Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
Mátraderecskén a téglagyárra építenének Az önkormányzat és a téesz részvénytársaságot alakít? — Csak a munkaügyi hivatalnál regisztrált adatok szerint 213 munkanélküli van Mátraderecskén — mondja Fekete Jánosné, a községi polgármesteri hivatal igazgatási előadója —, ez pedig a munkaképes korúakhoz viszonyítva tizenöt százalékot jelent. A helyzet nem éppen olyan, mint amit kezelni lehetne, szóval, egyszerűen nem tudunk havi segélyt adni a rászorulóknak, csupán eseti támogatást. Az említett, több mint kétszáz derecskéi munkanélküli nagy része korábban a helybéli téglagyárban dolgozott. Ott most mindösszesen 67 embert foglalkoztatnak, és bár őket pillanatnyilag nem fenyegeti az elbocsátás veszélye — hiszen ha nem is igazán jelentős a kereslet a termékek iránt, de azért mégiscsak vannak vevők —, sok jóra a közeljövőben nem lehet számítani. Még akkor sem, ha megvalósul az önkormán vzat elképzelése, és létrejön az a részvénytársaság, melynek a derecskéi termelőszövetkezet, az önkormányzat és a téglagyár anyavállalata, a Mályi- ban székelő Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat lenne a tagja. Egyelőre csak elképzelés — A gyár megbízott igazgatója, Mátó Gyula tájékoztatott bennünket arról, hogy átszervezés, átalakulás előtt áll az anya- vállalat, részvénytársaságot kívánnak létrehozni — tudjuk meg Feketénétől. — A dolog négy, Mályihoz tartozó gyárat érint, közöttük a derecskéit is, amelyben az önkormányzat a földtulajdonnal, az ingatlannal részes. Egy testületi ülésen felvetődött a gondolat, próbáljuk meg, legyen önálló a derecskéi gyár, váljon ki, s ebben mi is részt vennénk, az említett ingatlan mellett pénzzel is beszállnánk. A feltételek ehhez megvannak, tárgyaltunk a nagyvállalattal, de egyelőre csupán az elképzelés szintjén állunk. Főleg arról folynak a viták, hogy mekkora hányad esik az ÉTCSV adósságából Mátráderecskére, emellett fontos kérdés az is, hogy milyen legyen a profil, hogy lesz-e piac, lesz-e pénz például az elavult cserépgyártó sor korszerűsítésére. Az mindenesetre nagy segítséget jelent anyagilag, hogy amennyiben bejön a terv, akkor a munkahelyteremtés okán kaphatunk állami támogatást. A helyi Rákóczi Termelőszövetkezet szintén alapítója lenne a leendő részvénytársaságnak. Amint azt Forgó János tsz-elnök elmondta, régebben háromszáz- millió forintra értékelték a szakemberek a téglagyárat, legutóbb azonban már százmilliónál tartottak. A részvénytársaságban az önkormányzat a 25 milliót érő ingatlannal és további ötmillió forinttal venne részt, a termelőszövetkezetnek ehhez negyvenmilliót, a mályi központnak harmincmilliót kell adnia. S hogy miért „jó” ez a téesznek? Bizalom a fellendülésben — A gyár a termékek minősége tekintetében elismert, a piacra kerülő áru kiváló minőségű — válaszolja az elnök. — Én mindemellett abban is bízom, hogy nyereségessé tehetjük a vállalkozást. Az export irányába kellene nyitni, hiszen a derecskéi áru szállítással együtt is csak feleannyiba kerül, mint például Ausztriában. Tehát nem kizárólag a belföldi piacra kell figyelmez- nünk. Ugyanakkor azt is remélem, hogy a világkiállítással országszerte építkezések indulnak, ahhoz pedig tégla kell. Sok vállalkozásba belefogott már a termelőszövetkezet, működik itt benzinkút, vágóhíd, voltakép- ebből van nénzünk. és azt gondolom, a téglagyár is jövedelmező lehet. A szükséges pénz, a forgóeszköz megvan, piackutatást is végeztünk... Ez még egykulcsos kereslet Az ÉTCSV mályi központjában értük el Mátó Gyulát, a derecskéi gyár megbízott igazgatóját. Tőle annyit sikerült megtudnunk, hogy a tárgyalások valóban folynak, maga a nagyvállalat is átalakul, azonban Mátrade- recske ügyében semmi konkrétumról nem tudott beszámolni, döntés ebben még nem született. A községi gyár egyébiránt dolgozik, termel, s mostanában mintha a piac is élénkült volna kicsit. Amiatt, hogy félnek a kétkulcsos áfától az emberek, hiszen amikor azt bevezetik, akkor minimum 25 százalékkal emelkedik az építőanyagok ára, az adót az építkezők nem kapják vissza. Rénes Marcell Telefon Mátraderecskének Bár a környéken majd minder községbe bevezették már a táv hívást, Mátraderecskén még nen épült ki a crossbar-telefonháló zat. A helyi önkormányzato eleddig több mint négyszá: igénylő kereste fel emiatt, es ter mészetesen a képviselők igye keznek is javítani az áldatlar helyzeten. Azt tervezik, hogj még az idén megszervezik a tele' fontársulást, majd pedig — amin a tervek elkészülnek — pályáza tot nyújtanak be infrastrukturáli: támogatásra. Mindemellett a kö zségi költségvetésből már mos jelentős összeget különítettek e a beruházásra. Az elképzelései szerint a jövő év középéig a be kötésekre is sor kerülhet. Szennyvízvezeték, tisztítótelep Bár az első mindenképpen ; telefon, ezenkívül mást is terve; a jövőben Mátraderecske önkor mányzata. Szeretnék mihama rabb kiépíteni a településen í szennyvízhálózatot, ugyanakko a vezeték mellett, ha minden jó megy, egy tisztítótelepet is kiala kítanak. A terv készül, ám a kü lönböző beruházásokhoz vált anyagi hozzájárulásokkal sem miképpen sem kívánják túlter helni a községben élő polgára kát. Hol lesz a könyvtár? Ahogyan számos más telepü lésen, Balatonban is voltak olyat épületek, melyek korábban a; egyház tulajdonát képezték. A helyi önkormányzat — eleget té ve a jogos igényeknek — a közsé gi könyvtár épületét visszaadt; az egyháznak, s a napokban szü letik döntés arról, hogy a község ben hol kap új helyet az intéz mény. Palóc nap — jövőre is A régi hagyományt felúj ítv; rendeztek meg idén augusztus ban Bodonyban a palóc napot Annak idején, a hetvenes évek ben Nógrád megye „küldöttei” i: részt vettek az eseményen, s úg; tűnik, jövőre ismét egy ilyen kó zös program várja majd az érdek lődoket: a parádi polgármester hivatalban november 4-én, szer dán megbeszélést tartanak Nóg rád és Heves megye önkormány zati hivatalainak képviselői, pol gármesterei az 1993-as palóc na pi rendezvénysorozatról. Először idézték ’56 emlékét • • Ünnepeltek Egercseliiben Először ünnepelték meg Egercsehiben tíz 1956-os forradalmat és szabadságharcot. Azon az estén 17 órakor szólalt meg a falu templomának harangja, s ugyanebben az időpontban gyújtották meg a helybéliek a fáklyáikat. A „bányatelepi” általános iskolától nemzetiszínű zászlók alatt vonultak az ünneplők az első és a második világháborúban elesett katonák emlékművéhez. A helyi SZDSZ által kezdeményezett ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, majd az ’56-os forradalom tiszteletére előadott ünnepi műsort tekinthették meg az ünnepély résztvevői. Az előadás után Barta Árpád önkormányzati képviselő mondott beszédet. A képviselő — többek között — felidézte a forradalom bukását követő megtorló intézkedéseket, majd hangsúlyozta azt, hogy 1989-ben véráldozat nélkül sikerült a kommunista rendszert felszámolni. Barta Árpád beszédében megemlékezett azokról a hősökről is, akiknek nevét az obeliszken márványtábla, emléküket pedig a családok és barátok őrzik. Az ünnepi megemlékezés záróaktusaként a kegyelet koszorúit helyezték el az emlékműnél a helyi önkormányzat, az MSZP, valamint az SZDSZ helyi képviselői. Ma még elszomorító a látvány Mégis lesz jovo... Nem valami épületes látvány ma az istemnezejei bentonitbánva. Kihalt vidék, rozsdásodó csillék, üzemképtelen berendezések — a föld alatti bánya leállt, csupán a Pétervására melletti külszíni fejtésnél dolgoznak néhányan, ám mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne jövő. A bentonit ugyanis — külföldön is — keresett termék, osztrák, német üzletemberek érdeklődnek iránta, így megvan az esély arra. hogy ismét szebb napok elé néznek Istenmezején. (Fotó: Gál Gábor) Sakkverseny Pétervásárán Pétervásárai „kutyások”... Amint arról korábban már beszámoltunk, október 23-án területi sakkversenyt rendeztek Pétervásárán, a városi művelődési házban. A meghívott tizenhat településből végül hétnek a csapatai vettek részt a jó hangulatú megmérettetésen. A szentdo- monkosiak voltak a legsikeresebbek, ők győztek 11 és fél ponttal, megelőzve Pétervására első csapatat, mely 11 pontot szerzett, és a tízpontos varaszói együttest. Egyénileg, táblánként történt az értékelés. Az 1. tábla legjobbja a váraszói Frandenleon Olivér volt 5 és fél ponttal, a 2. tábláé a szentdomonKosi Matyikó Tibor, a 3. tábláé a szintén szentdomonkosi Szecskó Ágoston, mindkét ten 5-5 ponttal. A csapatverseny utolsó fordu lójában tartották — a sorsolá; szeszélye folytán — a mindent el döntő Szentdomonkos-Pétervá sára I. mérkőzést. Mivel ezen ; szentdomonkosiak győztek, íg; ők nyerték a versenyt is. A nyer' tesek értékes könyvajándékoka vehettek át. A rendezők, a pétervására önkormányzat és a művelődés ház, hagyományteremtő szán dákkal szervezték meg a vetélke dőt, így az elképzelések szerin jövőre is találkoznak majd a sakl szerelmesei a városban, s akko remélhetőleg több csapat vés; majd részt a versenyen. Oktober elejen harmincegy lapító tag részvételével megalakít a Magyar Ebtenyésztők Or- zágos Egyesülete egri szervezeté- lek pétervásárai csoportja. A vá- osi és a környékbeli „kutyások” igyes-bajos dolgainak intézéséin kivannak szerepet vállalni, gy például segítenek a törzs- LÓnyvezésben, az átíratásban, a :utyakiképzésben, a tápbeszer- :ésben, s rendelkezésre bocsátják i kiállításokra és a tenyészszem- ékre vonatkozó adatokat. Szednének jó kapcsolatokat kiépí- eni minden MEOE-szervezettel :s szakosztállyal, hiszen nagyon ontosak lehetnek az első kézből kapott információk. A peterkei csoport létrehozásában az egri szervezet segédkezett. A péter- vásáriak elnöknek Pál Lászlót választották, a titkár Diószegi Tibor, a gazdasági és ügyvezető pedig Kaszab Ervin. A csoport Pétervásárán, a Szabadság ter 1. szám alatt székel, itt tartanak ügyfélfogadást kedden 15-től 17, és csütörtökön 8-tól 10 óráig, ugyanakkor telefonon (36/368- 133) és telefaxon (36/368-031) is elérhetők. Bizonyára sokan örömmel veszik azt a hírt is: úgy tervezik, hogy a jövő évben egy tenyészszemlét rosban. rendeznek a váBentonit híján — egymásra halmozva A sín végén talált nyughelyét a csille <V ■* ■■ í*. ’s Sárha fúlva A fiivön nem gurul a kerék
