Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-27 / 253. szám

INCIDENS BESENYŐTELKEN — KARALÁBÉ CSATTANT A PARTJELZŐ FEJÉN (7. oldal) jr HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. OKTOBER 27., KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 253. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Van Önnek megtakarított pénze ? Elegendő a fele! A másik felére kamatmentes hitelt adunk üzletünkben. Amit kiválasztott, rögtön elviheti. LEHEL MINTABOLT Eger, Deák F. u. 49. Tel.: 36/311-494. Csökkent a kárpótlási jegyek árfolyama Igen enyhén csökkent a kárpótlási jegyek súlyo­zott átlagára a múlt héten. A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. bizományosi forgalmában kiala­kult átlagár a címérték 74,24 százaléka volt — tájé­koztatta a BÉB Rt. illetékese hétfőn az MTI-t. A hétfőtől csütörtökig tartó tört hét alatt 36 mil­lió 253 ezer forint címértékű kárpótlási jegyet for­galmazott a brókercég. Az adatok szerint a forga­lom ugyan nem érte el a megelőző hét csúcsértékét, ami több mint 68 millió forint volt, de még így is nö­vekvő tendenciára utal. (MTI) Többórás vita az incidensről Várható volt: a Parla­ment hétfői ülésén az október 23-i, Kossuth téri, nagy port kavaró incidens volt a téma. A napirend előtti első fel­szólaló, Antall József kormányfő szólt a Du- na-meder eltereléséről, majd a pénteki esemé­nyek kapcsán leszögez­te: a kormány sajnála­tosnak és mindenkor el­ítélendőnek tartja, ha ünnepeken kerül sor olyan jelenségre, amely azok hangulatát megza­varja. Sajnálatos, ha a köztársasági elnökkel történik hasonló inci­dens. Ám Antall József határozottan visszauta­sította ama célzásokat, amelyek a kormányt, il­letőleg a koalíciót bár­miféle kapcsolatba hoz­ták az eseménnyel. A további részletek­ről lapunk 2. oldalán ol­vashatnak összeállítást. Eurotechnika ’92 Elsősorban a gazdasági kap­csolatok elmélyítése és a cégek közötti szorosabb együttműkö­dés kialakítása a célja a Buda­pesti Műszaki Egyetemen hétfőn megnyílt háromnapos kereske­delmi kiállításnak, amely az Eu- rotechnika ’92 elnevezést viseli. A bemutatón mintegy 60 jelen­tős cég főként Nagy-Britanniá- ból mutatja be kínálatát. Ez ma­gában foglalja az elektronikát, a távközlést, a gépészetet, a közle­kedést, az oktatást és a menedzs­mentet, az egészségügyet, vala­mint a kutatást és fejlesztést. Több a csőd az iparban A csődeljárásban érintett válla- latoknáltöbb mint 200 ezren dol­goznak, 54 százalékukat az ipari vállalatok, 29 százalékukat a me­zőgazdasági üzemek foglalkoztat­ják — állapítja meg a Pénzügymi­nisztérium idei gazdasági folya­matokról szóló tájékoztatója. A bíróságok január 1-jétől augusz­tus végéig 3658 csődbejelentést regisztráltak országszerte. Az érintett állami hitelezők leggyak­rabban az APEH s a Vám- és Pénzügyőrség. Az egyezségi tár­gyalásokon az APEH mintegy 6 milliárd forint adótartozásra kö­tött megállapodást. Halálos mérgezés a gépkocsiban Szeged külterületén vasárnap délelőtt H. Zoltán 33 éves és F. József 40 éves szegedi MÁV- rendészek szolgálatuk közben pihenőt tartottak az UAZ típusú gépkocsijukban. Annak belső benzines fűtését bekapcsolták, majd elaludtak, ám a keletkező szén-monoxid hatására elvesz­tették eszméletüket, és meghal­tak. A rendőrség megkezdte a baleset körülményeinek vizsgá­latát. Magyar elnököt választott az ECOVAST A vidék fejlesztésével, táji, építészeti, környezeti és telepü­lési védelmével foglalkozó euró­pai szervezet, a Falvak és Kisvá­rosok Európai Tanácsa (ECO­VAST) belgiumi közgyűlésén két évre magyar szakembert, dr. Román András építészmérnö­köt, az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal osztályvezetőjét választotta meg elnökének. Az ajándék nem lépett szolgálatba Mikor lesz mentőbázis Ludason ? Külföldre szakadt hazánkfiát, a Detkről nősült, s egykor ludasi Varga Józsefet ugyanaz a mentőautó Amerikában kétszer is visz- szahozta az életbe. Az érthetően szívéhez nőtt gépkocsi sorsát tengerentúli szolgálatának végéig kísérte figyelemmel, s amikor lehetőség nyílt rá, társainak összefogásával megvásárolta, fel­újíttatta, jobban is felszerelte. Majd meglehetősen kalandos úton szülőföldjére küldte ajándékul. Innen a nem mindennapi tör­ténet már ismerősebb, hiszen a rohamkocsi ünnepélyes átadásá­ról annak idején a Heves Megyei Hírlap is tudósított. Bizonyára emlékszik még a kedves olvasó arra, hogy a „hivatalosan” Lu­dasnak juttatott segítő járművet voltaképpen a szomszédos tele­püléseknek is szánták az ajándé­kozók, hogy a maguk módján könnyíthessenek a körzet egész­ségügyi ellátásán. Szerették vol­na, ha nemcsak egyetlen község, hanem az egész térség élvezi az előnyeit. A megajándékozottak megér­tették a szándékot, s hamar azon voltak, hogy a vágy teljesüljön. Ludas szélére, a 3. számú fő köz­lekedési út közelébe — messziről jól látható, s innen az egész kör­nyéket gyorsan elérhető helyre — tervezték a mentőautó állo­mását. S miután a helyi önkéntes szolgálatnak errefelé még nincs hagyománya, az önkormányza­toknak pedig hiányzik az üze­meltetéshez szükséges pénzük, patrónusok után néztek az egyetlen kocsinál többet is je­lenthető segélybázis kialakításá­hoz. így jutottak el az Aerocaritas- hoz, amellyel utóbb már közösen szőtték tovább álmaikat, illetve: természetesen cselekedtek is a cél érdekében. A humanitárius szervezet mintegy 3,5 millió fo­rint értékű konténerállomást te­lepített a kijelölt helyre már jó ideje, s hozzá a ludasi önkor­mányzat erőműi és halmajugrai támogatással transzformátort rendelt az áramszolgáltatóktól, illetve villanyt vezettetett, majd elvégeztette a hőtárolós melegí­tők szükséges átalakítását is, kö­zel 460 ezer forintért. (Folytatás a 3. oldalon) Elmérgesedő határvita Brit lapok a Duna elterelésének megkezdéséről Németország állítólag erős nyomást gyakorol a csehszlovák szövetségi kormányra, hogy amíg még létezik, bírja rá Szlová­kiát a gatépítési munkák befa­gyasztására a tárgyalásos rende­zésig — írta a hétfői Financial Timesban Nicholas Denton tu­dósító Budapestről. De Szlová­kia elhatározása, hogy folytatja a végső munkálatokat, amelyek nyomán a Duna fő árama a kö­vetkező napokban irányt változ­tat, csaknem lehetetlenné teszi a megállapodást — tette hozzá. Á The Daily Telegraph közép­európai tudósítója, Philip Sher- well elmérgesedő határvitának nevezte a helyzetet. Az utolsó pillanatban tartott, EK-rendezte brüsszeli tárgyalásokon nem si­került elkerülni a válságot. Az eszkaláció a hét végén folytató­dott azzal, hogy Szlovákia meg­kezdte a Duna elrekesztését. A The Guardian budapesti és prágai tudósítói, Chris Stephen és Susan Greenberg szerint Csehszlovákia, megkezdve a Duna elterelését a környezetvé- delmileg ellentmondásos vízi- energia-vállalkozás keretében, dacol mind az EK-val, mind a magyar tiltakozásokkal. E brit lap emlékeztetett: Kinkel német külügyminiszter figyelmeztette Csehszlovákiát, hogy viselnie kell a felelősséget bármilyen kör­nyezeti kárért, amelyet a gát okoz. M. A közúti igazgatóság hevesi üzemmérnökségén már most felkészí­tik a gépeket a téli időjárásra. Nagyházi Sándor vezető a hevesi kör­zethez tartozó valamennyi önkormányzat képviselőjével egyeztetni kíván november elején azért, hogy elkerülhetők legyenek a fenn­akadások. A térségben történtekről számolnak be munkatársaink lapunk 5. oldalán. (Fotó: Perl Márton) Tb: végrehajtás csak végső esetben megyénkben is Megegyezésre törekednek Hétfő óta végrehajtói jogkör­rel bír a tartozások behajtására a Heves Megyei Társadalombizto­sítási Igazgatóság is. A járulék­ból származó kintlevőségük több mint egymilliárd forint. Mint Koczka Józseftől, az igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, a tarto­zás összefügg gazdaságunk ne­héz helyzetevei: egyik cég adósa a másiknak. A járulékbefizetés elmaradását többnyire nem sze­mélyi mulasztás okozta. Hat éve létrehoztak egy behajtási cso­portot. Az adósokkal többször is egyeztették már a befizetés mód­ját, határidejét. Az elmúlt idő­szakban azonban mind több lett az adósv főleg a vállalkozók kö­rében. így november 1-jétől e csoportot — egy szakértő közgaz­dász vezetésével—osztállyá szer­vezik, amely végrehajtói jogkör­rel rendelkezik. Ám az igazgatóság továbbra is a fizetési megegyezésre törek­szik. Miután sok csőddel, illetve felszámolással küzdő cég is van, ezeknél az eljárásoknál a tb is közreműködik. Országosan bör­zét hoztak létre, ami azzal foglal­kozik, hogy a fizetni nem tudó cégek által felajánlott ingóságo­kat, ingatlanokat értékesíti. Az ebből származó pénzt pedig megkaphatja a társadalombizto­sítási igazgatóság a járulék fede­zésére. Ha a fizetési időpontról nem tudnak megegyezni a vállal­kozókkal, a cégekkel, akkor kö­vetkezik a végrehajtás. Az osz­tály javasolhatja a vállalkozói igazolványok visszavonását is az önkormányzatoknak. Hazánk kapta a legtöbb hitelt A Világbank megnyitotta budapesti irodáját Hazánk 10 éve lépett be a Világbankba, s ez alatt az időszak alatt a nemzetközi pénzin­tézet több mint 3,1 milliárd dollár kölcsönt adott hazánknak. A budapesti iroda egyúttal a Világbank közép-kelet-európai képvisele­tét is ellátja, ami egybeesik azzal a kormány­zati céllal, hogy Budapest a térség regionális pénzügyi központja legyen — mondta Kupa Mihály hétfőn, a Világbank budapesti irodá­jának megnyitóján. A pénzügyminiszter emlékeztetett: a múlt évtizedben a Világbanknak nagy szerepe volt Magyarország fejlődésében. A nemzetközi pénzintézet hazánkat főleg az ipari struktúra átalakítását, a mezőgazdaság, az egészségügy, a távközlés, a pénzügyi rendszer, s az energia- szektor finanszírozását célzó kölcsönökkel tá­mogatta. Nagy szerepe volt abban is, hogy a rendszerváltás idején hazánknak sikerült túl­jutnia az akkori pénzügyi nehézségeken. Han­goztatta továbbá, hogy a nálunk folyó privati­zációt, a szociálpolitika, s az infrastruktúra fej­lesztését továbbra is nagymértékben segítheti a Világbank budapesti irodája. Kemal Dervis, a Világbank közép-kelet- európai főosztályának igazgatója közölte: Magyarország élen járt a Közép-Kelet-Euró- pában zajló rendszerváltásban, s a Világbank szakemberei bíznak abban, hogy az ország a jövőben is a térségben zajló folyamatok élén halad. Kiemelte: a térségnek juttatott világ­banki hitelkeretből Magyarország kapta a legtöbbet az elmúlt években. 1990-ben 270 millió, 1991-ben 400 millió dollárt folyósí­tottak, idén összesen 450 millió dollárt bizto­sít a nemzetközi pénzintézet. Fekete Doboz: kábelen A Fekete Doboz Kft. önálló kábeltelevíziós műsorgyártásba kezd—jelentette be Pesty László főszerkesztő, sajtótájékoztató­ján. A megkötött szerződések alapján 5 budapesti, 13 vidéki kábeltelevízió sugározza novem­ber 4-től a Fekete Doboz műso­rait. Az egyelőre heti két órában jelentkező adás gerincét politikai és kulturális magazinok alkotják. Az Asszoció című szociálpoliti­kai magazin a legégetőbb szociá­lis gondokkal, az Artéria pedig elsősorban az alternatív kultúra eseményeivel foglalkozik. A bel- és külpolitikai műsorok a főszerkesztő szándékai szerint a teljes függetlenség, az objekti­vitás és a sokoldalúság jegyében készülnek majd. A kelet-európai események feldolgozásában nagymértékben támaszkodnak a Fekete Doboz Kft. egy hónapja működő moszkvai irodájának tudósításaira. A műsor — tartal­mában — közszolgálati, de a fi­nanszírozását kereskedelmi ala­pon oldják meg, reklámbevéte­lekből fedezik a gyártás költsé­geit. A novemberben induló adást kísérletinek szánják. Amennyiben sikeres lesz, janu­árban heti négy, vagy akár nyolc- órában jelentkeznek. (MTI) K< BárrrtW6^ KW ““'frssss-' lő '

Next

/
Thumbnails
Contents