berlini fallal kapcsolatos politikáját is egyeztették GorbacsoVval, és a szovjet államfő „Erich barátomnak” titulálta Honeckert. „És miközben Neked Berlinben átnyújtják ezt a megtisztelő kitün­tetést, ez az öreg és beteg ember a halallal tusakodik a börtönben” — írja a Honecker-utód Krenz. Ezért azt tanácsolja, hogy Gorbacsov gondolja ineg, átveszi-e november 9-én Berlinben a díszpolgári okle­velet, s ezekkel a szavakkal fejezi be levelét: „fordulj tanácsért a lelki­ismeretedhez, Mihail Szergejevics.” Az operatőr halála

Next

/
Thumbnails
Contents