Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-03-04 / 234. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. október 3—4., szombat—vasárnap Parádi ásványvíz az asztalon Jó ivóvíz ma már ritkán kerül a pohárba, mert a vezetékes ivóvi­zek szennyezettek, vagy köny- nyen szennyeződhetnek fertőző baktériumokkal, ezért az ilyen vizet általában klórozni kell. Ez a víz pedig nemcsak élvezhetetlen, hanem egészségkárosító is lehet, ha túl van klórozva, és nagyobb mennyiségben fogyasztják. A másik probléma az ivóvizeknél, hogy nem tartalmazzák kellő mennyiségben a szervezet szá­mára nélkülözhetetlen ásványi sókat. Az ásványi són nem a közön­séges konyhasót kell érteni, amelyről köztudott, hogy túlzott fogyasztása különböző betegsé­gek, például magas vérnyomás és vesebetegség forrása. Az ivóvíz­ben előforduló ásványi sók olyan, a talajból kioldódó szer­vetlen vegyületek, melyek az egészség megőrzésében, a beteg­ségek gyógyításában rendkívül fontos szerepet játszanak, termé­szetesen ha jelen vannak. Ezek közül a legfontosabbakat emlí­tem meg: a kalcium és a fluor a fog- és a csontképzésben, a mag­nézium a sejtek működésében, a vas a vérképzésben nélkülözhe­tetlen. A legújabb tudományos kuta­tások egyre nagyobb jelentősé­get tulajdonítanak a többi mik­roelemeknek is. A cink hiánya például gyorsabb öregedést, a jódhiány golyvát és kreténizmust jelez. Az ilyen hiánybetegsége­ket a mikroelemek száma miatt hosszan lehetne sorolni. Még a legközönségesebb mérgeknek, mint amilyen az arzén és az ólom is, mikromennyiségben fontos élettani szerepe van. Ezért eze­ket a mikroelemeket vitaminok­nak is szokás nevezni. A legtöbb elemről ma már be­bizonyították, hogy az életfolya­matokban legalább olyan fonto­sak, mint a közismert szerves vi­taminok, így például a B- vagy C-vitaminok. A szervetlen ele­mek a szervezetnek nemcsak építőkövei — ilyen például a kal­cium —, hanem a benne lejátszó­dó anyagcsere, az idegműködés és egy sereg egyéb életfolyamat katalizátora, a működés fenntar­tója is. Az ásványi sókat igen nagy mennyiségben tartalmazzák a róluk elnevezett ásványvizek, melyeknek a vonatkozó rendelet szerint literenként legalább egy grammot kell tartalmazniuk. A forgalmazott ásványvizek tisz­ták, azokat klórozni nem szabad. A Mátra környékén fellelhető ivóvizek, de általában az ivóvi­zek sótartalma az ásványvizek­nek csak töredékét tartalmazza. Nem véletlen, hogy Nyugat-Eu- rópában, ahol az egészségügyi kultúra lényegesen előbbre tart, egy jó ásványvízért olykor há­romszoros árat is elkérnek, mint ugyanannyi sörért. Ismerkedjünk meg ezért kicsit közelebbről a Mátra egyik legér­tékesebb, hozzáférhető kincsé­vel, a szénsavval dúsított, zöld­címkés parádi ásványvízzel. Nem szabad összetéveszteni a kénes parádi „gyógyvízzel”, mely kékcímkés. Erről más alka­lommal írunk. A parádi „ás­ványvíz” literenként több mint két gramm ásványi sót igen elő­nyös összetételben tartalmaz, sok nyomelem kíséretében. Ezek legfontosabb hasznos tu­lajdonságait a következőkben foglalom össze: A zöld parádi magas ásványi­só- és szénsavtartalma következ­tében jóízű, frissítő ivóvíz, elő­nyösen alkalmazható elsősorban a szomjúság oltására. Sportolók­nál, erős fizikai munkák végzésé­nél, nyári nagy melegben, ami­kor az izzadás és párolgás miatt nagy a folyadék- és sóveszteség, az ezzel járó fáradtság megelőz­hető, illetve leküzdhető, a fizikai erőnlét fokozható és hosszabb távon fenntartható. Betegeknél, lábadozóknál különösen ajánla­tos a szervezet anyagcsere-folya­matainak helyreállításához, tá­mogatásához, a gyógyulási fo­lyamat meggyorsításához. Igen előnyösen használható nemcsak önmagában, hanem gyümölcsle­vekkel, szörpökkel, borokkal, a gyógyszertárban kapható külön­böző Plussz-vitaminokkal. Az ezekkel való keverés, hígítás vagy oldás nemcsak ízessé teszi azokat, hanem a bennük lévő szerves vitaminokkal teljesebb értékű anyagokhoz jut a szerve­zet, amely a leghatásosabban biztosítja annak megfelelő mű­ködését. A szerves és szervetlen vitaminok együttadása azok könnyebb beépülését és a hatás­fok növekedését is eredményezi. Igen fontos felfedezés az is, hogy a mikroelemek hatékonyan segí­tik a tápanyagok jobb hasznosu­lását is, vagyis kevesebb táplá­lékkal a szervezet jobban kar­bantartható. Ebből az is követ­kezik, hogy az ásványvíz költsé­ge megtérül, még ivóvízként való rendszeres fogyasztás esetén is. A zöld parádi ásványvíz dúsan tartalmazza a kalciumot és a flu­ort. Mellettük jelen van a meta- borsav is, amely segíti azok be­épülését a csontokba és a fogak­ba. Ezért a parádi ásványvíz fo­gyasztása igen ajánlatos a serdü­lő gyermekeknél, a terhes és szoptató nőknél. Egy igen gya­kori betegségnél, a csontritku­lásnál is segít már önmagában is, de különösen a megfelelő gyógy­szerek kíséretében. A csontrit­kulásról tudni kell, hogy az a nőknél már a klimax után, a fér­fiaknál az időskorban jelentke­ző, porckorongsérvvel, comb­nyaktöréssel, ízületi és csontfáj­dalmakkal járó igen gyakori és nagyon kellemetlen betegség. A parádi ásványvízről el­mondható még, hogy serkenti a gyomornedv-elválasztást, ezért javítja az étvágyat. Savhiányos gyomorhurut esetén előnyös ét­kezés közben kortyonként 2-3 decilitert fogyasztani. Fontos azonban azt is tudni, hogy né­hány esetben fogyasztása csak kipezsgetve ajánlott. Ilyenek: a gyomorfekély, savtúltengéses gyomorhurut és a szívinfarktus utáni állapotok, amikor is az ás­ványvízben lévő szénsav ront­hatja az állapotot. Mindezek mellett is kijelenthető, hogy a pa­lackozott parádi ásványvíznek a kenyér mellett ott van a helye az asztalon. Dr. Bartus József gyógyszerész Honorál: honorárium...? A címbeli két szóalak eredetét tekintve szervesen illeszkedik bele a latin eredetű jövevénysza­vak sorába. Napjaink egyéni és közéleti nyelvhasználatában szócsaládja is bővült, színese­dett: honor, honorárium, hono­rál, honorárius, honorácior, ho- norátor, honorálás, honoráló, stb. A felsorakoztatott szócsalád- beli tagok fogalmi és használati értéke is változott. Hogy milyen mértékben és értékben, arról magyar nyelvi szóhasználatuk életútja tanúskodik. A latin ho­nor (becsület, tisztesség) alapje­lentése és használati értéke, ille­tőleg megnevező szerepe egyre tágult: honorárium (adomány, tiszteletdíj), honorárius (tiszte­letbeli), honorácior (közhivatalt viselő, nem nemesi személy), ho­norál (pénzzel, fizetéssel díjaz; más értékeit, jelentőségét elis­meri, jutalmazza). A szócsalád életútjának jel­lemző jelensége, hogy tagjainak egyike-másika sajátos átvitt érte­lemben vállal közlő, kifejező sze­repet. Arany János korában pél­dául a honorátor (a megbecsült személy) kapott ilyen szerep­kört, ahogyan erről Arany Az el­veszett alkotmány e szövegrész­letében bizonykodik: „Honorá- torok, tudományos kontárok és jegyzők, s több ily kapa-unta pa­rasztok...” A. honorátor szóalak a humor stílusjegyeinek hatás­tényezőit érzékelteti számunk­ra. A latinos műveltségű idősebb korosztály szóhasználatában még jelentkezik a honorácior szóalak is, az egyetemi képzett­ségű orvos, jogász, mérnök, ta­nár és lelkész megnevezésre szol­gáló nyelvi formaként. Velük kapcsolatban jutott gyakori sze­rephez a honorárium ebben a fo­galmi és használati értékben: az orvosoknak, ügyvédeknek járó díj, fizetség. Mai nyelvhasznála­tunkban az írói, a művészi és tu­dományos munkáért járó díjazás jelentésváltozat szerepében ta­lálkozunk vele szóban és írásban egyaránt. Éppen a gyakori hasz­nálattal együtt járó honor meg­rövidült szóforma is egyre terje­dőben van. A nem állandó szel­lemi tevékenységet, teljesít­ményt méltányoló honorárium már az 1700-as években feltűnt nyelvhasználatunkban. A méltá­nyol, megjutalmaz, megfizet, dí­jaz; megbecsül, értékel, elismer, tekintetbe vesz, viszonoz, meg­hálál, jutalmaz, megtisztel, ki­tüntet fogalmi és jelentésbeli használati értékeket megnevező honorál latin eredetű jövevény csak az 1800-as években jelent­kezik a latinos műveltségűek vá­lasztékos stílusú szóhasználatá­ban. A nyelvművelő szakiroda- lom sem fogadta megértéssel: felesleges finomkodásnak minő­sítette a használatát, s úgy ítél­keztek a nyelvvédelem szakem­berei is, hogy nincs is szükség rá, mert sok magyar megfelelője he­lyettesítheti használatát. Idővel azonban a felsorakoz­tatott rokon értelmű szavak köre egyre tágult, és új meg új jelentés- árnyalatok megnevezését vál­lalta. Például a bankok a váltó­kat is honorálták, honorálni illett a segítőkészséget, fáradozást, vendégszeretetet. Hogy mai nyelvhasználatunkban milyen beszédhelyzetekben és szöveg- összefüggésekben vállalja átvitt értelmű jelentésváltozatok meg­nevezési szerepét, az alábbi szö­vegrészietek tanúsítják: „Nagy tapssal honorálta hallgatósága a megnyilatkozást”, „Doktori címmel honorálták a végzett or­vost” (Televízió: Ablak, 1992. máj. 25.), „Tiszteletbeli címmel (honoris causa) honorálták tu­dományos tevékenységét”. A példák arról is bizonykodnak, hogy a honorál fogalmi és hasz­nálati értéke a megbecsül, a tisz­tel jelentéstartalmak érzékelte­tését is vállalja. Újabban olyan nemkívánatos szóhasználati jelenséggel talál­kozhatunk szóban és írásban, amelyet már nem vállalhat a ho­norál ige: „Botrányos részegség miatt kellett honorálni(?) a sza­bálysértőt” (Heves Megyei Hír­lap, 1992. febr. 3.). Sportriportereink nyelvhasz­nálatában a honorál csúsztatott szerepvállalással kap meghök­kentő közlő, kifejező szerepet: „A bíró a csatár durvaságát piros lappal honorálta”.(fi) A szurko­lók a kiállítást füttykoncerttel ho­norálták ”.(?) Még ha tudatos gúnyolódás szándékával kapott is szerepet a honorál igealak, ne járassuk le a szó eredeti jelentéstartalmát, mint ahogy teszik egyesek politi­kai szóhasználatukban. Dr. Bakos József Kertész leszek Fagyérzékeny növények Fagyérzékeny növények téli gondozásával kapcsolatban volt már szó a közkedvelt muskátli­ról és a még újdonságnak számí­tó crocosmiáról, bougainvilleá- ról. Ezúttal a szabadban telelő, de fagyérzékeny növények téli felkészítését szeretném ismertet­ni, valamint az ún. „edényes” dísznövények téli gondozását. A felkészítést az öntözés csök­kentésével kell kezdeni. Ősszel már csak „életfenntartó” öntö­zést végzünk, ha ezt természetes formában nem kapja meg a nö­vény. Ilyenkor végezzük el az utolsó trágyázást, tápoldatozást is, de ez már csak nitrogénmen­tes lehet. A foszfor és kálium se­gít a téli fagy elviselésében. A ta­laj mély átfagyását takarással akadályozhatjuk meg, amire a legegyszerűbb módszer a fa­lombbal történő védelem. Hátrá­nya, hogy a szél elhordja, amit a tetejére helyezett ágakkal meg tudunk akadályozni. Savanyú ta­lajt igénylő növényeknél (példá­ul rododendronok) savanyú kémhatású tőzeget, fenyőlom­bot is használhatunk, amivel a talaj kémhatását is befolyásolni tudjuk. Az „edényes” növényeket mi­előtt téli szálláshelyükre visszük, át kell nézni. Távolítsuk el a be­teg, elhervadt, száradt növényi részeket, virágokat. Ezzel nem­csak szebbé varázsoljuk, hanem a további fertőzést is megakadá­lyozzuk. Azokat a fajokat, ame­lyek tavasszal könnyen fejleszte­nek új hajtásokat (ilyen a fukszia és a muskátli is), és télen úgyis felkopaszodnának, vágjuk visz- sza. így kevesebb helyet foglal el. Válasszuk meg a hő és fény szempontjából legalkalmasabb téli pihenőhelyet. E két szempont alapján növé­nyeinket így csoportosíthatjuk: — melegigényesek (babánfa, hibiszkusz, kókuszpálma), a szo­ba legvilágosabb helyére, de ne túl közel a fűtőtesthez kerüljön. Ne feledkezzünk meg a légtér párásításáról! — közepes hőigényűek (dato­lyapálma, fikusz), kevésbé fűtött hálószobában is jó helyen van­nak, de ne legyen huzatos. — hidegtűrőknek (5-8 Celsi- us-fokon telelnek) huzatmentes lépcsőház, világos garázs, lom­kamra is megfelel. Minden esetben világos hely kell, sötét helyen csak gyökere­ket, gumókat, hagymákat tartha­tunk, valamint néhány kaktusz­félét. Az ápolási feladatokról a téli pihenő alatt sem szabad elfelejt­kezni, hogy a hosszú hónapokat károsodás nélkül elviseljék. Az öntözést a hő- és fényviszonyok­hoz kell igazítani. Szabály: minél sötétebb és hűvösebb a hely, an­nál kevesebb vizet igényel a nö­vény. Fagymentes napokon erő­teljesebben szellőztethetünk, de rövid ideig (huzat nélkül!). Idő­közönként vizsgáljuk meg alapo­sabban, nem lépett-e fel valami­lyen kórokozó, kártevő. Távolít­suk el az elszáradt, elhervadt ré­szeket is. Ősszel szedjük fel a fagyérzé- keny gumós, hagymás növénye­inket is. Tárolás előtt szellős, ár­nyékos helyen egy kis ideig szik­kadni hagyjuk, majd fagymen­tes, sötét, szellős, száraz helyen a kiültetésig tartjuk. „Edényes” növényeink nagy része télen is kint maradhat (pl. örökzöldek). Számunkra a leg­nagyobb veszélyt az edény föld­jének átfagyása okozza. A fa­gyott földből vizet nem tud fel­venni. Csomagoljuk be az edényt jó hőszigetelő anyaggal (fólia, hungarocell, zsákvászon). Több kisebb cserepet összerakhatunk egy nagyobb edénybe vagy ládá­ba. A cserepek közötti héza­got homokkal, földdel kitöltve, a fagyveszélyt csökkenthet­jük. V. Pénzes Judit így tárolhatjuk a dália és más hagymás, gumós növény részeit A becsomagolt csere­pes növény alá helye­zett hungarocell jól szi­getel az átfagyott föld felől Keresztrejtvény A rejtvényábra fő soraiban Brillat-Savarin francia író egyik megállapítása olvasható. Megfejtendők a vízsz■ 1. és függ. 66. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. A mondás első része (zárt betűk: G, E) 14. Állami illet­mény bevallására szolgáló nyomtatványok 15. Smirglivel megmunkál 16. A gallium vegy- jele 17. Angol tagadószó 19. Megkockáztatott pénzösszeg 20. Léha egynemű hangzói 22. Igen — angolul 24. Megkövültén néz valakire 27. Újpesti sportegylet 28. Becézett női név 30. ... est omen (a név a végzet) 31. Olaj­zöld színű 32. Rázkódik 34. Glé- da 35. Ilona becézve 36. Tova 37. Kettőzve: idősebb nő udvari­atlan megszólítása 39. Művészet — franciául 40. Régi római aranypénz 41. Békés, háborítat­lan 42. Álca része! 44. Harag la­tinul 45. Exvilágbajnok sakkozó (Mihail) 46. A szobába 47. Al­kalmanként előforduló 49. Pati­nás sportklub 51. Spanyol labda­rúgó (Victor) 53. Verne kapitá­nya 54. Kövérkés 56. Győri lab­darúgó volt 57. Ez a közelebbi 58. Ajtó, melyen át a lakásba le­het jutni 60. Csuk és ... (Gajdar) 61. Szintén ne 62. Visszataszító­an csúnya 63. Kukucskál 65. Esztendő (ford.) 66. Törtető, társaival szemben különcködő 69. Emberek csoportja a sivatag­ban FÜGGŐLEGES: 1. Népünkkel szemben un- szimpátiával viselkedő 2. Ma­gasba tartva arra a helyre tesz 3. Lágy fém (ford.) 4. Német szab­vány 5. Udvar — oroszul 6. Mér­gező, gyúlékony gáz 7. Európa- kupa, röv. 8. Ezeregyszáz, római számmal 9. Természetfölötti lény a Bibliában 10. A te tulajdo­nod 11. Napszak — költői szóval 12. Kettős mássalhangzó 13. Zoltán becézve 18. Kötelezik, hogy a pozícióját adja fel 21. Helység Heves megyében 23. Eltérő (ford.) 25. Ruhát vízben tisztít 26. A sütő német eredetű neve 27. Ulrik becézve 29. Szek­rényajtót lefelé hajtó 31. Véde­lem 33. Becézett György 35. Va­lamiből az utolsó, egyetlen pél­dány 38. Elavult török katonai rang 39. A legmélyebb női ének­hang 43. Kisgyermek 46. Ollóval a közepébe nyír 48. Ez a köze­lebbi 49. Belszerv 50. Felső vég­tag 52. Amely időpontig 54. Any- nyian, mint a gonoszok 55. Szi­lárd égéstermék 58. Doktor... (rajzfilmfigura) 59. Teréz becéz­ve 62. Szörnyalak 64. Maró ha­tású folyadék 66. Az idézet foly­tatása (zárt betűk: M, O) 67. Ri­gó egynemű hangzói 68. Erdő­részlet! 69. Kilométer, röv. 70. Képző. Báthory Attila )

Next

/
Thumbnails
Contents