Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-12 / 267. szám
10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. november 12., csütörtök Magyar Praxis ’92 Gazdasági és pénzügyi kérdések az egészségügyben Ha egy bank ma józanul gondolkodik, elzárkózik az egészségügyi vállalkozásoktól. Ezt a nem meglepő kijelentést tette a Magyar Praxis'92 konferencia zárónapján a Kereskedelmi Bank Rt. ügyvezető igazgatóhelyettese. Frankóné Alpár Andrea elmondta: az elgondolás mégsem reménytelen, de a speciális magyar viszonyok között a magyar bankoknak a nyugat-európai pénzintézetektől eltérő módon kell mérlegelniük, amikor a vállalkozások támogatásáról döntenek. Meg kell tanulniuk, hogy ezeknél a vállalkozásoknál a szellemi erő az érték, és nem lehet gépekben, berendezésekben, valamint rövid idejű megtérülésben gondolkodni. Ebből a felismerésből kiindulva a Kereskedelmi Bank Rt. arra az elhatározásra jutott: a kockázati tényezők ellenére az alapellátási rendelőkre vonatkozó funkcionális privatizációt anyagi eszközökkel is támogatja. Mindez pedig azt jelenti, hogy az első hűsz, ötven, esetleg 100 egészségügyi vállalkozó esetében, akit a Magyar Praktizáló Orvosok Szövetsége ajánl, eltekint a vállalkozóktól megkövetelt biztosítékfajtáktól, és számukra kedvezményes hitelt nyújt. Frankóné Alpár Andrea rámutatott: mindezen túl számos olyan lehetőség van már most is, amelyet ki lehetne használni az egészségügyi vállalkozások érdekében. Segítséget jelenthetne a kormányzat és a kereskedelmi bankok kezdeményezésére hamarosan létrejövő Hitelgarancia Részvénytársaság. Ennek ugyanis az lesz a feladata, hogy garanciát vállaljon olyan vállalkozókért, akik a szokásos banki fedezeti igényeknek nem felelnek meg. A Kereskedelmi Bank Rt. — mondta — szorgalmazni fogja, hogy ez a szervezet garanciavállalási készsége kiterjedjen az egészségügyi vállalkozókra. Szintén megoldást jelenthetne a lízingprivatizációs technika, amelynek során az orvosok bérbe vennék például az orvosi rendelőket, és néhány év elteltével — a bérleti, vagyis a lízingdíj kifizetése után — az eszközök és berendezések tulajdonosává válna. A Magyar Praktizáló Orvosok Budapesten rendezett eszmecseréjének másnapján nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Kupa Mihály. A pénzügyminiszter bevezetőjében elmondta: bárhol járt az országban, az egészségügy problémáival mindenütt szembesülnie kellett, ami arra figyelmeztet, hogy a kormányzatnak az eddigieknél többet kell foglalkoznia ezzel az ágazattal. Ennek ellenére Kupa Mihály igyekezett meggyőzni a hallgatóságot arról: sok szempontból mégsem olyan rossz a helyzet. Az európai átlaghoz képest is jól áll az ország például az egy főre jutó orvosok és a kórházi ágyak tekintetében. Az egészségügyre átlagosan a megtermelt jövedelem 4-4,5 százalékát fordítjuk, ami csak fél ponttal marad el a nyugat-európai átlagtól. 1990-hez képest 90 százalékkal nőtt a társadalombiztosítási alap által finanszírozott egészségügyi kiadások összege. Mindezek ellenére — mutatott rá — mégis folyamatosan romlik a lakosság egészségi állapota. Ezen ellentmondás felszámolása érdekében — vélekedett — tiszta helyzetet kell teremteni, és az egészségügy szolgáltatásait el kell választani a táppénz, a gyógyszertámogatás és a rokkantnyugdíj finanszírozásától. Az egészségügyi szolgáltatások biztosítási feladatainak ellátására a megyei tb-igazgató- ságok helyett területi, hat-nyolc régiót magában foglaló egészségbiztosítási pénztárak felállítását javasolta. A további lépések előtt pedig mindemellett arra van szükség, hogy pontos képet kapjunk a lakosság egészségi állapotáról, illetve az egészségügyi intézményekről. Így tudjuk csak megmondani ugyanis, hogy az ország demográfiai helyzete, egészségi állapota alapján egy- egy régióban milyen összetételű és milyen méretű egészségügyi kapacitásra van szükség. Az egészségügyi vállalkozásokkal kapcsolatban Kupa Mihály úgy nyilatkozott: fontos lenne egy úgynevezett orvosberuházási hitelalap létrehozása, amelyben a biztosítók és az állam egyaránt részt vehetne. A pénzügyminiszter röviden kitért az egészségügyi dolgozókat talán leginkább foglalkoztató kérdésre, a bérhelyzetre. Úgy vélekedett: az utóbbi időszakban elég jelentősen megnőtt az ágazatban dolgozók átlagbére. Kupa Mihály általános derültséget keltő kijelentéséhez azonban méghozzátette: az ápolók, nővérek, technikusok fizetése így el is érte a 14 ezer forintos magyar átlagot. A helyzeten azonban az esetleges tüntetések, sztrájkok sem segítenek, ez ugyanis nem a csodálatos pénzszaporítások ideje — mondta. Türelemre intette ezért az egészségügyi dolgozókat, és annak a reményének adott hangot, hogy lépésről lépésre, közös erőfeszítéssel meg lehet oldani a problémákat. Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Az eljárás folytatódik? A kárpótlási hivatalra néhány évig még biztosan szükség lesz, hiszen előreláthatólag számos ügyet nem sikerül korábban lezárni. Dr. Szabady Attila, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal munkatársa elmondta, hogy vannak még olyan nyitott kérdések, amelyekről az Országgyűlésnek a jövében kell döntenie. Egyik ilyen például a volt Jugoszlávia területére áttelepített felvidéki és bácskai magyarok vagyoni kárpótlása. Erről annak idején egy nemzetközi egyezmény született, amely azonban nem tekinthető az ügy megnyugtató lezárásának. Amennyiben az ország anyagilag megerősödik, sor kerülhet arra is, hogy a Parlament felülbírálja egyik korábbi döntését: a kárpótlásra jogosultakat a jelenleginél magasabb összegű juttatásban részesíti. Senki sem tagadja, hogy a mostani kárpótlás csupán részlegesnek tekinthető, mert a kárpótlási jegy egyrészt a degresszív számítási mód, másrészt az átalányszámítás miatt nem adhat teljes és valós értéket. így elképzelhető, hogy ha az államkasszában lesz rá anyagi fedezet, esetleg pótlólagosan újabb kártérítést kaphatnak a jogosultak. Természetesen akkor sem lehet szó reprivatizációról, csupán arról, hogy az állam további kárpótlási jeggyel vagy készpénzzel megpróbálja enyhíteni a sérelmet szenvedettek anyagi, erkölcsi kárát. S végül még egy feladat vár a kormányra: az Országgyűlés elé kell terjesztenie azoknak a hozzátartozóknak a kárpótlására vonatkozó törvényjavaslatot, akik olyan bűncselekményeknek estek áldozatul, amelyekkel kapcsolatosan az állam annak idején elmulasztotta érvényesíteni büntetőjogi igényét, akadályozva ezzel a hozzátartozók polgári jogi igényének érvényesítését is. Ez a kissé bonyolultnak tűnő jogi megfogalmazás azokra vonatkozik, akiket például az ÁVO börtöneiben agyonvertek, családjukat kisemmizték vagyonukból, kiköltöztették lakásukból, vagy a házkutatás során elvették értéktárgyaikat, de a tettesek ellen nem indítottak büntetőeljárást, és polgári peres úton sem szerezhettek maguknak igazságot. Ferenczy-Europress Megyénket egy cég képviselte Hó-show a vásárvárosban Az elmúlt hét végén zárult a második alkalommal megrendezett Hó-show, amelynek ezúttal is a budapesti vásárváros területe adott otthont. Számos külföldi és hazai sportszergyártó képviseltette magát, és mutatta be a téli sportok kedvelőinek legújabb újdonságait. Megyénket az egri MKM Kft. képviselte, amely standján a világhírű Scott, Burton és Asics termékeket mutatta be nagy sikerrel. A sportszerkereskedők mellett az utazási irodák számos új utakkal ismertették meg a látogatókat. A legtöbb csábító ajánlat ezúttal is a szomszédos Ausztriából érkezett. (Fotó: Szántó György) Környezetvédelmi segélyprogram-ötlet Közép- és Kelet-Európát ökológiai katasztrófa fenyegeti, s ezért a Nyugatnak haladéktalanul jelentős anyagi segítséget kell nyújtania az érintett országok számára. Ha a NATO tagállamai katonai költségvetésük 0,33 százalékát fordítják csak erre a célra, máris 10 milliárd frankos alapot tudnak létesíteni. Ezt a javaslatot Michel Barnier francia képviselő terjesztette most elő, a térségben tett vizsgálatainak tapasztalataira hivatkozva. Rövid távon egyrészt a nukleáris erőművek biztonságát kell megteremteni, másrészt a Sziléziát és Észak-Csehországot magában foglaló „fekete háromszög” súlyos légszennyeződését kell megszüntetni. Magyarországot illetően a francia képviselő összegzése az elsőrendű problémát az ivóvízellátás, ezen belül Budapest vízellátásának megoldásában látja. A magyarországi légszennyeződés a szomszédos országokból származik, de további 40 százalékot a hazai ipar, 20 százalékot a háztartások helytelen tüzelése juttat a légtérbe. Budapesten a jelentés szerint válságos a helyzet: a légszennyeződés felét itt a rosszul karbantartott, elavult gépjárművek okozzák. Kínai bankképviselet Szöulban A kínai Népi Építési Bank felhatalmazást kapott a pekingi pénzügyminisztériumtól, hogy az év végén megnyissa képviseleti irodáját a dél-koreai fővárosban. Hivatalos közlés szerint az iroda — a Kína Bank áprilisi lépése után — már a második kínai bankképviselet lesz Szöulban. Kínában eleddig még csak egy dél-koreai pénzintézet — a Valutabank — rendelkezik irodával, de ígérete van már pekingi képviselet nyitására a Koreai Fejlesztési Banknak, az Export-Import Banknak, valamint a Koreai Kereskedelmi Banknak is. (AP-DJ) Arabok külföldi vagyona 350 milliárd dollárra tehető az arab országok külföldön lévő vagyona — közölte az Arab Értékpapírpiacok elnöke az Arab Oil an Gas című lappal. A vagyon nagy része nyugati országokban, bankbetétekben van, vagy transzferábilis értékpapírokban — ismertette Omaya Toukan interjúját az APS hírügynökség. Az Arab Tőzsdék elnöke megjegyezte, hogy az értékpapírok hazautalásából finanszírozni lehet a szükséges fejlődését, amelyet inkább a magánszemélyek megtakarításainak mobilizálására kell alapozni. PAPIR- ÍRÓSZERBOLT EGER, Széchenyi u. 12. November 12-től november 20-ig olcsóbban vásárolhat irodai naptárokat 60 Ft helyett 54 Ft-ért 43 Ft helyett 38 Ft-ért 37 Ft helyett 33 Ft-ért valamint: CASIO ASZTALI SZÁMOLÓGÉPET 10.000 Ft helyett 8000 Ft-ért Szénpiaci változások 2010-ig A szén világpiacának egyik jellemzője, hogy a felhasznált mennyiségnek csak kis részét közvetíti a nemzetközi kereskedelem. Tavaly például energetikai szénből a világon 2900 millió tonnát használtak fel, de ennek csak 7 százaléka származott importból. A következő években viszont dinamikusabban fog fejlődni a forgalom. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szerint 1990 és 2010 között a világ szénkereslete és -kitermelése körülbelül 23 százalékkal nő, míg a nemzetközi kereskedelembe kerülő mennyiség összesen 60 százalékkal. Ezen belül is különösen gyorsan fejlődik a tengeri úton szállított szén értékesítése. Egy nemrég megjelent brit tanulmány szerint az első olajsokk éve, 1973 óta az így szállított energetikai szén értékesítése mostanáig a kilencszeresére nőtt, a kilencvenes évek elejére pedig az egy évtizeddel korábbihoz képest megháromszorozódott. A következő években mintegy évi 6 százalékos bővülésre lehet számítani, ami azt jelenti, hogy 2000-ben 310 millió tonna energetikai szenet fognak a tengeren szállítva értékesíteni (1991 -ben ez a meny- nyiség 195 millió tonna volt.) Figyelemre méltó változás lesz, hogy a drágának tartott exportőrök — Lengyelország, Kanada, az egykori Szovjetunió — elveszítik piacaikat. Velük szemben az energetikai szén piacának előnyös tendenciáit jól kihasználhatják a három vezető exportőrön, Ausztrálián, a Dél-afrikai Köztáraságon és az Egyesült Államokon kívül az olyan új keletű szállítók is, mint Kolumbia, Indonézia vagy Kína. (Rynki Zagraniczne) Figyelmébe ajánljuk: szép kivitelű határidőnaptárokat, irodaszereket, Sirály papírokat, telefax-papírokat. Nagy választékot talál: elektronikus írógépekből, manager-kalkulátorokból, elektromos írógépekből. „Mi mindennel ellátjuk, ami az eredményes munkájához nélkülözhetetlen!” /
