Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-29 / 255. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. október 29., csütörtök Tehetetlen a szövetségi kormány Bős: Szlovákiáé a felelősség Sinkanzen-rekord A sinkanzen elnevezésű japán szuperexpressz megjavította idén nyáron beállított gyorsasági rekordját: keddi próbaútján 352 kilométer óránkénti sebességre gyorsult fel. A japán vonattal kí­sérletsorozatot végeznek, amelynek célja az óránként 430 kilométeres sebesség elérése. Az AFP szerdai jelentése szerint a japán gyorsvonat teljesítménye jelenleg még jócskán elmarad a franciák TGV vonataitól (515 km/óra) és a német városközi expresszvonat csúcssebességétől (406 km/óra). Légicsata Grúziában Egy orosz és egy grúz harci re­pülőgép vívott légipárbajt ked­den a polgárháború dúlta Abhá- zia fölött, ahol szakadár erők a Grúziához tartozó terület füg­getlenségéért küzdenek. A BBC-nek az orosz televízió kedd esti jelentésére hivatkozó beszá­molója szerint a grúz harci gép kedden tüzet nyitott egy orosz SU 25-ös típusú vadászbombá­zóra, amely segélyeket szállító orosz helikoptereket kísért. Az orosz gép válaszul rakétát lőtt ki a grúz támadóra. Jelcint támogatják az üzemek Támogatásáról biztosította Borisz Jelcint és kormányának politikáját Oroszország legna­gyobb hatvan üzemének igazga­tója — jelentette az ITAR- TASZSZ. A gyárigazgatók el­utasították azoknak az erőknek a törekvését, amelyek a népi kül­döttek december 1-jén esedékes hetedik kongresszusának köze­ledtével fokozott nyomást gya­korolnak az államfőre és kabi­netjére. A gyárigazgatók szerint eljött az ideje annak, hogy vilá­gosan leszögezzék: a reformok pártján állnak és támogatják Jel­cinnek arra irányuló politikáját, hogy hatékony piacgazdaságot teremtsen, és versenyképessé te­gye az orosz ipart. Jan Strásky csehszlovák szö­vetségi miniszterelnök szerint a kormány — a hétfő éjjeli kudarc nyomán — azt mérlegeli, vajon ne nyújtsa-e be a lemondását. — A végleges döntést azonban csak az Európai Közösség és a viseg­rádi országok szerdai londoni ta­lálkozója után hozzák meg — tet­te hozzá. Az öt cseh és öt szlovák politi­kusból álló szövetségi kormány kedd hajnalig tartó rendkívüli ülésén képtelen volt érdemi meg­állapodásra jutni a bősi kérdés­ben. A csehek az építkezés azon­nali leállítását, az Európai Kö­zösség Bizottságával való továb­bi tárgyalások lehetővé tételét követelték. A szlovákok viszont ragaszkodtak ahhoz, hogy a Du­nát el kell rekeszteni. — Az olyan kérdésekben, ahol ütközik a két köztársaság érdeke, ez a (szövetségi) kor­mány semmilyen döntést nem tud hozni — állapította meg a cseh Jan Strásky kedd délutáni prágai sajtóértekezletén. — Adódhatnak a bősi kérdésnél sú­lyosabb problémák is, ahol üt­köznek a cseh és a szlovák érde­kek. A hétfő éjjeli rendkívüli ülés tapasztalatainak fényében logi­kus a kormány lemondásának a fölvetése — mondta. A sajtóértekezleten részt vett a szlovák Jozef Moravcík szövet­ségi külügyminiszter is. Ha más­ban nem is, abban feltétlenül egyetértett Stráskyval, hogy az erőmű ügyében Szlovákiának minél előbb magára kell vállalnia a teljes felelősséget. Emlékezte­tett viszont arra, hogy a külvilág továbbra is Csehszlovákiát isme­ri el a nemzetközi jog alanyának. Mind Strásky, mind Moravcík úgy vélekedett, hogy nehéz lesz csehszlovák küldöttséget össze­állítani — és egyáltalán: cseh­szlovák álláspontot képviselni — azokon a nemzetközi fórumo­kon, amelyeket Magyarország igénybe vehet a bősi vitában. Ha sor kerül az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Érte­kezlet külügyi tisztségviselőinek a tanácskozására, akkor arra mind a csehszlovák szövetségi, mind pedig a cseh, illetve a szlo­vák köztársasági külügyminisz­térium elküldi majd a képviselő­it. Milan Cic, a szövetségi kor­mány egyik szlovák miniszterel­nök-helyettese a szlovák rádió­nak adott nyilatkozatában úgy fogalmazta meg a cseh és a szlo­vák kormánytagok alapállásá­nak eltérését, hogy szerinte a csehek főként politikai indoko­kat hangoztattak, és néhány nyugat-európai politikus érvelé­séből indultak ki, míg a szlovák kormánytagok a bősi helyzet realitásait — így például a Duna vízszintjének az emelkedését — vették alapul. — Mi döntöttünk a kisebbik rossz mellett — véleke­dett Milan Cic. A Szlovákiában tevékenyke­dő Magyar Kereszténydemokra­ta Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom kedden kö­zös nyilatkozatban foglalt állást az úgynevezett C-változat ellen, amelynek a megvalósítását a szlovákiai magyar koalíció a leg­veszélyesebb variánsnak tartja — a környezetre és a nemzetközi kapcsolatokra nézve egyaránt. Ross Perot vádjai Piszkos trükkök itt is, ott is Megsértik az embargót A Szerbiával szemben fogana­tosított gazdasági szankciókat megsértik, a Dunán és az ország­úton át árut szállítanak a kis Ju­goszláviának — állapította meg az amerikai szenátus külügyi bi­zottsága Washingtonban keddre virradóra közzétett jelentésében. A testület tagjai arra szólítottak fel, hogy tiltsák meg a tranzitfor­galmat Szerbián keresztül, hi­szen több esetben bebizonyoso­dott, hogy a Bosznia-Hercegovi­nába és Horvátországba irányu­ló áru Szerbiában kötött ki. Gazdasági együttműködés Egyiptommal Az egyiptomi-magyar gazda­sági együttműködés konkrét kérdései — mint például a beru­házásvédelmi megállapodás ügye, vagy a kettős adóztatás el­kerülését rögzítő, már csak ma­gyar parafálásra váró egyezmény kérdése — is szóba kerültek a Papp Lehel György vezette par­lamenti küldöttség keddi kairói tárgyalásain. George Bush elnök pártja, a republikánusok piszkos trük­kökre készültek Ross Perot csa­ládja ellen, ezért hagyta ott a független elnökjelölt júliusban a választási versenyt. Ezt maga Perot jelentette ki egy tévéinter­júban. A texasi milliárdos októ­berben visszatért a kampányba, és a legújabb felmérések szerint a szavazók 15-17 százalékára számíthat, ugyanennyi millió ember támogatja. Perot a CBS tévének adott in­terjújában elmondotta, hogy egy vezető republikánus barátja ér­tesítette: a párt arra készül, hogy Perot egyik lányát, annak küszö­bön álló esküvője előtt, hamisí­tott fényképpel kompromittálja. A milliárdos arról is beszélt, hogy tetten értek egy volt CIA-al- kalmazottat, amint Perot lakás- telefonjára lehallgatóberende­zést szerelt, s erről az ügynök a republikánus kampányközpont­tal tárgyalt. Új Watergate-ügyről van szó — célzott Perot a hetve­nes évek nagy lehallgatási és ha­misítási botrányára, amely le­mondásra kényszerítette Ri­chard Nixon elnököt. A Republikánus Párt illetéke­sei határozottan cáfolták a váda­kat, őrültségnek nevezve a bizarr állításokat. Az FBI, az állam­rendőrség megerősítette, hogy Perot feljelentést tett a telefonle­hallgatási ügyben, d& a nyomo­zás során — mint közölték — nem találtak bizonyítékot. Perot, aki eddig csak költsé­ges, fizetett tévéreklám-filmek­kel vett részt a kampányban, va­sárnap először tartott gyűlést New Jersey államban. Csaknem tízezres tömeg részesítette lelkes fogadtatásban az önjelölt politi­kust, aki azt ígéri, hogy sikeres üzletemberként tapasztalataival megoldja az államháztartás, az amerikai gazdaság gondjait. Senki nem számít komolyan ar­ra, hogy sikert arathat, de fellé­pésével, amelyre mintegy 60 mil­lió dollárt fordít, máris nagy be­folyást gyakorolt a kampányra és szavazókat hódított el mindkét nagy párttól — elsősorban a re­publikánusoktól. Perot vádjaival szemben bizo­nyított tény, hogy korábban ő maga indított titokban nyomo­zást vállalatának munkatársai, sőt, saját családtagjai ellen. (MTI) Megette őket a rozsda Nincs már akna­veszély A Bild-Zeitung értesülése szerint Volker Rühe német vé­delmi miniszter leállította a kuta­tást az egykori német-német ha­tár mentén a volt NDK hatóságai által telepített csaknem 18 ezer taposóakna után. A napilap szerdai száma sze­rint a minisztérium eldöntötte, az aknákat ott hagyják, ahol van­nak, mivel immár csak„csekély” veszélyt jelentenek. Szakértők szerint ugyanis a taposóakná- kat„időközben feltehetően meg­ette a rozsda”. Jürgen Koppelin, a német sza­baddemokraták parlamenti cso­portjának védelmi szakértője ugyancsak a Bild-Zeitung ha­sábjain úgy vélte, nem lehet ki­zárni, hogy az aknák a jövőben is robbanni fognak, és a kutatás le- állítását„súlyos gondatlanság­nak” minősítette. (MTI) Kérdőjelek A vita lezárult, felejtsük el? Várható volt, hogy a T. Házban folytatása lesz az október 23-i Kossuth Lajos téri incidensnek. Azt azonban kevesen gondolták volna, hogy a köztársasági elnököt némaságra ítélő rendbontás a koalíció és az ellenzék közötti jó három és fél órás frontális ütkö­zetbe torkollik. Indokoltan múlatta a drága időt a Parlament? Nos, valóban tovább nőtt a jogalkotók adóssága, s újabb kínos időzavar felhői gyülekeznek a Ház fölött. De igaztalan volna a honatyák fejére olvasni, hogy mellékes ügyek, álproblémák labirintusába keve­redtek. Mi izzította föl a kedélyeket? A Göncz Árpádot ért sérelem „csak” a csepp volt, amely már kicsordult a politika poharából. Közvetlenül ugyanerről, es október örökségének meggyalázásá- ról, a skinheadek randalírozásáról, a rendezők, a belügy, a kor­mányzat felelősségéről esett szó. A Ház valóban és elsősorban mégis arról a veszélyről vitázott, amelyet a szélsőségek jelente­nek a közéletre, a demokratikus intézményekre, az egész társa­dalomra. Farkas a kertek alatt? A náci és nyilas rekvizítumok megjele­nése kormánypártoknak és ellenzékieknek egyaránt bizonyossá tette, hogy nem üres ijesztgetés, hanem tény: a demagógia farka­sa már ott jár a kertek alatt. A vélemények inkább abban ütköz­tek: jobbról és/vagy balról settenkednek-e elő az ordas eszmék, s túlzás vagy realitás-e, hogy halálos veszélyt jelentenek a de­mokráciára, a többpártrendszerre, a parlamentarizmusra, jele­nünk minden féltett értékére. A vita lezárult, felejtsük e/? Bizonyos, hogy egyelőre nem zárul le, és nem merül feledésbe. De talán a heves szópárbajban elsik­kadt az idei október 23-i ünneprontás és parlamenti utóéletének tanulsága is. Pedig ez elhangzott egy magas közjogi méltóság, Szabad György szájából: tegyünk meg mindent a jogállamiság erősítéséért, a társadalom és a gazdaság felemelkedéseért — tör­vényes, alkotmányos úton, minden szélsőség mellőzésével! S a hangsúlyt félreérthetetlenül az utolsó szavakra tette. (FEB) Képlopás Hollandiában Eltűnt egy Rembrandt-festmény is Hollandia legjelentősebb képzőművészeti vásá- eltűnését vasárnap délután fedezték fel az amszter- rán elloptak két XVII. századi németalföldi műal- dami RAI kiállítási központban. Rembrandt ello- kotást, köztük egy Rembrandt-képet — jelentették pott szénrajzának és Jacob de Gheyn II. tollrajzá- be a vasárnap zárult kiállítás szervezői. nak együttes értékét egyébként mintegy 800 ezer A Reuter hétfői jelentése szerint a két festmény guldenre, mintegy félmillió dollárra becsülik. Segítség a rendőrség átszervezéséhez Magyar—francia belügyminisztériumi megállapodás Új együttműködési szerződést írt alá kedden Párizsban Boross Péter magyar és Paul Quiles francia belügymimiszter. A megálla­podás tovább bővíti a két minisztérium együttműködését a magyar­francia kormányközi megállapodás keretei között. A szerződés egyebek között előirányozza a két ország rend­őrségének együttműködését a szervezett bűnözés, a kábítószer­kereskedelem és a terrorizmus el­leni küzdelemben. Francia rész­ről segítséget nyújtanak a ma­gyar rendőrség átszervezéséhez, egyebek között az utánpótlás képzéséhez, a közbiztonsági és a bűnügyi tevékenység megszer­vezéséhez, a rendőrség informa­tikai szerkezetének kiépítéséhez és a továbbképzéshez. Kialakít­ják a két minisztérium között a rendszeres információcserét, egyebek között az illegális be­vándorlás elleni küzdelemben is. A minisztériumok együttmű­ködése felöleli a jogi és közigaz­gatási feladatokat is. Ezen belül kölcsönös tapasztalatcserére ke­rül sor az emberi és a szabadság- jogok védelmének feladatairól. Államigazgatási téren a francia fél segítséget nyújt az állami és az önkormányzati tisztviselők szak­mai képzéséhez, átadja tapaszta­latait a választások szervezését és lebonyolítását illetően. Boross Péter, aki hétfőn érkezett hivata­los látogatásra Párizsba, megbe­szélést folytatott Paul Quiles bel­ügyminiszterrel. A magyar mi­niszter kíséretében levő szemé­lyiségek ugyancsak találkoztak francia kollégáikkal, hogy az együttműködés gyakorlati kér­déseiről tárgyaljanak. A magyar belügyminiszter pá­rizsi látogatása idején találkozott vezető francia közéleti személyi­ségekkel, egyebek között látoga­tást tett a szenátus új elnökénél, Reney Monorynál is. Mint a mi­niszter elmondta: Monory — aki egyben Poitou-Charante régió szenátora és a területi önkor­mányzat egyik vezetője — közöl­te, hogy rövidesen Magyaror­szágra kíván látogatni, s felkeresi Kecskemétet, illetve Bács me­gyét, amelynek testvéri kapcso­lata van Poitiers várossal és Vien­ne megyével. — Igen elégedett vagyok pári­zsi tárgyalásaimmal, amelyek minden tekintetben hasznosak voltak. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy francia barátainkat, akikkel kapcsolataink csupán az élmúlt néhány évben kezdenek igazán kialakulni, minden lehet­séges alkalommal tájékoztassuk arról, miként ítéli meg a magyar kormány a nemzetközi helyze­tet, az ország helyzetét. Ezeken a beszélgetéseken mód nyílt arra, hogy megvitassuk a térség hely­zetet, egyebek között a jugoszlá­viai válság problémáit. Szó volt a bősi erőmű témájáról, Magyar- ország belső stabilitásáról. Az ilyen alkalmak jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tőlünk tá­vol fekvő országokban is kifejt­hessük: nem lehet egységes el­képzelések alapján megítélni a közép- és kelet-európai térség egészét, figyelembe kell venni az egyes országok eltérő politikai és gazdasági helyzetét, és ennek megfelelően kell fejleszteni a kapcsolatokat. Megbeszéléseim is azt bizonyították, hogy a fran­cia tárgyalópartnereket érdekli a magyar álláspont — közölte a miniszter. Boross Péter látogatása befe­jeztével kedd délután hazauta­zott Párizsból. (MTI) OLCSÓN, ELEGÁNSATf) Kedves Vásárlóink! Üzletünk, a Szezám Souvenir (Eger, Almagyar út 1.) Rendkívüli ajánlattal várja Önöket: minden ruházati termékünkből 40 %-kal olcsóbban vásárolhat! Nyitva tartás: 10—18 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents