Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

diuiaK nagy vaiaszteKoan, autóval es autoousszai, oicso aranon a iaiiuioa. irauumcuuio »«»»i »wua L.yci, uumi u. j. ici.. cm H ÍRLAP, 1992. november 16-, hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Szép énekszóval Üj autóbusz-megállók Nagytályán Újabb buszmegállókkal gya­rapodott Nagytálya. A napok­ban átadott várók egyedi dara­bok : Kun Sándor tervezte, és egy egri vállalkozó, Tóth Imre készí­tette el őket. A Petőfi utcában ta­lálható megállók költségeit, min­tegy félmillió forintot a helyi pol­gármesteri hivatal fizette. Vágóhíd épül Demjénben Az önkormányzat a minap úgy döntött Demjénben, hogy Kerekes Sándor vállalkozóval együtt új vágóhidat épít a falu vé­gén, a tsz által biztosított terüle­ten. A csaknem egymilliós beru­házást fele-fele arányban állják. A telepen lesz a szúróhely, a vá­góhíd, a vizesblokk és az iroda, míg a hús feldolgozása és árusí­tása a régi helyen, a községi vá­góhídon és húsboltban folyik majd. Az új létesítmény átadását december 15-re tervezik. Önkormányzati ülés Mezőtárkányban November 15-én délután 2 órától ülést tart Mezőtárkány önkormányzata. A képviselők megvitatják a jövő évi költségve­tés tervezetét, módosítják idei költségvetésüket, megtárgyalják a helyi adózás bevezetésének ta­pasztalatait, majd tájékoztatót hallgatnak meg a napközis óvo­da tevékenységéről. Az „egye­bek” között is hat téma kerül majd terítékre. Az erdő manói A füzesabonyi városi művelő­dési központban november 24- én délelőtt fél 11 -tői, délután pe­dig fél 3-tól a Kalamajka Báb­színház „Az erdő manói” című bábelőadást mutatja be a város gyermekeinek. Októberi mérleg A füzesabonyi Széchenyi Ist­ván Általános Iskola diákjai iga­zán nem panaszkodhatnak arra, hogy a tanulás mellett unalma­san teltek a napjaik. Ez derült ki az októberi „mérlegkészítés­kor”. A fiatalok tisztelegtek az aradi vértanúk emléke előtt, mű­sort adtak elő 1956. október 23- ára emlékezve, jártak a Bécs melletti Szafari-parkban, egy he­tet töltöttek el a tardosi erdei is­kolában, de részt vettek a bese­nyőtelki kézilabdatornán is. Pályázatot nyertek Pályáztak és nyertek az aldeb- rőiek. A Hagyományőrző Kö­zösség a Magyarországi Kisebb­ségekért Alapítvány által kiírt pályázaton húszezer forintos tá­mogatást nyert a település ha­gyományainak felkutatására, il­letve feldolgozására. Nem lesz újabb helyi adó... ...adja hírül a minap megjelent számában a Füzesabonyi Híra­dó, a város önkormányzatának tájékoztatója. A nyolcoldalas új­ság ezenkívül közli a képviselő- testület határozatait, az első la­káshoz jutók és a kamattörlesz­tők támogatására benyújtott igénylők névsorát, de a város is­kolai és kulturális életéből is ad némi ízelítőt. ÖRÖKÖS, ÉLETFOGYTIGUN ÜDÜLÉS! Nyugodt, gondtalan időskort biztosíthat magának egy gyönyörű környezetben lévő PANZIÓBAN! Teljes ellátás, ápolónői felügyelet. MAXIMÁLIS KÉNYELEM! Részletekről érdeklődni lehet: 1992. november 30-ig dr. Czibolya László ügyvédnél Gyöngyös, Vármegyeház tér 1. v Tel.: 37/12-065 , Díszkivilágításban tündökölt az őszi — november 7-i — estén a feldebrői Szent Márton-plébáni- atemplom. A falu és a templom védőszentjének csaknem ezeré­ves évfordulója előestéjén érce­sen kondult meg a nagyharang: misére, hangversenyre invitálva az időseket és fiatalokat, a kör­nyékbeli és távolabbi vendége­ket. A legenda szerint Márton ka­tona volt, mielőtt a Seregek Urá­nak hívását meghallotta, s aki képes volt ruháját karddal ketté­hasítani, és megosztani azt egy koldussal. Kultusza már a hon­foglalás előtt virágzott, de tiszte­letét az a Szent István király ka­rolta fel — tette ezt azzal, hogy zászlójára éppen a hadverő Már­ton képét festette —, akinek ide­jében e felbecsülhetetlen értékű templom is megépült. Ezek után nem kell hát bőveb­ben ecsetelni, hogy miért éppen itt és ekkorra ajánlkozott az egri Cantus Agriensis Kórus és Kul­turális Együttes, valamint a mis­kolci Mindszenty Kórus egy ün­nepi koncertre. A több mint 40 tagú vegyeskar már a hangver­seny előtti szentmisén bekapcso­lódott az egyházi liturgiába. Az istentisztelet után a barokk oltár előtt felsorakozott együttes az egyházi zene legnagyszerűbb műveit, dallamait szólaltatta meg a latin nyelvű, de mindig egyszólamú, tiszta vokális zené­től kezdve egészen Bárdos, Bar­tók, Kodályéi Liszt számos leg­ismertebb alkotásáig. A hatást, a profi énekhangok A hónap második felében is változatos programmal váija a látogatókat a füzesabonyi Városi Művelődési Központ. Ezek kö­zül két olyat választhatnak a helybeliek, amely a zenéhez, a dalokhoz kapcsolódik. Novem­ber 28-án, este 7 órától a diszkó­gyönyörű hangzását varázslatos­sá és lenyűgözővé tették az Eu­rópában páratlannak számító építészeti alkotás eredeti marad­ványai. A taps, a méltó elismerés és Szabari László esperes kö­szöntő szavai után Gergely Péter Pál karnagy így nyilatkozott a két kórus múltjáról, jelenéről és jövőjéről. — Csaknem egy éve kezdtük a közös munkát. Tulajdonképpen egy alkalmi társulás vagyunk, mert a művek súlya és szólamai megkövetelik a nagyobb létszá­mot. A zenei spektrumunk szí­nes és széles volta miatt is szük­ség van erre az „összedolgozás­ra”. Rövid múltja ellenére a kó­rusnak jelentős hazai és nemzet­közi sikerei, kapcsolatai vannak. Elsődleges feladatunk a magyar zenei kultúra ápolása itthon és határainkon túl egyaránt. Fel­emelő érzést, kitüntetést és ran­got jelent, hogy Feldebrőn, eb­ben a páratlan akusztikájú temp­lomban énekelhettünk. Terveink között szerepel a decemberi ka­rácsonyi hangverseny után az 1996-os Világkiállítás előzetes megyei rendezvényein való sze­replés, így a barokk fesztiválon történő fellépés. Célunk, hogy Kodály és tanítványai után a kor­társ magyar zeneszerzők — Ko- csár, Orbán, Szokolay, Vajda — műveit is tolmácsoljuk a jövő­ben. A meghívásért, viszonozva köszönetünket, igyekszünk min­denütt egyszerűen szép énekszó­val, felebaráti szeretettel kifejez­ni, meghálálni... — Kelemen — tánc kedvelői találják meg szóra­kozásukat a házban, ahol a Har- rison-diszkó lesz. Két nappal később — 30-án délben — az Országos Filharmó­nia bérletes előadására kerül sor. Ezúttal a Kaláka együttes lép fel, műsoruk címe: „Szabad-e ide bejönni Betlehemmel?” Vetnek a poroszlói határban (Fotó: Perl Márton) Igaz, sok minden nem dőlt el még a poroszlói termelőszövetkezet portáján, de az biztosnak látszik, hogy a többség együtt marad, új for­mában, napjaink követelményeinek megfelelően végzik majd a gaz­dálkodást. Ám amíg ez kiforrja magát, addig is szántani, vetni kell, etetni az állatokat, mert ezek a tennivalók nem tűrnek halasztást. Ja­vában folynak az őszi munkálatok a szövetkezet határában, ahol 2400 hektárnyi területen dolgoznak. Képünkön Gál Imre traktoros a K6-os táblán veti az őszi búzát. Betleheme« A fő cél az idegenforgalom A Tisza-tó hasznosítása kű munkát előreláthatólag 1994- ben kezdik meg, ha a központi költségvetésből biztosítják rá az egymilliárdot. Ezt a jövő évben kell kémünk. — Milyen problémákkal kell még megküzdeniük, hogy a Ti­sza-tó turistaparadicsom lehessen? — 1994-ig kiemelkedő fel­adat a szennyvíz és a szemét ke­zelése. Az Eger patakból a város kommunális szennyvize 40 szá­zalékban tisztítás nnélkül érke­zik a tóba. Oda, ahol az egriek ezrei töltik a szabadságukat, ahová strandolni, horgászni, szörfözni járnak. Hiába tud a problémáról Eger önkormány­zata és a megyei vízművállalat, az utóbbi években semmit nem tettek ellene. Szinte megoldha­tatlan gondjaink vannak a vad­kempingezőkkel, akik csöppet sem kímélik a 8o kilométernyi partszakaszt. Szeméthegyeket hagynak maguk után, letiporják a tópartot. Jövőre szigorú akció­kat szervezünk ellenük, s azt sze­retnénk, ha ők is változtatnának a szokásaikon, s a hivatalos kem­pingekben szállnának meg, ame­lyek már minden településen megtalálhatók, s ahol mérsékelt áron kényelmesen tisztálkodhat­nak, főzhetnek és a szemétnek is van helye. (sárközi) A horgászok paradicsoma Az 1960-as évek végén, s a következő évtized elején a nép­gazdaság kiemelt beruházása­ként épült a Kiskörei Tisza II. Vízlépcső, amelynek a tározója ma a Tisza-tó „névre hallgat”. Az akkori tervek szerint az ener­giatermelésen túl 300 ezer hek­tár mezőgazdasági terület öntö­zése volt a fő cél. A félbehagyott állami beruházás „átértékelését” tavaly kezdte meg egy bizottság, melyet a Környezetvédelmi, a Közlekedési, Hírközlési és Vízü­gyi Minisztérium koordinál. — Miért kell újraértékelni a tó hasznosítását? — Azért, mert a hetvenes évek elején meghatározott célok irreálisnak bizonyultak — fejte­geti az okokat Halász Károly, Poroszló polgármestere. — Ön­tözésre csupán kis mértékben használják a tó vizét: háromszá­zezer hektárból csupán 30 ezret öntöznek, és az energiatermelés is kevesebb, ugyanis a tó vízszint­je egy méterrel alacsonyabb a tervezettnél... A bizottság másfél éves munkával készítette el azt az előterjesztést, amely a tó újfajta hasznosításával foglalkozik, és ebben kiemelt szerepet szánnak az idegenforgalomnak. — Az utóbbi években a hazai és a külföldi turisták ezrei keresik fel a tópartot, de mintha az inf­rastruktúra fejlődése nem követte volna a turizmus növekedését... — A telefonhelyzet némileg Őszi pihenő... javult az idén: Kisköréé s Porosz­ló gyarapodott crossbar-telefon­hálózattal. Jelenleg a legna­gyobb probléma a csatornázás és a szennyvíz elvezetésének meg­oldatlansága. Ennek megszünte­tésére a Tisza-tó melletti telepü­lések önkormányzatainak ér­dekvédelmi szövetsége zártkörű pályázatot hirdetett. A pályázat­ra hét tervezővállalat jelentke­zett, melyek közül a szakmai zsű­ri kettőt választott, így a miskolci KE VITER V Kft. és a budapesti TÉPTERV Kft. végezheti el a tervezőmunkákat. — Milyen pénzből és mikor kezdődhet el a beruházás? — Az egymilliárd forint érté­Egységes utcatáblák — fedett megállók Makiári készülődés „Rács mögé került a polgár- mester” — ezt a meghökkentő választ adja Újj István, Makiár polgármestere arra a rutinszerű kérdésünkre, hogy mi újság a fa­luban... Oda is megy az ablak­hoz, kinyitja, hogy friss levegő jöjjön a szobába, miközben az előbbiekhez hozzáteszi: nem­csak ezt az egy ablakot, hanem a községházán valamennyit berá- csozták, felszerelték elektromos riasztóberendezéssel, mert saj­nos nem is olyan régen betörtek ide. Feldúlták a szobákat, pénz után kutattak, de nem sokat ta­láltak, csupán az úgynevezett „kávépénzt”, s az egyik dolgozó néhány forintját vitték maguk­kal. — Az iskolába is betörtek már, ezért ott is rácsot és riasztót szereltettünk fel — folytatja to­vább a polgármester. — A világí­tást is megerősítettük a környé­ken. Igaz, a falu utcáinak min­tegy kilencven százalékában fel­újíttattuk már a közvilágítást: 800 ezer forintot költöttünk rá. A jövő év elején a még hátralévő két utcában is elvégezzük a lám­pacseréket. Bízunk az ÉMÁSZ- ban, mert gyorsan és olcsón dol­goztak. — A betörések kapcsán el­dőlt-e már, hogy legyen-e vagy sem polgárőrség Makiáron? — Húsz önként vállalkozóval már megalakult. Papp János r. zászlós, körzeti megbízott szer­vezi a járőrszolgálatot. Kívána­tos lenne, ha ez a létszám duplá­jára duzzadna, mert nagyon hosz- szú a község, s az átmenő forga­lom is jelentős mind Eger, mind Füzesabony felé, így nálunk is kritikus a közbiztonság. A „krimi” után hétköznapibb témákra váltunk. így tudjuk meg, hogy a Gárdonyi utcán, a vasúton túli szakaszon, meg a Hunyadi utcában járdát építet­tek, a Béke úton pedig kőzúzalé­kot szórtak le, azt váiják meg, hogy leülepedjen, s aztán újabb fedőréteget kap az út. Csinosí­tásról, korszerűsítésekről, felújí­tásokról van szó, mert nem is tit­kolják : jön a világkiállítás. Ebből valamit a makiáriak is szeretné­nek profitálni: itta reptér. Az ide érkező, főleg repülőgéppel utazó külföldiek itt szállhatnának le, hogy Egerbe látogassanak. Ezért szeretnék, ha szép kép tárulna eléjük. Lecserélik, és egységes utcanévtáblákat raknak fel töb­bek között a településen. Az egy­séges házszámtáblákat viszont a lakóknak kell megvásárolniuk. A buszmegállókat fedetté ala­kítják át, úgy, mint Nagytályán. A főútvonalon lévő hármat már átfestették, a padokat rendbe tették. Az oldalak lemezburko­latot kaptak, mert az üveget be­verték a rendbontók. Nem volt könnyű helyzetben a nyáron és az ősz elején a község vezetése, mert veszélybe került a gázpalackcsere. Az történt ugyanis — mint a polgármester meséli —, hogy az egri áfész az üzleteit bérbe adja. így került az Egri úti ABC-bolt a Füszérthez, a Gárdonyi ú/í bolt a vendéglővel meg a gázcsereteleppel együtt egy magánvállalkozóhoz. Az áfész viszont milliós tétellel tar­tozott a gázszolgáltató vállalat­nak, amely leállította a gázszállí­tást a községbe. Hatezer család palackcseréje forgott kockán, mert a sorozatos betörések miatt a nagytályaiak és az andornaktá- lyaiak is Makiárra járnak gázért. Nemcsak főznek, de fűtenek is a nagy palackokból. Míg a pénz­ügyi vita el nem csendesedett, a polgármesternek úgy sikerült a honiakkal megegyezni, hogy gépkocsiról árulták, illetve adták a palackokat. — Ezért lesz majd jó, ha már bent lesz a gázvezeték a faluban — hangsúlyozta Újj István. — Benne vagyunk a programban, a falu végén már zajlanak a mun­kálatok. Egerből jön a vezeték — Andomaktályát és Nagytályát érintve —, s a három községbe egyszerre kötik be a lakásokba. Az sem érdektelen, hogy a falu mellett üvegszálas telefonkábe­lek fektetése folyik. A Jászság­ból jön Egerbe, onnan pedig az ország északi részeibe tart. A te­lefonbővítésből a világkiállítás alkalmából mi is szeretnénk ré­szesülni. A jövő tervezése nem csekély feladat Makiáron sem. A pangó gazdasági helyzet nadrágszíj szo­rításra kényszeríti őket. A közin­tézményeket jövőre is üzemeltet­ni kell, a gázt meg az ivóvizet ve­zetni. Megkezdődött a szenny­vízcsatorna-hálózat és a szenny­víztisztító berendezés építése a három község összefogásával. Ezt is be kell majd fejezniük. Az Eger-patak tisztítását is szorgal­mazniuk kell, mert — főleg nyá­ron — nagy bűz van a környéken, amely lassan elviselhetetlenné válik. A szakemberek szerint Makiár környékén csekély, illet­ve középmély művelésű kutak vannak, és veszélyben van a tisz­taságuk. Mi lesz, ha a kilenc kút megfertőződik? Nemcsak a há­rom község, de Eger is gondba kerül, mert innét is kap vizet a város, nemcsak Felsőtárkányból. Ezért sürgetik a megyeszékhely illetékeseit az egri szennyvíztisz­tító telep tökéletesítésére, meg azokat, akik a magasabb terüle­teken élnek, s saját szennyvíztá­rolót építenek, hogy betonalap­pal készítsék el azt, mert nem­csak magukat, de a környezetü­ket is megfertőzhetik, ha nem így tesznek.- f. i. -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents