Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-08 / 238. szám

Figyelő Amiről a képviselők (is) vitatkoznak Fogyókúrára fogott központi igazgatás? HÍRLAP, 1992. október 8., csütörtök 7. Munkahelyteremtő beruházások „Mankó” a vállalkozóknak A tét „csupán” 1,2 milliárd fo­rint. Az Országgyűlés egy koráb­bi határozatával arra kötelezte a kormányt, hogy ilyen összeggel csökkentse a központi igazgatási kiadásokat. Ha mondjuk a bel­földi államadósság vagy az ál­lamkassza hiányának, netán a társadalombiztosítás behajtha­tatlan kinnlévőségeinek nagy­ságrendekkel nagyobb összegei­re gondolunk, akkor az 1,2 milli­árdos kötelező megtakarítás „aprópénz”, csepp a tengerben. Az már a miniszterelnök ne­vével fémjelzett jelentésből és az arról most kezdődött parlamenti vitából kitűnt, hogy korántsem a kiadások néhány százalékos csökkentése, az 1,2 milliárdos megtakarítás elérése a tét. Ha­nem az, hogy megállítható-e az igazgatási szervek, apparátusok és hivatalok öntörvényű növeke­dése, a bürokrácia rákos sejtjei­nek burjánzása? És az, hogy megtehetők-e az első lépések a központi államigazgatás korsze­rűsítésének útján? A miniszterelnöki előterjesz­tés okkal idézi a korábbi hasonló —jobbára fiaskóval végződött — kezdeményezéseket, amelyek a minisztériumok és országos ha­táskörű szervek előirányzatai­nak azonos arányú zárolásával próbálták átvágni a gordiuszi csomót. Most a tárcák önvizsgá­Az ez évi mélyponthoz képest jövőre akár 3 százalékkal is emelkedhet az ipar termelése. A bruttó nemzeti össztermék (GDP) a termelés hatékonysá­gának javulása eredményeként ennél is nagyobb mértékben nő­het — állapítja meg a kormány számára készített pénzügymi­nisztériumi előteijesztés, amely az 1993-94. évi gazdasági fel­adatokat veszi számba. Az anyagi és nem anyagi ágak, valamint a termékadók egyenle­ge 1992-ben várhatóan 2650 milliárd forint forrást biztosít a GDP-hez, míg folyó áron 1993- ban ez 3130, 1994-ben pedig 3590 milliárd forintot ér el. Az energia- és alapanyagipar jövőre — a prognózis szerint — 133 mil­liárd forinttal, a feldolgozóipar 525 milliárd forinttal, az ipar 658 milliárd forinttal járul hozzá a bruttó nemzeti össztermékhez. Az előrejelzés szerint az export az idei 990,8 milliárd forinttal szemben, folyó áron 1177,6 mil­liárd, az import az idei 961,4 mil­liárd forinttal szemben 1145,5 milliárd forint lesz. Az ipari ágazaton belül a ko­hászatban várhatóan kismérték­ben csökken az export, viszont nő a belföldi értékesítés. Ezek együttes eredményeként végül is megáll a termelés további mér­séklődése. A gépiparban viszont latával, a saját portán belüli meg­takarítási lehetőségek felkutatá­sával kezdődött az akció, de csak félsikert hozott. Tizenhárom költségvetési fejezetgazda, illet­ve 21 hozzájuk tartozó szervezet összesen mintegy 540 millió fo­rintos költségcsökkentésre tett felajánlást. Több minisztérium, országos hatáskörű szerv azon­ban elzárkózott attól, hogy költ­ségelőirányzataiból bármennyit is lefaragjon, mert úgy véli: a csökkentés már rendeltetésszerű működését kérdőjelezné meg.. Végül is a Ház előtt fekvő je­lentés arról számol be, hogy lé­nyegében teljesül a Parlament ál­tal megszabott feladat: 1 milliárd 147,1 millióval kevesebbe került az idén a központi igazgatás, mint eredetileg tervezték. De mind az előterjesztésből, mind az eddigi vitából kitűnt, hogy ezzel voltaképp csak a bürokrácia jég­hegyének csúcsából faragnak le egy-két centit. Érdemi ered­ményt csak az hozhat, ha az ál­lam valóban kivonul azokról a területekről, ahol annak idején pártállamként funkcionálva ve­tette meg a lábát. Az ilyen jellegű önkorlátozást pedig a ténylegesen ellátandó központi igazgatási feladatok számbavétele, s a hivatalok, ap­parátusok e teendőkhöz igazított karcsúsítása követi. az export bővülése várható, mert a kelet-európai országokban az eddigi piacvesztés előrelátható­an megáll. Összességében ked­vezőbb lesz a piaci helyzet, mert belföldön a kisvállalkozások fo­kozott mértékben kapcsolódnak a gazdaság vérkeringésébe, és a nemzetközi óriáscégekkel ko­rábban létrehozott vegyes válla­latok — Suzuki General Motors — termelése is felfut. A vegy­iparban a bel- és külpiaci kereslet élénkülése révén az átlagosnál nagyobb teljesítménybővülés várható. Az GDP alakulása és az ener­giafelhasználás szorosan össze­függ. Ezt a téli fűtési időszak ugyan jelentősen befolyásolhat­ja, ám az előirányzat — érthető módon — azt nem veszi figye­lembe. A gyakorlatilag stagnáló ter­melést és az átlagos időjárási vi­szonyokat figyelembe véve, az összes energiafelhasználás 1070- 1110 Petajoule körül várható, a villamosenergia-felhasználás pedig 35.000 Gigawattóra körül prognosztizálható. (Az ez évi energiafelhasználás várhatóan 1050-1100 Petajoule és 34.400 Gigawattóra lesz.) Az energia­beszerzésben a hazai termelés és az import aránya — a prognózis szerint — számottevően jövőre sem változik. Vállalkozz, magyar! — halljuk lépten-nyomon. Igen ám, de mi­ből? Manapság legkevesebb több százezres tőke kell ahhoz, hogy beinduljon egy „üzlet”, de ha valaki nagy fába szeretné vág­ni a fejszéjét, jobb, ha milliókban számol. Ha a családi összefogás kevés, az elhatározás viszont szi­lárd, marad a bank. No és persze az elrettentő kamatok. De hogy mégis van ésszerű megoldás, arra íme, néhány hétköznapi példa. A szentendrei székhelyű Cir- kobau Kft. a megye tizennégy te­lepülésén végzi a gázhálózat ki­építését. Ötven emberrel dol­goznak, s mint azt Molnár Jó­zseftől, a cég vezetőjétől meg­tudtuk, számukra kézenfekvő volt, hogy benyújtsák pályázatu­kat a Heves Megyei Munkaügyi Központhoz, munkahelyterem­tő beruházás címén. Nem is csa­lódtak, hiszen tízmillió forint tá­mogatást kaptak, melynek fejé­ben azt vállalták, hogy három éven keresztül a már említett öt­ven dolgozónak — akik koráb­ban állástalanok voltak — mun­kát biztosítanak. — Azt nem garantálhattuk, hogy nem lesz lemorzsolódás — így az ügyvezető —, hiszen a lét­számunk zömét a kubikosok te­szik ki, akiknél nem szentírás, hogy egy helyben maradnak. Azt viszont garantáltuk, hogy ötven embért — annak ellenére, hogy jelenlegi munkánk a térségben két évre szól — három esztendőn keresztül kenyérkeresethez jut­tatunk. Ezt arra alapozzuk, hogy a jövőben szeretnénk megvetni a lábunkat ebben a megyében. Tenken, a Delta Kft. telephe­Ez a gyöngyösi üzlet valóban olyan, hogy vonzza az emberek tekintetét. Szép a portálja, ízlé­ses a kirakata, és ha valaki az üvegen át a belső teret is szem­ügyre veszi, két dolgot állapíthat meg. Az egyik: gondosan meg­tervezett a boltbelső, ami esztéti­kailag is igényes tulajdonosra vall. A másik: a color szó a cégé­ren azt is jelzi, hogy itt az áruvá­laszték nagyon sokszínű. Miért választotta ezt a color el­nevezést? — kérdeztem az üzlet tulajdonosától, Győriné Dulka Klárától. — Ha ide egy háziasszony be­jön, annyi mindent talál, amire a háztartásában szükség van — vá­laszolta a külsejében, megjelené­sében is vonzó fiatalasszony. Ami az első pillanatban is feltű­nő rajta, hogy nem köpenyben, hanem divatos manökenességgel összeállított, úgynevezett utcai öltözékben várja a vevőket. — De a color szó engem a festé­kekre emlékeztet. — Azt gondoltam, hogy való­ban egy festéküzlettel kezdek, de a festéknek olyan átható szaga van, hogy arról lemondtam. Ezért igyekeztem minél jobban kibővíteni a választékot, az áru­skálát. Mint látja, van itt gyü­mölcspréstől kezdve kozmetikai cikkekig minden. — Ennek megfelelően módo­síttatta az engedélyét is? — Természetesen. Azzal nem volt gond. Tulajdonképpen csak be kellett jelentenem, hogy mit akarok árulni. Festék most egyáltalán nincs nálam, de ha a kereslet erre is irányul, esetleg akkor azt is tartok majd. — Tehát az üzletet létrehozni nagyon könnyű volt papíron? — Úgy van. A gyakorlatban ez sokkal nehezebben ment. — Mert? — Mert mint kezdő... ugyan nem kezdő, mert a férjem mellett öt évet töltöttem el az autósbolt­ban... — Nála inaskodott? lyén feszített tempóban dolgoz­nak, mivel az eredeti tervek sze­rint november 19-én indítani akarják a baromfifeldolgozót. Csakúgy, mint a Cirkobau, a kecskeméti vállalkozás is ered­ményesen pályázott, és nagy­részt ennek köszönhetően két műszakban hatvan tenkinek, il­letve környékbelinek adnak munkát. Mint azt Pámer Lajos­tól, a társaság munkatársától megtudtuk, a feldolgozóüzem ezerdarabos óránkénti kapaci­tással dolgozik majd, a terméke­ket pedig saját, szerződéses bolt­hálózatukban értékesítik. — Akinek csak lehetett, aján­lottam a munkahelyteremtést célzó pályázatot — kezdte mon­dandóját a makiári Berill Kft. ügyvezetője, Laczkó István. — Belefogtunk egy 350 négyzet- méteres műhelycsarnok építésé­be, s a felénél tartottunk, amikor elfogyott a pénzünk. Megpró­báltunk hitelt kérni több banktól is, de a félkész épületet nem fo­gadták el fedezetként. Mentőöv­ként jött a pályázat útján elnyert 900 ezer forint, hiszen ha ez nincs, biztos, hogy az idén nem tudtuk volna befejezni az építke­zést. Eddig már öt munkást fel­vettünk, köztük egy gépészmér­nököt is. A cégünk üzletbelsők kivitelezésével foglalkozik, s bi­zony ebben a szakmában is tarta­ni kell a lépést. A munkaügyi központban nagyon korrektül intézték az ügyünket, sajnos, ar­ról ők sem tehetnek, hogy menet közben megváltoztak, könnyeb- bedtek a feltételek. Nekünk még a pénz felét vissza*kell fizetnünk, és nem három, hanem öt évig kell — Nem rossz! így is lehet mon­dani. De visszatérve az eredeti kérdésre: például rengeteg prob­lémát okoznak a nagykerek árai. Nagyon nagy az árkülönbség ná­luk. Például a Délker és az itteni Füszért között tételenként tíz­húsz forint eltérés van. Végig kell járnom a nagykereket, és meg kell tanulnom, mit hol vegyek. Arra jöttem rá, hogy legérdeme­sebb elmenni a termelőhöz. A gond vele az, hogy a termelő na­gyon nagy mennyiségekben cso­magol. Nekem pedig akkora mennyiség egyszerre nem kell. — Tehát... egy kicsit moso­lyogni kell? — Igen, ha az illető férfi. — Milyen járművel jár beszer­ző utakra? — Van egy autóm, ami elég ki­csi, de anyagilag most nem állok úgy, hogy le tudjam cserélni egy nagyobbra. A féljem ugyan segít nekem, de neki is elég a gondja. Mivel ezt az üzletet most vettük, az egyik autónkat, az övét, el kel­lett adnunk. — De én láttam már itt más személyt is, aki kisegítette. — Igen, az édesanyám az, aki beáll helyettem a pult mögé, ha áruért kell mennem. Szívesség­ből teszi. — Áruért megy. De hát maga azelőtt ilyet soha nem csinált. — Minden akarat kérdése csu­pán, azt hiszem. Az ember ön­magának akar bizonyítani. Hogy ő is képes rá. Én ilyen vagyok. — Mennyivel drágítja meg az autózás az itteni árakat? — Ezt a költséget be tudom építeni az árba, mert a nagyker árrését így nem kell fizetnem. — Ezt az üzletet megvették. Ilyen egyszerű az egész? — Kimondani könnyű, de megvenni...? Nagyon nehéz. Pri­vatizációs hitelből szerettem vol­na üzletet venni, mondanom sem kell, hitelt kapni a bankoknál óri­ási nagy dolog. Sok-sok utánajá­rással és egy kis segítséggel végül sikerült. biztosítanunk a dolgozók foglal­koztatását. Talán a közeljövőben írok egy kérvényt, hogy ha lehet, módosítsák a mi szerződésünket is. Mind több cég és vállalkozó él a munkahelyteremtő támogatás lehetőségével. Bizonyíték erre a néhány nappal ezelőtt megtar­tott pályázati elbírálás — erről már röviden mi is beszámoltunk —, ahol a Heves Megyei Munka­ügyi Tanács a huszonegy pályá­zatból tizenkilencet javasolt a munkaügyi központnak támoga­tásra. Ezek között találjuk például a Domestica Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezetét, amely a megítélt nyolcmillió forint fejé­ben 40 állástalan elhelyezkedé­sét garantálja. A magyar-angol tulajdonú Erisz and Fairway Kft. négy és fél millió forintot kapott, s a közeljövőben huszonhárom új munkatársat vehetnek fel, akik képzését az ÉRÁK végzi. Olasz segítséggel szeptemberben megkezdte működését a Hevesi Cipőipari Kft. cipőfelsőrész-ké­szítő üzeme, ahol az újabb ütem­ben negyven, főként pályakezdő fiatalnak adnak munkát. Ehhez két és fél milliós támogatást kér­tek és kaptak a munkaügyi köz­ponttól; A támogatást elnyerők között egyéni vállalkozók is akadnak, így például Bordák Jó- zsefné, Ipacs József, Szalmást Tibor, Király László, akik szin­tén anyagi segítséghez jutnak terveik mielőbbi megvalósításá­hoz. A munkaügyi központ to­vábbra is váija a pályázatokat, amelyeknek beküldési határide­je október 20-a. (budai) — Hiába mosolygott? — Ez egyszer hiába. A házra nem adtak kölcsönt. — Ha jól tudom, a kereskede­lembe egészen más foglalkozás­ból jött át. Mégpedig? — Gyógyszertárban dolgoz­tam. Azt a munkát nagyon sze­rettem. — És azért hagyta ott? — Nem. A férjemnek kellett segítenem az autósboltban. De most már a fiam vette át ott a he­lyemet, mert már nem tanul. Égyébként az autóalkatrészek árusítása nem elég nőies munka, ezért régóta foglalkoztam azzal, hogy váltani kellene. így jutott eszembe ez a mostani munkakör. Minden azon múlott, hogy mikor lesz annyi pénzünk, hogy egy üz­letet tudjunk venni nekem. Hát... így történt. G. Molnár Ferenc A magyar gazdaságról Előminősítő versenytárgyalás az M5-ÖS autópályáról Lezárult az M5-ös autópálya Újhartyán és az országhatár kö­zötti részének koncessziós finan­szírozására, megépítésére, üze­meltetésére és fenntartására kiírt nemzetközi versenytárgyalás el­ső szakasza. A tavasszal megje­lent felhívást követően 15 érdek­lődő vásárolta meg az előminősí­téshez szükséges dokumentáci­ót, a június 30-i határidőig négy pályázat érkezett be. Az értékelő bizottság három, nemzetközileg ismert, kellő tőkeerővel bíró pá­lyázót tartott minősítésre érde­mesnek. A három pályázó: a Hungarian Motorway Internati­onal Consortium francia-ma- gyar-osztrák, a Magyar Netword olasz-luxemburgi, a Transroute- GTM pedig francia-osztrák-ma- gyar csoport. A részletes koncesz- sziós tervdokumentáció kibo­csátásának időpontjáról a közle­kedési, hírközlési és vízügyi mi­niszter dönt. Minden ötödik szabol­csi munkanélküli Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében 20,5 százalékos a mun­kanélküliségi ráta, azaz minden ötödik munkavállaló elhelyezke­dési gondokkal küzd a Nyírség­ben. A nyilvántartásba vett állás­talanok száma meghaladja az 56 ezret, 9 százalékuk pályakezdő fiatal. A munkanélküliek 60 szá­zaléka a 35 éven aluliak korosz­tályához tartozik. A megyében legsúlyosabb a helyzet Baktaló- rántháza környékén, ahol már csaknem 30 százalékos a munka­nélküliségi ráta. Befizethetővé tehetőit egyes tb-tartozások Bizonyos könnyítések beve­zetése esetén többen fizetnék be a társadalombiztosítási elmara­dásaikat — hangzott el az Érdek­egyeztető Tanács Szociálpoliti­kai Bizottságának ülésén. A munkaadók szerint jó megoldás lenne a késedelmi pótlék és a rendbírság — egyszeri intézke­désként történő — elengedése. Az is eredményt hozna, ha első­ként a tartozás tőkerészét fizet­hetnék be a vállalatok. Nem el­képzelhetetlen az sem, hogy a körbetartozások során nyilván­tartott kötelezettségeket valami­lyen formában konvertálják a tb- tartozásaik teljesítésére. A tb- igazgatóság képviselője elmond­ta, hogy készek tanulmányozni a javaslatokat. A gazdálkodóegy­ségek 80 milliárd forinttal tartoz­nak a társadalombiztosításnak. Privatizáció Kelet-Európábán A magyar vállalkozók támo­gatása, hitelekkel való segítése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy tulajdonosai legyenek saját országuknak — hangzott el a Bu­dapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen rendezett nemzetkö­zi privatizációs konferencián. December­ben izga­lommal vá­rom a pos­tát, decem­ber 11-én pedig meg­nézem a lapban is, hátha én lettem a Heves Me­gyei Hírlap milliomo­Az ipar jövő évi alakulása Vállalkozni pedig szükséges Color shop — minden vonatkozásban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents