Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-07 / 237. szám

HOGYAN ÜSSÜNK EL „SZABÁLYOSAN” ŐZET? (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. OKTÓBER 7., SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 237. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Szankciós Tanácsadó Misszió A londoni Jugoszlávia-konfe- rencia döntése alapján az, Euró­pai Közösség és az EBEÉ a kö­zeljövőben úgynevezett Szankci­ós Tanácsadó Missziókat küld az egykori Jugoszláviával szomszé­dos országokba, így Magyaror­szágra is. A missziók feladata a fogadó ország vámszerveinek se­gítése a Szerbiával és Monteneg­róval szemben elrendelt ENSZ- szankciók végrehajtásában. A hozzánk érkező külföldi szakér­tők elsősorban a harmadik or­szágokból Szerbiába tartó teher- áru hatékonyabb ellenőrzéséhez nyújtanak majd segítséget. Konferencia­meghívás Jeszenszky Géza külügymi­niszter az MDF képviseletében október 8-9-én Brightonban részt vesz a brit Konzervatív Párt éves konferenciáján. Igazolták Izsó Mihály mandátumát Az Országgyűlés tegnap dél­előtt 170 szavazattal, 54 tartóz­kodás és 6 ellenszavazat mellett igazolta Izsó Mihály képviselői mandátumát. Az igazolt képvi­selők száma ezzel 383-ra emel­kedett. A Kisgazdapárt elnöke, Torgyán József által, az elhunyt Borz Miklós megyei listás helyé­re jelölt Izsó Mihály elfoglalta helyét az ülésteremben. Munkástanács: gyárrombolás Az ATRA Dolgozók Mun­kástanácsa az MTI-hez eljutta­tott keddi közleményében kife­jezi: nemcsak a GEAR buda­pesti gyárának leszerelésével, gépeinek Egerbe telepítésével nem ért egyet, hanem elítéli a Vas-, Fém- és Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének a Csepel Autó Sebességváltó és Hajtóműgyártó Leányvállalatnál működő alap­szervezetének asszisztálását egy felfutóban lévő cég megszünte­téséhez, dolgozóinak elbocsátá­sához. Nyugdíjasok tragédiája Debrecenben hétfőn késő dél­után D. Zoltán 70 éves nyugdíjas nyolcadik emeleti közös laká­sukban baltával agyonütötte élettársát, L. Lászlóné 73 éves nyugdíjast, majd kiugrott a lakás ablakán, és halálra zúzta magát. A kárpótlási jegyek árfolyama Csökkent az átlagár Az elmúlt héten a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. bi­zományosi forgalmában a kár­pótlási jegyek adagára címérté­kük 73,37 százaléka volt. A BÉB Rt. ebben az időszakban árfolyam- értéken 23 millió 266 ezer forint értékű kárpótlási jegy adásvéte­lében közreműködött — tájékoz­tatta az értékpapír-forgal­ben a forgalom jelentős emelke­dését hozta, hiszen a két héttel ezelőtti mintegy 5,5 millió forin­tos forgalom az elmúlt héten mintegy megnégyszereződött. A brókercégeknél és az OTP irodáiban az érdeklődők jelenleg az OTP- és az Omker-papírokat jegyezhetik kárpótlási jegyek el­lenében. Az aradi vértanúkra emlékeztek Az aradi vértanúk napja, október 6. alkalmából több helyen tartot­tak tegnap koszorúzást Budapesten. A Fiumei úti temetőben, gróf Batthyány Lajos Mauzóleumánál először Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, illetve — Antall Jó­zsef miniszterelnök nevében — Boross Péter belügyminiszter koszo­rúzott, majd a Magyar Honvédség, a Fővárosi és a VIII. Kerületi Ön- kormányzat, valamint a parlamenti pártfrakciók és a függetlenek képviselői rótták le kegyeletüket. A Batthyány-örökmécsesnél a kor­mány két tagja, Surján László népjóléti és Kupa Mihály pénzügymi­niszter tisztelgett az első magyar miniszterelnök emléke előtt. Mentőöv a mezőgazdaságnak Támogatás az aszálykárok enyhítésére Az idei súlyos aszály a nem végleges adatok szerint több mint egymilliárd forintos kárt okozott szűkebb hazánkban. A mezőgaz­dasági üzemek rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben tevékenyked­nek, így érthető, hogy a rég várt állami támogatás valamelyest eny­híthet ü gondjaikon. A viszonylag száraz idő kedvez a betakarítás­nak, ugyanakkor nehezíti a talajmunkákat, a vetés-előkészítést. Csak a lazább földeken folytatnak forgatás nélküli előkészítést, úgynevezett poros magágyat készítve, amely nem a legjobb. Ám nem várhatnak tovább, itt az ideje a vetésnek. — A napraforgó kombájnolá­sát hamarosan befejezik 23 ezer hektáron. A termésátlag 1,6-1,8 tonnás, tehát közepes, az aszály jelei megmutatkoznak rajta. Á kukorica betakarítása félidejénél tart. Ez a növény károsodott ta­lán a legjobban a hosszan tartó, forró nyár miatt. Az eredetileg húszezer hektáros vetésterület­ről 3 ezer hektárról besilózták a termést, mert kisült. A hozamok nagyon alacsonyak, 3,2-3,5 ton­násak. Megkezdődött a cukorré­pa szedése is 2 ezer 500 hektár­ról. Ez is megsínylette a száraz­ságot, hiszen a termés egységnyi területen mindössze 20 tonna. Tart a szüret az egri és a mátraal­jai borvidékeken. Már a késői érésű, zömében kék szőlőket szedik. A hozam a tavalyi tízzel szemben hét tonna hektáran- ként. — A kormány október elsején a jövő évi mezőgazdasági terme­lést segítő intézkedéseket hozott. Hallhatnánk erről részleteseb­ben is? (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap Eger­ben, a Szvoré- nyi utca és Ko- háry út keresz­teződésében egy személyau­tó nem állt meg a stoptáb­lánál, majd ne­kiütközött egy szabályosan ha­ladó, fát szállí­tó teherautó­nak. Ezt köve­tően a sze­mélykocsi fel­szaladt a járda­szigetre, és a gyalogátkelő­helyre lelépő diákok közé csapódott. Há­rom hetedik osztályos fiú szenvedett — szerencsére — könnyebb sérü­léseket. A termőterület is fogyatkozóban Idén kevesebb a szőlő és a bor A Földművelésügyi Miniszté­rium becslései szerint az idei sző­lőtermés körülbelül tíz százalék­kal elmarad a tavalyitól. Bár a szőlőültetvények általában jól teleltek, és a virágzási idő alatt kedvező volt az időjárás, a hosz- szan tartó csapadékhiány hatá­sára a szőlőszemek létartalma csökkent, és a mustok savössze­tétele is kedvezőtlenül alakult — kapta a tájékoztatást az MTI a Földművelésügyi Minisztérium­tól. A leszüretelt szőlő mennyisé­ge tavaly 759 ezer tonna volt, en­nek háromnegyed része szárma­zott a kistermelők gazdaságai­ból. A tizenöt évvel ezelőtti mint­egy 840 ezer tonnához képest már ez is jelentős csökkenést je­lentett, idén pedig már csak 610- 640 ezer tonna a szőlőtermés várható mennyisége. A másfél évtizeddel ezelőtti szinthez képest folyamatosann csökkent a bortermés nagysága is: míg a ’70-es évek második fe­lében még mintegy 5150 hektoli­tert, tavaly már csak 4607 hekto­liter bort termeltünk, az idei vár­ható mennyiség pedig mindössze 3900-4000 hektoliter. Az étke­zési szőlő fogyasztása 1976-tól 1990-ig 68 ezer tonnáról 45 ezerre csökkent. Tavaly 65 ezer tonnára ugrott a fogyasztás, idén azonban már csak 46 ezer tonna a várható mennyiség. Tovább csökkent a hazai sző­lőskertek kerülete is. 1976-80 között még mintegy 180 ezer hektáron termeltek Magyaror­szágon szőlőt, 1990-re ez a terü­let csaknem negyedével, 142 ezer hektárra csökkent. Tavaly 135 ezer hektár volt ez a terület, 1992-ben pedig várhatóan ismét 2 ezer hektárral kisebb lesz a sző­lőtermő terület hazánkban. Nagymarosi helyreállítás — milliárdokért Elbontják a körtöltést Versenytárgyalás alapján ha­marosan kiválasztják a nagyma­rosi körtöltés elbontását, a térség rekonstrukcióját végző magyar beruházó vállalatot. A kivitele­zésre már a kiválasztott beruhá­zó ír ki versenytárgyalást jövő év elején — közölték a Dunai Reha­bilitációs Irodán az MTI érdek­lődésére. A kivitelezői tenderen is csak magyar cégek indulhat­nak. Az iroda már megkezdte a lehetséges kivitelezők előminő­sítését. Az 1993 áprilisára tervezett kivitelezői szerződéskötések alapján — amennyiben az árvíz nem késlelteti a munkát — jövő tavasszal kezdődhet meg a hely­reállítás. Elsőként — mintegy 1,2-1,4 milliárd forintra becsült összeg felhasználásával — a szá­raz munkagödörben, az eredeti szintnél 6-8 méterrel mélyebb Duna-medret töltik fel, illetve előkészítik a körtöltés elbontá­sát. A verseny miatt várhatóan a becsültnél kisebb összegből is fi­nanszírozhatók lesznek a mun­kák. A bontás megkezdésére az ütemezés szerint már 1994 ele­jén sor kerülhet, a kitermelt föl­det használhatják fel többek kö­zött a körtöltéssel szemközti ol­dalon a félsziget, öblözetek ki­alakítására, a partrendezésre. A kalkulációk szerint mintegy 5 millió köbméter földet, kavicsot kell itt megmozgatni. A kormány a napokban fo­gadta el az áfával és az inflációval együtt számolt 7 milliárd 446 millió forintos hároméves hely­reállítási tervet. A koncepciót a kormány a parlamenti szakbi­zottságok elé terjeszti, illetve megbízta a Pénzügyminisztériu­mot a finanszírozás, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztériumot a további műszaki előkészítés munkáival. A rehabilitáció során nyert érté­kes területek hasznosításával kalkulálva — más források is be­vonhatók a munkálatokba. Drágul a személyszállítás 1993-ban Fogyasztói árkiegészítésre 21,4 milliárd forint Jövőre a tervezett kétkulcsos áfa nélkül is mintegy 15 száza­lékkal drágulnak a személyszál­lítási tarifák. Az 1993-as költségvetési tör­vénytervezet 21,4 milliárd forint fogyasztói árkiegészítést irányoz elő a személyszállítás támogatá­sára, 2 milliárd forinttal többet, mint amennyi az 1992-es ilyen célú kiadás lesz. Tavaly még 42,3 milliárd fo­rint volt a fogyasztói árkiegészí­tés összege. Az idén azért csök­kent a felére, mert megszűnt a háztartási energia tavaly még 19,7 milliárdot kitevő támogatá­sa, valamint a tejtermékek után fizetett 3,5 milliárd és a víz-, csa­tornaszolgáltatásért juttatott 3,4 milliárdos dotáció. A helyi, vasúti és távolsági au­tóbusz-közlekedés támogatása jövőre azért emelkedik 2 milliárd forinttal, mert az eddig áfa-men­tes szolgáltatás után 1993-ban a tervek szerint 8 százalékos adót kell fizetni. Miután jövőre a köz­lekedési tarifák emelkedése — az áfa nélkül is — önmagában elér­heti a 15 százalékos mértéket, ezért a forgalmi adó belépéséből adódó további díjemelkedést kompenzálja a plusz 2 milliárd forint. (MTI) Napirenden a távközlés Az Országgyűlés keddi ülésnapjának első napi­rendi pontjaként megkezdődött a távközlésről szó­ló törvényjavaslat általános vátája. A kormány által másfél év késedelemmel benyújtott tervezet megvi­tatásáig további hat hónap telt el a kompromisz- szumkereséssel. Az első változat visszavonását kö­vetően Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter most egy olyan törvényjavaslatot ter­jesztett elő, mely az előző tervezethez benyújtott mintegy 200 módosító indítvány alapos megvitatá­sán, s hatpárti konszenzuson alapul. A tervezet új eleme a távközlési alap, melynek létrehozása segítheti a gazdaságilag elmaradott körzetek távbeszélőhöz jutását. A hazai távközlés fejlődéséről szólva a miniszter hangsúlyozta: az elmúlt három évben a bekapcsolt állomások száma elérte az évi 150 ezret, ami a ko­rábbi ütem több mint háromszorosát jelenti. Másfél éven belül kiépül az országos digitális gerinchálózat is, amely lehetőséget nyújt az ország minden körze­te számára a csatlakozáshoz. (MTI) Bonni „előrejelzés” Magyar Le Pen- mozgalom? Antall József hamarosan egy „magyar Le Pen-mozgalommal” fog szembekerülni, írta keddi számában a Die Welt. A megfi­gyelőkre hivatkozó írás szerzője, Carl Gustaf Ströhm megállapí­totta, hogy Magyarország hajója viharos vizekre sodródik. Antall József egyre nehezebben tudja ellenőrzés alatt tartam kormány­zó pártjának centrifugális irány­zatait. A problémákat Csurka István író, az MDF alelnöke vál­totta ki. Csurka kijelentéseit bí­rálói nacionalistának, antiszemi­tának és külföldiellenesnek mi­nősítették — emlékeztet a lap. A középen álló Antall zárt ajtók mögött ugyan élesen bírálta Csurkát, de pártja nem engedhe­ti meg magának a nyűt elítélést, mert ez a párt kettészakadásával és a kormányzó többség elvesz­tésével fenyeget — írta a Die Welt a budapesti tudósításban. A vámhatóság az embargóról Az ENSZ Kis-Jugoszláviát sújtó embargójának június 1-jei életbe léptetése óta a vámszer­vek közúton 155 Jugoszláviába utazó, és 381 belépni szándéko­zó szállítmányt fordítottak visz- sza. A vámőrizeti szervek a vas­úti forgalomban 117 szállítmány kiléptetését tagadták meg, vízi úton pedig két szállítmányt nem engedtek be — hangzott el a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának keddi sajtó- tájékoztatóján. Az embargót elsősorban ket­tős számlázással, hamis fuvar- és vámokmányok felhasználásával kísérelik meg kijátszani. Ilyen próbálkozásokkal kapcsolato­san nyolc esetben indított bünte­tőeljárást a vámhatóság, a lefog­lalt áruk értéke pedig meghalad­ja a 32 millió forintot. mazó cég illetékese az MTI-t. Igaz, hogy viszonylag szűk sávban, de azért elégge hullámzó a kárpótlási jegy árfolyamának mozgása. Három héttel ezelőtt 74 százalék körül volt az árfo­lyam, ami azután majdnem 76 százalékra emelkedett, és ez esett most vissza 73,39 százalék­ra. Az alacsonyabb átlagár egy­De vajon hol tartanak ma az üzemek, és milyen támogatások­ra számíthatnak? — kérdeztük Kocsis Gyulától, az FM Heves Megyei Földművelésügyi Hiva­talának vezetőiétől. — Mennyi kenyér- és takar­mánygabonát szándékoznak vet­ni ezekben a hetekben a gazdasá­gok? — A jelenlegi elképzelések szerint a tavalyi — az addigi leg­alacsonyabb — 30 ezer 300 hek­tárral szemben 35-40 ezer hek­tárt szánnak erre a mostani őszön. Ezt befolyásolja, hogy a búza tőzsdei ára az elmúlt idő­szakban kedvezően alakult, és a jegyzés tonnánként 8-9 ezer fo­rint. A döntés mellett szól az is, hogy a kormány közzétette pénzügyi segítő intézkedéseit. Őszi árpából ötezer hektárnyit terveztek a gazdaságok, amely a tavalyival megegyező. Ez utóbbi vetését már el is kezdték me­gyénk déli, alföldi részén, vala­mint a Tisza menti üzemekben, a szikes földeken. — Hol tart az őszi betakarí­tás?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents