Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

HATALOMHARC — LEGFELJEBB ÍGÉRGETNEK, VAGY MÉG AZT SEM (4. oldal) J HEVES T HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1992. NOVEMBER 24., KEDD HL ÉVFOLYAM 277. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT A nagy érdeklődésre való tekintettel a vásárt az egri tanárképző főiskolán szerdáig meghosszabbítjuk! Minden érdeklődőt szeretettel várunk! N / Érvénytelen választás Bács-Kiskunban Bács-Kiskun megye 4. számú választási körzetében vasárnap érvénytelen volt az országgyűlési képviselő-választás. A 17 tele­pülést érintő kerület 45.809 pol­gára közül 9991-en jelentek meg az urnáknál, az érvényes szava­zatok száma 9822 volt, ami 21,5 százalékos részvételi aránynak felel meg. A helyi választási bi­zottság javasolja az Országos Választási Bizottságnak, hogy a következő forduló időpontját december 6-ára tűzze ki. Rálőttek a Pesti Riport munkatársára Rálőttek egy újságíróra vasár­nap este Budapesten, a VIII. ke­rületi Szentkirályi utcában. Hét­fő délelőtt a BRFK sajtóosztá­lyán az MTI-nek elmondták: egy ismeretlen tettes rálőtt Tiszai Fe­renc 37 éves újságíróra, a Pesti Riport külső munkatársára. A hírlapírót súlyos sérüléssel szállí­tották kórházba. A tettes elme­nekült. A BRFK nagy erőkkel nyomoz az ügy felderítése érde­kében. Amerikai—magyar autóalkatrész-gyártó üzem Autóalkatrész-gyártó üzemet alakít ki Székesfehérvárott, a volt szovjet helikopterbázis egy részén a Ford-autógyár alkat­rész-beszállítójaként ismert amerikai Loranger Manufactu­ring Corporation és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet által létrehozott Loranger Ipari Ingat­lanfejlesztő és Hasznosító Rész­vénytársaság. Az ott levő 5600 négyzetméteres üzemcsarnok­ban rendezik be a Ford székesfe­hérvári gyárában készülő elekt­romos gyújtótekercsekhez, illet­ve az üzemanyagpumpákhoz műanyag alkatrészeket előállító üzemet. Török embercsempész bukott le A Csongrád megyei rendőr­ség őrizetbe vette D. Sayar 21 éves ausztriai török autószerelőt, mert a nagylaki határátkelőhe­lyen belépésre jelentkezve Ausztriába akarta csempészni autójában A. Alassaf22 éves szír tanulót és R. Kaya 18 éves török állampolgárt. Az embercsem­pész személyenként 2 ezer schil- linget kapott a hamis útlevele­kért és a csempészésért. „Leült” a MÁV (Fotó: Perl Márton) Szigorúan megállított vonatok Akiket a „sztrájkhangulat” hajnalban megcsapott Volt egyszer egy mozdonyvezető-sztrájk, ami ugyancsak „felemás­ra” sikeredett. Annak idején ugyanis meglehetősen megosztott volt a vasutas-társadalom — nem mindenki értett egyet a mozdonyve­zetők követeléseivel —, most viszont összefogott az ország legna­gyobb vállalatánál tevékenykedő öt szakszervezet, s kétórás figyel­meztető munkabeszüntetésre szólította fel a mintegy 100 ezer dol­gozót. Jelezve ezzel, hogy tarthatatlan a kormány álláspontja a MÁV jövőjét illetően. Mostanában csendesek a haj­nalok a vasútállomásokon. Alig van már síncsikorgató, ütköző- csattanásos, mozdonytülköléses tolatás, recsegő megafonos sze­relvényrendezés, lezárt fényso­rompó. Ezen a hajnalon még ki- haltabbak a pályaudvarok, még azok a vasutasok sem bóklász­nak a vágányok között, akik szolgálatban vannak. A peron vibráló neonfényében vörös be­tűs, apró plakáton szólítja fel tagjait a Vasutasok Szakszerve­zete: „SZTRÁJK.” Egy kisebb szórólap pedig a „kedves utast” tájékoztatja: „...szeretnénk meg­akadályozni a vasúti menetje­gyek árának 130 százalékos emelését; a vasúti forgalom szü­neteltetését 1500 kilométeres szakaszon, ami 356 települést érintene az országban; a vasúti közlekedés biztonságának és színvonalának további romlá­sát”. — S természetesen a saját helyzetünk javítását is szeret­nénk kiharcolni...! — teszik hoz­zá egybehangzóan annak a kis csoportnak a tagjai, akik reggel öt órakor Fülöp Frigyesegri állo­másfőnök irodájában gyűltek ösz- sze. Van mit sorolniuk. — A mellékszámyakon már megkezdődött az utasszámlálás, a felmérés, hogy hol gazdaságta­lan a közlekedés. Területünkön az Eger-Szilvásvárad-Putnok szakaszon veszélyes a helyzet, ha itt leáll a forgalom, 25-30 dolgo­zónak szűnhet meg a munkahe­lye. Az Egerhez tartozó 170 vas­utas zöme az elbocsátástól fél a legjobban. — mondja az állo­másfőnök. Szűcs Bernátné szak­szervezeti titkár azzal egészíti ki ezt, hogy a bércsökkenés sem el­hanyagolható. Erre már egymás szavába vágva mondják a pénz­tárosnők, a raktárnokok, az állo­más dolgozói, hogy nem kapják meg a 13. havi fizetésüket, s ami még bosszantóbb: a fordulószol­gálat éjszakáiért járó pótlékot is el akaiják vonni, mondván, egy­két órát mindig alhatnak... S itt van még az utazási kedvezmény megadóztatásának terve. — Mindez azért nem mindegy — vág közbe egyikük —, mert számoljunk csak: bárhogy is vesszük, átlagban 1800-2000 fo­rinttal csökken a pénzünk, ami most is alig rúg 10-15 ezer brut­tóra. (Folytatás a 3. oldalon) Mégsem zárták ki Oláh Sándort Döntöttek Oláh Sándorélma- rasztalásának mikéntjéről a kis­gazda 36-ok hétfői frakcióülé­sén. A képviselőcsoport egy hét­tel korábban 16:11 arányban úgy határozott, elmarasztalják Oláht. Szabó János frakcióvezető szerint 15-en Oláh kizárása, míg 14-en a figyelmeztetésben része­sítés mellett szavaztak. A testület szabályzata előíija: a kizáráshoz a képviselőcsoport több mint fe­lének igenlő szavazata szüksé­ges. Ezért Oláh nem tekinthető kizártnak, mondotta Szabó Já­nos. A szavazás eredménye úgy értelmezhető, hogy a testület fi­gyelmeztetésben részesíti az ink­riminált képviselőt. Az érintett Oláh Sándor az MTI munkatársának elmondta: a frakció figyelmeztetésének nem látja értelmét, és mindkét kifogá­solt ügyben a jövőben is ugyan­úgy járna el, mint azt tette. Jóváhagyott ÉT­megállapodás Kupa Mihály pénzügyminisz­ter az Országgyűlésen tájékozta­tott róla: a kormány rendkívüli ülésén jóváhagyta az Érdek­egyeztető Tanács szombat éjsza­kai ülésén született megállapo­dást. Elmondta, 1,5 milliárd fo­rinttal emelik a Foglalkoztatási Alapköltségvetését, és 7, illetve2 százalékra emelkedne a munka­adók, illetve a munkavállalók ál­tal fizetendő járulék. A munka­nélküli-járulék jogosultsági ideje viszont egy évre szűkül. Február 1-jétől 9000 forint a minimálbér. Az általános forgalmi adónál 6 és 25 százalékos kulcsok lépnek életbe 1993-ban. A gyógyszerek, a háztartási elektromos energia esetében megmarad a 0 kulcsos áfa. Havi 200 forintot vonhatnak le személyi jövedelemadó-alap­jukból az alkalmazottak. Csak 1995. január 1-jétől emelkedik a nők nyugdíjkorhatára, s két­évente egy évet. Veszélyben 250 ember munkahelye? Tulajdonosok csatája az Erisz and Fairway Kft.-nél Szép reményekkel indították tulajdonosai 1989-ben a vegves vállalatot, melyet az Egri Ruha­ipari Szövetkezet nagy-britanniai partnerekkel alapított. Úgy tű­nik, mára a nagyra törő üzleti ter­vekből nem sok maradt, megsza­porodtak a hatalmi villongások. November 19-én taggyűlést tar­tottak az Erisz and Fairway Kft. vállalkozásnál, ezen a magyar tu­lajdonosok határozattal kizárták a cégből az angolokat. Ezt a két fél ellenkezően ítéli meg. Közre­adjuk álláspontjukat, de az állás- foglalás a bíróság dolga. Tegnap a szerkesztőségben jártak a Kindler Clothing Ltd. és a Hirschler Investment and Tra­ding Co. Ltd. képviselői, David Barley és Blazevic Gábor ügyve­zető igazgató urak, akik így nyi­latkoztak: „Az Erisz and Fair­way Kft., hogy megőrizze 250 al­kalmazottjának munkahelyét, és a vegyes vállalat működőképes­ségét fenntartsa, ma keresetet nyújtott be a Heves Megyei Bíró­sághoz. Kéri, hogy a társaság tagja, az Erisz Kisszövetkezet ál­tal november 18-án és 19-én megtartott taggyűléseket, az ott hozott határozatokat a bíróság nyilvánítsa jogtalannak és tör­vényellenesnek. A megtámadott határozatok arra irányulnak, hogy az Erisz and Fairway-bői az angol partnereket, a Kindler Clothing Ltd.-t és a Hirschler In­vestment and Trading Co. Ltd.-t kizárják, s a jelenlegi ügyvezető igazgatókat leváltsák. Ezt meg­előzően az 1992. április 30-i tag­gyűlésen az akkori ügyvezető igazgató, Csatlós Kovács Mihály lemondott tisztségéről, miután szembesítették a tényekkel. (Folytatás a 3. oldalon) Kérdőjelek Jó kompromisszum? A posta ultimátuma áremelést gerjeszt A Magyar Lapkiadók Egyesületének nyilatkozata A Magyar Lapkiadók Egye­sülete (MLE) — amely a magyar sajtó 80-90 százalékát képviseli — más eszköz híján a nyilvános­sághoz fordul. A Magyar Postá­val folytatott tárgyalások zsákut­cába jutottak. Az MLE sürgetésére szeptem­berben megkezdődött tárgyalá­sok, amelyek a jövő évi tarifákat és üzleti feltételeket tartalmaz­zák, a napokban Doros Béla, a Magyar Posta vezérigazgatójá­nak ultimátumával veget értek. A jövőre tervezett 18 százalékos inflációval szemben a postai tari­faemelés 35-65 százalékról szól. így olyan áremelést generálnak, melynek minden következmé­nyét az MLE áthárítja a postára. Ajánlatában elfogadhatatlan fel­tételeket támaszt, valamint „szol­gáltatásaiért” ma még ismeretlen összegeket kíván felszámolni. A posta diktálta üzleti feltételek alapján az olvasók lényegesen romíó szolgáltatásokra számít­hatnak. A tárgyalások során a postai vezetés minden eddiginél jobban érvényesítette piaci erőfö­lényét. A kialakult helyzetben a Magyar Lapkiadók Egyesülete a következő lépésekre kényszerül: 1. A nyilvánossághoz fordul, és kéri a kiadásban és terjesztés­ben résztvevő vállalatokat, társa­dalmi egyesületeket, politikai pártokat, az Olvasót: minden eszközzel hassanak oda, hogy a terjesztés legalább a korábbi színvonalon megmaradjon, s biztosítsa az olvasók számára is az esélyegyenlőségeket. 2. Az erőfölénnyel való bizo­nyítható visszaélés miatt az MLE eljárást kezdeményez a Magyar Posta ellen a Gazdasági Versenyhivatalnál. 3. A kialakult helyzetben nem marad más lehetőségünk, mint hogy felgyorsítsuk azt a folyama­tot, amely új terjesztői hálózat felállítását célozza. Ezért felké­rünk minden érdeklődőt, ma­gyar és külföldi vállalatokat, tő­kebefektetőket lapterjesztési konzorcium létrehozására. Ez azzal jár, hogy az új terjesztői há­lózat létrejöttével mintegy 18-20 ezer postai alkalmazott állása ke­rül veszélybe. Magyar mezőgazdaság Elöregedett géppark Rendkívülien elöregedett a géppark a mezőgazdasági üze­mekben — közölte hétfőn a MOSZ-tanácskozáson Bindes László, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetsége műszaki választmá­nyának elnöke. A szakember szerint mintegy 70-100 milliárd forint kellene a mezőgazdasági üzemeknek a 70 százalékban amortizálódott gép­parkjuk felújításához. Az átala­kuló szövetkezetekben marad elegendő gépi eszköz a gazdál­kodáshoz, mivel a társas vállal­kozások és a kiválni szándékozók csak azokat a berendezéseket ve­hetik meg, amelyeket a szövetke­zet nélkülözni tud a termelésben. A szakértő felhívta a figyelmet: az elhasználódott gépeket megvá­sárlóknak számolniuk kell azzal, hogy ezek javítására, karbantartá­sára sok pénzt kell költeni, s ily módon az előállított termékek ára is növekszik. Bindes szerint a kor­mánynak meg kell teremtenie an­nak a feltételeit, hogy korszerű eszközökkel versenyképes módon lehessen termelni a magyar mező- gazdaságban. Tegyük időrendbe: a kormány és a szakszervezetek képviselői éles vitát folytatnak az Érdekegyeztető Tanács ülésén. Megérkezik a hír, végletesen eldőlt: a vasutasok sztrájkolni fognak. Az ÉT ülésének minden résztvevője kompromisszumkészséget tanúsít, és megszüle­tik a megállapodás. Vajon a második és harmadik esemény között volt-e ok-okozati összefüggés? Akárhogy is, a lényeg a végeredmény. Jó kompromisszum született? A családi pótlék emelése, a 9000 forintos minimálbér elfogadása, a gyógyszerek és a háztartási energia „áfa-mentesítése” vitathatatlanul kedvező az egész lakosság számá­ra. Csak gazdasági haszna van ? Az anyagiakon túlmenő előnyök is származnak az egyetértésből. Hozzájárulhat a társadalmi és szociális béke megőrzéséhez, s ezáltal a belső stabilitás erősítéséhez. Ki győzött? Kemény csaták zajlottak, de senki nem állhatott föl győztesként, nem kell senkinek legyőződnek éreznie magát. Úgy tű­nik, mind a kormány, mind a szakszervezetek elmentek a kompro­misszumok adott helyzetben lehetséges határáig. Ha azonban azt kérdezzük, kinek származik haszna a történtekből, akkor egészen pontosan megadható a válasz. Önnek, nekünk, valamennyiünknek. Folytatása következik? Ferenczy-Europress Megvette a 16 éves lányt egy másik férfitól Lebukott Maxi, a szegedi strici Őrizetbe vétel mellett indított eljárást a Szegedi Rendőrkapi­tányság a Maxi becenevű helyi férfi ellen, aki fiatalkorú lányo­kat futtatott — közölték a hétfői rendőrségi sajtótájékoztatón. A rendőrség már hónapokkal ezelőtt felfigyelt arra, hogy Sze­geden felélénkült a prostitúció, s egyre több férfi igyekszik a lá­nyokból élni. A hírhedt kamion­parkoló környékén rendszeressé váltak a rendőri akciók, hét lányt, köztük több kiskorút többször kikérdeztek, ered­ménytelenül. November 10-én egy apa jelentette, hogy eltűnt a 16 éves lánya, s elmondta, tudja, hogy a lány jár a parkolóba. A szálak hamarosan összefutottak. A lány 10 nap múlva előkerült, és hajlandó volt beszélni. Közöl­te: azért menekült el Szegedről a barátjával, mert félt Maxitól. A 24 éves, büntetett előéletű férfi még a nyáron másik férfitól meg­vette a lányt, s ettől kezdve saját tulajdonának tekintette, megfé­lemlítette, s rávette arra, hogy pénzért — forintért, valutáért — létesítsen kapcsolatokat férfiak­kal. A pénzt természetesen az utolsó fillérig elvette. A megle­hetősen szövevényes ügyben még két fiatalkorú íány is szere­pet kapott, egyikőjük alig múlt 14 éves. Szőke Péter ezredes, a Szegedi Rendőrkapitányság vezetője az újságíróknak elmondta, azért különösen veszélyes a prostitú­ció teijedése, a stricik egyre na­gyobb számú megjelenése, mert a fiatal lányok nem mernek szól­ni sem a szüleiknek, sem a rend­őrségnek. Pedig ők nagy erőkkel igyekeznek megakadályozni e jelenség terjedését. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents