Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

HÍRLAP, 1992. november 2., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. Emlékmise — lengyel síroknál Egerben a Kisasszony temető­ben tíz második világháborúban elhunyt lengyel katonatiszt nyugszik. Mindenszentek ünne­pén, vasárnap délelőtt tábori mi­sét celebrált itt dr. Jerzy Pawlik pápai prelátus. Az eseményen a Magyarországon élő lengyelek és a város polgárai kegyelettel emlékeztek meg a második vi­lágháború idején hazánkban me­nedéket találó és itt baráti föld­ben nyugvó lengyel katonákról. A családok érdekében A társadalombiztosítással kapcsolatos változásokról is szí­vesen tájékoztatást adnak az ér­deklődőknek a hatvani családse­gítő szolgálatnál. A hatvani Irén utca 6. szám alatt minden hétfőn 14-től 16 óráig tartanak fogadó­órát a társadalombiztosítási ügyekben. Ugyancsak hétfőn, 17-től 18 óráig pedig jogi problé­mákkal lehet fordulni a szolgá­lathoz. Megemlékezés A Munkáspárt (MSZMP) egri koordinációs bizottsága ünnepi megemlékezést tart a „nagy ok­tóber szocialista forradalom” 75. évfordulója tiszteletére novem­ber 7-én 10 órától, a Mindszenty Gedeon út 12. szám alatt. Kertészet és vegyszerek Ma délután 5 órakor a Megyei Művelődési Központ kertbarát körében ismeretterjesztő elő­adásra várják az érdeklődőket. A Dimisol Vegyigyár megbízott­jai azokról az új termékekről ad­nak tájékoztatást, amelyek lehe­tőleg minél kíméletesebben segí­tik a kistermelőket. A bioterme­lés és vegyszeres növényvédelem lehetőségeiről lesz tehát szó. Gyógynövényekből — Füzesabonyban Nemcsak a mesterséges úton előállított medicinák hozhatnak gyógyulást. Az Életreform klub szervezésében november 4-én Füzesabonyban a Városi Könyv­tárban erre kaphatnak választ az érdeklődők. Délután öt órakor dr. Baginé Vass Erzsébet Házi patika — gyógynövényekből címmel tart előadást számbavé- ve az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati tapasztalatokat is. Videó és tanfolyam Az egri Ifjúsági Ház MÁS al­ternatív zenei klubjában rend­szeresen tartanak filmvetítése­ket. Ma este 18 órától a Monte­negro című filmet nézhetik meg az érdeklődők. Ma este lesz a megbeszélése — ugyancsak az Ifjúsági Házban — annak az angol nyelvtanfolyam­nak, melyet külön kezdők és ha­ladók számára indítanak az in­tézményben. A hetvenkét órás kurzusokra este hat órakor lehet jelentkezni. Barokk pályázatok Értékelték a barokk városok éve rendezvénysorozatának kö­zépiskolai csoportversenyét, egyéni pályázatait. Két hét múl­va, november 14-én szombaton Egerben a Megyei Művelődési Központban délelőtt kilenc óra­kor lesz a díjkiosztása a Heves megyei és egri önkormányzat ál­tal közösen meghirdetett ver­senynek. A cigány kultúráért Várják a jelentkezőket a no­vember 14-én megrendezendő cigány kulturális fesztiválra. A hagyományos rendezvényre szó­listák és együttesek nevezhet­nek, szinte valamennyi előadó­művészeti ágban. A cigányzene- karok területi fesztiválja decem­ber 5-én lesz Tarnaleleszen. Erre a rendezvényre is várják az ér­deklődőket az Megyei Művelő­dési Központban (Eger, Knézich K. u. 8.). A pénzügyminiszter Hatvanban (Folytatás az 1. oldalról) A legsúlyosabb gond jelenleg a munkanélküliség, amely év vé­géig 700 ezer embert érint a prognózisok szerint. A másik probléma a költségvetés, amely­ről egy mondatban csupán any- nyit jelzett a miniszter, hogy nagy a deficit és kevés a bevétel. Megtudhattuk azt is, hogy a sokat bírált és egyesek által már eltemetett Kupa-program to­vább él, azt korszerűsítették s el­készült a következő két évre szó­ló változat is. Ebben szerepel egyebek mellett az az elképzelés, hogy a 93-ban még stagnáló gaz­daságot egészséges fejlődési pá­lyára kell állítani. Ennek ugyan ellentmondani látszik a beveze­tés előtt álló kétkulcsos áfa, de ez dr. Kupa szerint elkerülhetetlen. A várható következmények a legsúlyosabban az alacsony nyugdíjjal rendelkezőket és a gyermekes családokat érintik. A kisnyugdíjak kompenzálására ötmilliárd forintot szeretnének kihasítani a költségvetésből, a családi pótlékok emelése azon­ban szóba se jöhet. Helyette kü­lönböző gyermekkedvezmé­nyekre lehet számítani a rászo­rultság elvét követve. A miniszter prognózisa szerint a jövő évi infláció 16-19 százalék körül alakul, a lakossági jövedel­mek pedig átlagosan 18 száza­lékkal nőnek. Itt említjük meg azt a kijelentést, miszerint jövő év január elsejétől feloldanak minden szabályozást a béreket il­letően, azaz a munkáltató annyit fizet alkalmazottjának, ameny- nyit képes. Sokan várták a minisztert a hideg terem­ben dr. Kupa Mi­hály: — Elke­rülhetetlen a kétkulcsos áfa bevezetése (Fotó: Gál Gábor) A gazdaság legkényesebb szektorának a bankokat és a pénzintézeteket jelölte meg dr. Kupa Mihály, amelyeket sürgő­sen át kell alakítani. Ezen a terü­leten a legfontosabb lépés a beté­tesek védelme. Ennek érdekében a kormányzat betétvédelmi ala­pot kíván létrehozni a jövőben. A miniszter külön kitért a me­zőgazdaság aggasztó helyzetére. Úgy fogalmazott, hogy az ága­zatnak erőteljes támogatásra van szüksége. Érré a célra 10 milliárd forintot szánnak a költségvetés­ből, s ezzel párhuzamosan meg­alakítják a mezőgazdasági fej­lesztési alapot. Említést tett arról is, hogy az ország nyugati és keleti része kö­zött főként az adottságok miatt egyre nagyobb a szakadék az életkörülményekben, s a fejlett­ségi színvonalban, ezért a kor­mányzat úgynevezett regionális gazdaságpolitikával szeretné az elmaradottabb térségeket hely­zetbe hozni, felzárkóztatni. Ezt követően a közönség kér­déseire válaszolt a miniszter. Ezek közül két érdekes felvetés hangzott el. Arra a kérdésre, hogy a miniszter véleménye sze­rint hol a tűréshatár, dr. Kupa így válaszolt: „Nem tudom, hol van, de nem is akarom kipróbálni.” A másik kérdés lényege: hogy az átalakulás során történő gazda­sági visszaélésekért kit terhel fel­elősség. A válasz szerint ma Ma­gyarországon azért nincsenek gazdasági bűnperek, mert ezidá- ig nem születtek meg a parla­mentben az ezeket korlátozó jogszabályok. Barta Katalin Hogyan gazdálkodik Gyöngyös jövőre? Október közepén rendkívüli ülést tartott Gyön­gyös város képviselőtestülete. Ezen egyebek mel­lett szó esett a jövő évi költségvetés alapelveinek megállapításáról is. A tervezet — amely leszögezi, hogy az ország „büdzséjének” ismerete híján csak óvatos becslésekre van lehetőség — szerény mérté­kű gazdasági növekedésre alapoz. Nagyrészt apel­lál az állami támogatásokra, de ösztönzi az önkor­mányzatot, hogy saját bevételi forrásait tovább bő­vítse. A tervezet vitájánál Horváth Attila független képviselő hiányolta, hogy a közalkalmazottak tör­vény által meghatározott fokozatos béremelése nem kapott helyet az anyagban. Erre ugyanis min­denképpen biztosítani kell fedezetet, hogy 1994-re elérjék a bérek a kitűzött szintet. Felvetésére azt a választ kapta, hogy a javaslat módosítható, s csupán általános irányelveket tartalmaz. Mire képes a keleti orvoslás? Érdekes vendég, sokszínű or­vosegyéniség mutatkozik be — a Hevesi Napló és az Egri Egész­ség és Környezetvédő Egyesület szervezésében — november 3-án, kedden délután 4 órakor az Egri Dohánygyár kultúrtermé­ben. A koreai dr. Lee Edwarddal Pécsi István lapunk olvasószer­kesztője készít nyilvános ripor­tot. Ennek során az érdeklődők megtudhatják azt, hogy a pulzus­diagnózis minden volt, jelenlegi és leendő bajt pontosan jelez. Megismerkedhetnek — saját ta­pasztalataik révén is — a sze­mélyre méretezett, természetes anyagú gyógyszerekkel, a mező­gazdák a hatékony termelés tit­kait is megfejthetik a meghívott segítségével. Az egyesületi tagoknak, illet­ve az üzemi dolgozóknak ingye­nes belépők a rendezvény kezde­téig naponta reggel 6 órától este 6 óráig vehetők át a dr. Nagy Já­nos utcai portán. Izraeli vendégek Szombaton Egerbe látogatott Simon Shevesz az Izraeli Minisz­terelnöki Hivatal államtitkára. Magyarországi tartózkodása alatt Bu­dapesten a miniszterelnöki hivatal vezetőivel megbeszéléseket foly­tattak a két ország gazdasági és kultúrális kapcsolatainkról. Végeze­tül egy napra Egerbe és Szilvásváradra látogatott, ahol a nevezetesé- gekkel ismerkedett. Útjára elkísérte Izrael állam budapesti nagykö­vete, David Krans is. Felvételünk a tanárképző főiskolán készült, a főegyházmegyei könyvtárban. (Fotó: Szántó György) Álomkommandó, Száz év magány Marosvásárhelyiek vendégjátéka Szinte mint második otthoná­ba, úgy jön már Egerbe Erdélyből a Marosvásárhelyi Nemzeti Szín­ház társulata, s olyan szeretet fo­gadja őket mindannyiszor, mint rég nem látott családtagokat. Ezúttal kedden és szerdán vendégszerepeinek a Gárdonyi Géza Színházban, két, e század­ban íródott, de máris klasszikus mű előadásával. Kedden este hét órakor Sütő András Álomkom­Örvény ez az előadás... (Jelenet a Száz év magányból) mondója kerül színre, melyet a tavalyi évadban mutathattak be először Romániában. A drámá­ban Auschwitz ürügyén a min­denkori diktatúrák által elköve­tett szörnyűségekről, a kisebbsé­gekkel szembeni intolerancia és elnyomás újbóli és újbóli feléle­déséről ír a nagy erdélyi író. Gabriel Garda Marqez világ­hírű regényéből, a Száz év ma­gányból Schwajda György készí­tett színpadi változatot, melyet Kincses Elemér rendezésében vittek színre Vásárhelyen. „En­nek az előadásnak örvénynek kell lennie. Kell lennie annyi bá­torságnak bennünk, hogy bele­nézzünk ebbe az örvénybe. Ha Isten velünk van, talán meglát­hatjuk benne magunkat — vallja a rendező. Hogy van-e az egri közönségben ennyi bátorság, az majd kiderül szerdán este hét órakor, a darab előadásán. Kopjafa Detken Az általános iskolások már korábban rendbe tették azt a ka­tonasírt, amelyben egy, a falu vé­delmében elesett magyar hon­véd nyugszik. Mint az idősebbek emlékeznek rá, 1944. november 17-én dúlt a környéken a hábo­rú, ekkor vesztette életét Dobos István, akinek csak a neve ma­radt fenn az egyszerű fejfán. Többet — lakóhelyét, rokonait — nem tudtak felkutatni a hely­beliek, akik vasárnap a halottak napja alkalmával kegyelettel adóztak az emlékének. A temetőben ezúttal állították fel azt a kopjafát, amelyet Szilá­gyi János baróti (Erdély) fafara­gó készített. A bensőséges kis eseményen Kovács Béla esperes szentelte fel a síremléket, amely­nél Pelle Sándor polgármesterrel az élen koszorút helyezett el a helyi képviselő-testület. „Az én falum — az én városom” Tisztelgés Gárdonyi emléke előtt A város lokálpatrióta, iroda­lomszerető polgárai, és diákjai jelenlétében tartott megemléke­zést péntek délután. Dr. Korom- pai János irodalomtörténész Gárdonyi Gézáról, Eger hetven éve elhunyt „legnagyobb polgá­ráról”. Az ünnepséget a Bródy Sándor Megyei Könyvtár aulájá­ban tartották, ahol a könyvtár és a Dobó István Vármúzeum ösz- szefogásával megrendezett em­lékkiállítást nyitották meg. „Gárdonyinak az volt a szokása, ha valaki meghalt kedves isme­rősei közül, egy mécset gyújtott emléke előtt. Ez a mécs — átvitt értelemben — egy cédula volt, az illetőre vonatkozóan. Ezeket az írásokat berakta egy borítékba, hogy egyszer majd egy csokorba foglalva megjelenteti: hogyan búcsúzott kortársaitól, barátai­tól.” — emlékezett dr. Korompai János a nagy íróra. Majd így foly­tatta: „Nekünk egrieknek, az a kötelességünk, hogy a Gárdonyi halálának évfordulóján hasonló­képpen mécsgyújtással ünnepel­jünk.” A szónok nagyon sikeres gon­dolatnak tartotta, hogy a kiállítás témáját az Én falum című kötet alapján állították össze.”Az én falum minden mondanivalója a gyermekkorból ered, az agárdi meg az azt követő néhány év a demecseri, sárvári és dabronyi élményeiből.” A gyermekkor meghatározó élményeiről szólt a jelenlévő fiatalokhoz fordulva azokról az értékekről, amelyek­ről Gárdonyi ebben a regényé­ben vall. Végezetül szót ejtett ar­ról is, hogy mi fűzte az írót Eger­hez, mely elvitathatatlanul birto­kolhatná „az én városom” meg­nevezést. A kiállított tárgyi emlélek, fel­jegyzések, dokumentumok hát­terét Koczkáné Király júlia is­mertette tárlatvezetésében. A je­lenlévők — mintegy félszázan — ezután szemerkélő esőben a vár­ba vonultak a Gárdonyi-sírhoz, hogy megkosszorúzzák. (jámbor) 'Hoteif'Hafi Irodalmi kalandozások---------A vendéglátóipar! szakemberből lett belügyminiszter a minap kijelentette a televízióban, hogy Csurka István a század legnagyobb drámaírója. A fenti mondatban egyébiránt, ha külön-kiilön nézzük a részeket, nincsen semmi érdekes. A vendéglátósból miniszter lett, a poszt bizalmi állás. Jól van. Látható, hogy társadalmi szerkezetünk optimális, működik a mobilizáció, nincsenek merev kasztok,Tálak, nyitva az út az érvényesülés felé. Látha­leménye. Ez is jól van. A részek önmagukban rendben volná­nak, déá'z egész így együtt már elgondolkodlalő. Olyan bonyo­lult. ___________,___!___,___j___j ;----1---------—J---------1----j— M ost nem is az, hogy létezik világirodalom, Beckett, Dür- ~~ renmatt. meg mások, és magyar is: Sütő András, Örkény, ha­nem ez a meglepő és magabiztos irodalomszemlélet. Hogy nem az egyik legnagyobb, hanem egyenesen „a” legnagyobb. S milyen minőségében? —Nagyon nehéz a~ drámát így mérni, meg talán nem is érde­század legnagyobb vendéglőse vagy belügyminisztere, de hogy ki a legnagyobb írója... Hát, nem tudom. _____Aztán a szövegkörnyezet. Hogy Cs. I. megengedhet ma­gának egy-két erősebb kifejezést, mert ő a legnagyobb. Persze, d rámának. Lehet, hogy mindenkor, mindenben igaza van, s az is lehet, hogy az elkövetkezendő 40 évben mindenben igaza is nem teljesen más okok miatt. És főleg nem azért, mert Bóross Péter szerint ő a század legjobbja. Még ha irodalomtörténész jelentene kitlyet egyértelműen, de az ilyet nemigen jelent ki, mert az élet ennél árnyaltabb, az irodalomról már néni is be­szélve. mi történik a saját házunk táján. Ilyenkor idegen vidékeken kalandozni egyébként sem biztonságos: ismeretlen a táj, és Maradjunk annyiban, hogy Csurka zseniális műveket írt. Pont. Mindenki így jár a legjobban. --------------------------­H avas András

Next

/
Thumbnails
Contents