Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-17 / 271. szám

HÍRLAP, 1992. november 17., kedd HATVAN ÉS KÖRZETE 5. A hajdani görög lakosok emlékezete Csak kevés beavatott hatvani tud arról, hogy városunkban szá­mos görög család élt még a múlt században is. Emléküket őrzi a Hegyalja útból nyíló Görög utca. A török hódoltság idején lete­lepedett első görög — főleg ke­reskedőkből álló — lakosság a la­kóhelye elhagyására kényszerült 1686-ban, a török katonaság el­menekülésekor. Szepes Schütz Béla szerint egy-egy esettől elte­kintve, csak 1760 után érkezett ismét Hatvanba néhány görög család. Ebben szerepe volt az óhazai viszályoknak is. A helyi plébánia anyakönyve 1703-ban említést tesz egy görö­gös nevű családról. Az 1744. évi adóösszéírás szerint a hatvani Kadics „m creator” (görög keres­kedő) taksát (pénzbeli adónem) fizetett. Az 1769-1770. évi ösz- szeírásból tudjuk, hogy Pap Koz­ma nevű „graecus” görög boltos­nak akkor a megállapított adó­kulcs után 9 forint taksát kellett fizetnie. A Pap vezetéknévvel kapcsolatban Füves Ödön írja az „Antik tanulmányok” című munkájában, hogy ez a név az el- szerbesedett Popovics formában is sok esetben görögöket takart. Ismert görög polgár volt például Egerben Pap Éliás. Az 1848-49-es szabadság- harcból is kivette részét a hatvani görögök közül Duza Antal ke­reskedő, aki 1848. július 13-án lépett be a Heves megyei nem­zetőr zászlóaljba. Nevével ké­ben a kapucinus templom épüle­tét, amit a következő évben el­bontatott. Görög származású földesura is volt Hatvannak 1841-1864 között, Sina Simon báró személyében, aki bőkezű ember volt, adományokkal tá­mogatta az MTA-t, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Bazilikát, a vakok intézetét, a kórházakat, az árva gyerekeket. A hatvani görögök — a helyi rác lakókkal és a később betele­pült bolgár kertészekkel együtt — a gyöngyösi ortodox egyház- községhez tartoztak, és az 1710- ben alapított gyöngyösi kereske­dőtársulathoz — „Arnót Com- pania” — csatlakoztak. Az isten­tiszteletekre, valamint kereske­delmi kapcsolataik ápolására rendszeresen átjártak Gyön­gyösre. Az 1809 szeptemberé­ben elkészült barokk görögkeleti templom felépítésében is részt vállaltak ezek a hívek. A görög kereskedők életéről, név- és nyelvtörténeti összefüg­géseiről részletes tanulmány ol­vasható lapunk augusztus 29- 30-i számában, dr. Bakos József tollából. E tanulmány főleg az egri görög kereskedőkről emlé­kezik meg, ám a többi hazai gö­rög kereskedőcsaládok életéről is jellemző képet fest. Az egykori hatvani görögökre ma már csak az említett utcanév és a fentiek­ben közölt adatok emlékeztet­nek. 1862­Demény-Dittel Lajos Tornaterem épül Heréden A gyöngyösi Tanép Kft. kivitelezésében tornaterem épül Heré­den. A csarnokot jövő augusztusban szeretnék átadni, hogy az akkori új tanévben már birtokukba is vehessék a gyerekek. A 16 millió fo­rintba kerülő beruházáshoz az önkormányzat céltámogatást nyert el. (Fotó: Gál Gábor) Számvetés Szűcsiben Építik a buszfordulót Két év telt el a választások óta, „félidőhöz” érkeztek az önkor­mányzatok. Szűcsi polgármeste­rét, Kulcsár Károlyt ebből az apropóból kértük rövid számve­tésre. — Milyen feltételek várták a polgármesteri székben, s milyen nehézségekkel kellett szembe­néznie? — Mindenekelőtt általános politikai problémákkal kellett számolni. Nemcsak a mi telepü­lésünkön, azt hiszem, másutt is a demokrácia értelmezésével vol­tak bajok. A szólásszabadság he­lyett inkább a szabadszájúság ér­vényesült. Kell még hozzá idő, míg az emberek megtanulnak él­ni a társadalmi rend adta lehető­ségekkel. Hiszen a demokratiz­mus nagyobb önfegyelmet, éle­sebb látást, megfelelő kritikai hangnemet igényel az állampol­gároktól... Egyénként a váltassál nem