Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-17 / 271. szám

KÍNAI MOZGÁSSZÍNHÁZ GYÖNGYÖSÖN (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. NOVEMBER 17., KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 271. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Kiállítás és vásár az egri tanárképző főiskola aulájában. Eger, Széchenyi u. 2. Kárpótlási jegyet is elfogadunk. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt! Az Észak-atlanti Közgyűlés ülésén Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke ve­zetésével november 16-20. között hatpárti küldött­ség vesz részt az Észak-atlanti Közgyűlés 38. rendes évi gyűlésén Brugesban. Dörnbach Alajos alelnök és Csóti György (MDF) a Civil Ügyek Bizottságának ülésén vesz részt. Á Védelmi Bizottságban speciális téma fele­lőse Wachler Tamás (Fidesz) képviselő. A Politikai Ügyek Bizottságában és a Gazdasági Bizottságban Csóti György, Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) és Ko­vács László (MSZP) képviselik a küldöttséget. A Tudományos és Technikai Bizottság munkájában Sipos Imre (FKGP) és Inotai Ferenc (KDNP) kép­(MT1) viselők vesznek részt. Göncz—Havel találkozó Magyarország a lehe­tő legjobb kapcsolatok­ra törekszik Csehszlová­kia két, önállóvá váló ál­lamával. Budapest és Prága kapcsolatépítését elősegíti, hogy Magyar- ország és Csehország között nincsenek vitás kérdések. Ezt hangsú­lyozta Göncz Árpád köztársasági elnök, ami­kor tegnap az Ország­házban fogadta Václav Havel volt csehszlovák államfőt, aki magánlá­togatáson tartózkodik Budapesten. A visegrá­di csoport tevékenysé­gével kapcsolatban Václav Havel hangoz­tatta: nagyon fontosnak tartja a cseh-lengyel- magyar-szlovák együtt­működési keretet. Ügy vélekedett, hogy a ko­rábban elhatározott sza­badkereskedelmi egyez­ményt a szövetségi ál­lam szétválása után Csehország és Szlovákia már külön-külön úja alá. (MTI) Fekete Doboz — elutasítva A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa arról tájékoztat­ta az MTI-t, hogy a Fővárosi Bí­róság ítéletében elutasította a Pesti László által vezetett Fekete Doboz Kft. keresetét. A cég a Gazdasági Versenyhivatal hatá­rozata ellen azért nyújtott be ke­resetet, mert a versenytanács el­tiltotta őket a Fekete Doboz név használatától. A bírósági ítélet alapján ezentúl a kft. nem forgal­mazhatja filmjeit Fekete Doboz néven. Az ítélet nem jogerős. Béremelésre 200 millió Megegyezett hétfői ülésén a Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsának négy oldala a 200 millió forintos tarta­lék bérkeret elosztásáról. A 200 millió forintból 100 millió forin­tot a tűzoltóság, a polgári véde­lem, valamint a Köztársasági Őrezred, 30 millió forintot a ha­tárőrség, 70 millió forintot az ok­tatási, művészeti, közművelődé­si és közgyűjteményi területeken használnak fel béremelésre. Az utóbbi összegből fedeznék az alapítványi és magániskolák bér­emelési igényeit is. Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. tájékozta­tása szerint a 46. heti Ausztria- lottó nyerőszámai: 7, 12, 15, 22, 26, 30. Pótszám: 21. Joker-nyerőszámok: 0 0 0 9 3 2. A nyeremények: 2 darab 6 ta- lálatos egyenként 14.036.550 schilling, 14 darab 5-ös pótszám­mal egyenként 386.009 schil­ling, 995 darab 5-ös egyenként 8146 schilling, 46.061 darab 4-es egyenként 234 schilling, 546.366 darab 3-as egyenként 24 schilling. Egri dilemma Hogyan adják cl a bérlakásokat? A szocializmus évei alatt úgy próbálták megoldani a lakásprob­lémát, hogy jelentős állami támogatással sok, egyforma bérlakást építettek. Miután a költségvetési támogatás elmaradt, ez a rendszer összeomlott: gyakorlatilag megszűntek az állami lakásépítések, és az OTP is kiszállt a számára veszteségessé váló üzletből. Az önkor­mányzatok — melyek megkapták a tanácsi lakásállomány tulaj­donjogát — szintén képtelenek a hagyományos eszközökkel megol­dani a bérlakáspiac problémáit. Legalábbis ezen a véleményen van Várkonyi György, az egri Evat Rt. igazgatója, önkormány­zati képviselő, akit Hab is László alpolgármesterrel együtt annak kapcsán kérdeztük a városi bér­lakás-koncepcióról, hogy a kö­zelmúltban már első olvasatban tárgyalt a közgyűlés az önkor­mányzatok eladásának szabá­lyairól. Várkonyi úr szerint azért van szükség a bérlakások egy részé­nek eladására, mert a lakáspiac teljesen leállt, sőt egyenesen be- betonozódott. Olyan formában ugyan működget, hogy a bérlők egy része a lakását kiadja más­nak, havi 8-15 ezer forintért, de ez enyhén szólva sem nevezhető normális piacnak. Egerben a leg­utóbbi népszámlálás idején 980 üres lakás volt, miközben sokan családostul drága albérletekben élnek. Nincs tehát lakáshiány a városban, annál inkább beszél­hetünk elosztási problémákról. Bérlakáspiac viszont csak akkor alakul ki, ha megjelennek a bér­lakás-tulajdonosok, olyan vá­lasztékkal, mely a differenciált igényekhez illeszkedik. Persze, hangsúlyozta Várkonyi György, nem szabad megfeledkezni a szociális bérlakások ügyéről sem, hiszen egyre többen van­nak, akik már a jelenlegi bért sem tudják kifizetni, nemhogy annak piacosított változatát. Ézért a bérlakások áruba bocsátása mel­lett az önkormányzatnak egy bi­zonyos mennyiséget meg kell hagyni ilyen célokra. Hogy pon­tosan mennyit, arról most készít közös tanulmányt az Evat Rt. és a Szociális Szolgáltató Központ. Az biztos, hogy a garzonházat és a nyugdíj asházat fenn kell tarta­ni, sőt építeni is kell hasonlókat. (Folytatás a 3. oldalon) Hétéves lejáratú Jegyezhető lesz a Gemini A Kereskedelmi Bank Rt. új, hétéves lejáratú kötvényt bocsát ki. A Gemini elnevezésű érték­papír jegyzése november 23-án kezdődik — tájékoztatták a pénzintézet képviselői tegnap az újságírókat. Elmondották, hogy lényegé­ben kétfajta — Á- és B-sorozatú — értékpapírról van szó, az egyik ugyanis fix, a másik pedig válto­zó kamatozású. Arra számítanak a Kereskedelmi Bank Rt.-nél, hogy a lakosság egy része, illetve a vállalkozók ilyen hosszú lejára­tú kötvényt is megfelelő befekte­tési formának találnak. Várható­an likvid lesz az értékpapír, vagy­is bármikor eladható, hiszen jövőre bevezetik az értéktőzsdé­re, ahol napi árfolyama lesz. A fix kamatozású papír kamatai az egyes években a következőkép­pen alakulnak: 1993-ban 22 szá­zalék, majd 21, 19, 18, 17,16 és az utolsó évben pedig 15 száza­lék. A B-sorozatú kötvény ka­matozása félévenként változik, mégpedig egy speciális konst­rukciót alkalmazva határozzák meg a kamatok nagyságát. A diszkont kincstárjegyek kamata­inak átlagát veszik figyelembe, s ezt a bank másfél százalékos to­vábbi kamattal egészíti ki. A jegyzést december 15-éig fejezik be. Az elképzelés szerint az A-sorozatból 750 milliót bo­csátanak ki, de a pénzintézet túl­jegyzést is elfogad 1,5 milliárd forintig. A B-sorozat esetében a tervezett kibocsátás szintén 750 millió forint, ám a túljegyzés ér­téke itt elérheti a kétmilliárd fo­rintot. A kötvény alapcímlete 10 ezer forint, de emellett 100, illet­ve 1 millió forintos összevont címleteket is forgalomba hoz­nak. A futamidő kezdete decem­ber 15. Mozgalmas, eseménydús őszi hónapokat tudhat maga mögött a Zagyva-parti város. Nemrégiben a belügyminiszter és a pénzügy- miniszter is ellátogatott ide, hogy a Hatvanban élőket személyesen tájékoztassa néhány időszerű kérdésről. Természetesen ez a tény aligha változtat az egyes emberek által megszenvedett romló élet- körülményeken, a növekvő munkanélküliségen. Még egy-két hét, és itt a tél, amely minden bizonnyal még több családot állít kemény próbatétel elé. Az ötödik oldalon található összeállításunkban azonban egy jó hír is szerepel. Nevezetesen: Rózsaszentmártonban jó néhány nőnek biztos megélhetést kínál a budapesti székhelyű Fredo Kft. Határőrség: Egymillió visszautasított külföldi Nem virágcsokrot, hanem ki­utasító határozatot kapott a hét végén az az 1 milliomodik kül­földi, akit azért kellett visszauta­sítani a határról, mert okmányai nem feleltek meg a magyar be­utazási feltételeknek. Mint Krisán Attila, a Határőr­ség szóvivője tegnap az MTI-nek elmondta: az 1991. október 4-én bevezetett szigorítás óta 25 or­szág állampolgáraitól tagadta meg a belépést a Határőrség. Közülük 890 ezer volt a román, 35 ezer a FÁK-beli, 27 ezer a lengyel, 19 ezer a bolgár, 14 ezer a délszláv és 5 ezer a cseh és szlo­vák állampolgár. A Határőrség a jövőben is fenntartja a szigorított beutazási feltételeket — mondta nyomaté­kosan a szóvivő. A kopaszok csak kirándulók voltak... Cigányfesztivál, félelemmel Látszólag ez a fesztivál is úgy indult, mint a többi. A Heves me­gyei hagyományőrző romacsoportok, szólisták, zenészek és éneke­sek ünnepre készültek: cigány kulturális fesztiválra Egerben. A rendezvényt annak rendje-módja szerint megtartották. A külső szemlélő számára felszabadultnak látszó tömegben azért mindvé­gig ott munkált a félelem... Az eseményt az idén novem­ber 14-ére, szombatra tűzték ki a Megyei Művelődési Központba. A találkozó motorja, Nagyné Váradi Anna szakelőadó szokás szerint már hetekkel előtte a ci­gányok körében rendkívülinek számító esemény előkészítésével foglalkozott. „Szeretünk benneteket, csak kitömve”— a mondat a fesztivál narancssárga plakátjára van ak­kurátus gondossággal rajzolva filccel, nyomtatott betűkkel, a ci­gány szó mellett gondosan, csak hogy kétsége se legyen a címzet­teknek afelől: szándékos provo­kációról, vagy csupán egyetlen kéz komolytalan firkálmányáról van-e szó. A plakátot gondosan megcímezve, borítékolva juttat­ták el Annának. Most, amikor mutatja nekem, az emeleten, a nagyteremben már félidőben, rendben zajlik a fesztivál. A borí­tékon pontos a címzés: „A ci­gányfesztivál szervezőjének, Megyei Művelődési Központ, Eger”. A földszinti irodában va­gyunk. Anna sápadt, csak most meri mutatni a „levelet”, most, hogy látszólag már nem lesz sem­mi baj. Ő valódi cigány értelmi­ségi, ez a fesztivál több mint egy évtizede szívügye. A megye ti­zenhat településéről van itt több mint ötszáz ember, ebből kétszá­zan fel is lépnek. (Folytatás a 3. oldalon) líj típusú szakközépiskolák A mostani nyolcadik osztá­lyos tanulók már részesei lehet­nek az 1993- 1994-es tanévtől in­duló új szakképzési programnak. A képzést ismertető füzeteket a napokban kapta meg az ország 3600 általános iskolája — mond­ta Benedek András, a Munka­ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára tegnapi sajtótájékoz­tatóján. A 150 millió dolláros világ­banki hitelből, valamint hazai anyagi és szakmai erőforrások­ból megvalósuló, egyelőre 61 ki­választott iskolábanjövőre indu­ló program a tanulok több mint tíz százalékát érinti. Az új közép­fokú szakképzési modell lénye­portok szerinti alapozó tudást nyújt. Emellett nagy hangsúlyt fektet az általános műveltség el­sajátítására is. A tanulók 13 szakmacsoport közül választhat­nak, többek között a számítás- technika, vendéglátás-idegen­forgalom, közgazdasági, élelmi­szer-ipari, építészeti, mezőgaz­dasági témakörökben. Az első két evben az oktatás 85 százalé­kában közismereti tárgyakat ta­nítanak, a harmadik évtől nö­vekszik a szakmai tárgyak óra­száma. A szakmai specializáció- ra a negyedik év után kerül sor. A felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók a negyedik év vé­gén érettségi vizsgát tehetnek. (MTI) Kitüntetés A pakisztáni kormány Sitara- i-Quaid-i-Azim kitüntetést ado­mányozott Dommel Bernadett (Dr. Horváth Csöngőmé) nő­vérnek. Az elismerést a ouda- pesti pakisztáni nagykövet rezi­denciáján adták át hétfőn. Ber­nadett nővér az első magyar ál­lampolgár, aki ebben a kitünte­tésben részesült. Bernadett nővér Magyaror­szágon született, de fiatalkorá­ban elhagyta az országot. Né­hány éves nagy-britanniai tartóz­kodás után az Egyesült Álla­mokba utazott, majd 1937-ben az indiai (ma pakisztáni) Ra- walpindiben telepedett le. A nő­vér negyven éven át szolgált a Szent Család Kórházban, egy­forma odaadással gondozva a hindu, a keresztény, a szikh és a muszlim betegeket. A magyar ápolónő részt vett — Pakisztán megalakulása után — az Indiából elmenekültek segítésében. Ber­nadett nővér — aki élő legendává vált Rawalpindiben — az 1955- ös árvíz idején terepjáróval szál­lított gyógyszert és élelmiszert a katasztrófa sújtotta falvakba. Bernadett nővér 1979-ben visszatért Magyarországra, azóta Pécsett él, ahonnan gyűjtéseket szervez a rászorulók számára. Magyar—német védelmi tárgyalások Alkatrész-szállítások — hálából Németország hajlandó a Magyar Honvéd­ségnek alkatrészeket szállítani a volt NDK hadseregének készletéből — derült ki hétfőn délben, azt követően, hogy a Honvédelmi Minisztériumban Raffay Ernő politikai ál­lamtitkár tárgyalt német kollégájával, Bernd Wilz-cel, aki vasárnap érkezett hivatalos lá­togatásra hazánkba. Az MTI érdeklődésére Wilz államtitkár el­mondta: noha Németország a fegyverszállí­tások kérdésében rendkívül tartózkodó, azonban megérti, hogy a Magyar Honvédség működőképességének fenntartásához szük­ség lenne az alkatrész-szállításokra. Arra a kérdésre, hogy mindez pénzért valósulna-e meg, a német államtitkár nemmel válaszolt. Hangsúlyozta: Bonn nagyon lekötelezett Magyarországnak a volt NDK-menekültek befogadásáért, illetve Németországba való kiengedésükért. Budapest ezzel a lépéssel komoly mértékben hozzájárult a német újra­egyesítéshez, s Németország most igyekszik segíteni a Magyar Honvédség problémáinak megoldásában. Ä tárgyalásokon ezenkívül szó volt a két ország hadseregeinek jövőbeni együttműkö­déséről, elsősorban a kiképzés és a környe­zetvédelem területén. Raffay Ernő államtit­kár elmondta, hogy jövőre a tervezettnél több, összesen 13 magyar tiszt tanulhat a né­met katonai akadémián, s rajtuk kívül 4-6 tolmácstiszt oktatását, továbbképzését is vál­lalták. (MTI) *

Next

/
Thumbnails
Contents