Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-11 / 266. szám
HÍRLAP, 1992. november 11., szerda EGER ÉS KÖRZETE 5. Ma nincs ügyfélfogadás Áramszünet miatt ma nem fogadja az ügyfeleket a Heves Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság az Eszterházy tér 4., valamint a Deák Ferenc út 13. alatti irodáiban. Az érdeklődők holnaptól már igénybe vehetik az intézmény szolgáltatásait, s tanácsokat kérhetnek ügyes-bajos dolgaikban. Bortermelők szakmai napja Az egri földrendező bizottság, valamint a Szőlő- és Bortermelők Egyesülete szakmai napot tart pénteken délután két órakor a polgármesteri hivatal dísztermében. Az összejövetelt megelőzően a bizottság ma délután 13 órakor tartja soron következő ülését a városháza földszinti, 14-es számú tanácskozótermében. A fürdő és környéke — rendezési terven A makiári hóstya, a fürdő környéke és a tihaméri városrész részletes rendezési tervét lakossági fórum keretében mutatják be az érdeklődőknek. A csütörtökön délután öt órakor — a 10- es iskolában tartandó — összejövetelen a résztvevők az elképzelésekkel, a tervekkel kapcsolatban kérdéseket intézhetnek dr. Ringelhann György polgármesterhez, Láng András és Bíró József tanácsnokokhoz. Vállalkozók bálja Másodszor is Eger az egyik színhelye a Szféra Kulturális Szolgáltató Kft., valamint a Vállalkozók Országos Szövetségeál- tal rendezett estélynek, amelynek szombaton este 6 órától ezúttal is az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főépülete ad otthont. A programnak több neves vendége is lesz. Az ankétot szórakoztató műsorok egészítik ki, az eseményt hajnalig tartó bál zárja majd. Hosszú, egészséges élet Már jó ideje városunkban tartózkodik, és dedikálja könyveit Schirilla György, aki vegetáriánus életmódjáról, az egészséges táplálkozásról tart előadást holnap délután 4 órakor a Megyei Művelődési Központban. Bükki túra A Bükki Vörös Meteor Természetjáró Szakosztály természetjárói a hét végén is kihasználják a napsütéses, bár hűvösebb őszt, és 17 kilométeres túrára indulnak. Jakab L a jós né vezetésével több állomást is felkeresnek, Felsőtárkánytól egészen Várkú- tig. A kirándulásra vasárnap fél 9-kor indul a csapat az autóbuszállomásról. A logopédus tanácsai Ezzel a címmel jelent meg nemrégen Adorján Katalin logopédus, pszichológus könyve. Ismeretes, hogy egyre inkább nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik dyslexiával, írás- és olvasászavarral küszködnek. Az Ifjúsági Házban a közelmúltban klubot alakítottak az ilyen gyermekek és szüleik részére, nekik tart előadást, ad hasznos tanácsokat a kiadvány szerzője pénteken délután 3 órától. Dokumentumdráma a siralomházból A játékos vállalkozó Játék életre-halálra Egy férfi ül a siralomházban, és a hóhért vátja. Négy hónapon keresztül úgy ebred mindennap, hogy nem tudhatja: élet-e vagy halál? Brutális gyilkosságért ítélték halálra — vajon gyötri-e tette? Újraéli-e az általa elkövetett iszonyat pillanatait? Hogyan búcsúzik az élettől, készül-e a közelítő végre? Megtudhatjuk, ha megnézzük majd a Gárdonyi Géza Színház háziszínpadán a Játék életre-halálra című dokumentumdrámát, melynek jelenleg a próbái zajlanak, a bemutató november 19-én lesz. — Valós bűntényt dolgoztam fel a darabban, illetve az alapjául szolgáló, „Halálra várva” című könyvemben — meséli a szerző, az ismert bűnügyi tudósító, Ben- de Ibolya. — Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy egy fiatalember Szlovákiábóljárt át lakásokat fosztogatni, nőket erőszakolni. Végül az egyiket, egy fiatal óvónőt, miután behatolt a lakásába, brutálisan megölte és kirabolta. — Valóban kegyetlen történet, de ön a pályafutása alatt számos hasonlóval találkozhatott. Miért pont ebből az esetből született könyv, illetve színmű? — Á tett elkövetője, Ladislav Ambruz nem „szokványos” bűnöző. Á repülőtiszti főiskolára járt, felesége, kisfia volt. Kíváncsi voltam, mi indít egy ilyen „sikerre programozott” személyiséget egy elképesztő bűncselekmény-sorozatra, s arra is, hogyan éli meg tettének következményeit. Nem tagadom, hogy egyik kedvenc könyvem — Truman Capote „Hidegvérrel” című kötete — is motivált, bár a lehetőségeink az alkotásra nem voltak egészen egyformák... — Miként követte nyomon, hogy mi történik Ambruzzal a magánzárkában ? — Kezdettől fogva — a bírósági tárgyalásokon keresztül a börtönig — figyelemmel kísértem az ügyet. A börtönben a zárkájába nem juthattam be, de sikerült elérnem, hogy rendszeresen találkozhattunk a beszélőn, leveleket váltottunk (ezeket fel is használtam a könyvemben), újságokat, ennivalót vihettem neki. Lassanként elfogadott, és szinte családtagként kezelt... A jó kapcsolatunk addig tartott, amíg meg nem kapta a róla írt könyvem tiszteletpéldányát. Nos, ezt bőséges jegyzetekkel ellátva visszaküldte, kikérve magának, hogy őt olyan embernek ábrázoljam, akinek negatív tulajdonságai is vannak, s hogy nem azonosultam vele. — Elkészült a könyv, mielőtt kivégezték? — Nem végezték ki, négy hónap után kegyelmet kapott. Amikor érte jöttek, nem tudhatta, hogy a bitófa alá viszik-e, vagy megmenekül a haláltól. Végül a kivégzést elkerülte, de ez mit sem von le a négy hónap alatt át éltekből... Egyébként egy darabig Szegeden raboskodott, aztán kiadták Csehszlovákiának, azóta egy ottani börtönben ül. Érdekes változáson ment át, miután megkapta a kegyelmet: a halál közelében gondolkodás- módja „felemelkedett” a hétköznapitól. Majd a számára kedvező hír után szinte azonnal visszaváltozott: a lét mélyebb kérdései helyett ismét a mindennapok dolgai foglalkoztatták. Olyan apróságok például, hogy miért kétnapos késéssel kapja meg az újságokat.., — Ön meglehetősen közeli kapcsolatba került Ambruzzal. Megnyerheti egy brutális, de jóképű gyilkos az ember rokon- szenvét? ■ — Hogy megkedveltem volna, az túlzás, de kikerülhetetlenül megérintett az a helyzet, amelyben 120 napot töltött el. Már maga a helyszín is — a Kozma utcai börtön —, ahol a kerítésen túl ott a temető, s örökkön szól a lélekharang, behallatszik a temetések zaja. Az a halál küszöbén való várakozás, amely semmihez sem hasonlíthatóan keserves állapot, részvétet kelt az emberben. Mióta ezt átéltem, természetesen egyetértek a halál- büntetés eltörlésével... — Hogyan lesz egy bűntényből színházi bemutató? — A könyvet megmutattam Gáli Lászlónak, ő biztatott, hogy adaptáljam színpadra. A rendező, Erős Péter nagyon jó barátom, ő is a könyv alapján vállalta a munkát. A napokban láttam a próbát, és egyszerűen el vagyok ragadtatva a színészektől: Deák Évától, Moravek Krisztinától és Tunyogi Pétertől. Péter annyira átéli a szerepet, hogy már-már kísérteties hasonlóságot mutat Ambruzzal. Nagyon örülök, hogy bemutatják a darabot, hogy aztán siker lesz-e vagy sem: meglátjuk. Ez előre megjósolhatatlan — bízzuk a közönségre... Koncz János Sporteszközök tornaterembe és szabadtérre Alig egy esztendeje, hogy megnyílt Egerben — a város peremén —, a Baktai úton a Grósz Játék Nagyker. A tulajdonos merész feladatra vállalkozott: bár idejének, munkájának zömét a piackutatásra, az árubeszerzési kapcsolatok kiépítésére fordította, mégis bebizonyította, hogy érdemes volt vállalkoznia. Igaz, nem ért el nagy nyereséget az eltelt idő alatt, de megélhetésre talált. Grósz László vevőköre is ki- szélesedett, hiszen időközben Heves megyén kívül máshonnan is jelentkeztek érdeklődő üzletfelei. Ezt azért is fontosnak tartja, mert Egerben a játékpiac szezonális jellegű, és többnyire az idegenforgalomra támaszkodik. Ezt ellensúlyozzák a megyehatáron túlról érdeklődő partnerei. A bérelt épületben — ahol tevékenykedik — folyamatosan bemutatja áruit, és az új kapcsolatok révén a német Simba cég, valamint az Ázsia Kft. képviseletét is ellátja. A „játékos” egri vállalkozó nemrég új termékkörrel bővítette kínálatát. Tornatermi és szabadtéri sporteszközöket, berendezéseket is ajánl. Ebbe a körbe sokféle árucikk tartozik, ezekkel is igyekszik a megrendelők igényeit, kívánságait teljesíteni. Gárdonyi nevével fémjelezve Irodalmi találkozó A hét végén — november 14- én — délelőtt kilenc órától a Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban a hagyomány szerint megrendezik a város és környéke kisiskolásainak vers-, próza- és mesemondó-találkozóját. — Évekkel, vagy talán évtizedekkel ezelőtt választottuk Gárdonyi Géza nevét ehhez a rendezvényhez — idézi Román Gá- borné szakelőadó az előzményeket. — A város és a gyermekek iránti tisztelete és munkássága emlékéül minden esztendőben október-november táján, az író halálának évfordulóján tartjuk a találkozót. — Miért nem „versenyt” említ? — Az irodalommal való ba- rátkozás, az ismeretek elmélyítése a célunk, s úgy tartjuk, a részvétel talán fontosabb, mint a helyezések. Minden évben félszáznál is több gyerek jön el, iskolánként kettő vagy három, akik nemcsak „szerepelnek”, hanem játékos feladatoknak is részesei, kérdésekre válaszolnak, rajzokat, meseillusztrációkat készítenek. Most is számtalan rajz érkezett már be nemcsak a fellépő gyerekektől, hanem osztály- és iskolaközösségektől is. — Most hogyan készülnek a találkozóra? — A rajzokat kiállítjuk most is. Úgy hallottam, az idén sokkal több gyerek vett részt az előkészületekben, mint amennyien el is jöttek: az iskolákban háziversenyeket is rendeztek. Zsűri itt is lesz, de inkább az értékelés, a tanácsadás a szerepe. Ezzel az alsó tagozatban tanító nevelők munkáját is segíteni szeretnénk, annak ellenére, hogy igen nagy gonddal, szakmai hozzáértéssel készítik fel a gyerekeket, akikben a vers- és mesemondás iránti igény — ki tudja, miért — mintha csökkenne a felsőbb években. Korábban a gyermekkönyv-hé- ten (amikor még volt ilyen decemberben) minden évben meghívtuk a felsősöket is az ilyen találkozóra. Az évek során azt tapasztaltuk: a „Gárdonyin” létszámban is nagyobb volt az érdeklődés... — Úgy tudom, rendszerint folytatása is van a találkozónak. — Bevált szokás, hogy a gyerekeket később is meghívjuk a rendezvényeinkre, tartjuk a kapcsolatot velük. A kiosztott jutalmakon, könyveken kívül — azt hiszem — ez a legjobb ajándék nekik is, nekünk is.-jiNegyvenéves a megyei könyvtár A valaha néhány ezer kötetes gyűjtemény mára csaknem 220 ezer könyvet, hanglemezt, bekötött periodikát tartalmaz. De ó'riznek itt plakátokat, mikrofilmeket, videofelvételeket is. Ebben az esztendőben ünnepli alapításának 40. évfordulóját az egri Bródy Sándor Megyei Könyvtár. Mint Orosz Bertalanná, az intézmény igazgatója elmondta: 1952. augusztus 29-én /tartották a Megyei Könyvtár alakuló értekezletét. Áz intézmény a jogelőd Körzeti Könyvtár és Városi Könyvtár összevonásával létesült, s az őslakosok emlékezhetnek rá: 1955-ig a Bajcsy-Zsi- linszky u. 8. alatt működött. Az alakulás évében 7658 kötetes állományt, 2942 olvasót és 61 ezer 331 kölcsönzést regisztrált a statisztika. A mai tevékenységről munkatársunk, Gál Gábor fotói adnak ízelítőt. Noha az alapítás évfordulója augusztusban volt, a „születésnapot” azonban novemberben ünnepli az intézmény. Kevesen tudják, hogy a megyei könyvtár helytörténeti anyagában az egri képeslapokból is szép kollekció található. Egyébként hét és fél ezer képeslap, másfél ezer fotó, számtalan keretezett dia, diafilm egészíti ki a gyűjteményt. Az olvasótermi tájékoztatásban is részt vesz a számítógép, amely a nyilvántartásban forradalmasította a könyvtári szolgáltatásokat is. Az állomány megóvását segíti a könyvkötészet... Anilmiz. ítéletre v sírva