volt gond: a hivatali appa­rátus maradt, az egyéb ágazatok dolgozói ugyanazok maradtak. Egyedül a jegyző személyében történt változás. A régi tanácstes­tületből jelenleg ketten vesznek részt a kép viselő-testület munká­jában, a többi hét tag gyakorlati­lag új. — Mik voltak az elsődleges feladatok, amelyek az önkor­mányzatra vártak? — Azokat a gazdasági, köz- ségfeilesztési feladatokat foly­tattuk, amelyeket még a tanács- rendszer idején, pontosabban 1985-től elkezdtek. A középtá­vú fejlesztési koncepciót az új testület is jónak találta. Az alap- gondolat az volt — s erre törek­szünk most is —, hogy Szűcsi előbb-utóbb üdülőhellyé váljon. A tavaknál már korábban el­kezdtük a rendezési tervek készí­tését: készen áll a Keleti- és és a Nyugati-zárótó terve. Ez utóbbi­nál már el is adtuk az összes üdü­lőtelket, s a jövőben megkezdőd­het a fejlesztés. A pincesor villa­mosított, megtörtént a vízbeve­zetés is, az útépítéseket kell még folytatnunk. A pincetársaság terve egyébként, hogy átadja a korábbi fejlesztéseket az önkor­mányzatnak. Bízunk benne, hogy két éven belül eljutunk a fa­lusi turizmus megteremtéséhez. — Mi mindennel gyarapodott a település? — Előbb talán arról, hogy a polgármesteri hivatalban oly mértékben korszerűsítettük a technikát, hogy referencia-terü­letté váltunk. Minden dolgozónk külön számítógéppel rendelke­zik, s ez az ügyintézést nagyban meggyorsítja. Megépíttettük az iskolai sportpályát, amely télen jégpályának is megfelel. Az óvo­da színes televízióval, videóval, sok-sok új játékkal gyarapodott, s korszerűsítettük a Konyhát. Az is ide tartozik, hogy két év óta az óvodásoknál és a napköziseknél nem emeltünk nyersanyagnor­mát, s tanszersegélyt is tudott ad­ni az önkormányzat. Az egész­ségügyben a műszerezettséget kellett javítanunk, s megépült a falu gyógyszertára is. Az orvosi rendelőbe az idén hőlégsterilizá- tort vettünk, megpályáztunk egy komoly fizikoterápiás készülé­ket, s utána következhet majd a minilabor. A művelődési házban a szolgáltatásokat szorgalmaz­tuk: családi rendezvényekre le­het igénybe venni, s építettünk egy pavilont gázzsámolyokkal, étkezéshez szükséges felszerelé­sekkel. Felújítottuk a tekepályát, a sportpályán pavilont létesítet­tünk az asztalitenisz-játékhoz. Több százezer forintért elkészült a pálya kerítése is. A sportegye­sületet egyébként kétszázezer forintos költségvetéssel segíti az önkormányzat. — Az alapvető ellátáson sike­rült-e javítani? — Bővült az élelmiszerbolt­hálózat, részben úgy, hogy ma­gánerőből nyíltak üzletek. Az Ametiszt fíisáruház nagyban megnövelte helyben a választé­kot. Itt kell elmondanom, hogy az idén három utat is építettünk, s most kezdődött két buszmegál­ló, valamint a buszforduló kiala­kítása. Fejlődött az elektromos hálózat, s elkészült az Erixon te­lefonrendszer, tavaszra már be­köthetjük a vonalakat. Egyéb­ként komoly összegbe került több terv elkészítése. Így a kom­munális szeméttelep, valamint az árvíz-megelőző gát komplett ki­viteli terve, vagy említhetném az ivóvíztisztító-műét is. Egy-két hete készen áll a község szenny­vízcsatornázásának kiviteli, és a gázellátás tanulmányi terve. — Mindezek megvalósítása bizonyára a következő két év fel­adata lesz... — Tulajdonképpen igen, csak az a bökkenő, hogy az önkor­mányzatok kilátásai nem épp ró­zsásak. A probléma ott van, hogy a normatívából képződő főösz- szeg gyakorlatilag a működési kiadások fedezéséhez lesz elég. Ami marad fejlesztésre: a helyi és az iparűzési adó. Nálunk vi­szont mind a kettő alacsony. Vé­leményem szerint átgondoltabb gazdasági elképzelésekkel, illet­ve komplex szociálpolitikával le­hetne előbbre jutni az ország egész területén. Mikes Márta Téli modellek M ^-saszentmártonból Ügyes kezek varrják a ruhákat A budapesti székhelyű Fredo Kft. rózsaszentmártoni varrodá­jában az ott dolgozó lányok, asz- szonyok legnagyobb örömére bőven akad majd munka a télen is. Csaknem másfél hónapja kezdték meg az őszi-téli model­lek szabását-varrását. A divatos átmeneti kabátokat, dzsekiket, blézereket a belföldi üzletekben értékesítik, de helyben is megvá­sárolhatók. Mint megtudtuk, szerencsére annyi a megrende­lés, hogy alkalmanként szomba­tonként is a varrógép mellé ül­nek a hölgyek, természetesen ak­kor dupla bérért. Ugyancsak jó hír, hogy a központ lehetőséget biztosít a műhely bővítésére, és még legalább 6-7 varrni tudó, környékbeli nő alkalmazására. A tervek szerint a varrodához csatlakozva hamarosan elkészül­nek a szociális helyiségek is, s így korszerűbb körülmények között dolgozhatnak a kft. itteni mun­katársai. Egy modell a sok szép közül Szolnoki alkotások Hatvanban „Szolnokról jöttünk” — ez a címe a Hatvani Galériában nyílt tárlatnak, amelyen két tehetsé­ges szolnoki alkotó, Szabó Ag­nes festőművész és Szabó Imre- Fia Béla szobrász művei látha­tók. A kiállítás az intézmény nyitvatartási ideje alatt tekinthe­tő meg. Karate-klub Petőfibányán A helyi művelődési házban november elején indult a karate­klub a Lőrinci ESE Shotokan karate-szakosztály keretében. Az edzésekre még elfogadják a fiúk és lányok jelentkezését. Irodalmi játszóház Az általános iskolák 5-6. osz­tályosai számára irodalmi játszó­házat szerveztek a hatvani városi gyermekkönyvtárban. A foglal­kozásokat péntekenként délután 3 és 5 óra között tartják. A kötet­len találkozókon beszélgethet­nek, mesét hallgathatnak és játszhatnak a jelentkező gyere­Flash-diszkó Heréden A hétvégeken flash-diszkóba váiják Heréden a szórakozni vá­gyó fiatalokat. A Két Nyárfa Í iresszóban Dányi Tibor lemez- ovas segédletével péntekenként este 9-tol hajnali 1 óráig táncol­hatnak a környékbeliek. Segítség a diákoknak A Hatvani Városi Művelődési Központ korrepetálási lehetősé­geket ajánl az általános iskolák alsó és felső tagozatos diákjai­nak. Matematikából, fizikából, kémiából, magyar nyelv és iro­dalomból, történelemből, vala­mint biológiából és földrajzból nyújtanak segítséget a tanulás­hoz. Érdeklődni az intézmény­ben személyesen, vagy a 12-383- as telefonszámon lehet. Bizottságok üléseztek Hatvanban a városi önkor­mányzat több bizottsága is ülése­zett az elmúlt héten. Az oktatási bizottság a közalkalmazotti tör­vényből adódó aktuális felada­tokról tárgyalt, a népjóléti bi­zottság pedig az egészségügyi alapellátás jövő évi működteté­sének lehetőségeit mérte fel. A művelődési és sportbizottság egyebek mellett a helyi célkitű­zéséit vette számba. Ügyelet a rendőrségen Lőrinciben a helyi rendőrőrs e hónap elejétől folyamatos ügy- félfogadást tart a lakosság szá­mára. Kedden, csütörtökön és pénteken délelőtt 8-12 óra között állnak az ügyfelek rendelkezésé­re, csütörtökönként pedig dél­után 1-től 5 óráig kereshetik fel az őrsöt. Sürgős esetekben ter­mészetesen bármikor bizalom­mal fordulhatnak a szakembe­rekhez. Tájképek Hatvan környékéről A városi művelődési házban tegnap délután nyílt meg Nagy József festőművesz tárlata. A Hatvan környékét ábrázoló, me­leg tónusú tájképek november 30-ig tekinthetők meg az intéz­mény nyitvatartási idejében. PASZOMÁNY FUGGONYBOLT új ajánlata: Esztergált függönykarnisok 4 féle színben, igény szerinti méretben megrendelhetők. Méretre gyártott függönyök elkészítését vállaljuk minta alapján, selyembrokát és egyéb sötétítők választékát kínáljuk. .PETER'S" pehelypaplanok kaphatók. Ezenkívül függönyeink további kínálatával állunk kedves vevőink rendelkezésére. Üzlet: Eger, Dr. Sándor I. u. 1. „SINUS" Áruház őszi verőfényben a falu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents