Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-12 / 267. szám
HÍRLAP, 1992. november 12., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Gázért utat építenek Aszfaltkeverő üzemet kíván létesíteni Füzesabonyban a Nyírbau Kft. A beruházás megvalósulása esetén gázfelhasználási, illetve -csatlakozási hozzájárulás címén 10 millió forintot fizet majd az önkormányzatnak: ötmilliót készpénzben, a másik ötöt pedig útburkolati munkálatok elvégzésével törleszti. „Össztűz” Füzesabonyban Holnap este 5 órától Füzesabonyban, a városi művelődési központban „Össztűz” jellegű műsorra kerül sor a város polgár- mesterével. A helybeliek kérdései alapján dr. Pásztor Józsefet veszik „össztűz” alá lapunk munkatársai: dr. Gábor László és Kovács Attila. A kérdéseket a műsor kezdetéig szóban és írásban is leadhatják a városi könyvtárba. Évzáróra készülődnek A hét elején tartotta meg az évi beszámolót előkészítő elnökségi ülését a Kerecsendi Faluvédő Egyesület vezetősége. A januári évzáró közgyűlésen — mint kiderült — lesz miről számot adnia a tagságnak, miután az idén sok rendezvény gazdái voltak: majálist, juniálist, falutisztasági napokat szerveztek, temetői emlékparkot alakítottak ki, stb. Hasznos tevékenységük értéke 100 ezret tesz ki. Telefontársulat alakult... ... Üjlőrincfalván, hogy a község nagyon rossz telefonellátásán javítani tudjanak. Kezdeményezésüket az önkormányzat 417 ezer forinttal támogatja, hiszen a 28 crossbar-készülék felszerelése, a kapcsolási és más egyéb munkálatok elvégzése egymillió 537 ezer forintjába kerül majd a társulatnak. A pénz már rendelkezésre áll, a szerelést a poroszlói munkálatok befejezése után kezdik meg a településen. Szociális otthont létesítenek Az óvoda felújítása után most rendbe teszik, illetve szociális otthonná alakítják át a „szállást biztosítók klubját” Mezőszeme- rén. A januári átadás után 17 környékbeli település ilyen jellegű gondját-baját igyekeznek ezzel megoldani. / \ Közületek, intézmények! MIKULÁScsomagot rendeljen tőlünk! Kedvező árak, nagy választék! A-Z TOPKER Kft. Füzesabony, tel.: (39) 41-147 Eger, tel.: (36) 317-490 N ......J V ilágszabadalom lehetne A „csodakrumpli” „Itthon nem kell, az angolok érdeklődnek utána...” — mondja dr. Sárváry István Pista bácsi nagyon szereti a krumplit. Sőt még az is lehetséges, hogy az országban ő tud róla a legtöbbet. Megmondja, hogy a több száz fajta közül melyikből lesz a legjobb sült krumpli, krumplisalata és szilvásgombóc. Dr. Sárváry István, a biológiatudományok kandidátusa áll előttem a sarudi polgármesteri hivatal nagytermének asztalánál, és kis kosárkákból „varázsolja elő” a különféle színű és alakú burgonyákat: lilákat, fehéreket, sárgákat, kereket és hosszúkását. S olyan fürgén, mintha 70 évének csak töredék része nyomná a vállát... — Mit tudnak ezek a krumplik? — érdeklődöm. — Kérem szépen, mindent — büszkélkedik a tudós, aki 35 éve kutatja a „gumók” titkait. — De talán kezdjük ott, hogy a termesztőnek és a vásárlónak egyaránt választékra van szükségé. Aki nagy területen ülteti el a gumókat, annak az az érdeke, hogy ne egyszerre szakadjon a nyakába minden munkafázis: az ültetés, a permetezés és a szedés. Ezért kísérleteztünk ki olyan fajtákat, amelyeket már kora tavasz- szal el lehet vetni, s a nyár elején már szedhető is az űjkrumpli. De olyat is tudok mutatni, amelyet augusztus elején ültettünk, és mar itt van a kosárban — sorolja, s bizonyságul elém gurít egy teljesen ép, Formás és érett sárga burgonyát. Alaposan megforgatom, miközben folytatja az „ismertetőt”. — így kis gépparkkal, jó időbeosztással nagy terméseredmény érhető el... A vásárlónak pedig az az érdeke, hogy egész évben több fajtából válogathasson a piacon... — . ..Akkor miért nem látom a standokon ezeket a fajtákat? — Azért, mert van még egy titka ezeknek a krumpliknak: nem betegszenek meg. Mert nemcsak az ember, a burgonya is kaphat vírusfertőzést, ezt hívják köznyelven krumplivésznek. Amikor egyszerre azt látja a földműves, bogy egyik napról a másikra megfeketedik az egész ültetvény, és nem lesz termés. Én előállítottam a vírusmentes gumókat, hosszas kísérletezés után elsőként készítettem el azt az ellenanyagot, amely kiöli a vírusokat. Ha ezekből a fajtákból ültetnek, soha nem kapják meg a krumplik ezt a betegséget, így permetezni sem kell ellene. És ezeket a vetőmagokat nem kell évente cserélni, állapotuk nem romlik le. Van olyan termelő, aki már tíz éve ülteti egymás után ezeket a fajtákat, és még mindig bírják. De öt-hat évig garantáltan használható... Huszonöt évig voltam a Keszthelyi Burgonyakutató Intézet igazgatója, s már tíz évvel ezelőtt kidolgoztam, hogyan lehetne az egész országot ellátni vetőmaggal. Ehelyett még most is minden évben ötmillió dollárt költenek itthon arra, hogy Hollandiából importáljanak burgonya-vetőmagot, pedig azok nem ellenállóak a krumplivész vírusaival szemben, ráadásul évente-kétévente cserélni kell az ültetendő gumókat... — És itt jön a válasz a kérdésére: a vetőmag-értékesítő vállalatnak ez az érdeke, különben a forgalma igen minimálisra csökkenne. Amikor a kísérleti eredményeimre fény derült, azonnal megvonták az állami támogatás nagy részét, és nem jegyeztek be a rajtakísérleteinket sem. Óriási ellentétek dúlnak a termelők és az értékesítők érdekei között. — Ahogy látom, Pista bácsi nem adja föl... — Amikor nyugdíjba mentem, Zircre költöztem, hogy segítsek a fiamnak, aki szinten ezzel foglalkozik az ottani téesz telepén. Két évvel ezelőtt azonban arra gondoltam, megpróbálom mindenkitől külön, s egyedül kísérletezek tovább. — S miért pont Sarudon csinálja mindezt? — Mert olyan, mint Keszthely, csak az a Balaton, ez meg a Tisza-tó partján áll — mondja cinkos mosollyal. — Igazából távol akartam lenni mindenkitől, s itt kaptam egy hektár földet a kísérleteimhez. — Akár világszabadalom is lehetne élete munkája... — Az lehetne — tűnődik a krumplik tudora —, de arra nincs elegendő pénzem, hogy szabadalmaztassam kísérleteim eredményeit. Bár most már külföldi érdeklődők is vannak: a hét végén angolok jártak nálam, akik megnézték a telepet, és Angliába akarnak vinni, hogy üzletet kössenek velem. Ugyanis pár évvel ezelőtt ott jöttek rá, hogy a burgonyafogyasztásnak egészség- ügyi vonatkozásai is vannak: amikor az említett vész pusztította a termést, sokkal több nyitott gerincű gyermek született, mint más években. Nekik tehát az a fontos, hogy mit vetnek el, és utána mit esznek meg... (sárközi) „A gépemnek köszönhetem a sikert” Halász Péter győzelme Nem könnyű feladat egy traktorossal megszervezni egy beszélgetést. Mert hát korán kelő emberek, ráadásul későn térnek haza. Úgy, ahogy a munka kívánja, kint vannak a határban. Szántanak, vetnek, betakarítanak. Itt, Füzesabonyban, az állami gazdaságban is, ahol Halász Pétert keressük, aki nemrégiben egyik pillanatról a másikra híres lett: megnyerte a szántóversenyt, amelyet a falutévé hirdetett Tepélypusztán... A gépész éppen matat valamit a traktoron. Most jött vissza a cukorrépaföldekről. Hozzákezdett az ásáshoz, de mára abbahagyta az eső miatt, nem akarta sem a földet, sem a terményt „összevágni”. A jó megjelenésű, kemény kiállású fiatalember — 26 esztendős — a kezét nyújtja bemutatkozáskor. Mezőtárkányi lakos, nős, van egy ötéves kisfia. Kora reggel nem mindig tud elbúcsúzni tőle, s a kicsi legtöbbször alszik már, mire — busszal, alkalmi járművel, mikor mivel — hazakeveredik. A versenyről beszélgetünk a II. kategóriás, azaz a 200 lóerős gépek győztesével. — Késő este, műsor közben volt az eredményhirdetés. Nagyon meglepődtem — akárcsak a családom —, amikor engem hirdettek ki elsőnek, mert egész nap nem lehetett hallani semmit. Szigorú volt a versenybíróság, és nagy a titoktartás — emlékszik vissza most már mosolyogva. — Ugyancsak meg kellett küzdenem valamennyi versenytársammal, aztán meg a földdel... — Akkor éppen milyen volt az? — Agyagos, átmeneti, réti talajon száz méter hosszú és 40 méter széles táblát kellett felszántani 24 centiméter mélyen, mégpedig úgy, ahogy az a „nagykönyvben” meg van írva. Nyitóbarázda-készítés, kitűzés, összeszántás, bal oldali tábla határkihúzása, szétszántás: ez volt a program. A pontozók a nyomunkban lihegtek, mindent mértek, cen- tiztek, nem beszéltek semmit, csak jegyzeteltek... — Az a fő, hogy sikerült... Azt mondják, hazai pályán versenyzett, így aztán nyugodtabb is lehetett. — A gépemnek köszönhetem a sikert. Angol gyártmányú univerzális nehéztraktor, 8 tonnás, s csaknem három méter magas. Attól univerzális, hogy hátramenetben is képes munkát végezni. Olyan, mint a mozdony, mindkét irányban kormányozható, csak az ülést kell megfordítani. Van fedélzeti komputere is, 16 programmal, ebből 10 változtatható. A kerékcsúszás-szabályozó például — elektronikus rendszerével — pillanatokon belül közbeavatkozik, és meggátolja a kerékpörgést, nem fogy az üzemanyag, nem kopik a gumi fölöslegesen. Tudja, mit jelentene egy ilyen masinával a A győztes és „masinája”, amelynek hálás... sáros földön, domboldalon elakadni...? Ez a szerkentyű a világon is új dolog, szépen tartotta a mélységet, ezzel nyertem meg a versenyt, nem pedig a hazai pálya előnyével. Én ezt a földet életemben nem szántottam, pedig nyolc éve dolgozom itt. Nekem is ismeretlen volt, akárcsak a közöttünk lévő néhány profinak... — Érdekes formájú az ekéje is... — Az is... Világújdonságnak számító, vállforgató eke. Könnyen lehet vele dolgozni, jól búja a terhelést. — Mi volt a jutalom? — A Taurustól 100 ezer forint gumiárut kaptam, egy ekevasgyártó kft.-től egy sor ekevasat, többféle fajtából. Pénzre kellene váltani... — A hírnév most már önt is kötelezi... — Tisztában vagyok ezzel. Én a versenyre is az életben, a napi feladatok elvégzésével készültem. Ha lesz újabb megmérettetés — esetleg nemzetközi is —, azt is vállalom, nem hátrálok meg. De addig is itt van még ez az 50 hektárnyi répaásás meg 80 hektár bérmunka... (fazekas) Divatszalon Besenyőtelken Egy tizenegy üzlethelyiségből kítottak ki a közelmúltban Bese- álló kereskedelmi központot ala- nyőtelken. Több kereskedő már régebben elfoglalta a helyét — így a Tip-Top miniáruház már a múlt év decemberében megnyílt —, de négy bolt helye még mindig üresen áll. Képünkön a Fortuna divatszalon látható, amely mintegy két hónapja áll a vásárlók rendelkezésére. Sajnos — ahogy az üzlet vezetője, Karkus Lászlóné elmondta —, a forgalom csekély. A helybeliek ugyanis annak ellenére, hogy a divatszalon árui Budapestről származnak, mégis inkább a megye- székhelyre járnak vásárolni. Csak remélni lehet, hogy ez csupán átmeneti dolog, mert itt — s majd a többi üzletben is feltehetően — szinte minden megtalálható. Létesült itt már fodrászat, kozmetikai szalon, sőt még lak- berendezési üzlet is... A hat parlamenti párt egy-egy országgyűlési képviselője vett részt azon a fórumon, amelyet a füzesabonyi művelődési közE ontban rendeztek a közelmúltán. Az SZDSZ részéről Matyi László, a FideszXől Horváth László, az MSZP-tői Schiffer János, a kereszténydemokratáktól dr. Lukács Tamás, az MDF-tői Elek István, a kisgazdák részéről pedig Németh Béla képviselte pártját. A beszélgetésnek a Választások között, félúton címet adták a szervezők. Tehát az elmúlt két év eredményeit és eredménytelenségeit, valamint a ciklusból még hátralévő időre szóló elképzeléseket vitathatták meg — a választókerület lakosságának kérdései alapján — a megjelent politikusok. Talán nem véletlen, hogy elöljáróban a kisgazda képviselőt vették „össztűz” alá az érdeklődők. Németh Béla — aki sietett megjegyezni, hogy a harmincötök frakciójának tagja — a kérdésekre válaszolva elmondta: ebben az új rendszerben vannak olyan politikusok, akikről nem tudni, hogy honnét jöttek, s hová tartanak. Menet közben ezek a politikusok mérhetetlen károkat okozhatnak — tett utalást a saját Választások között — félúton „Sípol a kormány...” pártján belül uralkodó viszonyokra. Ezek után a kárpótlási törvénnyel kapcsolatban tettek fel neki kérdéseket: ezekre elmondta, hogy ő ezt a törvényt nem tartja annyira rossznak, amint azt egyesek állítják. Hozzátette, hogy e törvény segítségével ha nehezen is, de talpra állhat a magyar parasztság. Ezzel a közönség soraiból többen nem értettek egyet, mert mint mondták: a törvény értelmezhetetlen, s nem lehet vele ötről a hatra jutni— ezzel viszont a kisgazda politikus nem értett egyet, mert már megszületett az a tervezet, amely a vitás kérdéseket is szabályozza. A következőkben az ország- gyűlési képviselők a kérdésekre válaszolva azt fejtették ki, menynyire elégedettek pártjuk, s ezen belül sajat maguk teljesítményével. Elek István szerint senki — sem egy kormánypárti, sem egy ellenzéki képviselő — nem lehet elégedett, hiszen olyan — egymással összeegyeztethetetlen — elvárásoknak kell megfelelniük, amelyeknek szinte lehetetlen. Elmondta továbbá, hogy az MDF arculata az elmúlt két évben megváltozott, s ez nem vált előnyére a kormányzó pártnak... Mint mondta, ha nem kerekedik felül a felelősségtudat, ha nagyobb lesz a bizonytalanság, a másik féltől való félelem, akkor nehéz megjósolni, hogy mi fog történni az elkövetkező években. Schiffer János szerint a Parlamentben nagyobb teret kapott a politikai acsarkodás, s emiatt nem jut idő fontosabb problémák megbeszélésére — a képviselők tehát nem lehetnek elégedettek magukkal. Horváth László kifejtette, hogy a Parlament, a kormány, valamint az ország sorsának alakulása tükrében kell megvizsgálni, hogy elégedett le- het-e egy politikus magával, vagy sem. Mint mondta, az Országgyűléssel nem lehetnek valami elegedettek az emberek, mert akkor nem olyan véleményt formálnának róla, amilyet, s ez a megítélés ritkán pozitív. A Fidesz képviselője a kormányzatot egy gőzmozdonyhoz hasonlította, amelyik el akar indulni, fejleszti a gőzt, de csak sípolásra futja az erejéből. Ilyen sípolás eredménye például a „mediaügy”: a képviselő szerint a kormány iszonyú energiát fektet abba, hogy kritizálja a sajtót, ahelyett, hogy a költségvetésre figyelne oda igazán. Az ország helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy minden rosszat tízért nem lehet az Antall-kormány nyakába varrni, hiszen rendkívüli terheket hagyott hátra az elmúlt rendszer. Am ennek ellenére az elmúlt két év az elfecsérelt idők korszaka volt, tette hozzá a politikus. Matyi László az SZDSZ-szel kapcsolatban kifejtette: a pártnak valóban volt egy rossz periódusa, de még ezalatt is sikerült egy választást megnyernie. Ennek ellenére az SZDSZ lényegesen jobb állapotban van, mint fel évvel ezelőtt, s lényegesen jobb állapotban lesz már talán három hónap múlva, mint jelenleg... Ezek után a munkanélküliség került szóba. Németh Béla megjegyzésére — miszerint a programjaikban az ellenzéki pártok csak néhány sorban foglalkoztak a kérdéssel — Matyi László elmondta, hogy a munkanélküliség ellen nem tíz oldallal kell fellépni. Az egész gazdaságpolitikát kell olyan szempontból mérlegelni, hogy az milyen hatással van a munkanélküliségre. Az agrárpolitikától kezdve a külkereskedelmi politikáig, az iparvédelem politikáján át, a privatizáció technikáján keresztül minden egyes tételt úgy kell áttekinteni, hogy az elősegítse a foglalkoztatáspolitikát. E kérdés kapcsán az infláció problémája is felvetődött, ezzel kapcsolatban az SZDSZ politikusa elmondta, hogy az infláció nem 1990 áprilisában kezdődött, vagyis az infláció jelenlegi mértéke miatt nemcsak az Antall-kormány felelős. Hiszen a mostanában „szakértői kormányzatnak” nevezett Né- meth-kormány például egymilli- árd dollárnyi adósságot „dobott össze” mindössze fel év alatt, mert a politikailag kellemetlen intézkedéseket nem merte vállalni. (kácsor)
