Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-03-04 / 234. szám
BONTÁS, ÉPÍTÉS, EURÓPA... — BESZÉLGETÉS A DÁN MODELLRŐL (4. oldal) HEVES MII HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, fű/LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1992. OKTÓBER 3-4. SZOMBAT-VASÁRNAP HL ÉVFOLYAM 234. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Telepünkön HUNG-VELUX tetőtéri ablakok széles választéka kapható, ill. megrendelhető. ^ A délszláv válságról is tárgyal Für Lajos Ausztriába utazik Für Lajos honvédelmi miniszter hétfőn kétnapos hivatalos látogatásra Ausztriába utazik — értesült pénteken az MTI a Honvédelmi Minisztériumban. Für Lajos — meghívójával — Werner Fasslabend osztrák szövetségi védelmi miniszterrel a kétoldalú kapcsolatokon kívül megvitatja a térség biztonság- politikai helyzetét, beleértve a délszláv válságot. A tárgyalásokon várhatóan szó lesz a NATO-hoz, illetve a Nyugat-európai Unióhoz való viszonyról is. (MTI) Német adományok A Csepeli Szabadkikötőben csütörtökön mutatták be az újságíróknak a bajor kormány adományát, amelyet a volt jugoszláv népeknek gyűjtött össze. Az ezer tonna élelmiszer, gyógyszer és egészségügyi felszerelés nagy részét — amely vízi úton érkezett Budapestre — a Bajor Szociális Minisztérium és a polgárháború sújtotta vidékek megsegítésén fáradozó német munkacsoport adta ösz- sze. A szállítmányból 360 tonna Magyarországon marad: a nagyatádi menekülttáborba és a menekülteket befogadó Pécs környéki falvakba kerül. Az adományok szállításáról és szétosztásáról a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Johannita Segély- szolgálat gondoskodik. (MTI) Gyöngyösi kerekasztal Kifosztják-e az önkormányzatokat? Felavatták az Opel-gyárat Szentgotthárdon pénteken hivatalosan is felavatták a General Motors Hungary személygépkocsigyártó, valamint motorgyártó üzemét. Az ünnepségen Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke vágta át a nemzeti színű szalagot, és méltatta az újkori magyar személygépkocsigyártás történelmi eseményét. Beszédet mondott Louis R. Hughes, a General Motors Europe elnöke és Ernst A. Hofmann, a gyár vezérigazgatója. Hírzárlat a Zemplényi-ügyrol A budapesti rendőrfőkapitány teljes hírzárlatot rendelt el a Zemplényi-üggyel kapcsolatban — közölte pénteken Bodrácska János vezérőrnagy személyi titkára az MTI érdeklődésére. Mint elmondta, nem kívánják kommentálni a csütörtökön ezzel kapcsolatban elhangzott nyilatkozatokat. Mint ismeretes, Bodrácska János a Nap-tévé csütörtök reggeli adásában bejelentette, hogy a BRFK az Interpolon keresztül értesítést kapott: Zemplényi György New Yorkban tartózkodik és már „megfelelő helyen” tartják őt ahhoz, hogy megindul- hassson a kiadatási procedúra. Más magyar rendőrségi források viszont meglepődtek a bejelentésen, s azt túl korainak minősítették, attól tartva, hogy a többszáz millió forintos csalással gyanúsított ex-úszómenedzser esetleg megléphet. Ez utóbbi információt sem kívánta a BRFK vezetése kommentálni. KERMI tiltás A vásárlók panaszai alapján a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet megállapította, hogy a Motip acryl lack-spray elnevezésű, holland importból származó propán-bután hajtógázas aero- solos autójavító festéket annak ellenére árusítják, hogy azt az intézet már korábban forgalomba hozatalra alkalmatlannak minősítette. A festék fehér, sárga, piros, kék és metál-sötétszürke színben kapható. Az előzetes vizsgálat során a KERMI megállapította, hogy a festékbevonat lepereg; víz, mosószer, vagy benzin hatására pedig felhólyagosodik. .A vásárlók reklamációját a kereskedők vizsgálat nélkül, a vételár visszafizetésével kötelesek rendezni. Gyöngyösön Keresztes György polgármesterrel, dr. Komiéi Károllyal, av'dros jegyzőjével és Barcs Aladárral, a pénzügyi és költség- vetési iroda vezetőjével az önkormányzat és a gazdaság kérdéseiről beszélgettünk. — Hogyan kapcsolódik ma a „külső” gazdaság az önkormányzathoz? — Nagyon érdekesen. Az állami vállalatok átalakításával egy múlt évi törvény úgy rendelkezett, hogy azok vagyonából részesül az önkormányzat. Mégpedig a földterület értékének az aranyában — válaszol dr. Komiéi Károly. — Csak úgy ingyen és bérmentve? Rövidesen ismét törvény szabályozza majd Magyarországon a biztosítási tevékenységet. Asztalos László, az Állami Biztosításfelügyelet elnöke az MTI kérdésére elmondta: biztosítási törvény utoljára valóban a háború előtt létezett hazánkban, azóta részben a Polgári törvény- könyv, részben egy kormányrendelet és számos PM-rendelet szabályozza a biztosítók tevékenységét, rögzíti a biztosítottak jogait. Miután azonban immár 13 biztosítótársaság és 11 biztosító egyesület működik az országban, egyre sürgetőbb egy átfogó, minden részletre kitelj edő biztosítási törvény megalkotása. — Tulajdonképpen igen. Például, ha egy vállalatot felértékelnek százmillió forintra, attól függően, hogy mekkora területet foglal el az ónkormányzat területén, részesül ebből a vállalati vagyonból az önkormányzat. Barcs A ladár:—A föld állami tulajdon volt, a vállalat csak kezelésbe kapta. Most ennek a földterületnek a becsült értékét adja oda az állam önkormányzata. Keresztes György: — Nekünk az okoz problémát, hogy nem a föld valós értékét veszik figyelembe. Dr. K. K.: — Mi részvényesek leszünk az új cégnél, csak nem mindegy, hogy milyen arányban. Ezen munkálkodnak jelenleg a Pénzügyminisztérium, a biztosításfelügyelet, valamint a hazai és külföldi biztosító intézetek szakértői. A törvénytervezet felöleli a biztosítók teljes tevékenységének szabályozását a reklámtól a természeti katasztrófák, vagy moratórium idején nyújtandó szolgáltatásokon keresztül az intézetek működésének jogi, személyi és gazdasági feltételéig. Az Állami Biztosításfelügyelet elnöke szerint október 15-e után kerülhet a Parlament elé a meglehetősen teijedelmesnek Ígérkező törvénytervezet, s valószínűleg nincs akadálya, hogy néhány hónapon belül érvénybe lépjen a törvény. Márpedig ez attól függ, hogy a földterületnek az értékét hogyan állapítják meg. — Mi fáj mindezekből az ön- kormányzatnak? — Például az, hogy a GELKA az itteni eszközeiből és embereivel alakít itt egy kft.-ét, de a föld a központ kezelésében marad. De ugyanez a tejiparnál is a helyzet. Az itt működő kft-nek tehát nem vagyunk a tagjai, ezért az itteni nyereségből nem részesülhetünk. Igaz, hogy később az átalakulás során a föld értékének megfelelő mértékben azzá válunk. Tehát...? Kedvező hitel Együttműködési keretszerződést kötött a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, valamint a Békés Megyei Takarékszövetkezeti Szövetség a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó kedvező hitellehetőségről. A szerződés eredményeként a tíz békési takarékszövetkezet — a vonatkozó kormányrendelet alapján — a talajművelést és az őszi kalászos gabonák időben való elvetését segítve hitelt nyújt, amelyhez a mezőgazdasági termelő kamattámogatást igényelhet, illetve állami garanciavállalás mellett hitelt vehet fel. A földhasználók e hitelét így mindössze hét százalék kamat terheli. (Folytatás az 5. oldalon) a biztosítási törvény Egyik legkedveltebb gyümölcsünk, az alma szezonja is eljött. Sok helyen kedvezményesen, nagyobb tételben is kínálják. így az egri piacon is, ahová a Zöldért Gyöngyösről szállítja a friss árút. Az egri hűtőházban egyébként is nagy a sürgés-forgás: zöldséget, gyümölcsöt válogatnak és készítenek elő a télre. Beszámolónk a 3. oldalon olvasható. „Nekrológ” Noszvajért Szerencse fel, lignitbányászok...! Igazán nem mondható el, hogy az érdektelenségbe fulladt tegnap a Heves Megyei Közgyűlés ülése. Már a napirend előtti felszólalás — Varga Antal (Lőrinci) — a felborzolt kedélyekre utalt: két újságcikk is megjelent ugyanis a közelmúltban, amely „rossz fényben” tüntette fel a testület eddigi tevékenységét... A „keményebb” írás a Megyei Önkormányzatok Szövetsége lapjában, a Comitatus című havi kiadványban jelent meg Ebergényi Andrásnak, a vállalkozási iroda vezetőjének tollából. A megyei testület több képviselője is úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat határolja el magát az írás megállapításaitól. A szerző ugyan elmondta, hogy ez egy jó esztendővel ezelőtt készült szakdolgozat része, aminek a közléséhez, illetve ilyen megszerkesztéséhez nem járult hozzá. Miután a „cikk” kitért a megyei önkormányzat és Eger, illetve a testület és a KMB megyei hivatala közötti együttműködés „zökkenőire”, reagált rá dr. Rin- gelhann Györgyegri polgármester, valamint dr. Balás István, a KMB megyei hivatalvezetője is: mindketten úgy vélték, a leírtak nem befolyásolják az érintettek immár javuló, s egyre szorosabbá váló kapcsolatait...! A témát dr. Jakab István elnök azzal zárta le, hogy az ugyancsak „sarkalatosánmegfogalmazott megállapításokat sem ő, sem a testület nem tudja elfogadni... (Folytatás a 3. oldalon) Munkanélküliek Kiszűrik a segéllyel visszaélőket Törvénymódosító indítvány a Parlament előtt Az APEH-nél Él a személyi szám Tiltakozó akciók A Duna elterelése ellen Az adóhatóságnak komoly gondot jelent, hogy az adózó állampolgárok egyre gyakrabban mulasztják el személyi számuk feltüntetését az adózással kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésekor — tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese az MTI-t. Az adóhatóságot a népességnyilvántartás működésének átmeneti szabályairól szóló törvény felhatalmazta arra, hogy 1992. október 31-ig, illetve a személyi adat- és lakcímnyilvántartásról szóló törvény elfogadásáig kötelező érvénnyel kérhesse az állampolgároktól személyi számuk feltüntetését. Az APEH jelenleg 4 millió 300 ezer adózót tart nyilván, s számítógépes nyilvántartása a személyi számokra épül. így annak hiányában sem az adóbefizetéseket, sem az adóbevallásokat nem tudják feldolgozni. Idén az 1,6 millió személyi jövedelemadó-bevallást beadók közül például csaknem 240 ezren mulasztották el személyi számuk feltüntetését. Ilyenkor az adóhatóság levélben kéri az adózót e mulasztás pótlására, és egyben mulasztási bírságot számít fel. A vagyonnyilatkozat, amelyet november 30-ig kell majd benyújtani, szintén tartalmazza a személyi számot. Mivel azonban ez már október 31. utánra esik, itt még kérdéses, hogy milyen törvényi kötelezettség írja majd elő a személyi szám feltüntetését. Ettől azonban az APEH nem tekinthet el, hiszen nyilvántartási rendszere ezt feltétlenül szükségessé teszi. A személyi szám feltüntetése nélkül beérkező nyilatkozatokat az APEH érvénytelennek fogja tekinteni, és ilyenkor adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt bírságot vethet ki. A bírság mértéke itt is maximum 50 ezer forint, de első alkalommal a gyakorlat szerint ennek csak 33 százalékát alkalmazzák. Naggyűlésre hívja a Duna Kör és több más nagy környezetvédő szervezet alkotta akcióbizottság az állampolgárokat október 16- án, pénteken a budapesti Vígadó térre. Innen kívánnak tiltakozó petíciót intézni a szlovák kormányhoz. Mint a Duna Körnél az MTI érdeklődésére elmondták: akciósorozat kezdődik 17-én Nagymarosnál tartanak demonstrációt, 18-án Esztergomban, az egykori Duna-hídnál a szlovák-magyar megbékélésért tüntetnek. A következő napon, 19-én Győrött a Vízügyi Igazgatóság épülete előtti fáklyás rendezvényen a Szigetköz valós érdekeire hívják fel a figyelmet, majd 22-én Bécs- ben nemzetközi sajtótájékoztatón ismertetik a magyarországi érveket. Október 24-én Győrből és Mosonmagyaróvárról tiltakozó menetek indulnak a Szigetközbe. Ásványrárón az árvái réten találkoznak a magyar és külföldi környezetvédők, majd 25- én a Duna-parton tiltakoznak az ökológiai agresszió ellen. Az akcióbizottság felhívással fordult a világ valamennyi környezetvédő mozgalmához, a környezetért felelősséget érző állampolgárokhoz, hogy október 16-án rokonszenv-tüntetéssel támogassák a budapesti megmozdulást, kérjék kormányaik fellépését a szlovák és a magyar Du- na-táj elpusztítása ellen. Az akcióbizottság a tüntetéssorozattal azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy a szlovák vezetés a környezet- és a természetvédelem semmibevételével, az ökológiai agresszióval megnehezíti európai szerepvállalását, s mint a korábbi diktatórikus rendszer folytatója jelenik meg. Nem a szlovák és magyar nép konfliktusáról van szó, hanem a szlovák emberek közül is sokan ellenzik a környezetrombolást. (MTI) A munkanélküli segéllyel visz- szaélők hatékonyabb kiszűrését teszi lehetővé az a törvénymódosító indítvány, amelyet a kormány csütörtöki ülésén megtárgyalt és az Országgyűlés elé terjeszt. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt a kabinet olyan értelemben kívánja módosítani, hogy a megyei munkaügyi központok az arra önként vállalkozó önkormányzatokkal megállapodást köthessenek az ellenőrzési jog részbeni átadásáról. Mindez tehát, mint Kiss Gyula munkaügyi miniszter ismertette, azt jelentené, hogy az egyes önkormányzatok a jövőben maguk ellenőrizhetnék, hogy a területükön nyilvántartott munkanélküliek eleget tesznek-e a járadékra való jogosultság követelményeinek. A törvénymódosítást részben az indokolja, hogy becslések szerint a munkanélküliek 10-20 százaléka visszaél a segéllyel, azaz „feketén” munkát vállal, miközben a járandóságát is felveszi. Másfelől az ellenzőrzési feladat „kitelepítése” a jelenleginél térben, időben egyaránt gyakorlatiasabb és költségkímélőbb megoldás lenne. Az önkormányzatok akár naponta is berendelhetnék az érintetteket, ami a megyei központoknak pillanatnyilag nem áll módjában. A tervek szerint amennyiben az önkormányzatok visszaélést fedeznek fel, azt jelenteniük kell a megyei munkaügyi szervezeteknek, amelyek kizárhatják a visz- szaélőket a segélyezésből. Az önkormányzatok pedig a saját foglalkoztatási alapjukba visszaforgatva megkapnák azt az ösz- szeget, amelyet az „álmunkanélküliek” kizárása nyomán a szolidaritási alap megtakarít. A helyi testületek tehát olyan pluszpénzhez juthatnak, amelyet a térségükben folyó közhasznú munkákra fordíthatnak. Végső soron pedig ezzel csökkenthetnék a helybéli munkanélküliséget. (MTI)
