Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-05 / 235. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1992. október 5., hétfő Az eltört tányérok palotája Robeert Vasseur különleges francia ember — a 19.000 lakosú normand kisvárosban Louvierben lakik. 1952-ban, az akkor lejbegyűjtő fiatalember véletlenül összetört egy tányért a mosogatójában. Hirtelen jött ötletből, nem dobta azt ki, hanem a mosogató fölé cementezte. Ettől kezdve minden összetört tányért vagy más edényt a lakásának falára cementezett. Nemsokára háza úgy nézett ki, mint egy barokk palota. Amikor a ház falai megteltek, cserepeket ragasztott a kertjébe. Tőle kapta az ötletet a New-York-i festő­művész, Julian Schnabel, hogy cserépdarabokból készítsen portrékat. Etruszk kiállítás Párizsban a Grand Palais­ban etruszk művészeti kiállítás nyílt. A palota falairól a múlt te­kint a látogatókra. A világ múzeumaiból össze­gyűjtött etruszk leletek első' al­kalommal kerültek így együtt kiálításra. Képünkön egy et­ruszk urna. A C-vitamin új „varázslatai99 Aki a C-vitamint csak a meg­fázások elleni védelemként sze­di, alábecsüli az aszkorbinsav tényleges értékét. Egy vizsgálat, amelyet az amerikai kormány megbízásából 11,348 főn végez­tek el, bebizonyította: azok a fér­fiak, akik naponta 300-400 mil­ligramm C-vitamint szednek, át­lagosan 6 évvel tovább élhetnek, mint azok, akik naponta keve­sebb, mint 50 mg C-vitaminhoz jutnak. A férfiaknál kiderült: ha min­dennap kb. 400 milligramm C-vitamint vesznek be, akkor 45 százalékkal redukálják egy eset­leges szívroham kockázatát, an­nak a veszélye pedig, hogy idő előtt meghalhatnak, 42 százalék­kal csökken. A nők viszont 25 százalékkal csökkenthetik a szí­vinfarktus kockázatát, és 1 évvel hosszabbítják meg az életüket a C-vitamin fogyasztásával. De a C-vitamin még többet tud: növeli a szívbetegségekre használt gyógyszerek hatását, és megfelelő adagolásban (több száz milligramm naponta) véd­het bizonyos rákbetegségek ellen is. A kutatóknak már csak abban tér el a véleményük, hogy a C-vi­tamint milyen formában szed­jük. Az egyik csoport a tablettákra szavaz, mivel ésszerűen lehet adagolni, és nem függ az étkezés­től. Mások viszont a természetes C-vitamint, tehát a zöldségeket és a gyümölcsöt részesítik előny­ben, egyszerűen azért, mert ezer­szer jobb az íze, tehát a paciensek szívesen fogyasztják. Japán mopedek a láthatáron Újra divatba jönnek a robogók? Ismerős a kép: miközben a' közlekedési dugóban hosszan vesztegel a kocsisor, a fürge mo­toros vígan elhúz közöttük, mel­lettük. Külföldön már régen rá­jöttek, nálunk csak mostanában érlelődik a gondolat, hogy a nagyvárosok mind áthatolhatat- lanabbb közlekedési dugóival le­ginkább a motorok, köztük is el­sősorban a kistermetű robogók boldogulnak. — Vitathatatlan, hogy övék a jövő — mondja a közlekedési szakember, de hozzáteszi: saj­nos, egyelőre Budapesten és töb­bi nagyvárosunkban is veszélyes robogóval közlekedni. Az autó­sok — tisztelet a kivételnek — rit­kán vagy egyáltalán nem figyel­nek arra, hogy kétkerekű jármű­vek is részesei a közúti forgalom­nak. A közlekedési morál, amely nálunk még amúgy sem érte el a megfelelő szintet, mintha csupán bosszantó és fölösleges lábatlan- kodóknak tekintené a biciklistá­kat, motorral és motor nélkül egyaránt. Akkor számolhatunk igazán a mopedek térhódításá­val, ha ezen változtatni tudunk. Az üzletemberek viszont de­rűlátóak. Az egyik budapesti kft. például japán partnerekkel kö­tött megállapodás alapján már megkezdte 50 köbcentis Honda és Yamaha robogók behozatalát — s az import kongtingensek ki­zárólag a kereslet szab határt. — A kis járgányoknak olya­nok a műszaki adottságai, ame­lyek nemcsak a dinamikus, ha­nem az energiatakarékos és kör­nyezetbarát közlekedést is ga­rantálják — állítja a forgalmazó. A motorok automata centrifugái váltóval vannak fölszerelve, a se­bességváltással tehát nem kell bí­belődni. A városi 50 kilométeres sebesség-maximumot simán tel­jesítik. Az üzemanyagfogyasz­tás: száz kilométerre — város közlekedésben — 4 liter 92-es benzin. Ezekhez a robogókhoz már nem keverék kell, mert mo­torjuk önálló olajozású. Ismét a közlekedési szakem­ber veszi át a szót: praktikus, jó konstrukciókról van szó. Olyany- nyira, hogy például az egyik kis­város rendőrsége kipróbálja őket, mert azt fontolgatja: a szűk belvárosi utcákban és a zsúfolt főútvonalakon jobb szolgálatot tesznek, mint a rendőrautók vagy a robogóhoz képest nagy­testű motorkerékpárok. A mo­ped újrahonosítását valószínűleg az is elősegíti, hogy használóinak csupán a közlekedésrendészeti szabályok ismeretéből kell vizs­gázniuk. Gyógyítható a rémálom Az emberek 15 százaléka szenved heves, újra és újra visz- szatérő rémálmoktól, izzadtság­ban fürdik éjszaka, és szívdobo­gással ébred. Pedig ma már elég egyetlen óra, hogy örökre meg­szabaduljunk ettől. Az amerikai kutatók által kifejlesztett eljárás még olyanoknál is eredményes volt, akik több mint 30 éve he­tenként többször ugyanazt a szörnyű álmot élték át. „The American Journal of Psychiatry” szakfolyóiratban Robert Keller a New Mexico-i egyetemről leírja, hogyan tanították meg 28 ön­ként jelentkezőt a módszerre, amellyel sajátmagukon segíthet­nek. — Első lépés: a páciens a lehe­tő legpontosabban írja le rémál­mát. — Második lépés: úgy írja át álmát, hogy az „elviselhető” le­gyen, és elveszítse szörnyűségét. Egy példa: ha valaki mindig azt álmodja, hogy lezuhan, megvál­toztathatja ezt az epizódot úgy, hogy szárnyakat növeszt, ame­lyekkel biztonságban ér földet. — Harmadik lépés: teljes lazí­tás mellett a megváltoztatott ál­mot újra és újra agyába vési, majd három napon át „éber álomként” eljátssza. A legtöbb kísérleti személynél néhány hónap alatt a rémálom gyakorisága a felére csökkent, négy személynél pedig teljesen eltűnt. Még szokatlan „forgatóköny­vek” is sikert hoztak. Egy páci­ens évek óta azt álmodta, hogy revolveres férfi követi. Az új vál­tozatban hagyta magát lelőni. In­doklás: „így a jövőben békében hagy az üldöző.” Igaza lett, az álom eltűnt. (FEB) Sztár lesz az angliai légiparádén MR tud a csészealj-repülőgép? Költöznek a csator- naalagút gépei Három­emeletes közlekedési alagút Párizsban Háromemeletes alagutat épí­tenek Párizs elővárosain keresz­tül, amelyben autók és metrosze- relvények közlekednek majd. Az átszámítva 450 milliárd forintra rúgó projekt terveit Charles Pas- que ex-belügyminiszter mutatta be. Ugyanazok a gépek ásnak most Párizs nyugati részén a fel­szín alatt 30 méterre egy csak­nem 50 kilométer hosszú alag­utat, amelyekkel a la Manche csatorna alatti vasúti-közúti alagutat fúrták ki. A felső emele­ten két sínpáron teljesen auto­matizált, vezető nélküli metro- vonatok robognak majd, a kö­zépső emeleten és az alsó szinten pedig 2-3 sávban autók halad­hatnak. Az autó-metro alagút a Párizstól nyugatra lévő úthálóza­tot fogja tehermentesíteni, és be­vezet a főváros Le Defense fel­hőkarcoló-negyedébe. Az alagút első része — amely­nek használatáért fizetni kell — 1999-ig készül el. Az ASA 600-as fedőnevű dosszié három esztendő át az ak­kori szovjet védelmi minisztéri­um legtitkosabb iratai közé tar­tozott. Egy „ballonrepülőgép” terveit tartalmazta, amelyet ter­mészetesen katonai célokra akartak kifejleszteni. Azóta elkészült a prototípus és a már nyilvánosságra hozott közvélemények szerint, sikere­sen próbálták ki az uljanovszki Aviasztár légitámaszponton. Nemzetközi bemutatkozása a szeptemberben Angliában sor- rakerülő Farnborough-i légipa­rádén esedékes. Kettős oka van, hogy már nemcsak zárt városok szigorúan őrzött katonai létesítményeiben tudnak róla. Változott a világ- helyzet és Oroszország már nem törekszik arra, hgoy a fegyverke­zési versenyben való részvételét tekintse elsődlegesnek. De elfo­gyott a pénz is, az orosz katonai költségvetésből törölték az ASA 600-as tételt. Az első példány azonban elkészült, működik s amennyiben nem szól közbe vá­ratlan tényező, három év alatt megkezdődhet a sorozatgyártás. Ezért Moszkva igyekszik Fanr- borough-ban is — a világ elé vin­ni az elképzelést, hogy üzleti partnereket, megrendelőket ta­láljon a csodarepülő immár bé­kés, kereskedelmi jellegű haso- nosításához. De mit is tud az alakjában óri­ás csészealjhoz hasonlatos légi jármű? Az eddig közzétett ada­tok szerint 2300 méteres magas­ságban, viszonylag lassan, 90 ki­lométeres órasebességgel képes 800 kilométer távolságra repül­ni. Nehéz szállító járműnek mondják, de teherbíróképessé­géről még nincs pontos adat. Ké­pes azonban — várhatóan nem jelentéktelen rakományával vagy a mai négyszáz férőhelyes gépeknél jóval nagyobb utaslét­számával — kifutópálya nélkül, szinte helyből felemelkedni és le- szállni. A „ballonrepülőgép” megha­tározás arra vonatkozik, hogy a csészealj-forma egy részét héli­um és gáz töltheti ki s ezek akár pótlólagos hajtóerőt is kifejthet­nek. Az eredeti, katonai elképzelés szerint a sarki övezetekben hasz­nálták volna utánpótlás szállítá­sára. A békés célú alkalmazás során szóbaj öhet, hogy nehézgé­peket és berendezéseket szállít­sanak bányák, nagy építkezések, erdőgazdaságok, stb. részére, amikor a közúti szállítás nem lenne keresztülvihető vagy gaz­daságos, a helikoptereknek pe­dig túl nagy lenne a falat. Kitű­nően hasznosítani lehetne ter­mészeti katasztrófák esetén, a la­kosság elszállítására vagy mozgó kórházi bevetésekre. A világhírű szemészprofesszor, Szvjatov- szláv Fedorov szemklininát ren­dezne be egy ilyen „csészealjon”, amely az ENSZ zászlaja alatt a világot körülrepülve a gyakori megállásokkal nyújtana segítsé­get a rászorultaknak — a helyszí­nen. Az utazási irodáknak is fel­adták a leckét: mozgó szálloda­ként ugyancsak lehet hasznosíta­ni a gépeket, speciálisan beren­dezve, egy-két napos megállók­kal. Az új repülőgép minden bi­zonnyal Farnborough szenzáció­ja lehet. A folytatás bizonytala­nabb. (FEB) Aki nem hajt egyszerre... ...az bizony nem lehet tagja a Belügyminisztérium elit motoros csapatának. Ők kísérik ugyanis a hazánkba látogató nemzetközi tekin­télyű személyiségek, állam - fők, politikusok autóit. A közelmúltban áj motorok bejáratása, összeszoktatás kapcsán hajlottak át me­gyénkén az egyrenruhás egyenmotorosok. (Fotó: Pilisy Elemér)

Next

/
Thumbnails
Contents