Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-21-22 / 275. szám

(4. oldal) „MA A CIGÁNYT, HOLNAP AZT, AKINEK NINCS KALAPJA. HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. NOVEMBER 21-22. SZOMBAT-VASÁRNAP MECYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 275. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Tüzelőanyagok széles választéka megrendelhető' MAKLÁRON /SOKA VEGYES­KERESKEDÉSBEN Széchenyi üt 22. Csökkent a devizaszámlák értéke Októberben rekordmértékben, majdnem 6 milliárd forinttal csök­kent a lakossági devizaszámlák értéke — közölték az MTI érdeklődé­sére a Magyar Nemzeti Bankban. A szeptember végén regisztrált 151,8 milliárd forintról 146,1 milliárdra esett vissza a devizaszámlá­kon őrzött lakossági megtakarítások összege. Ennek okát devizapiaci szakértők elsősorban abban látják, hogy októberben jelentek meg a devizabetétek kamatainak megadóztatásáról szóló tervek. Az idén februárban 400 milliós, áprilisban pedig 1,8 milliárd forin­tos csökkenést regisztráltak. Azóta szeptember végéig folyamatosan, havi átlagban mintegy 3 milliárd forinttal nőttek a lakossági deviza­megtakarítások. Októberben viszont szinte valamennyi pénzintézet­nél csökkent a devizaállomány, a legnagyobb mértékben a legtöbb számlát vezető OTP-nél és az IBUSZ-nál csökkentek a megtakarítá­sok. Jövőre: Vagyon­nyilatkozat A kormány visszavonta a va- gyonnyilatkozat-tételi kötele­zettség időpontjáról szóló rende­letét, és egyben a nyilatkozatok beadási határidejét 1993. május 31-ére módosította. Az Adó-, Pénzügyi és Ellen­őrzési Hivatalban mindeneset­re reménykednek, hogy a döntés nem teszi majd lehetetlenné a már kinyomtatott és egyeseknek már kézbesített bevallási űrlapok használatát. (MTI) „Törékeny” egyezségek születtek megyénkben Csődhöz MM————^1 vezethet a tartozás Év elejétől űj feltételek közé kerültek a hazai gazdálkodó szervezetek. Január elsejen életbe lépett az Országgyűlés által még tavaly elfogadott csődtörvény. Nagyon sok cég tartozik egymásnak, a kintlevőség milli­árdos nagyságú. Tulajdonképpen ennek megszüntetésére alkották e törvényt, amely jelentős változásokat hozott az adósok és a hitelezők kapcsolatában. Énnek az elmúlt több mint tíz hónap során szerzett ta­g asztalatairól beszélgettünk dr. Fábián Erik Istvánnal, a Heves Megyei íróság gazdasági kollégiumának vezetőjével. Antall József fogadta Tom Lantost Antall József miniszterelnök tegnap fogadta Tom Lantos kongresszusi képviselőt, aki a megválasztott amerikai elnök felkérésére tesz látogatást a ke- let-közép-európai országokban. A találkozó során áttekintették a régió problémáit, Magyarország és szomszédai viszonyát, vala­mint kölcsönösen tájékoztatták egymást az Amerikai Egyesült Államok, illetve Magyarország belpolitikai helyzetéről. Adókompenzáció Várhatóan ma délután írják alá a szakszervezeti tömörülések vezetői és a kormány képviselői az Érdekegyeztető Tanácsban a családi pótlékok és a gyermek- kedvezmények adóztatása ügyé­ben születő megállapodást. A megoldás alapja az lehet, hogy az adóztatással egy időben emelik a családi pótlékot, és növelik az ezzel kapcsolatos adóalap-ked­vezményeket. Hitelek — vetésre A kormány december 10-ig meghosszabbította az őszi búza vetésére felvehető hitelek utáni állami garanciavállalás határide­jét. így azokon a területeken, ahol az esős időjárás lehetetlen­né tette a vetést, mód nyílik az el­maradt munkák pótlására. Halálos ütközés A Somogy megyei Látrány belterületén csütörtökön kora reggel V. Zoltán 24 éves nagyré- dei hentes figyelmetlenül közle­kedett személygépkocsijával, az útpadkára hajtott, majd egy la­kóház bejáróhídjának ütközött. Az autó egyik utasa, F. László 38 éves gyöngyösi lakos a helyszí­nen meghalt, egy másik utas pe­dig súlyosan megsérült. Az autós jogosítványát a rendőrség elvette. Múzeumi törvény 1993 végén? A muzeális értékek védelmé­ről szóló törvény koncepciójá­nak szakmai vitája lezárult. A múzeumi szakma szeretné, ha a törvényt a Parlament 1993 végé­ig elfogadná, hiszen a jelenlegi törvényi szabályozás 1963 óta van érvényben, s eljárt felette az idő—jelentette ki az MTI érdek­lődésére Bodó Sándor, a Műve­lődési és Közoktatási Minisztéri­um főosztályvezetője. A kon­cepciót a múzeumigazgatók vi­tatták meg Sopronban. — Eddig hány üggyel foglal­koztak? — A törvény hatályba lépésé­től október 31-ig 93 csődbeje­lentés érkezett, és háromszáz fel- számolási eljárás indult meg. Az előbbiek közül 34 önkéntes és 59 pedig kötelező bejelentés volt. — Tulajdonképpen mi a csőd­eljárás célja? — A fizetőképtelen gazdasági szervezeteknek lehetőséget biz­tosít ahhoz, hogy működésüket újjászervezzék, tehát gazdasá­f ossá tegyék. Á bíróság az elmúlt ónapokban 73 ügyben indította meg — és tette közzé a Cégköz­lönyben — a csődeljárást, a töb­bit viszont érdemi vizsgálat nél­kül elutasította. Ennek oka az volt, hogy a bejelentést hiányo­san nyújtották be az érintettek. így a bíróság azokat pótlásra visz- szaadta, a hiányokat viszont a megadott határidőre nem pótol­ták. — Azt láthattuk, hogy a vi­szonylag „csendesebb" első ne­gyedév után áprilisban megnőtt a „Magyarországon válságban a kormány az antiszemitizmus mi­att” — írta pénteken a római La Repubblica hosszabb elemzésé­ben a magyar belpolitikai hely­zetről. A lap szerint a Csurka-ta- nulmány nyomán a vezető kor­mánypárt megosztott, a kor­mánytöbbség gyakorlatilag szét­hullott, a külföldi beruházók bi­zalma megingott. A tudósítás szerint Antall Jó­zsef „drámai felhívást” intézett saját pártjához, az MDF-hez, egységre szólítva föl párthíveit, különben vereségnek néznek elébe. „Felélesztett nacionaliz­mus, antiszemitizmus, a libera­lizmus elítélése — ezek azok az összetevők, amelyek az összes, kommunizmus utáni rendszer­ben jelentkeztek, és szinte min­denütt szétrombolták a volt el­lenzéki mozgalmakból keletke­zett és hatalomra került új politi­kai erőket. Most Magyarorszá­csődöt jelentők száma. Mivel magyarázható ez? — Véleményem szerint — a csődtörvény 9. paragrafusát fi­gyelembe véve — az érdekeltek­nek nyolc napon belül kellett volna csődöt jelenteniük, ameny- nyiben 90 napon belül nem tud­tak kiegyenlíteni a tartozásaikat. Ám a gazdálkodó szervezetek, sőt a pénzügyi kormányzat és so­kan mások is úgy értelmezték a törvényt, hogy a január 1-jétől számított kilencven nap után kell, hogy bejelentsék a csődöt. Emiatt országosan — így Heves megyében is — csak áprilistól ér­keztek nagyobb számban ezek. Az eljárás során — a közzététel­től számított kilencven napig — fizetési haladékot kapnak az adósok a velük szembeni pénz- követelést illetően. Ezt a mora­tóriumot a bíróság az adós és a hitelezők együttes kérelmére to­vábbi 30 nappal meghosszabbít­hatja. (Folytatás a 3. oldalon) gon a sor. A gyújtózsinórt Csur- ka tanulmánya jelentette”. A La Repubblica így folytatja: „Az Antall-kormány eddigi leg­nehezebb időszakát éli át. Köz­vélemény-kutatások azt jelzik, hogy a lakosság többsége felelős­nek tartja az életkörülmények romlásáért. Az MDF választások esetén legfeljebb 8 százalékot kapna, s a választók fele el sem menne szavazni. A népszerű po­litikusok közül Antall József ne­ve eltűnt, míg újra felbukkan Né­meth Miklósé, az előző korszak utolsó miniszterelnökéé...” „Az Antall-féle centrista és mérsékelt irányvonalnak nincs többé többsége a Parlamentben. A kormányfő azonban hallgat, és megpróbál túlélést keresni színfalak mögötti alkukkal, köz­vetítéssel. Ez azonban egyre ke­vésbé lehetséges. Nagy az aggo­dalom mind ellenzéki körökben, La Repubblica: „Válságban az Antall-kormány” Ismét súlyos bűncselekmény történt Kompolton, is ott voltak, amikor a rendőrség szakemberei ahol — a működőkét polgárőr-csoport járőrözése helyszíneltek — képünkön éppen gipszmintát ellenére — betörtek a helyi postahivatalba. Az el- vesznek —, s rögzítették a nyomokat. Beszámoló­követők feldúlták az irodát, s számos ott tárolt ér- juk a 3. oldalon olvasható, ték- és árucikket vittek magukkal. Munkatársaink (Fotó: Perl Márton) Misszió szegedi küldetésben Stop a polgár­háborúnak Két jelentős nemzetközi misz- szió Magyarországra telepítését hagyta jóvá csütörtöki ülésén a kormány. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, va­lamint az Európai Közösség által közösen felállított. Szegedre irá­nyított nemzetközi csoport hiva­tása az, hogy megakadályozza a határainktól délre zajló polgár- háború átterjedését Magyaror­szágra. Amennyiben esetleg mégis kiszélesednének a háborús cselekmények, akkor pedig mi­nél gyorsabban igyekezzen loka­lizálni és megszüntetni a harco­kat. A misszió vizsgálódásairól rendszeres jelentést tesz majd az Európai Közösség Bizottságá­nak. A másik misszió pedig — ta­nácsadóként — a Kis-Jugoszlá­via elleni ENSZ-embargók be­tartásában segédkezik majd ha­zánknak. Ebben Anglia és Észak-írország, Dánia, Finnor­szág, valamint Svédország vesz részt. A misszió szakmai és tech­nikai jellegű segítséget nyújt ha­zánkban az embargó betartásá­nak ellenőrzéséhez. mind a nyugati partnerek között. Magyarország eddig a politikai stabilitás szigetének tűnt a nyug­talan és zűrzavaros térségben, és ezért jött ide a Keletre merészke­dő külföldi tőkeberuházások kö­zel fele. Ám ez a tőke most egy­szerre nyugtalanná válik. A kül­földi beruházók testületé egy hosszá dokumentumban garan­ciákat kért a nép-nemzeti nacio­nalizmus és az antiszemitizmus feléledése ellen, és aggodalmá­nak adott hangot, hogy fennma- rad-e a demokratikus vita. An­talinak így meg kellett törnie a hallgatást, és beszélnie a nyugati nagykövetek előtt. Sok garanciát azonban nem tudott nyújtani. Drámai felhívása lényegében a végét jelenti annak a mosolygó és nyugodt erőként jelentkező, ökumenikus és magabiztos kor­mánynak, amely indulásakor volt”. Német hadialkatrészek Magyarországnak Németország kész a volt NDK néphadseregének készletéből olyan alkatrészeket átadni, ame­lyek biztosítják a Magyar Hon­védség szárazföldi és légiereje működőképességének megőrzé­sét. Az erről született megegye­zést Bernd Wilz német védelmi államtitkár jelentette be ötnapos budapesti tárgyalásai befejezté­vel a Honvédelmi Minisztérium­ban tartott sajtótájékoztatón pénteken. Arra a kérdésre, hogy az átadás eladást vagy segélyt je­lent, Wilz államtitkár úgy fogal­mazott: ő nem beszélt eladásról, s kedvező utat találnak a szállít­mányok. A részletekről még folytatódnak a tárgyalások, így a szállítások értéke egyelőre nem ismert, miként az sem, hogy pon­tosan milyen alkatrészeket ad­nak át. Kérdésekre válaszolva a né­met vendég elmondta, hogy a volt Varsói Szerződés tagállamai közül csak Magyarország kap al­katrészeket, mert a térségben a legrosszabb műszaki állapotban a Magyar Honvédség eszközei vannak. (A fennmaradó volt NDK-s készleteket lényegében megsemmisítik). (MTI) Szövetkezeti átalakulások Stricik fosztják ki a magyar parasztságot? A szövetkezeti átalakulások­ról tartott háttér-beszélgetést a Földművelésügyi Minisztérium­ban tegnap Sárossy László, a szaktárca államtitkára és Farkas Gabriella, az MDF alelnöke. Az FM politikai államtitkára igen éles kritikával illette a sajtó képviselői előtt a jelenleg zajló szövetkezeti átalakulások egy ré­szét. Úgy fogalmazott: „jelenleg a stricik úgy érzik, hogy ki lehet fosztani a magyar parasztságot. ” Elrettentő példaként említette az apostagi átalakulást, ahol a ki­válni szándékozókat a megyei Teszöv asszisztenciájával riogat­ták, állítólag olyan módszereket alkalmazva, amelyek felülmúl­ják a téeszesítéskor alkalmazot­takat. A visszaélések megakadályo­zása érdekében az államtitkár szerint célszerűnek tűnik törvé­nyességi felügyeleti jogkört bizto­sítani valamely intézménynek az átalakulásoknál tapasztalható visszaélések megakadályozása érdekében. Ilyen törvényességi felügyeleti jogkörrel ruházhat­nák fel például a cégbíróságokat. Sárossy László hangsúlyozta azonban, hogy a mezőgazdaság­ban tevékenykedő szövetkezetde­re továbbra is szüksége van az ágazatnak, ám ezeket a magán- tulajdon alapján és önkéntes mó­don kell megszervezni. Farkas Gabriella kiemelte: nem mint MDF-alelnök jelent mega beszélgetésen, hanem szak­értőként. Ő ugyancsak megerő­sítette, hogy sok a törvénytelen­ség a szövetkezeti átalakulások­nál. Ám azt is hozzátette, hogy vannak tisztességes téeszvezetők is, akik maguk alól szervezik ki a szövetkezetei. Példaként hozta az istvánmezei átalakulást. (MTI) Hiába mond fel az OTP A lakáshitelpereket kezdeményező állampolgárok nyugodtak le­hetnek azzal a nagy ijedtséget kiváltó hírrel kapcsolatban, amely sze­rint az OTP megkezdte a büntetőkamattal sújtott és fizetésképtelen adósok hitelszerződéseinek felmondását. A per ideje alatt a szerző­dést nem lehet egyoldalúan felbontani. Ezt dr. Bognár Péter szakértő mondta a Jogvédő Liga sajtótájékoztatóján, pénteken. A szakértő hozzáfűzte: ez a törvényi tilalom mindaddig fennáll, ameddig az ál­lampolgár a szerződéskötéskor vállalt fizetési kötelezettségének ele­get tesz­ik Liga adatai szerint jelenleg mintegy 400 ezren nem fizetnek rendszeresen az OTP-nek, mert a megemelt kamat veszélyezteti a családok megélhetését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents