Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-03-04 / 234. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. október 3—4., szombat—vasárnap Parádi ásványvíz az asztalon Jó ivóvíz ma már ritkán kerül a pohárba, mert a vezetékes ivóvizek szennyezettek, vagy köny- nyen szennyeződhetnek fertőző baktériumokkal, ezért az ilyen vizet általában klórozni kell. Ez a víz pedig nemcsak élvezhetetlen, hanem egészségkárosító is lehet, ha túl van klórozva, és nagyobb mennyiségben fogyasztják. A másik probléma az ivóvizeknél, hogy nem tartalmazzák kellő mennyiségben a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi sókat. Az ásványi són nem a közönséges konyhasót kell érteni, amelyről köztudott, hogy túlzott fogyasztása különböző betegségek, például magas vérnyomás és vesebetegség forrása. Az ivóvízben előforduló ásványi sók olyan, a talajból kioldódó szervetlen vegyületek, melyek az egészség megőrzésében, a betegségek gyógyításában rendkívül fontos szerepet játszanak, természetesen ha jelen vannak. Ezek közül a legfontosabbakat említem meg: a kalcium és a fluor a fog- és a csontképzésben, a magnézium a sejtek működésében, a vas a vérképzésben nélkülözhetetlen. A legújabb tudományos kutatások egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a többi mikroelemeknek is. A cink hiánya például gyorsabb öregedést, a jódhiány golyvát és kreténizmust jelez. Az ilyen hiánybetegségeket a mikroelemek száma miatt hosszan lehetne sorolni. Még a legközönségesebb mérgeknek, mint amilyen az arzén és az ólom is, mikromennyiségben fontos élettani szerepe van. Ezért ezeket a mikroelemeket vitaminoknak is szokás nevezni. A legtöbb elemről ma már bebizonyították, hogy az életfolyamatokban legalább olyan fontosak, mint a közismert szerves vitaminok, így például a B- vagy C-vitaminok. A szervetlen elemek a szervezetnek nemcsak építőkövei — ilyen például a kalcium —, hanem a benne lejátszódó anyagcsere, az idegműködés és egy sereg egyéb életfolyamat katalizátora, a működés fenntartója is. Az ásványi sókat igen nagy mennyiségben tartalmazzák a róluk elnevezett ásványvizek, melyeknek a vonatkozó rendelet szerint literenként legalább egy grammot kell tartalmazniuk. A forgalmazott ásványvizek tiszták, azokat klórozni nem szabad. A Mátra környékén fellelhető ivóvizek, de általában az ivóvizek sótartalma az ásványvizeknek csak töredékét tartalmazza. Nem véletlen, hogy Nyugat-Eu- rópában, ahol az egészségügyi kultúra lényegesen előbbre tart, egy jó ásványvízért olykor háromszoros árat is elkérnek, mint ugyanannyi sörért. Ismerkedjünk meg ezért kicsit közelebbről a Mátra egyik legértékesebb, hozzáférhető kincsével, a szénsavval dúsított, zöldcímkés parádi ásványvízzel. Nem szabad összetéveszteni a kénes parádi „gyógyvízzel”, mely kékcímkés. Erről más alkalommal írunk. A parádi „ásványvíz” literenként több mint két gramm ásványi sót igen előnyös összetételben tartalmaz, sok nyomelem kíséretében. Ezek legfontosabb hasznos tulajdonságait a következőkben foglalom össze: A zöld parádi magas ásványisó- és szénsavtartalma következtében jóízű, frissítő ivóvíz, előnyösen alkalmazható elsősorban a szomjúság oltására. Sportolóknál, erős fizikai munkák végzésénél, nyári nagy melegben, amikor az izzadás és párolgás miatt nagy a folyadék- és sóveszteség, az ezzel járó fáradtság megelőzhető, illetve leküzdhető, a fizikai erőnlét fokozható és hosszabb távon fenntartható. Betegeknél, lábadozóknál különösen ajánlatos a szervezet anyagcsere-folyamatainak helyreállításához, támogatásához, a gyógyulási folyamat meggyorsításához. Igen előnyösen használható nemcsak önmagában, hanem gyümölcslevekkel, szörpökkel, borokkal, a gyógyszertárban kapható különböző Plussz-vitaminokkal. Az ezekkel való keverés, hígítás vagy oldás nemcsak ízessé teszi azokat, hanem a bennük lévő szerves vitaminokkal teljesebb értékű anyagokhoz jut a szervezet, amely a leghatásosabban biztosítja annak megfelelő működését. A szerves és szervetlen vitaminok együttadása azok könnyebb beépülését és a hatásfok növekedését is eredményezi. Igen fontos felfedezés az is, hogy a mikroelemek hatékonyan segítik a tápanyagok jobb hasznosulását is, vagyis kevesebb táplálékkal a szervezet jobban karbantartható. Ebből az is következik, hogy az ásványvíz költsége megtérül, még ivóvízként való rendszeres fogyasztás esetén is. A zöld parádi ásványvíz dúsan tartalmazza a kalciumot és a fluort. Mellettük jelen van a meta- borsav is, amely segíti azok beépülését a csontokba és a fogakba. Ezért a parádi ásványvíz fogyasztása igen ajánlatos a serdülő gyermekeknél, a terhes és szoptató nőknél. Egy igen gyakori betegségnél, a csontritkulásnál is segít már önmagában is, de különösen a megfelelő gyógyszerek kíséretében. A csontritkulásról tudni kell, hogy az a nőknél már a klimax után, a férfiaknál az időskorban jelentkező, porckorongsérvvel, combnyaktöréssel, ízületi és csontfájdalmakkal járó igen gyakori és nagyon kellemetlen betegség. A parádi ásványvízről elmondható még, hogy serkenti a gyomornedv-elválasztást, ezért javítja az étvágyat. Savhiányos gyomorhurut esetén előnyös étkezés közben kortyonként 2-3 decilitert fogyasztani. Fontos azonban azt is tudni, hogy néhány esetben fogyasztása csak kipezsgetve ajánlott. Ilyenek: a gyomorfekély, savtúltengéses gyomorhurut és a szívinfarktus utáni állapotok, amikor is az ásványvízben lévő szénsav ronthatja az állapotot. Mindezek mellett is kijelenthető, hogy a palackozott parádi ásványvíznek a kenyér mellett ott van a helye az asztalon. Dr. Bartus József gyógyszerész Honorál: honorárium...? A címbeli két szóalak eredetét tekintve szervesen illeszkedik bele a latin eredetű jövevényszavak sorába. Napjaink egyéni és közéleti nyelvhasználatában szócsaládja is bővült, színesedett: honor, honorárium, honorál, honorárius, honorácior, ho- norátor, honorálás, honoráló, stb. A felsorakoztatott szócsalád- beli tagok fogalmi és használati értéke is változott. Hogy milyen mértékben és értékben, arról magyar nyelvi szóhasználatuk életútja tanúskodik. A latin honor (becsület, tisztesség) alapjelentése és használati értéke, illetőleg megnevező szerepe egyre tágult: honorárium (adomány, tiszteletdíj), honorárius (tiszteletbeli), honorácior (közhivatalt viselő, nem nemesi személy), honorál (pénzzel, fizetéssel díjaz; más értékeit, jelentőségét elismeri, jutalmazza). A szócsalád életútjának jellemző jelensége, hogy tagjainak egyike-másika sajátos átvitt értelemben vállal közlő, kifejező szerepet. Arany János korában például a honorátor (a megbecsült személy) kapott ilyen szerepkört, ahogyan erről Arany Az elveszett alkotmány e szövegrészletében bizonykodik: „Honorá- torok, tudományos kontárok és jegyzők, s több ily kapa-unta parasztok...” A. honorátor szóalak a humor stílusjegyeinek hatástényezőit érzékelteti számunkra. A latinos műveltségű idősebb korosztály szóhasználatában még jelentkezik a honorácior szóalak is, az egyetemi képzettségű orvos, jogász, mérnök, tanár és lelkész megnevezésre szolgáló nyelvi formaként. Velük kapcsolatban jutott gyakori szerephez a honorárium ebben a fogalmi és használati értékben: az orvosoknak, ügyvédeknek járó díj, fizetség. Mai nyelvhasználatunkban az írói, a művészi és tudományos munkáért járó díjazás jelentésváltozat szerepében találkozunk vele szóban és írásban egyaránt. Éppen a gyakori használattal együtt járó honor megrövidült szóforma is egyre terjedőben van. A nem állandó szellemi tevékenységet, teljesítményt méltányoló honorárium már az 1700-as években feltűnt nyelvhasználatunkban. A méltányol, megjutalmaz, megfizet, díjaz; megbecsül, értékel, elismer, tekintetbe vesz, viszonoz, meghálál, jutalmaz, megtisztel, kitüntet fogalmi és jelentésbeli használati értékeket megnevező honorál latin eredetű jövevény csak az 1800-as években jelentkezik a latinos műveltségűek választékos stílusú szóhasználatában. A nyelvművelő szakiroda- lom sem fogadta megértéssel: felesleges finomkodásnak minősítette a használatát, s úgy ítélkeztek a nyelvvédelem szakemberei is, hogy nincs is szükség rá, mert sok magyar megfelelője helyettesítheti használatát. Idővel azonban a felsorakoztatott rokon értelmű szavak köre egyre tágult, és új meg új jelentés- árnyalatok megnevezését vállalta. Például a bankok a váltókat is honorálták, honorálni illett a segítőkészséget, fáradozást, vendégszeretetet. Hogy mai nyelvhasználatunkban milyen beszédhelyzetekben és szöveg- összefüggésekben vállalja átvitt értelmű jelentésváltozatok megnevezési szerepét, az alábbi szövegrészietek tanúsítják: „Nagy tapssal honorálta hallgatósága a megnyilatkozást”, „Doktori címmel honorálták a végzett orvost” (Televízió: Ablak, 1992. máj. 25.), „Tiszteletbeli címmel (honoris causa) honorálták tudományos tevékenységét”. A példák arról is bizonykodnak, hogy a honorál fogalmi és használati értéke a megbecsül, a tisztel jelentéstartalmak érzékeltetését is vállalja. Újabban olyan nemkívánatos szóhasználati jelenséggel találkozhatunk szóban és írásban, amelyet már nem vállalhat a honorál ige: „Botrányos részegség miatt kellett honorálni(?) a szabálysértőt” (Heves Megyei Hírlap, 1992. febr. 3.). Sportriportereink nyelvhasználatában a honorál csúsztatott szerepvállalással kap meghökkentő közlő, kifejező szerepet: „A bíró a csatár durvaságát piros lappal honorálta”.(fi) A szurkolók a kiállítást füttykoncerttel honorálták ”.(?) Még ha tudatos gúnyolódás szándékával kapott is szerepet a honorál igealak, ne járassuk le a szó eredeti jelentéstartalmát, mint ahogy teszik egyesek politikai szóhasználatukban. Dr. Bakos József Kertész leszek Fagyérzékeny növények Fagyérzékeny növények téli gondozásával kapcsolatban volt már szó a közkedvelt muskátliról és a még újdonságnak számító crocosmiáról, bougainvilleá- ról. Ezúttal a szabadban telelő, de fagyérzékeny növények téli felkészítését szeretném ismertetni, valamint az ún. „edényes” dísznövények téli gondozását. A felkészítést az öntözés csökkentésével kell kezdeni. Ősszel már csak „életfenntartó” öntözést végzünk, ha ezt természetes formában nem kapja meg a növény. Ilyenkor végezzük el az utolsó trágyázást, tápoldatozást is, de ez már csak nitrogénmentes lehet. A foszfor és kálium segít a téli fagy elviselésében. A talaj mély átfagyását takarással akadályozhatjuk meg, amire a legegyszerűbb módszer a falombbal történő védelem. Hátránya, hogy a szél elhordja, amit a tetejére helyezett ágakkal meg tudunk akadályozni. Savanyú talajt igénylő növényeknél (például rododendronok) savanyú kémhatású tőzeget, fenyőlombot is használhatunk, amivel a talaj kémhatását is befolyásolni tudjuk. Az „edényes” növényeket mielőtt téli szálláshelyükre visszük, át kell nézni. Távolítsuk el a beteg, elhervadt, száradt növényi részeket, virágokat. Ezzel nemcsak szebbé varázsoljuk, hanem a további fertőzést is megakadályozzuk. Azokat a fajokat, amelyek tavasszal könnyen fejlesztenek új hajtásokat (ilyen a fukszia és a muskátli is), és télen úgyis felkopaszodnának, vágjuk visz- sza. így kevesebb helyet foglal el. Válasszuk meg a hő és fény szempontjából legalkalmasabb téli pihenőhelyet. E két szempont alapján növényeinket így csoportosíthatjuk: — melegigényesek (babánfa, hibiszkusz, kókuszpálma), a szoba legvilágosabb helyére, de ne túl közel a fűtőtesthez kerüljön. Ne feledkezzünk meg a légtér párásításáról! — közepes hőigényűek (datolyapálma, fikusz), kevésbé fűtött hálószobában is jó helyen vannak, de ne legyen huzatos. — hidegtűrőknek (5-8 Celsi- us-fokon telelnek) huzatmentes lépcsőház, világos garázs, lomkamra is megfelel. Minden esetben világos hely kell, sötét helyen csak gyökereket, gumókat, hagymákat tarthatunk, valamint néhány kaktuszfélét. Az ápolási feladatokról a téli pihenő alatt sem szabad elfelejtkezni, hogy a hosszú hónapokat károsodás nélkül elviseljék. Az öntözést a hő- és fényviszonyokhoz kell igazítani. Szabály: minél sötétebb és hűvösebb a hely, annál kevesebb vizet igényel a növény. Fagymentes napokon erőteljesebben szellőztethetünk, de rövid ideig (huzat nélkül!). Időközönként vizsgáljuk meg alaposabban, nem lépett-e fel valamilyen kórokozó, kártevő. Távolítsuk el az elszáradt, elhervadt részeket is. Ősszel szedjük fel a fagyérzé- keny gumós, hagymás növényeinket is. Tárolás előtt szellős, árnyékos helyen egy kis ideig szikkadni hagyjuk, majd fagymentes, sötét, szellős, száraz helyen a kiültetésig tartjuk. „Edényes” növényeink nagy része télen is kint maradhat (pl. örökzöldek). Számunkra a legnagyobb veszélyt az edény földjének átfagyása okozza. A fagyott földből vizet nem tud felvenni. Csomagoljuk be az edényt jó hőszigetelő anyaggal (fólia, hungarocell, zsákvászon). Több kisebb cserepet összerakhatunk egy nagyobb edénybe vagy ládába. A cserepek közötti hézagot homokkal, földdel kitöltve, a fagyveszélyt csökkenthetjük. V. Pénzes Judit így tárolhatjuk a dália és más hagymás, gumós növény részeit A becsomagolt cserepes növény alá helyezett hungarocell jól szigetel az átfagyott föld felől Keresztrejtvény A rejtvényábra fő soraiban Brillat-Savarin francia író egyik megállapítása olvasható. Megfejtendők a vízsz■ 1. és függ. 66. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. A mondás első része (zárt betűk: G, E) 14. Állami illetmény bevallására szolgáló nyomtatványok 15. Smirglivel megmunkál 16. A gallium vegy- jele 17. Angol tagadószó 19. Megkockáztatott pénzösszeg 20. Léha egynemű hangzói 22. Igen — angolul 24. Megkövültén néz valakire 27. Újpesti sportegylet 28. Becézett női név 30. ... est omen (a név a végzet) 31. Olajzöld színű 32. Rázkódik 34. Glé- da 35. Ilona becézve 36. Tova 37. Kettőzve: idősebb nő udvariatlan megszólítása 39. Művészet — franciául 40. Régi római aranypénz 41. Békés, háborítatlan 42. Álca része! 44. Harag latinul 45. Exvilágbajnok sakkozó (Mihail) 46. A szobába 47. Alkalmanként előforduló 49. Patinás sportklub 51. Spanyol labdarúgó (Victor) 53. Verne kapitánya 54. Kövérkés 56. Győri labdarúgó volt 57. Ez a közelebbi 58. Ajtó, melyen át a lakásba lehet jutni 60. Csuk és ... (Gajdar) 61. Szintén ne 62. Visszataszítóan csúnya 63. Kukucskál 65. Esztendő (ford.) 66. Törtető, társaival szemben különcködő 69. Emberek csoportja a sivatagban FÜGGŐLEGES: 1. Népünkkel szemben un- szimpátiával viselkedő 2. Magasba tartva arra a helyre tesz 3. Lágy fém (ford.) 4. Német szabvány 5. Udvar — oroszul 6. Mérgező, gyúlékony gáz 7. Európa- kupa, röv. 8. Ezeregyszáz, római számmal 9. Természetfölötti lény a Bibliában 10. A te tulajdonod 11. Napszak — költői szóval 12. Kettős mássalhangzó 13. Zoltán becézve 18. Kötelezik, hogy a pozícióját adja fel 21. Helység Heves megyében 23. Eltérő (ford.) 25. Ruhát vízben tisztít 26. A sütő német eredetű neve 27. Ulrik becézve 29. Szekrényajtót lefelé hajtó 31. Védelem 33. Becézett György 35. Valamiből az utolsó, egyetlen példány 38. Elavult török katonai rang 39. A legmélyebb női énekhang 43. Kisgyermek 46. Ollóval a közepébe nyír 48. Ez a közelebbi 49. Belszerv 50. Felső végtag 52. Amely időpontig 54. Any- nyian, mint a gonoszok 55. Szilárd égéstermék 58. Doktor... (rajzfilmfigura) 59. Teréz becézve 62. Szörnyalak 64. Maró hatású folyadék 66. Az idézet folytatása (zárt betűk: M, O) 67. Rigó egynemű hangzói 68. Erdőrészlet! 69. Kilométer, röv. 70. Képző. Báthory Attila )
