Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-30 / 256. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. október 30., péntek Mérges kígyók a drogkereskedők szolgálatában Kábítószer-kereskedők mind gyakrabban hasz­nálnak mérges kígyókat árujuk és pénzük őrzésére, némelykor még a csempészáru szállítására is — ál­lapította meg a napokban a Colorado állambeli Bo­ulder egyeteme. David Chiszar, aki az állatok magatartásformái­nak vizsgálatával foglalkozik az egyetem pszicholó­giai tanszékén, elmondta, hogy igen nagy számban találtak kábítószer-kereskedőknél rendkívül mér­ges hüllőket — csörgőkígyókat, kobrákat, afrikai viperákat és tigriskígyókat, Állítását több példával is alátámasztotta. Texasban például kábítószer-ke­reskedők kiengedtek ketrecéből egy igen mérges vi­perát, amikor értesültek róla, hogy a rendőrség a nyomukban van. Egy denveri rajtaütés során a rendőrség kezére került egy burmaipython, amely­nek testet számos sebhely éktelemtette. Ezeket a sebeket a kábítószerkereskedő-tulajdonos azért ej­tette az óriáskígyón, hogy fokozza áltáluk agresszi­vitását. A boulderi egyetem munkatársa végül arról is beszámolt, hogy nem egy olyan esetet derített ki a rendőrség, amikor nagy testű hüllőkkel kábítószer­csomagokat etettek meg, s így csempészték át a ha­tárokon a drogot. Az állatokat azután elpusztítot­ták, hogy „visszaszerezzék” az árut. Magyarok tüntettek New Yorkban Több ezren az ENSZ-palota előtt Felszabadultak a Kennedy-gyilkosság aktái George Bush amerikai elnök kedden aláírta azt a törvényt, amelynek alapján lehetővé válik a Kennedy-gyilkosság eddig tit­kos szövetségi vizsgálati aktái­nak — legalábbis azok többségé­nek — nyilvánosságra hozatala. Az amerikaiak jó része még min­dig úgy véli, hogy Kennedy el­nök meggyilkolásának ügye megoldatlan maradt — jelentette ki Bush az aláíráskor. A Ken- nedy-ügy aktáinak nyilvánosság­ra hozataláról szóló törvényja­vaslatot korábban már jóváhagy­ta a kongresszus. Háborűs károk Horvátországban Horvátországnak a becslések szerint 21 milliárd dollár kárt okozott a háború — ez derül ki a horvát kormánynak az ENSZ- hez intézett leveléből. Az ITAR- TASZSZ jelentése szerint a volt jugoszláv tagköztársaságban megsemmisült a lakásállomány 12 százaléka, az úthálózat 40 százaléka, a telefonhálózat 22 százaléka. Horvátországot emel­lett súlyosan érinti a menekültek problémája, hiszen a köztársaság 336 ezer bosznia-hercegovinai, 263 ezer horvátországi és 30 ezer, Koszovóból és a Vajdaság­ból érkezett menekültnek nyúj­tott segítséget. Az izraeli kormányfő békét akar Az izraeli miniszterelnök foly­tatni kívánja a béketárgyaláso­kat mind a szíriaiakkal, mind a palesztinokkal, bármi történjen is Dél-Libanonban vagy a meg­szállt területeken. Ilyen értelem­ben nyilatkozott Jichak Rabin a Figaro francia napilapnak, Izrael libanoni légitámadásaira és a pa­lesztinok akcióira utalva. Kész békeszerződést aláírni Szíriával, ennek érdekében azonban elen­gedhetetlen egy csúcstalálkozó Hafez Asszad elnökkel. Elvetet­te viszont, hogy Jasszer Arafat­tal, a PFSZ vezetőjével találkoz­zék. Francia baloldali tömörülés Üj baloldali tömörülés meg­alakítására hívták fel a francia választókat egyes szocialista, kommunista és környezetvédő politikusok, köztük a kormány­zó Szocialista Párt ismert szemé­lyiségei is. Az új tömörülés nem pártként alakul, célja az, hogy a tavasszal esedékes nemzetgyűlé­si választások előtt összefogja a következetes baloldali erőket, határozott programot dolgozzon ki, mozgósítsa a szavazókat a bal­oldal támogatására. Egyik éjjel Czinkota Mihály, a kiváló, színművész hívott telefo­non. Érdeklődött, mi itthon mit csinálunk, meg tudjuk-e akadá­lyozni a Duna elterelését? Te­Csalódniuk kellett a világvége eljövetelében azoknak a dél-ko­reai hívőknek, akik szerda éjfél­kor templomaikba gyülekezve, áhítatos imádkozással várták az utolsó megmérettetés pillanatát. Néhány erőszakos cselekedettől eltekintve, a világvége-szekta közel tízezer tagja békés beletö­rődéssel vette tudomásul, hogy másnap evilági életét kell folytat­nia. A felfokozott izgalmi állapotú hívők közül senki sem kísérelt meg öngyilkosságot, bár az 1978-ra meghirdetett világvége körüli események alapján ez vár­ható volt. Akkor ugyanis egy ha­sonló vallási szekta 900 tagja — máig tisztázatlan körülmények szünk valamit, vagy csak hallgat­juk a híreket? Mert Amerika kü­lönböző városaiban a magyarok felvonulnak az utcákon, és a pél­dátlan szlovák önkény ellen tün­között — tömeges öngyilkossá­got követett el a guyanai Jones- townban. A rendbontás megelőzésére a karhatalmi erők őrséget álltak a szekta száz templománál, és a rendőrséget még csütörtökön is országos riadókészültségbe he­lyezték. Erőszakos fellépésre azonban csak néhány, szertartást levezető pap ellen került sor. Az utolsó ítélet elmaradása nyomán néhány világvége-hívő és hozzátartozója azzal fenyeget­te meg a szektát, hogy bírósági el­járást kezdeményez ellene csalás miatt. A szekta számos követője ugyanis templomának adomá­nyozta evilági javait, és feladta állását a végítélet előtt. tetnek. Szombaton New York­ban több ezer magyar gyüleke­zett az ENSZ-palota előtt, hogy a gyenge kezű világszervezetet megpróbálja felrázm, cselekvés­re ösztönözni. A tüntetők útja ezután a szlo­vák követséghez vezetett. Ekkor zuhogni kezdett az eső, amely meghátrálásra késztetett sok em­bert, de a transzparensek fenn maradtak, lássa es olvassa ez a soknemzetiségű város, micsoda bűntény történik Európában. Mi lesz ezután? Bízzunk-e Hágá­ban? Az I. Magyar Református Templomban folytattuk, dolga­ink jobbá válásáért virrasztot- tunk. Póznán Béla nagytiszteletű úr, aki egykoron Szlovákiában élt, az Úristenhez könyörgött. Szavainkat hallgassa meg vegre! Remenyik Sándor, Sajó Sándor, Ady Endre verseit mondtuk, hi­tünk szerint a jobbért, a félelem nélküli létért. Mert most, hogy a költő szavait idézzem: „agyunk­ban, mint égő hodályban, riadt baromként bőg a rémület.” Sziki Károly A hónap elején már őrizetbe vették a szekta egyik vallási veze­tőjét, aki megközelítőleg 1,3 mil­lió dollár értékű összeget zsebelt be követőitől. A pap — aki nyil­vánvalóan nem hitt saját jöven­döléseiben — azzal védekezett, hogy a hívőktől szerzett pénz egy részét csak a világvége bekövet­kezte után kapta volna meg. A világvége-kultusz igehirde­tői utólag mély sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy zűrza­vart okoztak a vallási közössé­gekben. Egyúttal azon meggyő­ződésüknek adtak hangot, hogy ez alkalommal valószínűleg va­lami hiba csúszott a dologba, ezért meg kell várni a következő mennybemenetel időpontját... Az I. Magyar Református Templomban. Középen Poznan Béla nagytiszteletű úr és Karelli Gábor Dél-Korea: most sem jött el a világvége Egy moszkvai taxi ajtaja kivágódik. Jelcin-ellenes titkos rohamosztag? A moszkvai rendőrség járőr­kocsija a Nagatinszkaja úton ha­ladt, amikor hirtelen kivágódott a közelben álló taxi ajtaja, s an­nak vezetője sgítségért kiáltott. Kotyelnyikov és Napersztkov őr­mesterek odarohantak. A sofőr közölte: utasa nem hajlandó kifi­zetni a viteldíjat, sőt fenyegetően ráfogta 9 milliméteres Makarov pisztolyát. A két rendőrrel szem­ben ugyan nem tanúsított ellen­állást, de baljóslatúan megje­gyezte, gondja lesz rá, hogy szám­űzzék őket Szibériába. Mind­ezzel együtt nem látszott nagy ügynek az eset, a fegyver és a megjegyzések is hozzátartoznak manapság az ilyen moszkvai esti incidensek megszokott forgatócv könyvéhez. A rendőrőrszobán derült ki, hogy Khudin Arszanakhejevbú­torgyári igazgatót állították elő, aki mellesleg csecsen nemzetisé­gű. Legnagyobb meglepetésre, érvényes fegyverviselési engedé­lye volt, amelyet Ivan Bojko tá­bornok állított ki, az Orosz Fö­deráció legfelsőbb államhatalmi szerveinek védelmét ellátó osz­tály részéről. Egy ellenőrző tele­fon nyomán azonnal odaérkezett e hosszú nevű testület századosa, s magával vitte az igazgatót. Az Izvesztyija tudósítója is csak a bejegyzést rögzíthette az őrszoba naplójából, hogy „minden anya­got átadtak” a jelzett osztálynak. Az újságíró azonban annyit meg­tudott, hogy nem kormányőr­ségről vagy testőrségről van szó, hanem a mai Oroszország — idézzük — „legtitokzatosabb, s a nyilvánosság előtt legkevésbé is­mert struktúrájáról.” A bonyodalmak tovább foly­tatódtak, amikor a bútorgyári igazgatóról kiderült, hogy Rusz- lán Haszbulatovnak, az orosz parlament ugyancsak csecsen nemzetiségű elnökének, tehát az ország egyik legmagasabb közjo­gi méltóságának unokaöccse. Haszbulatovot — aki ismert köz­gazdász professzor — Jelcin vá­lasztotta 1990-ben parlamenti alelnökként maga mellé, s akkor úgy tűnt, hogy a két politikus ugyanazokért a célokért küzd. Ám amikor Jelcin államfővé vá­lasztása után ő lett a parlamenti elnök, szembefordult a gazdasá­gi reformokkal, s az orosz tör­vényhozásban a Jelcint bíráló erők élére állt. A korábbi kom­munista párttag az iszlám gyöke­reket is felfedezte magában, az idén zarándoklatot tett Mekká­ban, s megkapta a zöld tubránt. Áz Izvesztyija úgy véli, hogy a védelmi osztályt, amelynek tag­jait ezerötszáz és ötezer közöttire becsülik, s amely nincs aláren­delve sem a belügynek, sem az elnöknek, egyfajta rohamosz­tagnak szánhatják a hatalmi har­cokban. Igaz, vannak, akik Moszkvában túlzottnak tartják ezeket az állításokat, arra hivat­kozva, hogy a tekintélyes újság, illetve Haszbulatov között egy idő óta kemény mérkőzés folyik, s nem takarékoskodnak az egy­más elleni vádaskodásokkal. Tény viszont, hogy a moszkvai alvilág egyik legbefolyásosabb tényezője a csecsen maffia, s el­képzelhető: a politikában is lét­rejöhet egy befolyással bíró cse­csen szerveződés, orosz és más nemzetiségű Jelcin-ellenes erő­ket tömörítve. A Nagatinszkaja úti közjáték szálai tehát messzire vezethet­nek. Ferenczy-Europress Nemi erőszak óvszerrel Nemi erőszak elkövetésénél óvszert használó férfi ellen emelt vádat kedden egy texasi vizsgáló- bíró, mintegy kiköszörülve egy­ben a jogi csorbát, amelyet egyik kollégája ejtett azzal, hogy szep­temberben elállt a vádemeléstől. A tettes, Joel Rene VaIdéz állí­tása szerint ugyanis a nemi aktus kölcsönös egyetértésben történt, mivel áldozata az AIDS-fertő- zéstől való félelmében megkérte, hogy legalább használjon óv­szert. A vádemelés elmaradása nagy felháborodást váltott ki a női egyenjogúságért küzdő szer­vezetekben és polgárjogi moz­galmakban. Az austini kerületi állam­ügyész szerint szeptemberben sú­lyos hiba történt, mivel nem használható fel az áldozat ellen, hogy az erőszak túlélése érdeké­ben óvintézkedést követelt. Kérdőjelek London után A számunkra legígéretesebbnek tűnő mondat — Major angol miniszterelnök megfogalmazásában — úgy hangzott a „visegrá­di” kormányfők és az Európai Közösség vezetőinek szerdai lon­doni tanácskozásán, hogy „lehetőleg” még a 12-ek decemberi csúcsértekezletén meghatározzák azokat a pontos kritériumo­kat, amelyek alapján Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország tagjává válhat a Közös Piacnak. Sok ez vagy kevés? Annyi, hogy Antall miniszterelnök to­vábbra is optimistának mondhatta magát. Reményei szerint az EK belső fejlődése és Magyarország előrehaladása lehetővé te­szi, hogy még ebben az évtizedben az EK teljes jogú tagjai lehes­sünk. London után tehát még az eddiginél is világosabb: a krité­riumoknak csak az egyik fele függ a mi teljesítményünktől, de az nagyon. Mit várhatunk ezek ismeretében az EK-ro/? Többet, mint ed­dig, mert ezúttal 4 markáns pontban kötelezettséget vállaltak ar­ra, hogy kézzelfogható segítséget nyújtanak a kereskedés gya­korlatához, a magángazdaság fejlesztéséhez, a demokrácia mű­veléséhez és a politikai együttműködéshez Nyugat-Európával. Ez az ún. Phare-program közel áll a már korábban is hirdetett hi­vatalos magyar elképzelésekhez. Mit ne várjunk? Aki odafigyelt, újból megérthette: ne remél­jük, hogy a Nyugat saját érdekei elé helyezi Európa keleti fe­lének sorsát. Időben is előbbre teszi saját belső gondjainak elren­dezését, a nyugat-európai uniót, mint az új típusú szövetkezést velünk. Közben viszont elválja — logikusan —, hogy saját jól fel­fogott érdekünkben se okozzunk számukra nemzetközi bonyo­dalmakat se Bőssel, se mással. Bízunk abban, hogy az érdekeltek megértették a hangosan és halkan elmondott elvárásokat? Ha nem, a „visegrádiak” integrálódása a közös Európába a jövő szá­zad regénye marad. (FEB) Megbukott a bolgár kormány Megbukott szerdán a bolgár kormány: Filip Dimitrov minisz­terelnök benyújtotta a törvény- hozásnak a minisztertanács le­mondását. A szófiai törvényhozás szer­dán szavazott arról az indítvány­ról, amellyel a kormány bizalmi szavazást kezdeményezett ön­magával szemben. A titkos sza­vazáson a 240 fős törvényhozás 231 tagja vett részt: 120-an nem szavaztak bizalmat a kormány­nak, s csak 111 képviselő biztosí­totta támogatásáról a kormány­zó Demokratikus Erők Szövet­ségének kisebbségi kormányát. A Filip Dimitrov vezette kabinet mindaddig hivatalban marad, míg az új kormány meg nem ala­kul. Az alkotmány értelmében ismét a legnagyobb létszámú parlamenti frakció, a Demokra­tikus Erők Szövetsége kap kor­mányalakítási megbízást. A DESZ már néhány hete azt han­goztatja, hogy Filip Dimitrov fog állni az új kormány élén is. Di­mitrov a DESZ Országos Koor­dinációs Tanácsának az elnöke. Lengyel honatyák panamái Lemondólevél a kórházi ágyról Egyre több lengyel honatya kerül pártállására való tekintet nélkül kellemetlen helyzetbe, gazdasági tevékenysége miatt. Nem véletlen, hogy a korrupció- ellenes törvény előírásai értel­mében már csak néhány hetük van a szejm és a szenátus tagjai­nak, hogy válasszanak: vagy gaz­dasági tevékenységüket folytat­ják, vagy a politikai pályán ma­radnak. A nemzet választottjai­nak ahhoz sincs joguk, hogy bár­milyen címen vagy formában, bármilyen vállalat vagy vállalko­zás igazgatótanácsában, felügye­lőbizottságában vállaljanak tag­ságot. Janusz Baranowski szenátor — akit szívrohammal kórházba szállítottak, miután az általa ala­pított és igazgatott Westától, Lengyelország harmadik legna­gyobb biztosítótársaságától megvonták a további működési engedélyt, és vizsgálatot indítot­tak ellene — a kórházi ágyáról küldte el cégének lemondóleve­lét. A magánvállalat ellen többek között azért indítottak eljárást, mert engedély nélkül folytatott banki tevékenységet, részvé­nyekkel üzletelt és a hírek szerint a vezetés döntése alapján egy­százalékos kamatra kölcsönzött százmilliós összegeket, annyira felélve ily módon alaptőkéjét, hogy a károsultaknak jaró bizto­sítási összegekre már nem ma­radt fedezete. Az igazságügy-miniszter most Maciej Zalewski, a jobboldali Egyetértés Centrum párt egyik honatyája mentelmi jogának fel­függesztését kérte a szejmtől. Alapos gyanúja merült fel ugyanis annak, hogy a pártjának átutaltatott, kizsarolt 40 milliárd zloty fejében ő értesítette az Art-B cég két sikkasztó vezetőjét tervezett letartóztatásukról, s így azoknak sikerült külföldre szök­niük. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents