Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

MÁTRADERECSKÉN A TÉGLAGYÁRRA ÉPÍTENÉNEK (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. NOVEMBER 2., HÉTFŐ HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA ni. ÉVFOLYAM 258. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT AKCIÓ! Működőképes Hajdúsági automata mosógépet cserélje ki újra! A régi árát 4000 Ft-ért beszámítjuk. VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház. Tel.: 36/312-636 KAMATMENTES HITELRE IS! , Drága a „belépő”? Magyarország felvétele az Eu­rópai Közösségbe majdnem any- nyi költséget jelentene a közös kasszának, mint Görögország tagsága, évi 1,5 milliárd ECU-t. Ezt állapítja meg többek között az a tanulmány, amelyet nyugat­európai közgazdász professzo­rok dolgoztak ki Jobb a na­gyobb? (Is Bigger Better?) cím­mel. UFO-körök Egerben Hét úgynevezett UFO-kört fedeztek fel Egerben, a rendező­pályaudvar mellett. Egy ott dol­gozó hívta fel a Hírlap szerkesz­tőségének figyelmét arra: a ma­gas gazban több, különböző át­mérőjű, megmagyarázhatatlan eredetű lenyomat látható. Ezek érdekes elektromágneneses je­lenségeket is mutatnak. Lapunk UFO-szakértője holnapi szá­munkban részletesen beszámol tapasztalatairól. Megemlékezés Csolnokon A Doroghoz közeli Csolnok községben szombaton emlék­táblát avattak abból az alkalom­ból, hogy 1956 október végén a helyi forradalmi bizottság felszá­molta a kényszermunka-tábort. Ezzel Magyarországon meg­szűnt az utolsó olyan bánya, ahol politikai elítéltekkel végeztettek kényszermunkát. A csolnoki munkatábor folyamatosan átla­gosan 1000 embert foglalkozta­tott. Az elítéltek rendkívül pri­mitív, veszélyes körülmények között dolgoztak, a gépesítés gyakorlatilag teljesen hiányzott. Üzemanyag áremelkedés Csehszlovákiában Csehszlovákiában vasárnap­tól (november elsejétől) meg­drágult a gépkocsi-üzemanyag. A 91 oktános, eddig literenként 16 koronába kerülő „speciál” benzin ára 17,30 koronára, a 96 oktános „super” ára 18-ról 19,30 koronára emelkedik. A 95 oktá­nos, ólommentes „natural” 18 korona helyett 19,10-be kerül ezentúl. A Diesel-olaj literen­kénti 14 koronás ára, valamint a csak szórványosan kapható, 98 oktános „super plus” motorben­zin 21 koronás ára változatlan marad. Folytatódik a csoportos éhségsztrájk Az országos méretű csoportos éhségsztrájkot mindaddig nem fejezzük be, amíg az erkölcsi tilta­kozás ezen elkeseredett megnyilvánulásának nem lesz garantált eredménye a kormány és a Parlament részéről. Egyebek között ezt tartalmazza az orszá­gos csoportos éhségsztrájk résztvevőinek vasárnapi nyilatkozata, amelyet a Létminimum Alatt Élők Társaság juttatott el az MTI-hez. Az éhségsztráj kó­lók megítélése szerint 1993 az egész magyar társa­dalom legválságosabb éve lesz. Felszólítják Kupa Mihály pénzügyminisztert: haladéktalanul mond­jon le. A kormány vonja vissza a kétkulcsos áfá-ról szóló tervezetet és kellő kompenzációval teijessze újból elő. (MTI) Árvízvédelmi készültség a Tiszán Szombatra virradóra a Tisza Vásárosnamény fölötti szakaszán má­sodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Felső-Tisza-Vidéki Víz­ügyi Igazgatóság. A fo­lyó felső részén és kül­földi vízgyűjtő területén ugyanis jelentős csapa­dékmennyiség hullott, így árhullám alakult ki. A Tisza Magyarországra érve kilépett medréből, és elérte a településeket védő árvízvédelmi tölté­seket. A figyelőszolgálat után ezért az éjszakai órákban a vízügyi szak­emberek a fokozott ké­szültség mellett döntöt­tek. Az árhullám to- vábbvonulása következ­tében a folyó alsóbb sza­kaszain is várható árvíz- védelmi készültség el­rendelése. (MTI) „Azokért, akiknek nyughelye idegen földben van...” Emlékműavatás Hevesvezekényen Kezdődhet a patikák privatizációja A gyógyszertári központok alapítói jogát november elsejétől az Állami Vagyonügynökség gyakorolja. Ezzel minden bizony­nyal új korszak kezdődik a hazai gyógyszerellátásban: megindul­hat a gyógyszertári központok és a patikák régóta várt szétválasz­tása, s egyben privatizálásuk. A magánkézbe adást az egész or­szágban egységes elvek alapján kívánják megvalósítani. Az ÁVÜ rövidesen privatizációs biztosokat nevez ki a központok élére. A 20 központ privatizációra való előkészítése mellett első lépcsőben négy vállalat: a Bács- Kiskun, a Békés, a Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyei gyógyszertári központ decentra­lizálása, átalakítása kezdődik meg. A működtetési jog és az ál­lami tulajdonú vagyontárgyak megszerzéséért indítandó pályá­zatokra csak gyógyszerészi dip­lomával rendelkező személyek jelentkezhetnek majd. Ameny- nyiben több jelentkező is van egy patikára, úgy figyelembe veszik még egyebek mellett a szakmá­ban eltöltött évek számát, a szak- képesítéseket, illetve a pályázó rendelkezésére álló anyagi esz­közöket. A patikavásárlásra kiírt S ázatokat a privatizációs bíz­ói, a gyógyszerészi kamara tagjából, a megyei tisztifőgyógy­szerészből és a közjegyzőből álló bizottság bírálja el. Jeltelen sírok Berlintől Szibériáig Emlékműavatás Füzesabonyban Füzesabonyban tegnap délután került sor a második világháborús hősi emlékmű felavatására és felszentelésére a város községi temető­jében. Az ünnepségen többek között részt vett dr. Balás István, a köz- társasági megbízott területi hivatalának vezetője, dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke, valamint dr. Lukács Tamás és Elek István országgyűlési képviselők is. Dr. Pásztor iőzse/polgármester beveze­tője után dr. Balsai István igazságügy-miniszter mondott ünnepi be­szédet. A miniszter mondandójában kiemelte, hogy a második világhábo­rúnak Magyarország volt a legnagyobb áldozatvállalója, hiszen az or­szág közel 900 ezer embert vesztett — köztük azt a kilencvenegyet, akiknek a neve a most szentelt emlékművön szerepel. Hangsúlyozta azonban, hogy ez az emlékmű nemcsak a rajta fölsoroltak emlékét őr­zi, hanem azokét is, akik a „Berlintől Szibériáig húzódó jeltelen tö­megsírokban ” nyugszanak. A politikus megemlékezése után Czakó István kanonok szentelte föl az emlékművet. A kegyeleti aktus a Himnusz hangjaival zárult. K. Zs. A pénzügyminiszter Hatvanban Nem akarta kipróbálni a tűréshatárt Fél óráig fagyoskodtak pénteken délután Hatvanban a cukorgyár hitetlen étkezőjében azok, akik dr. Kupa Mihály érkezését várták. A vendég a KDNP helyi szervezetének kérésére tartott tájékozta­tót a gazdaság időszerű kérdéseiről. A késés ellenére talán mégsem csalatkozott a fórumon megjelent szépszámú közönség, a láthatóan fáradt pénzügyminiszter ugyanis igyekezett tartalmas, összefogott tájékoztatót nyújtani a lakosságot leginkább érdeklő témákról. Elöljáróban két élményét osz­totta meg a közönséggel. Először a jót, miszerint Londonban a Vi­segrádi Hármak találkozóján jó érzés volt magyarnak lenni. Fő­ként azért, mert a tárgyalópart­nerek meggyőződhettek arról, hogy Magyarországnak világos programja van a gazdasági kilá­balásra, s ezt kellőképpen méltá­nyolják a nyugati körökben is. Hazánknak óriási presztízse van külföldön a Csurka tanulmány ellenére is, ami kétségkívül ked­vezőtlen fogadtatásra lelt — mondta a miniszter. A rossz él­mény az a többórás parlamenti vita, amelyen a Duna elterelésére mindössze nagyedórányi idő ju­tott. Ezt követően arról számolt be, hogyan is állunk 1992 októberé­ben. A legfontosabb eredmény, hogy az elmúlt két évben sikerült zökkenőmentesen átváltania ke­letiről a nyugati piacokra, s ott helyzetünket stabilizálni. Ugyancsak jó jel, hogy jelenleg hatmilliárd dollár tartalék van a hazai bankokban, s hogy a fizeté­si mérleg kedvezően alakult az említett időszakban. A miniszter kijelentése szerint nem elhanya­f olható az a tény sem, hogy a la- ossági megtakarítás mintegy 230 milliárd forintra tehető, ami japán, vagy német mércének fel­el meg. Kommentár nélkül adta tud- tul, hogy a lakossági fogyasztás tovább csökkent, s hogy az élet- feltételek nehezedtek. Ezzel pár­huzamosan azonban jelentősen gyarapodott a vállalkozások szá­ma. Megtudtuk azt is, hogy a kezdő vállalkozókat a jövőben úgynevezett Hitelgarancia Rész­vénytársaság létrehozásával kí­vánja támogatni a kormányzat. Á privatizációt úgy minősítet­te, hogy az a vártnál lassúbb és körülményesebb. A külföldi tő­ke beáramlása viszont elenged­hetetlenül szükséges. (Folytatás a 3. oldalon) Romlik a bankrendszer A magyar bankok helyzete — a gazdaság jelenlegi állapotának megfelelően — igen kedvezőtlen — állapította meg az Állami Bankfelügyelet ezzel kapcsola­tos beszámolója. A pénzintézetek minősített hi­teleinek aránya az összes kihe­lyezett kölcsönökhöz képest ei­erte a 21 százalékot. Ebbe a kate­góriába azok a hitelek tartoznak, amelyeknek visszafizetése töb- bé-kevésbé bizonytalan. A bankrendszer által nyújtott ösz- szes hitelek állománya jelenleg 1270 milliárd forintra tehető. Ebből a minősített hitelek össze­ge 260 milliárd forintot tesz ki. Áz első félévben jelentősen cs ' kent a pénzintézetek jöve­delmezősége. Ennek hatására a bankok egy része már nem tud eleget tenni a céltartalék-képzési kí lezettségének. Egyes becs­lések szerint 91 milliárd forintra tehető az a céltartalék-állomány, amire a pénzintézeti törvény sze­rűit a bankoknak szükségük len­ne, ám nyereségük képzésére nein nyújt fedezetet. Áz év elejei csődhullám hatá­sára növekedtek meg a bankok gondjai. Ezek jelenleg leginkább úgy érhetők tetten, hogy meg­bomlott a bankok eszközeinek és forrásainak lejárati összhangja. A pénzintézetek egy része likvi­ditását a bankközi pénzpiacok­ról felvett kölcsönök révén biz­tosítja. A bankközi hitelek állo­mánya a pénzintézeti rendszer egészében 177 milliárd forintra tehető. Ezek a kölcsönök adják a pénzintézetek idegen forrásai­nak 9 százalékát. A bankközi pénzpiacon így kialakuló túlke- reslet emeli a kamatlábakat, és növeli a pénzintézetek forrás- költségeit, ami a pénzintézetek jövedelmezőségének romlásá­hoz vezetett. A bankfelügyelet a kormány számára az úgynevezett pozitív válságkezelést javasolja, amelyet a legolcsóbb megoldásnak tart. Ennek első fázisa lehet a nehéz helyzetbe került pénzintézetek tőkeellátottságának állami pénz­ből történő javítása, ami egyben államosítást is jelent. Ezt követő­en kerülhet sor több év után az újbóli privatizációra. OMKER-papírok jegyzése Meghosszabbítva Ez év december 30-áig meg­hosszabbodott az OMKER- részvények jegyzési ideje kár­pótlásijegy ellenében — tájékoz­tatta a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. illetékese az MTI-t. Az OMKER Orvosi Műszer­kereskedelmi Rt. jegyzési ideje pénteken ért volna véget, azon­ban az eddigi lanyha érdeklődés miatt döntöttek az illetékesek a határidő meghosszabbításáról. Egy darab 1000 forint névértékű részvény ára megegyezik egy da­rab 1000 forint eredeti névérté­kű kárpótlási jegy kamattal nö­velt névértékével. Eredetileg a jegyzés elfogadását még bizony­talanná tette, hogy az OMKER közgyűlésének azt a döntését, amely a 10 ezer forint névértékű részvényeket ezer forintosokra váltotta, a Cégbíróság szeptem­ber 30-áig még nem jegyezte be. Ez azóta már megtörtént, így ez már nem hiúsíthatja meg a jegy­zést. (MTI) Borús szombat délután indultak el a helybeliek a falu központjába, lógott az eső lába, mégis ott szo­rongott a kis térség körül Hevesvezekény apraja­Az emlékezés egy pillanata nagyja. Valamivel két óra előtt felsorakozott a káli honvédség díszőrsége a Szabó György budapesti szobrászművész alkotta emlékmű talapzatánál. Harang kondult, s amikor zúgása elhalt, felhangzott a Himnusz, imára kulcsolódtak a kezek. Akik ott voltak, arra a huszonnégy helybelire gondoltak, akiket az első és a második világháború hőse és ál­dozataként idegen földben hántolták el. — Ez az elesettek tiszteletére állított emlékmű, tudjuk, sokáig váratott magára, de erről sem a hoz­zátartozók, sem a velük együttérzők nem tehettek... így és most szeretnénk hát megőrzni nevüket és ne­vükkel együtt emberségüket. Hirdetni valamennyi­ük dicsőségét, s egyben figyelmeztetni az utókort, hogy ezt teszi a háború... — mondta beszédében Balogh Sándorné polgármester. Ezután lépett a talapzathoz Menyhárt József plé­bános, hogy megálldja az egyszerűségében is kifeje­ző emlékművet. A résztvevőkkel együtt elmondott imája után a méltóságteljes csendben egymás után hangzottak fel a kőből faragott könyv lapjaira vé­sett nevek... Halk zene szólt, miközben az emlékműhöz kísér­ték a koszorúkat: először Balogh Sándorné, Szécsi Róbertné, Petróczki György és Majoros Imre haj­tott fejet az önkormányzat nevében, majd a megyei önkormányzat képviseletében Farkas Piroska, a művelődési iroda munkatársa és dr. Vass Géza fő­jegyző tisztelgett a talapzatnál. Sorra elhelyezték virágaikat a község intézményei, társadalmi szerve­zetei, valamint az elesett katonák hozzátartozói. A kegyeletes esemény a Szózat, majd a díszőrség tisztelgő váltásával fejeződött be. (szilvás) Kilencvenegy név olvasható Füzesabonyban a tegnap felszentel emlékművön (Fotó: Gál Gáboi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents