Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-26 / 279. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. november 26., csütörtök Az ENSZ Közgyűlése döntött Kuba ügyében Isztambul: Balkán-konferencia Visszavont embargó-szigorítás Veszély fenyeget több országot A nemzetközi közvélemény nem várhatja tétlenül, hogy a délszláv konfliktus kiterjedjen az egykori Jugoszlávia más területeire is — ezt hangsúlyozta Hikmet Cetin török külügyminiszter Isztambulban, ahol a repülőtéren előbb Jeszenszky Géza magyar, majd Zdcnko Skrabalo horvát külügyminisztert üdvözölte. Az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a kubai határozattervezetet, amely felszólítja az Egyesült Államokat, hogy vonja visz- sza a szigetország elleni gazdasági embargó megszigorításáról hozott döntését. A határozatot az AP szerint 59 ország támogatta, és csak az Egyesült Államok, Izrael és Románia szavazott ellene; 71 ország, köztük Magyarország, tartózkodott a szavazásnál. A közgyűlés által hozott határozatok nem kötelező jellegűek, bár jól mutatják a világ kormányainak álláspontját. Kuba az elmúlt évben, még a szankciók megszigorítása előtt, már tervezte egy hasonló határozattervezet napirendre tűzését, azonban a washingtoni ellenpropaganda hatását látva, Havanna végül visszavonta javaslatát. A Kuba elleni amerikai kereskedelmi embargó Bush elnök által elfogadtatott szigorítása értelmében az amerikai cégek leányvállalatai sem kereskedhetnek a szigetországgal, és azok a hajók, amelyek árut szállítanak Kubába, hat hónapig nem köthetnek ki az amerikai kikötőkben. A délszláv válság ügyében szerdára Isztambulba hívtak ösz- sze egynapos külügyminiszteri értekezletet. A tanácskozásra a balkáni országok mellett a magyar, az osztrák és az olasz diplomácia vezetője kapott meghívást. A török külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, fennáll a háború továbbterjedésének veszélye a Balkán térségében. A nemzetközi közösség nem várhat újabb háborús konfliktusok kialakulásáig, meg kell előznie azokat. Potenciális veszély fenyegeti egyebek között Koszovói, Macedóniát és a Vajdaságot is, így a konferencia napirendjén szerepel az e területeken kialakult helyzet. A Balkán több országa most közös erőfeszítést tesz a válság megoldására. A háborúzó felek közül Kis-Jugoszlávia, a szerb- montenegrói államszövetség azonban nem fogadta el a meghívást, és nem küldte el képviselőjét Görögország sem. Jeszenszky Géza egyidejűleg azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja szerint az isztambuli konferencia nem vezethet a délszláv krízis rendezését célzó nemzetközi erőfeszítések elaprózódásához vagy megosztásához. Magyarország ugyanakkor kész támogatni minden jó szándékú kezdeményezést. Zdenko Skrabalo horvát külügyminiszter magyarul nyilatkozva arra mutatott rá, hogy Zágráb elsősorban a Szerbiára nehezedő nemzetközi nyomás fokozását reméli az isztambuli találkozótól. Megerősítette, hogy a szerbek nagy területeket vontak ellenőrzésük alá a boszniai háborúban. Horvátország semmi esetre sem érdekelt Bosznia-Hercegovina felosztásában. Kérdőjelek Elkerülni a bajt? Sok vita lesz még a NATO gyors reagálású erőinek felállításáról és magyarországi elhelyezéséről szóló javaslatról, amelyet Csóti György MDF-es képviselő terjesztett elő az Észak-atlanti Közgyűlésen. Mi a logikája? Röviden szólva: elkerülni a bajt, vagyis békefenntartó erőket állomásoztatni ott, ahol konfliktusok vannak. Minthogy pedig Magyarország déli határán véres háború folyik, a lehető legközelebb, erre a határszakaszba települhetnének a békefenntartó csapatok. Fokozottabb NATO-szerepvállalást kíván Csóti? Ennek előmozdítása is lehet a célja, hiszen magyar részről már nemegyszer szóvá tették, hogy Nyugat-Éurópa túlzottan passzív a kelet-közép-európai konfliktusok ügyében. Erőszak, tárgyalás helyett? Bár a javaslat gyorshadtestek felállításáról szól, a magyar külpolitika érthetően nagyon visszafogott minden olyan kérdésben, amely azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Magyarország bármiféle formában belekeveredhet a szomszédságunkban folyó háborúba. Jó lenne hinni, a Csóti-féle javaslat nem akar változtatni azon, hogy Budapest a jövőben is minden európai konfliktus esetében a végsőkig a politikai megoldások híve és előmozdító- ja. Mi a probléma lényege? Egyebek között az, hogy milyen feltételek mellett állomásozhatnának nemzetközi haderők Magyarországon. De sorakoznak a kérdések. Kívánatos-e egy ilyen helyzet létrehozása? Nem sodor-e bennünket olyan politikai és katonai vizekre, ahol nem szeretnénk hajózni? S végül: növekszik-e ezáltal Magyarország biztonsága? Igazán érdemi válaszok minden kérdésre csak később születhetnek. Addig pedig a legkisebb kockázat a javaslat alapos vitája. (FEB) Az emberiség fele városlakó A világ népességének több mint a fele városokban él majd 2000-ben — állapítja meg az Egészségügyi Világszervezet Genfben a hét végén közzétett jelentése. Pontosabban az emberiség 51 százaléka. A statisztikai adatok szerint a világ kevésbé fejlett térségeiben a városlakók 2000-ben a lakosság 45, 2025-ben pedig 61 százalékát teszik majd ki. A fejlettebb térségekben viszont ez az arány 75, illetve 83 százalék lesz. 1990 közepén a világ népességének 45 százaléka, vagyis 2,4 milliárd ember volt városlakó. Ezeknek 33 százaléka egymilliós, vagy annál népesebb városokban élt, tíz százaléka pedig húsz, egyenként 8 millió, vagy annál több lakosú metropolisban. Az előrejelzések szerint ezeknek a metropolisoknak a száma 2000-re eléri majd a huszonnyolcat. A EÜVSZ jelentéséből kiderül végül, hogy a világ minden térségében növekszik az írni-ol- vasni tudó felnőttek száma, és az évezred vége előtt eléri a 78 százalékot, a jelenlegi 73,5 százalékkal (nőknél 66 százalékkal) szemben. Olaszország Vádemelés bőrfejűek ellen Olaszország-szerte húsz helyen indult ügyészségi eljárás náci bőrfejűek csoportjai ellen, a betiltott fasiszta párt újjáalakításának vádjával. Az alkotmány tiltja a fasiszta párt újjáalakítását bármilyen formában, s a büntető törvénykönyv is így fogalmaz. További vádak a bőrfejűek ellen: a nácizmus és a népirtás dicsőítése, fajgyűlölő akciók, erőszakos garázda cselekmények. Az eljárások több tucat feljelentés nyomán indultak, miután a legutóbbi napokban is történtek idegenek elleni erőszakos cselekmények, antiszemita megnyilvánulások: Nápolyban megrongálták a zsidótemető sírjait, Milánóban egy spanyol fiatalembert félholtra vertek. Egy Milánó melletti községben röpcédulák jelentek meg a következő felirattal: Négerek, zsidók, csavargók, kábítások, délvidéki cigányok — ki veletek!. Az ügyészségi eljárások több esetben nemcsak az elkövető egyének ellen irányulnak, hanem politikai szervezkedés vádjával a felforgató, náci ideológiát hirdető csoportok ellen, s így olyanok is vád alá kerülhetnek, akik pusztán tagjai e csoportoknak. A politikai rendőrség pontos képet rajzolt e csoportokról, és ellátta az ügyészségeket kellő adatokkal a vádemeléshez. A vizsgálatot vezető ügyészek egyelőre nem nyilatkoztak bővebben. Annyi azonban bizonyos, hogy Rómán kívül igen sok helyen, Lombardiában, Emíliában, Toscanában és a Délvidéken egyaránt indultak vizsgálatok. Vége az évszázados katonai jelenlétnek Amerikai kivonulás a Fülöp-szigetekrol Kedden az utolsó amerikai katona is elhagyta a Fülöp-szigeteki támaszpontokat, és ezzel 1543 óta először íesz mentes a szigetcsoport külföldi katonaságtól. Abban az esztendőben szállt ugyanis partra Ruy de Villabolos spanyol felfedező Mindanao szigetén, és nevezte el a szigetcsoportot az akkori spanyol trónörökösről, a későbbi II. Fülöp királyról. Most kedden csaknem egy évszázados észak-amerikai katonai jelenlét ért véget a Fülöp-szi- geteken, amikor levonták a csillagos-sávos lobogót az Egyesült Államok legnagyobb ázsiai haditengerészeti támaszpontjáról, a Subic Bayről. Öt másik támaszpontot, köztük a C/űrí: repülőtamaszpontot, már tavaly átadtak a Fülöp-szi- geteki kormánynak. A manilai szenátus 1991. szeptemberben elutasította a Subic Bay támaszpont további tízéves használatba adásáról szóló szerződés tervezetét, és a kormány 1992 végét szabta meg határidőként a csaknem 25 ezer hektárnyi támaszpont kiürítésére. A Subic Bay támaszpont átadását végrehajtó mintegy 1200 amerikai katona és polgári személy kedden hajókon és repülőgépeken távozik az országból. Ezzel befejeződött az amerikai katonai jelenlét a Fülöp-szi- geteken, amely jelezte, hogy az Egyesült Államok szereplője lett a világpolitikának. Akkor vált ugyanis világhatalommá, amikor 1898-ban legyőzte Spanyolországot, és megszerezte magának a Fülöp-szigeteket az első fegyveres konfliktusban, amelyet a kontinensen kívül vívott. A Fülöp-szigetek lett az Egyesült Államok egyetlen gyarmata, amíg 1946-ban függetlenséget nem kapott. A szigetcsoport első amerikai polgári főkormányzója az a William Howard Taft lett, akit később az Egyesült Államok elnökévé választottak. A második világháborúban az amerikai csapatok 1942-ben a corregidori és a bataani harcokban, valamint a harcokat követő „halálmenetelésben” szenvedték el legsúlyosabb vereségeiket. Két évvel később sikerült kiköszörülniük a csorbát, a történelem legnagyobb tengeri ütközetében, a Leyte-öbölben, majd visszafoglalták a szigeteket a japánoktól. Gyásznap volt 1944. december 15-e, amikor Subic kikötőjében amerikai repülőgépek elsüllyesztették az Oroku Maru japán szállítóhajót, amely amerikai hadifoglyokat szállított Tajvanra. Több mint 1600 amerikai lelte halálát a hullámsírban. A második világháború után az amerikai haditengerészet a legnagyobb külföldi támaszpontját rendezte be Subic Bayern Tengerészgyalogosok ezreit képezték ki ott a dzsungel-hadviselésre a kikötő körüli hegységben élő negrito törzsbeliek. Az USA Fülöp-szigeteki katonai támaszpontjai a hidegháború éveiben a Távol-Kelet fölé kiterjesztett amerikai védőháló legfontosabb láncszemei voltak. De legutóbb is a „Sivatagi vihar” hadműveletben Irak ellen bevetett amerikai csapatok utánpótlásának legnagyobb része is Subic Bay-roí érkezett a térségbe. Ami a Fülöp-szigetek belpolitikáját illeti, az amerikai katonai jelenlét a függetlenség 1946-ban történt elnyerése óta az egyik legvitatottabb kérdés volt. Jóllehet, az ismételt felmérések azt mutatták, hogy a lakosság jelentős része egyetértett az amerikai katonai jelenléttel, egy harcos kisebbség mindvégig elszántan küzdött ellene. A Subic Bay támaszpont ugyanakkor mintegy 300.000 helybéli megélhetését biztosította, akik a szomszédos Olongapón élnek. Most a manilai kormány azt tervezi, hogy külföldi cégek bevonásával fejlett kereskedelmi övezetté építi ki a térséget. Egyelőre azonban nagyobb külföldi cég még nem jelentkezett. Iliescu párizsi sajtóértekezlete Ellenezte hazánk terveit Ion Iliescu román elnök kedd késő esti párizsi sajtóértekezletén ellenezte a Magyarország által — egyebek között az erdélyi magyar kisebbség kapcsán — javasolt etnikai autonómia tervét, mondván: ez veszélyezteti Európa általános egyensúlyát. Ezt az AFP jelentette. — Ez az — Antall József miniszterelnök által is alkalmazott — magyar propaganda új feszültségeket teremthet Európában, ráadásul azt sem tudjuk pontosan, mit jelent az „etnikai autonómia” kifejezés, míg a „helyi autonómia” alkotmányos elv, amely létezik Romániában — így az AFP a román államfő szavairól. Ez a téma is szerepelt azon a megbeszélésen, amelyet az egynapos magánlátogatáson Franciaországban tartózkodó Ion Iliescu délután folytatott Francois Mitterrand köztársasági elnökkel. A román elnök — aki októberi újraválasztása után először utazott külföldre — köszönetét fejezte ki azért, hogy Franciaország támogatja Romániának az Európa Tanácsba való teljes jogú tagfelvételét. Adriai blokád Boorda tengernagy parancsa: „Különben lövünk" November 22-én, közép-európai idő szerint délután 5 órakor az ENSZ Biztonsági Tanácsának 787. határozata alapján, 5 romboló és 2 fregatt harci küldetésre indult. Mike Boorda tengernagy parancsnoksága alatt megkezdődött a Tengeri őrség fedőnevet viselő ENSZ-NATO- Nyugat-európai Unió közös hadművelet. Ettől az időponttól kezdve az Adriai-tengeren cirkáló hadihajók leállítanak minden olyan hajót, amelyikről feltételezhető, hogy Kis-Jugoszlávia valamelyik kikötőjébe tart. Az adriai blokád „új fejezetének” legfontosabb pontja, hogy a szövetséges flotta ellenállás esetén fegyvert is használhat bármilyen nemzetiségű hajó ellen, amely nem tesz eleget a kapott parancsnak. Hogyan történik ez a gyakorlatban? Ha a flotta bármelyik egysége meg akar állítani valakit az Adrián, a kialakított szabályoknak megfelelően a 16-os URH-csatornán megállásra szólítja a gyanús hajót. Közli, hogy az ENSZ-határozatok értelmében jár el, s tájékoztatást kér a hajó nemzetiségéről, nevéről, szállítmányáról és a célkikötőről. Ha a válasz gyanút ébreszt, a hadihajó parancsnoka közli a megvizsgálandó hajó kapitányával: köteles a fedélzetre engedni egy katonai vizsgálócsoportot, s végre kell hajtania a csoport vezetőjétől származó minden utasítást. Amennyiben a hajó nem reagál az eddig elhangzott parancsokra, rádión még kétszer felszólítják az azonnali megállásra, most már kiegészítve egy félreérthetetlen megjegyzéssel: „különben lövünk. Amennyiben ez a parancs is hatástalan marad, eldördül az első lövés, azúttal még a gyanúsított hajó orra elé. A hajót végül — így szól a tengernagy által aláírt parancs — egy lövéssel vagy többel, barátságosan vagy erőszakosan, de mindenképpen megállásra és engedelmessegre kell kényszeríteni. Az ellenőrző katonai hajóról helikopterrel egy tiszt vezetésével hat Katonából vapy tengerészből álló kommandó száll le a megállított hajóra, kötélhágcsókon, fegyveres biztosítással. A kommandó tagjai modern gyorstüzelő kézifegyverekkel felszerelve végzik el a munkájukat. A tiszt a parancsnoki hídon átvizsgálja a papírokat, s ha kell, elvégezteti a hajó teljes átkutatását. Ha olyan árura bukkannak, amit tilos Szerbiába, illetve Montenegróba bevinni, a hajót megfelelő kikötőbe irányítják, ahol megteszik a további lepeseket. Az Adria-embargó előző időszakában egyébként az ENSZ határozatával összhangban 3649 hajót ellenőriztek, s 71 esetben indítottak eljárást az embargó megsértése miatt. (FEB) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BERECZKI LÁSZLÓ 32 éves korában elhunyt. Temetése 1992. november 27-én 13.30 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család 3300 EGER. TŰZOLTÓ TÉR 3. TELEFON: 36-15097 Leállított segélyszállítmányok Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága addig nem juttat el segélyszállítmányokat a keletboszniai szerbeknek, amíg az ottani szerb vezetők nem teszik lehetővé, hogy a térség két muzulmán többségű városába, Goraz- déba és Srebrenicába is eljussanak az élelmiszer- és gyógyszer- segélyek. Jose Maria Mendiluce, a döntésről beszámoló ENSZ-il- letékes elmondta: a két muzulmán többségű város lakói életveszélyben vannak, és tűrőképességük határához jutottak. Az USA és az ukrán nukleáris rakéták Washington kész 100-150 millió dollárral hozzájárulni az Ukrajna területén telepített nagy hatótávolságú nukleáris rakéták leszereléséhez. Erről Richard Lugar amerikai szenátor számolt be moszkvai sajtóértekezletén. Lugar még elmondta, a Leonyid Kravcsuk ukrán elnökkel folytatott megbeszéléseken az is szóba került, hogy az Egyesült Államok esetleg megvásárolja a leszerelt rakéták robbanófejében levő dúsított uránt is. Elutasított munkáspárti indítvány A brit parlament hétórás vita után elutasította a munkáspárti képviselők azon indítványát, amely az utóbbi évek konzervatív kormányait támadta azzal, hogy a parlamentet és a nemzetet félrevezetve segítették Szaddám Húszéin iraki elnök fegyverkezési programjainak végrehajtását. A Reuter szerint az utóbbi évek leghevesebb vitáját követően a konzervatív kormány 45 fős szavazattöbbséggel vette le a napirendről a munkáspárti indítványt. Olajszőnyeg a Japán-tengeren Vlagyivosztok távol-keleti orosz város partjai előtt hatalmas olajszőnyeg lepi el a vizet a Japán-tengeren. Mint az AP a helyi hatóságok hétfői közlésére hivatkozva jelentette: egy olajtartályból majdnem 2,8 millió liter fűtőanyag ömlött a Nahodkai- öbölbe. A tartály már szombaton kilyukadt, s az olaj egy kis folyóba ömölve jutott a tengerbe. Munkások több órán át dolgoztak a lyuk eltömésén. Összecsapás a rendőrökkel Berlinben Baltákkal és vasrudakkal támadott a rendőrökre és járműveikre Berlin Kreuzberg kerületében a jobboldali erőszak ellen tiltakozó felvonulók egy csoportja. Az előre be nem jelentett tüntetésen kipattant összetűzésben 41 rendőr megsebesült. A felvonulók közül egy csaknem 300 fős harcias csoport petárdákkal, kövekkel, benzmespalackokkal, különféle gáz- és jelzőlövedékekkel rontott a rendfenntartó erőkre. Ezzel egy időben több mint 5000 berlini lakos — német és külföldi egyaránt — vonult fel, hogy békésen tiltakozzon a jobboldali radikalizmus erőszakos cselekedetei ellen.
