Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-24-25 / 251. szám
HÍRLAP, 1992. október 24—25., szombat—vasárnap EGER ÉS KÖRZETE 5. Egyévesek az egri hármasikrek Nemrégiben töltötték be első életévüket az egri hármasikrek. Fü- löp László és felesége joggal büszke a három kislányra. Képünkön balról jobbra: Viktória 8,7 kg és 11 foga van; Krisztina viszont tizenkettővel büszkélkedhet, ám ő még csak 7,9 kg; Dóra pedig 8,2 kg, és tíz fogacskája van. Mindent összevetve: vidámak, egészségesek, és szépen fejlődnek... Támogatás mezőgazdasági termelőknek Eger polgármestere felhívja a város mezőgazdasági termelőinek figyelmét, hogy azok, akik 1992 őszén kalászosokat (őszi árpa, őszi búza, rozs) vetettek, támogatásban részesülhetnek. A támogatás mértéke hektáronként maximum 1500 forint lehet. A támogatás feltétele az APEH megyei igazgatóságához benyújtott kérelem, melyhez csatolni kell a számlákat a felhasznált vetőmagról, műtrágyáról és gázolajról, valamint az FM Megyei Földművelésügyi Hivatalának igazolását a vetés megtörténtéről. Az igazolás kiadásának érdekében a vetések elvégzését a polgármesteri hivatalban be kell jelenteni. Yárosszépítők megemlékezése Az Egri Városszépítő Egyesület október 31 -én délelőtt tíz órakor a Tűzoltó téren levő II. világ- háborús emlékműnél halottak napi megemlékezést tart, melyre minden érdeklődőt várnak. Ugyancsak a városszépítőkkel kapcsolatos hír, hogy az egyesület szerdánként délután 3 és 5 óra között tart ügyfélfogadást a Kispréposti palota emeletén, a Kossuth u. 4. alatt. Túra a kaptárkövekhez A Bükki VM SE természetjárói a Bükkalján túráznak vasárnap. A tizenhat kilométeres útvonal érinti az Aranybika-tetőt és a mészhegyi kaptárköveket. Az indulás reggel 9 órakor lesz az egri autóbusz-állomásról. Az elmúlt héten a Megyei Művelődési Központban köszöntötték a nyugdíjasokat. A találkozón a gondok mellett szó volt a korosztályt érintő anyagi és társadalmi terhekről is. Október elsején — a nyugdíjasok világnapján — tartották a budapesti Láng Művelődési Házban a Nyugdíjasok Országos Kamarája nagygyűlését. Eger idős polgárait — többek között — Tófalusi Emil, a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetének városi elnöke képviselte. Felszólalása ott végül is nem hangzott el teljes egészében, de írott változata megmaradt. Közérdekű gondolataiból idézünk: „Néhány ellentmondásos dologra szeretném felhívni a figyelmet. Ilyen az aránytalan és igazságtalan közteherviselés. A jelenlegi jövedelemadó-rendszerben a legmagasabb jövedelműek adója a múlt évi ötvenről negyven százalékra módosult. A közepes jövedelműek adója viszont harmincöt százalék. így a milliós nagyságrendű jövedelmek és a középjóvedelműek között csupán ót százalék az eltérés az adózásnál. Az évek óta fennálló, s a nyugdíjasok esetében meghatározott száznyolcezer forintos mentességi határ feltétlenül módosításra szorul. A nyugdíjaskamara által beterjesztett és a Parlament által jóváhagyott nyugdíjrendezés két szempontból különösen bírálható: a 15-25 éve nyugdíjazottak esetében, akik nem rendelkeztek 20 évi szolgálattal, mert csak 3 százalék emelést kaphattak, ami a kisnyugdíjasoknál mindössze 200 forint körüli összeget jelentett... A másik: méltánytalan, hogy azok az anyák, akik 1991. év január 1-je előtt mentek nyugdíjba, nem kaphatják meg a gyermekeik utáni szolgálatiidő-kiegészítést az 1968 előtt született gyermekeik esetében. így kétszeresen is hátrányt szenvedtek a régebben nyugdíjazott anyák, mert a gyes és a gyed kedvezményétől is elmaradtak, és gyermekeik után sem részesülhetnek kedvezményben. A „régi nyugdíjasok” főiskolai, egyetemi évei nem számítanak be a szolgálati időbe, ezáltal ugyancsak hátrányos helyzetben vannak a később nyugdíjazottakkal szemben...” Irodalmi folyóirat „küzdőknek és kezdőknek” „ÚJ ARC” - új A magyar irodalom és sajtó történetében egyedülállónak mondható kezdeményezés gyümölcseként — „ÚJ ARC” címmel — időszakos irodalmi, kulturális és társadalmi folyóirat látott napvilágot Egerben. A kiadvány — mint szerkesztői jelzik — a „küzdő és kezdő írók, költők lapja.” S valóban új arcokkal találkozhat az olvasó a lap hasábjain. Olyan alkotókkal, akik már tanúbizonyságot tettek tehetségükről: néhány kötet, több publikáció van mögöttük, de nem tartoznak a mai magyar irodalmi élet közismert személyiségei közé. Megismerkedhet továbbá az érdeklődő olyan pályakezdőkkel, akik most indulnak lírikusként, próza- vagy drámaíróként az irodalom nehéz, de gyönyörűséges útján. A folyóirat a szintén egri székhelyű egyesület, a Független Alkotók Országos Szövetségének bátor kezdeményezése. Mint azt Varga László főszerkesztőtől megtudtuk: valódi alkotóműhelyt szeretnének létrehozni. Céljuk nemcsak a kezdők publikálási lehetőségeinek megteremtése, hanem szakmai tanácsadással, továbbképzésekkel, az írói Népfőiskola kurzusainak megszervezésével a tehetségek kibontásához is szeretnének hozzájárulni. Szerkesztési metodikájában is eltér az „ÚJ ARC” a megszokottól. A magyarságtudat ápolását és a történelemszemlélet alakítását célzó írások éppúgy helyet kapnak majd, mint az alkotás műhelytitkaiba való bepillantás, „Ha társaságra vágysz...” A Tihaméri lakótelepen, a Hadnagy utca 34. homlokzatán „fogászati szakrendelést” ígérő, hívogató felirat olvasható. Ez azonban senkit sem riasz- szon el, a földszinten ugyanis nincs se fogó, se fúró: itt a „Zellervári Közösségi Ház” működik. A Családsegítő Intézet által létrehozott — konyhával, étkezővel, tusolóval is ellátott — klubhelyiség a magányos (társalogni, vagy csak egyszerűen melegedni vágyó) idős embereknek kínál napközbeni tartózkodóhelyet. A közösségi ház vezetője, Burainé Csigi Klára elmondta: sajnos, kevesen ismerik ezt a lehetőséget a nyugdíjasok közül, nem tudják, hogy náluk olcsón ebédelhetnek, könyveket, televíziót, videomagnót találhatnak, s elbeszélgethetnek kortársaikkal a világ dolgairól, személyes gondjaikról. Az ízlésesen berendezett, barátságos klubba alig húszán járnak, s rendszerint kora délután már igyekeznek is haza a látogatók. A vezetőség úgy gondolta, kár lenne kihasználatlanul hagyni az adottságokat. Ezért olyan programokat szerveznek, szolgáltatásokat kínálnak, amelyek már nemcsak a korosabbaknak szólnak. Magyarul: szeretnék megnyerni a lakótelep valamennyi kicsinyét és nagyját... ígérik, segítenek a házi feladat elkészítésében — ingyenes korrepetálást biztosítanak matematikából, magyar nyelv és irodalom tantárgyból—, kötőiskolát, jóga- és nyelvtanfolyamot (angol, német) indítanak. A kulturálódni vágyó kismamáktól, anyukáktól sincs elzárva a lehetőség, hiszen gyermekfelügyeletet is vállalnak. Vigyáznak a kicsikre akkor is, ha a mama nem művelődni, hanem vásárolni, ügyintézni szándékozik. Ezeken kívül pszichológiai és jogi tanácsadást nyújtanak a rászorulóknak — szinte hihetetlen —, díjtalanul. Az új ajánlataik mellett természetesen továbbra is biztosítják a mozgásukban korlátozott, idős, beteg emberek gondozását, s házhoz viszik az ebédet. A Családsegítő Intézet Zeller vári Közösségi Háza szórólapján ez áll: „Ha nincs hová menned, ha unod már az egészet, ha már eleged van mindenből, ha társaságra vágysz, vagy egyszerűen csak van időd, gyere be hozzánk. Várunk minden nap!” (né-zi) Gyorsbüfé, városi galéria, vagy valami más? Őszinte eszmecsere a Tábornok-házról... A kérdés csaknem így hangzott: „gyorsbüfé és városi galéria”, vagy „városi galéria és üzlet”, vagy „valami más”...? Október 16-án a város képzőművészeit invitálták a polgár- mesteri hivatalba. Katona József né alpolgármester, az önkormányzat kulturális bizottsága, valamint a művelődési és sportiroda munkatársai voltak a „vendéglátók”. Együttműködést, ötleteket, szellemi és (urambocsá’) anyagi áldozatot kértek a város művészeitől, akiknek — ha a terv sikerül — régi vágya valósulhat meg. Egy, a funkciójának megfelelő, idegenforgalmi szempontból is vonzó városi galéria lehetősége csillant fel, amelynek létrehozásában tevékenyen részt vállalhatnak. A hivatal képviselői arra kérték a megjelenteket: tegyék félre a személyes vitákat, s közösen találják meg a legjobb megoldást. A szóban forgó ingatlan — a nemrégiben megüresedett Tábornok-ház — ugyanis sürgős és alapos felújításra vár. A több millió forintos rekonstrukcióhoz viszont nincs elég pénze a városnak, ezért egy tőkeerős vállalkozó a földszintet megkaphatná üzletnek, s így az emeleten — a több évtizede sóvárgott — galéria is megnyílhatna. A polgármesteri hivatal egyik elképzelése szerint egy országos gyorsbüféhálózat belvárosi üzletét lehetne ott kialakítani. Nagy Ernő festőművész emlékezett az évtizedek óta húzódó galériaügyre, s az elvetélt tervekre: — Ötvenhárom óta vagyok Egerben. Most eljutottunk oda, hogy ez az önkormányzat tesz végre valamit az ügy érdekében. Rengeteg kezdeményezés volt. A volt Csebokszári-városrész- ben „építendő” galériát meg is rajzoltuk, aztán ebből se lett semmi. Éljünk hát a mostani lehetőséggel...! Az épület csodaszép belső terei szinte kínálják magukat. Valószínűleg a már bevezetett akvarellbiennálétis meg lehetne ott rendezni. Kocsisné András Gizella arra hívta fel a figyelmet, hogy ott nemcsak kiállítóhelye, hanem szellemi központja is lehetne a kortárs művészetnek. Abban valamennyien megegyeztek, hogy ha az emeletet „megkapnák”, a gyorsbüfé helyett valamilyen más, a képző- művészeti jelleghez illeszkedő vállalkozást kellene lehetőséghez juttatni. Az alpolgármesternő esslingeni tapasztalataira hivatkozva az aukciók, a műkereskedelem lehetőségét említette. Horváth Gyula képviselő a kulturális bizottság tagjaként még arra is felhívta a jelenlevők figyelmét: ha ott színvonalas ajándékokat vásárolhatnának a különböző cégek — akár a művészektől —, a műpártolást és kereskedelmet össze lehetne kapcsolni. Az is szóba került, hogy alapítványi formában is működ- ■ hetne a város galériája. Ezt a lehetőséget végül elvetették. A fórumon az Egri Képzőművészeti A lapítvány tervezetéről is vitáztak. Ennek lényege, hogy az önkormányzat ebből ösztöndíjban részesíthetné a művészeket, akik ezért cserébe kiállítással „bizonyítanák”, hogy mit alkottak... — Az eszmecserét két hét múlva a helyszínen, vagyis a Tábornok-házban folytatjuk — zárta le a többórás „ötletbörzét” Löffler Erzsébet, a kulturális bizottság vezetője. Jámbor Ildikó „Tűzre, vízre vigyázzatok...!” Történelmi vetélkedő Kinevezték Eger tűzoltóparancsnokát Az egri önkormányzat legutóbbi ülésén nevezték ki a város tűzoltóparancsnokát. Hutás Tibor már két esztendeje látja el a parancsnoki feladatokat, s dr. Rab János tűzoltó alezredes, megyei parancsnok javasolta e tisztségre. A javaslatot — és az indoklást — a testület egyhangúlag elfogadta. Az egri hivatásos ön- kormányzati tűzoltóság új parancsnoka személyesen köszönte meg a bizalmat a képviselőknek, s egyben ígéretet tett, hogy munkatársaival együtt a jövőben is „vigyáz a városra”. s sorozat indult „Erotika és irodalom” címmel. A lap „Szabad a pálya” rovatában azok a pályakezdők kapnak rendszeres megjelenési lehetőséget, akiknek a neve nem jelent meg ezeddig nyomtatásban, de beküldött írásaik már mérhetők az esztétika mércéivel. Ezek mellett találkozhat az olvasó a mai irodalmi élet helyzetét elemző írásokkal, kritikákkal, s valódi irodalomtörténeti csemegéket és kuriózumokat is kínálnak — immár a második számukban. és játék A hagyományokhoz híven, az elmúlt héten kosztümös történelmi vetélkedőt tartottak a Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában. Az oktatási intézmény valamennyi diákját megmozgató eseményen a '48- as hagyományokat idézték — középpontban Kossuth Lajos alakjával. A felvételek a háromfordulós verseny emlékezetes pillanatait idézik. MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Heves Megyei Hírlapot •«•••••••••••••••»••»•••a .................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 10 %, éves előfizetésnél 20 % a kedvezmény! Előfizetési díj: 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ ESETÉN KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN Név: ..................................................... Cég neve: C ím: .................................................... Címe: ..... A z előfizetési dijat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a számú banki betétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás Nyugdíjasok találkoztak... Egy el nem hangzott felszólalás
